Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-25 / 147. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚNIUS 25., SZOMBAT 3 Igen Tisztelt Főszerkesztő Ur! Nem tudjuk, van-e tudomása arról, hogy a lapjának a címében megfogalmazott „illetékességi területén” igencsak túlnyúlik a népszerűsége. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy ha nem a kora reggeli órákban vásároljuk meg e kedvelt lapot, az újságos sajnálkozó válaszát kapjuk helyette: mindössze 2-3 példányt kapunk. Nehezen érthető' e jelenség számunkra, hiszen joggal vélhetnénk, hogy az eladott példányok és a jövedelmezőség között szoros összefüggés áll fenn. Kérjük, szíveskedjék mindent elkövetni annak érdekében, hogy a Budapesten is jelentős népszerűségnek örvendő' lap olyan példányszámban jelenhessék meg, hogy a fővárosban is biztonsággal megvásárolható legyen. Gratulálunk főszerkesztői tevékenységéhez, amelynek eredményeként igen színvonalas, jól szerkesztett újságot vehetünk a kezünkbe — ha szerencsénk van és korán kelünk. Tisztelettel üdvözöljük, további sikereket kívánunk! A budapesti olvasók egy része (Hatvanöt olvasható aláírás és lakcím) A levélírók jelezték, hogy aláírásgyűjtésbe fogtak, amelynek eredményéről tájékoztatják lapunkat. A kultúra pénzigényes Leköszönt a Boross-kormány A Magyar Köztársaság lekoszond1 kormánya csütörtökön az Országházban tartotta meg az utolsó döntéshozó ülését MTl-felvétel Alakuló ülés következik s Óriási az érdeklődés A „kulturális lobby” létrehozásához vezető első lépésként értékelte Vadász János, a köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt a tegnapi eszmecserét, amelynek során a KKDSZ és már érdekvédelmi szervezetek vezetői találkoztak most megválasztott ország- gyűlési képviselőkkel. A tanácskozásra olyan honatyákat hívtak meg, akik korábban a kultúra, a közművelődés, vagy az érdekvédelem területén tevékenykedtek. A KKDSZ elnöke bevezetőjében sürgette az államháztartási törvény mielőbbi megalkotását, amely végre pontosan meghatározná, hogy mi a modem állam közszolgálati feladata a kultúrában. Szükség van a múzeumokról, a levéltárakról és egyéb kulturális intézményekről szóló törvényekre is — mondta Vadász János. A szakszervezet szerint egyébként az a 17 milliárd forint, amelyet évente kulturális célokra fordítanak, beleértve a rádió és a televízió finanszírozását is, elenyészően kevés az 1500 milliárdos költségvetés arányában. Azt is szeretnék, ha a következő ciklusban létrejönne a művelődési érdekegyeztető tanács. Katona Tamás — az MDF képviselője — kifejtette, hogy remélhetőleg az új kabinet tanul a most leköszönő kormány tapasztalataiból és meghozza azokat a változtatásokat, amelyek már régóta szükségesek lettek volna a művelődési tárca működésében. Óriási érdeklődés nyilvánul meg a médiumok részéről az új országgyűlés június 28-án (kedden) tartandó alakuló ülése iránt: az eseményről kivétel nélkül tudósító országos és megyei napilapok, Magyar Rádió és Magyar Televízió mellett számos helyi újság, városi televízió is jelentkezett részvételi, tudósítási szándékkal— mondta tegnap sajtó- tájékoztató keretében Soltész István, az Országgyűlés főtitkára. — Bár jó lenne, képtelenség valamennyi igényt kielégíteni — jelentette ki a főtitkár hozzátéve: a Magyar Televízió, amely élő adásban közvetíti az alakuló ülést, önköltségi áron valamenyA magyar határőrség napját köszöntötték tegnap a Belügyminisztériumban. Kónya Imre belügyminiszter ünnepi beszédében szólt arról, hogy Magyar- ország évszázadokon keresztül végvárként őrködött Európa biztonságán, és így van ez napjainkban is. A magyar határőrség 1990-től a szabad választások után nagy átalakuláson ment keresztül, kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Egyik kezdeményezője volt a vasfüggöny