Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-27 / 148. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JÚNIUS 27., HÉTFŐ Gyergyószentmiklósiak Zsámbékon Balassi Bálint komédiájával adósságot törlesztenek Erdélynek 1989-ig hat hivatásos nagyszínháza volt, a fordulat éve után nyitotta meg kapuit a hetedik: Gyergyószentmiklóson, Figura Stúdió névvel. A társulat a diktatúra éveiben amatőr színjátszó csapatként működött, és már akkor olyan jelentős előadásokat mutatott be mint, García Lorca Vérnásza vagy Jarry Übü királya. A négy éve hivatásos színházi státust kapott Figura Stúdió rendezőinek közös produkciója Balassi Bálint Szép magyar komédia című darabjának színre vitele, melyet a társulat szombaton a zsámbéki romtemplomnál is bemutatott. Nánay István, a darab dramaturgja szerint a Figura Stúdió adósságot törlesztett, amikor bemutatta az évszázadokig lappangó drámát, és ezáltal egy érzékletes és élő előadást produkált, felfedezve a halottnak hitt szövegben a' mai komédia lehetőségét. A Szép magyar komédia az első magyar dráma, Balassi irodalmi munkásságának legtermékenyebb korszakában, 1588-ban született. A közeli esküvő reményében nászajándéknak szánt alkotás Castelletti Amarilli című divatos olasz pásztorjátékának fordítása. A komédia Losoncit Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérlete a költőnek. Castelletti darabjának cselekményébe beledalolhatta saját szerelmi történetét. A játék egymást régen elvesztett szerelmesek egymásra találásáról szól, akik mikor végre találkoznak, nem ismerik fel egymást, s bár Credulus (Szakács László) heves szerelemre lobban a megpillantott Amarilli (Diószegi Imola) iránt, az következetesen elutasítja, régi szerelméhez való hűségében, s csak amikor kiderül, hogy Credulus éppen elveszettnek hitt régi szeretőjével azonos, hárul el az akadály boldogságuk elől. A darab nyílt célzás Balassinak Júliával való szerelmi történetére. Hogy a párhuzamosság félreérthetetlen legyen, Amarillit Júliára keresztelte, Credulus alakját pedig a maga képére formálta: pásztorból vitézzé és poétává változtatta. Ettől remélte a régen elvesztett szerelmes, Júlia szívének vissza- hódítását. Van még egy oka annak, hogy Balassi drámaírásba fogott. A prológusban hosszan ecseteli: bizonyítani akarta, hogy a magyar nyelv is alkalmas drámaszerzésre, s hogy hazai szerző is képes a színházi nyelv művelésére. A gyergyószentmiklósiak játékának egy utcai zenész-narrátor fogja keretbe a történetét. A díszlet, jelmezek, de a játék maga is stilizált, csupán a zene „eredeti” Balassi-korabeli reneszánsz muzsika. A rendezői elv szerint a darab elsősorban játék, melyben irónia és pátosz egymást kiegészítve van jelen, s melynek fájdalomba hajló nosztalgiáját Balassi korának idillikus, lovagi eszményei és a mai technokrata kultúra kontrasztja adja. Az utóbbit elidegenítő effektusként utcai zaj, az előbbit a megjelenített panoptikumfigurák teszik érzékletessé. (r. b. a.) Zamlet Szigetszentmiklóson A Zamlet előadásának egyik jelenete Nagy sikerrel mutatta be a Nem-Art színpad a Sziget- szentmiklósi Városi Könyvtár színháztermében Tom Stoppard Zamlet című darabjának feldolgozását Rózsa Sándor rendezésében. A Nem-Art színpadot 1990-ben a nagy múltú The- Atro Ob ovo amatőr színjátszó csoport megszűnése után annak megmaradt tagjai alapították. 1991—92- ben a dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola önképzőköreként működött. Egyik előadásukról, Konrad Lorenz A civilizált ember nyolc halálos bűne című művének bemutatójáról tévéfelvétel is készült. Ez év februárjától a Szi- getszentmiklósi Városi Könyvtárban működnek. A júniusi bemutató sikerén felbuzdulva a nyári szünet után szeptemberben újult erővel látnak munkához. Rippl-Rónai-kiállítás Szentendrén Remekművek gazdára várva Rippl-Rónai József szinte valamennyi művészi korszakát reprezentálja az a több, mint harminc festmény, grafika és litográfia, melyet eladási céllal rendezett kiállításán mutatott be a Szentendre központjában lévő szép kis magángaléria, az Erdész Galéria. A néhány igazi főművet is tartalmazó tárlatot péntek délután nyitotta meg Keserű Katalin művészettörténész, a Műcsarnok igazgatója. A Munkácsv-tanítvány Rippl-Rónai (1861—1927) korán elhagyja mestere nyomdokait. Néhány posztimpresszionista kép megfestése után Franciaországba költözik, ahol a kor jelentős festőinek meghitt barátja és elismert művész lesz. így barátság fűzi a Nabis-csoporthoz, köztük Ma- illolhoz, akik képeiken mindent igyekeznek összesűríteni, ami hagyományos értelemben szép: fiatal nők, barátságos tájak, virágos rétek, gyümölcsfák a témái az ideák világát ábrázoló, térmélység nélküli, szecessziós jellegű képeiknek. Rippl-Rónai Nabis-korszaká- ból való a Lány tájban című gyönyörű linometszet-terv, a festő egyik főműve. Maillol hatására fordul az iparművészet, a szőnyegtervek felé. E törekvés eredménye a Toulouse-Lautrec