Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-27 / 148. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JÚNIUS 27., HÉTFŐ Gyergyószentmiklósiak Zsámbékon Balassi Bálint komédiájával adósságot törlesztenek Erdélynek 1989-ig hat hi­vatásos nagyszínháza volt, a fordulat éve után nyitotta meg kapuit a hetedik: Gyergyószentmiklóson, Fi­gura Stúdió névvel. A tár­sulat a diktatúra éveiben amatőr színjátszó csapat­ként működött, és már ak­kor olyan jelentős előadá­sokat mutatott be mint, García Lorca Vérnásza vagy Jarry Übü királya. A négy éve hivatásos színhá­zi státust kapott Figura Stú­dió rendezőinek közös pro­dukciója Balassi Bálint Szép magyar komédia című darabjának színre vite­le, melyet a társulat szom­baton a zsámbéki romtemp­lomnál is bemutatott. Nánay István, a darab dramaturgja szerint a Figu­ra Stúdió adósságot törlesz­tett, amikor bemutatta az évszázadokig lappangó drá­mát, és ezáltal egy érzékle­tes és élő előadást produ­kált, felfedezve a halott­nak hitt szövegben a' mai komédia lehetőségét. A Szép magyar komédia az első magyar dráma, Balas­si irodalmi munkásságá­nak legtermékenyebb kor­szakában, 1588-ban szüle­tett. A közeli esküvő remé­nyében nászajándéknak szánt alkotás Castelletti Amarilli című divatos olasz pásztorjátékának for­dítása. A komédia Loson­cit Júlia meghódítására irá­nyuló utolsó kísérlete a költőnek. Castelletti darab­jának cselekményébe bele­dalolhatta saját szerelmi történetét. A játék egymást régen elvesztett szerelmesek egy­másra találásáról szól, akik mikor végre találkoz­nak, nem ismerik fel egy­mást, s bár Credulus (Sza­kács László) heves szere­lemre lobban a megpillan­tott Amarilli (Diószegi Imola) iránt, az következe­tesen elutasítja, régi szerel­méhez való hűségében, s csak amikor kiderül, hogy Credulus éppen elveszett­nek hitt régi szeretőjével azonos, hárul el az akadály boldogságuk elől. A darab nyílt célzás Balassinak Jú­liával való szerelmi törté­netére. Hogy a párhuzamosság félreérthetetlen legyen, Amarillit Júliára keresztel­te, Credulus alakját pedig a maga képére formálta: pásztorból vitézzé és poétá­vá változtatta. Ettől remél­te a régen elvesztett szerel­mes, Júlia szívének vissza- hódítását. Van még egy oka annak, hogy Balassi drámaírásba fogott. A pro­lógusban hosszan ecseteli: bizonyítani akarta, hogy a magyar nyelv is alkalmas drámaszerzésre, s hogy ha­zai szerző is képes a szín­házi nyelv művelésére. A gyergyószentmiklósi­ak játékának egy utcai ze­nész-narrátor fogja keretbe a történetét. A díszlet, jel­mezek, de a játék maga is stilizált, csupán a zene „eredeti” Balassi-korabeli reneszánsz muzsika. A ren­dezői elv szerint a darab el­sősorban játék, melyben irónia és pátosz egymást kiegészítve van jelen, s melynek fájdalomba hajló nosztalgiáját Balassi korá­nak idillikus, lovagi eszmé­nyei és a mai technokrata kultúra kontrasztja adja. Az utóbbit elidegenítő ef­fektusként utcai zaj, az előbbit a megjelenített pa­noptikumfigurák teszik ér­zékletessé. (r. b. a.) Zamlet Szigetszentmiklóson A Zamlet előadásának egyik jelenete Nagy sikerrel mutatta be a Nem-Art színpad a Sziget- szentmiklósi Városi Könyvtár színháztermében Tom Stoppard Zamlet című darabjának feldolgo­zását Rózsa Sándor rende­zésében. A Nem-Art színpadot 1990-ben a nagy múltú The- Atro Ob ovo amatőr színját­szó csoport megszűnése után annak megmaradt tag­jai alapították. 