alapjait képező elektromos jelzőrendszer lebontásának, hozzájárulva ezzel a két Németország egyesüléséhez, és az átjárható határok, a szabad emberek közeledésének biztosításához. Egyik kulcsfontosságú feladatuk a határforgalom korszerű ellenőrzése, melyet 134 milliós utasforgalomnál egyre korszerűbben kezelnek, beleértve az nyi, az eseményről tudósítani kívánó, de elutasított vidéki stúdiónak kész rendelkezésére bocsátani felvett anyagát. A sajtótájékoztatón elhangzott: az alakuló ülés a Himnusz elhangzásával veszi kezdetét, majd Göncz Árpád köztársasági elnök mond beszédet. Ezt követően ugyancsak az államfő jelentést tesz a képviselői megbízólevelek (mandátumok) átvételéről. A továbbiakban beszámoló hangzik el az Országos Választási Bizottság, illetve Belügyminisztérium részéről, majd mandátumvizsgálat következik. Az ülés fő napirendi pontjaként a képviselők megváévente ismétlődő, a nyugat-európai vendégmunkások rohamszerű átutazását is. Az úgynevezett klasszikus feladatokon kívül jelentősen hozzájárultak az ország közrendjének, köz- biztonságának erősítéséhez, amikor a társszervezetekkel együttműködve, közös akciókban akadályozzák meg a bűnözők, csem- pézők, feketekereskedők manipulációit. Részt vesznek a határőrök a katasztrófák következményeinek felszámolásánál, a nagy tüzek oltásánál, mint például a Buda környéki erdők égése volt. Mára kialakult a határőrség európai színvonalú szervezete. A modern követelményeknek megfelelő, új kiképzési rendszerrel biztosítják, hogy jól felkészült emberek teljesítsenek mindenhol szolgálatot. Befejezésül a belügyminiszter arról beszélt, hogy az ily módon átalakult lasztják a parlament tisztségviselőit. (Ezen döntésig az ülést az új országgyűlés korelnöke, Varga László, a KDNP képviselője irányítja, négy legfiatalabb képviselőtársa — Botka László és Rimóczi József (MSZP), Nahimi Péter (MDF), valamint Deutsch Tamás (Fidesz) — segítségével. A tisztségviselők megválasztását követően köszöntőt mond a parlament új elnöke, majd Boross Péter miniszterelnök bejelenti a kormány megbízatásának megszűntét. Végezetül újra az államfő kap szót, hogy megbízást adjon az új kormány megalakítására. fegyveres testület elég biztosítékul szolgál arra: soha többé ne válassza el országunkat vasfüggöny Nyugat-Európától. Az ünnepségen Kónya Imre kitüntetéseket adott át a szolgálat példamutató ellátásáért. „Az Év Határó're” miniszteri díjat adományozta Szólik József zászlósnak, a Kiskunhalasi Határőrigazgatóság szegedi kirendeltsége útlevélkezelőjének. „ Bátorság ” Erdemje- let nyert el Gáli Béla törzszászlós, a Győri Határőrigazgatóság hegyeshalmi útlevélkezelője, valamint Ri- barits Tibor őrmester, a Soproni Határőr-igazgatóság szakaszparancsnok-he- lyettese. Összesen hatvanan részesültek kitüntetésben, dicséretben és jutalomban. Az ünnepségen köszöntötték a kitüntetett határőrök feleségeit is, akik hű társként állnak férjük mellett a nehéz szolgálat után. (ga. j.) Ki lehet a háttérben? Napjainkban a békétlenség jelentős szerephez jutott. Azért van ez, mert a demokrácia, mint „össznépi játék” lehetőséget kínál arca, hogy a véleményét mindenki nyugodtan hangoztassa, s mivel ehhez az elmúlt negyven esztendőben nem voltunk hozzászokva, így egy-egy vélemény elhangzása mások számára olykor nyílt támadásként értékelhető. Vannak persze olyan helyzetek, amikor pontosan ebből kifolyólag, mármint az önállóságból fakadóan, békesség telepszik egy-egy kisebb vagy nagyobb csoportra, munkahelyi közösségre. Erről beszélt csütörtökön este a televízióban O. Kovács Attila, az Esti Hírlap megbízott fő- szerkesztője, aki úgy érzi, a Mahir Rt. biztos megjelenési hátteret tud kínálni annak a száz újságírónak és szerkesztőségi dolgozónak, akiknek a helyzete az elmúlt időben nem volt nyugodt. No