hatását tükröző Lány medaillonnal, tulipánok között című akvarellje, amely már hordozza a festőt egész munkásságán át foglalkoztató témákat, stílusjegyeket: a személyiség ábrázolását a gyengéd testtartással, a kecses kézmozdulattal, a hajkorona alatt kirajzolódó lágy arcvonásokkal. A korszak grafikái közül való a Nő virágos kalapban, ez az erős kontúrokkal felvázolt, nagyon halványan színezett melankolikus mellkép. Később a festő pillanatok megragadására törekszik — a korai képek folyamatos, artiszti- kus vonalai egyre töredezettebbekké válnak, a síkból egyre inkább kilépnek a térbe (LazaRippl-Rónai József: Párizsi intérieur (1919, olaj, vászon) Rippl-Rónai József: Női portré (1925 körül, karton, pasztell) rine, Önarckép). A „Vadak" és köztük Matisse hatását tükrözik az ún. „kukoricás képei”, a maguk harsány és ellentétes színeivel, erős kontúrjaival, ugyanakkor nagyon rippl-rónais jegyeikkel. Az éles kontúrok itt is töredezetté válnak, és a formákat kiemelő, megváltozott ecsetvonásokkal felrakott festékrétegek hihetetlenül gazdag és plasztikus felületeket eredményeznek. (Párizsi interieur, Lazari- ne és Piacsek bácsi). E remekművű olajképeket eredményező sajátságos formanyelvtől elfordulva a festő érdeklődése végérvényesen a pasztell felé vonzza, 1919 után. Ekkor születnek női portréi, ezek a nagyon fátyolosán megfestett, az egymásba lazán átmenő nagy fehér-fekete-okkeres színfoltokkal ábrázolt pasztellképek, melyeknek lágyságát a fejmozdulat, a Rippl-Rónainál mindig kiemelt szerepet játszó kéztartás, a modell fátyolos pillantása hangsúlyozza (Női portré). (veszelszky) II. Balaton-Fesztivál Doktoravatás a református egyetemen Elismerés az egyházi szolgálat teljesítőinek A II. Balaton-Fesztivál külföldi és magyar résztvevői a közszolgálati televíziózás megmentése érdekében levelet írtak, amelyet eljuttatnak az új parlamentnek — jelentette be szombaton, a fesztivál zárónapján Dömölky János, a Magyar Televízió fesztiválirodájának igazgatója. A levél aláírói megengedhetetlennek tartják,' hogy elhamarkodott privatizálással, a műsorok és csatornák szűkítésével olyan helyzet teremtődjék, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Az új kormányt arra kérik, hogy semmiféle lépés ne történjék a szakma megkérdezése nélkül. A közszolgálati televíziózásnak ugyanis meghatározó szerepe van a kortárs művészetek támogatásában, a vallási, a regionális és a kisebbségi műsorok készítésében. A levélhez mellékelték az Európai Televíziós Unió 1993-as brüsszeli határozatát, amelyben a nemzeti televíziózást érintő kérdésekben foglaltak állást. A II. Balaton-Fesztivál résztvevői a brüsszeli dokumentum szellemében szeretnék rendezni a magyar televíziózás helyzetét. A II. Balaton-Fesztivál fődíjáért, a Prix Balatonért a televíziós művek versenyében 14 európai ország 71 televíziós produkciója indult. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara tiszteletbeli doktorrá avatta a tudományos és egyházi élet azon kiválóságait, akik egyházi szolgálataikkal széles körű elismerést vívtak ki maguknak. A pénteki doktoravató ünnepségen részt vettek a különböző felekezetek testvérei, így a presbiteriánu- sok, zsidók, reformátusok az Amerikai Egyesült Államokból, Hollandiából és Magyarországról. Az avatást dr. Hegedűs Lóránt püspök is jóváhagyta. Ünnepélyes keretek között bemutatták az avatan- dókat. Elsőként Thomas W. Gillespie princetoni (New Jersey, USA) teológiai professzort, a princetoni egyetem ötödik elnökét köszöntötték. Ezután Jan van der Graaf holland egyházi vezetőt, a holland református szövetség főtitkárát, aki sok saját szerkesztésű könyvet adott már ki. Majd W. Frank Harrington atlantai (Georgia, USA) lelkészt mutatták be, akit eddig öt egyetem fogadott díszdoktorává. A továbbiakban Douglas Wayne Oldenburg kolumbiai (Georgia, USA) teológiai professzort, a Martin Luther King-díj tulajdonosát, az észak-amerikai társadalmi élet kiemelkedő személyiségét ismerhették meg a jelenlévők. Végül, de nem utolsósorban Schweitzer József főrabbit, a budapesti Rabbiképző Intézet igazgatóját mutatták be, aki a hazai református egyház és a zsidóság párbeszédének művelője. Az ünnepélyes fogadalom letétele után Ladányi Sándor dékán adta át az okleveleket a tiszteletbeli doktoroknak. Az ünnepségen Máté János professzor, orgonaművész, valamint Szűcs Zsuzsanna fuvolaművész gyönyörködtette a hallgatóságot. (s.) Bábszínház Szombathelyen Önálló bábszínháza lesz Szombathelynek. A vasi megyeszékhely művelődési és ifjúsági központjában már 1990 óta működött bábtársulat, amely az elmúlt három és fél év alatt hét darabot állított színre, csaknem száz előadását hozzávetőleg 16 ezer néző látta. Színházzá alakulásukat az is ösztönözte, hogy önálló intézményként központi támogatást is igényelhetnek. A színház vállalkozik majd az amatőr bábosok képzésére, a nemzetközi művészeti együttműködés megalapozására.