1991—92- ben a dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium és Víz­ügyi Szakközépiskola ön­képzőköreként működött. Egyik előadásukról, Kon­rad Lorenz A civilizált em­ber nyolc halálos bűne című művének bemutatójá­ról tévéfelvétel is készült. Ez év februárjától a Szi- getszentmiklósi Városi Könyvtárban működnek. A júniusi bemutató sikerén fel­buzdulva a nyári szünet után szeptemberben újult erővel látnak munkához. Rippl-Rónai-kiállítás Szentendrén Remekművek gazdára várva Rippl-Rónai József szinte va­lamennyi művészi korszakát reprezentálja az a több, mint harminc festmény, grafika és litográfia, melyet eladási cél­lal rendezett kiállításán muta­tott be a Szentendre központ­jában lévő szép kis magánga­léria, az Erdész Galéria. A né­hány igazi főművet is tartal­mazó tárlatot péntek délután nyitotta meg Keserű Katalin művészettörténész, a Műcsar­nok igazgatója. A Munkácsv-tanítvány Rippl-Rónai (1861—1927) ko­rán elhagyja mestere nyomdo­kait. Néhány posztimpresszio­nista kép megfestése után Franciaországba költözik, ahol a kor jelentős festőinek meghitt barátja és elismert mű­vész lesz. így barátság fűzi a Nabis-csoporthoz, köztük Ma- illolhoz, akik képeiken min­dent igyekeznek összesűríteni, ami hagyományos értelemben szép: fiatal nők, barátságos tá­jak, virágos rétek, gyümölcs­fák a témái az ideák világát áb­rázoló, térmélység nélküli, sze­cessziós jellegű képeiknek. Rippl-Rónai Nabis-korszaká- ból való a Lány tájban című gyönyörű linometszet-terv, a festő egyik főműve. Maillol hatására fordul az iparművé­szet, a szőnyegtervek felé. E törekvés eredménye a Toulou­se-Lautrec hatását tükröző Lány medaillonnal, tulipánok között című akvarellje, amely már hordozza a festőt egész munkásságán át foglalkoztató témákat, stílusjegyeket: a sze­mélyiség ábrázolását a gyen­géd testtartással, a kecses kéz­mozdulattal, a hajkorona alatt kirajzolódó lágy arcvonások­kal. A korszak grafikái közül való a Nő virágos kalapban, ez az erős kontúrokkal felvá­zolt, nagyon halványan színe­zett melankolikus mellkép. Később a festő pillanatok meg­ragadására törekszik — a ko­rai képek folyamatos, artiszti- kus vonalai egyre töredezetteb­bekké válnak, a síkból egyre inkább kilépnek a térbe (Laza­Rippl-Rónai József: Párizsi intérieur (1919, olaj, vá­szon) Rippl-Rónai József: Női portré (1925 körül, karton, pasztell) rine, Önarckép). A „Vadak" és köztük Matisse hatását tük­rözik az ún. „kukoricás ké­pei”, a maguk harsány és el­lentétes színeivel, erős kontúr­jaival, ugyanakkor nagyon rippl-rónais jegyeikkel. Az éles kontúrok itt is töredezetté válnak, és a formákat kieme­lő, megváltozott ecsetvonások­kal felrakott festékrétegek hi­hetetlenül gazdag és plaszti­kus felületeket eredményez­nek. (Párizsi interieur, Lazari- ne és Piacsek bácsi). E remek­művű olajképeket eredménye­ző sajátságos formanyelvtől el­fordulva a festő érdeklődése végérvényesen a pasztell felé vonzza, 1919 után. Ekkor szü­letnek női portréi, ezek a na­gyon fátyolosán megfestett, az egymásba lazán átmenő nagy fehér-fekete-okkeres színfol­tokkal ábrázolt pasztellképek, melyeknek lágyságát a fejmoz­dulat, a Rippl-Rónainál min­dig kiemelt szerepet játszó kéztartás, a modell fátyolos pillantása hangsúlyozza (Női portré). (veszelszky) II. Balaton-Fesztivál Doktoravatás a református