de vannak, akik a demokrácia jegyében — s ez így természetes —másképpen látják az Esti Hírlap ügyét, s azt mondják, jobb lett volna, ha a bulvár lapért és a Mahir Rt bérleményébe került másik két újságért verseny folyt volna. Lehet. Ám a mai viszonyok ismeretében nagyon nehéz feltételezni, hogy sok olyan cég lenne, amelyik anyagi áldozatokat tud hozni egy-egy újság, méghozzá nagy múltú lap fennmaradása érdekében. Most a Magyar Nemzet és az Esti Hírlap jövője biztosnak látszik, s jó volt hallani Szényi Gábort, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesét, ugyancsak csütörtök este a televízióban, aki arról beszélt, hogy a lap szerkesztőségének nem pereskedésekre, hanem nyugalomra van szüksége. A két szerkesztőségi vezető nyilatkozata alapján úgy vélem, ők elégedettek jelenlegi helyzetükkel, nem bánják, hogy a Mahir Rt. a gondozásába vette őket. De valami furcsa dolog lehet a háttérben, hiszen a szerkesztőségeken kívül, mint azt a Hírlapkiadó Vállalat menesztett vezérigazgatója, Liszkay Gábor elmondta, (s ez majdnem minden napilapban megjelent) a tranzakció a Hírlapkiadó Vállalat, számára is előnyös. Az Állami Vagyonügynökség ennek ellenére vissza akarja állítani az eredeti állapotot, vagyis nem fogadja el mint bérlőt a MAHIR Rt.-t. A dolog világosnak tűnik, valahol a demokrácia jegyében, a versenyszemlélej emlegetésével kívánnak olyan szituációt teremteni, amelyik már tán nem is annyira demokratikus. Valószínűnek tartom, hogy emögött nagyon jelentős személy állhat, aki urambocsá! szemet vetett arra a jó summát hozó Expressz újságra, amelyik a két nagy múltú lap fenntartását biztosítani tudja. Ha feltételezésem beigazolódna, azon egyáltalán nem csodálkoznék, hiszen az elmúlt évtizedben személyesen is találkoztam sajtócézárokkal, olyannal például, amilyen Isten nyugtassa, Robert Maxwell volt. (Vödrös) Mentsük meg Kolozsvárt! Kolozsvár évszázadok óta a magyar államiság, Erdély és Európa kultúrköz- pontja. Kolozsvár a magyarság múltjának és jelenének meghatározó része. Város- központjának építészeti együttese jelképe a szülőföldjén megmaradni akaró, kulturálisan és politikailag zaklatott erdélyi magyaroknak. Ami nem sikerült a diktatúra falurombolóinak, azt ma a demokrácia álcáját is félredobva, nyíltan igyekszik a román sovén-naciona- lizmus bevégezni. Városnévtáblákat törnek össze... A magyar iskolákban ismét kötelezővé tette a román parlament a földrajz és történelem román nyelvű oktatását, korlátozta a felekezeti iskolák működését. A román alkotmány első cikkelye nem ismeri el ma sem, hogy Romániában más nemzetiségű állampolgárok is élnek a román nemzeten kívül. Összegezve: a nemzeti állam eszméjét a kommunista diktatúrát is megszégyenítő eréllyel, ismét érvényesítik Romániában. Kolozsvár ultranacionalista, kultúrbarbarizmusáról hírhedett polgármestere a világörökség részét képező kolozsvári főteret vette célba. A történelemhamisító felirattal már meggyalázott Mátyás király jlovasszobrát akaija „rómaikori ásatás” ürügyén lerombolni. Célja Erdély eszmei fővárosának kulturális és történelmi jelképességét átformázni: magyar jellegét megszüntetve kialakítani egy „ősi román”, homogén nemzetállam rögeszméjét hirdető városközpontot. Emlékeztetve a civilizált világ összefogására a romániai falurombolás megállapításáért, tiltakozásra kérjük fel ismét a Kárpát-medence, Európa és a világ minden jóérzésű, kultúratisztelő és a konfliktusmentes jövőben gondolkodó polgárát és intézményét, hogy megállíthassuk az Erdélyben élő két és fél millió magyar elüldö- zését célzó újabb történelemhamisítást és kultúrvandaliz- must. Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány és az Erdélyi Magyarság szerkesztősége (OS) R. Z. Elismerések a magyar határőrség napján Az európai biztonság végvára