egyetemen Elismerés az egyházi szolgálat teljesítőinek A II. Balaton-Fesztivál külföldi és magyar résztve­vői a közszolgálati televí­ziózás megmentése érde­kében levelet írtak, ame­lyet eljuttatnak az új parla­mentnek — jelentette be szombaton, a fesztivál zá­rónapján Dömölky János, a Magyar Televízió feszti­válirodájának igazgatója. A levél aláírói megen­gedhetetlennek tartják,' hogy elhamarkodott priva­tizálással, a műsorok és csatornák szűkítésével olyan helyzet teremtőd­jék, amely visszafordítha­tatlan folyamatokat indít el. Az új kormányt arra ké­rik, hogy semmiféle lépés ne történjék a szakma megkérdezése nélkül. A közszolgálati televíziózás­nak ugyanis meghatározó szerepe van a kortárs mű­vészetek támogatásában, a vallási, a regionális és a kisebbségi műsorok készí­tésében. A levélhez mellékelték az Európai Televíziós Unió 1993-as brüsszeli ha­tározatát, amelyben a nemzeti televíziózást érin­tő kérdésekben foglaltak állást. A II. Balaton-Fesz­tivál résztvevői a brüssze­li dokumentum szellemé­ben szeretnék rendezni a magyar televíziózás hely­zetét. A II. Balaton-Fesztivál fődíjáért, a Prix Balato­nért a televíziós művek versenyében 14 európai or­szág 71 televíziós produk­ciója indult. A Károli Gáspár Reformá­tus Egyetem Hittudományi Kara tiszteletbeli doktorrá avatta a tudományos és egyházi élet azon kiválósá­gait, akik egyházi szolgála­taikkal széles körű elisme­rést vívtak ki maguknak. A pénteki doktoravató ünnepségen részt vettek a különböző felekezetek test­vérei, így a presbiteriánu- sok, zsidók, reformátusok az Amerikai Egyesült Álla­mokból, Hollandiából és Magyarországról. Az ava­tást dr. Hegedűs Lóránt püspök is jóváhagyta. Ünnepélyes keretek kö­zött bemutatták az avatan- dókat. Elsőként Thomas W. Gillespie princetoni (New Jersey, USA) teoló­giai professzort, a princeto­ni egyetem ötödik elnökét köszöntötték. Ezután Jan van der Graaf holland egy­házi vezetőt, a holland re­formátus szövetség főtitká­rát, aki sok saját szerkesz­tésű könyvet adott már ki. Majd W. Frank Harring­ton atlantai (Georgia, USA) lelkészt mutatták be, akit eddig öt egyetem fogadott díszdoktorává. A továbbiakban Douglas Wayne Oldenburg kolum­biai (Georgia, USA) teoló­giai professzort, a Martin Luther King-díj tulajdono­sát, az észak-amerikai tár­sadalmi élet kiemelkedő személyiségét ismerhették meg a jelenlévők. Végül, de nem utolsósor­ban Schweitzer József fő­rabbit, a budapesti Rabbi­képző Intézet igazgatóját mutatták be, aki a hazai re­formátus egyház és a zsidó­ság párbeszédének művelő­je. Az ünnepélyes fogada­lom letétele után Ladányi Sándor dékán adta át az ok­leveleket a tiszteletbeli doktoroknak. Az ünnepségen Máté Já­nos professzor, orgonamű­vész, valamint Szűcs Zsu­zsanna fuvolaművész gyö­nyörködtette a hallgatósá­got. (s.) Bábszínház Szombathelyen Önálló bábszínháza lesz Szombathelynek. A vasi me­gyeszékhely művelődési és ifjúsági központjában már 1990 óta működött bábtársulat, amely az elmúlt há­rom és fél év alatt hét darabot állított színre, csaknem száz előadását hozzávetőleg 16 ezer néző látta. Szín­házzá alakulásukat az is ösztönözte, hogy önálló intéz­ményként központi támogatást is igényelhetnek. A színház vállalkozik majd az amatőr bábosok képzésé­re, a nemzetközi művészeti együttműködés megalapo­zására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom