Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-23 / 145. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JUNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Magyar—japán emlékpark Veresegyházon Enzo Cucchi az Ernst Múzeumban Akiket a honfoglalás emléke összeköt Japán szobrászművész, Mitsui Sen kiállítása július 10-ig látható jelenleg a gödöllői művelődési központ Gödöllői Galériájában. Nagyméretű szobraiból néhányat az előcsarnokban is, az udvaron is elhelyeztek. A kiállítóteremben a kisebbek — fából, fémből, kőből, márványból... A természet adta az anyagot, s a harmonikus formák alkalmasak lennének rá, hogy visz- szasimuljanak a természetbe, újra annak részeit alkossák. A Hullámzó mozgás, Alom címűek, fekvő alakok fehér márványból. A Lendület — halvány rózsaszín, szürkével erezett márvány, három élénk színű, ék alakú mélyedéssel. A vörös márvány Emlékezésben nyílás, mintegy elhajló barlang, labirintus bejárata. A Nap vörös korongja rózsaszín márványba foglalt. Megkapó- ak, elgondolkodtatok, sokatmondók a fémszobrok: Élet, Hangya, Ikrek, Barátság. Megjelenik amit a cím jelöl, de nem szokványosán. Fából készült szobrok: Rügyfakadás, Erdő', Friss hajtás, Csírázás. A természet egyszerű, ám mégis megfejthetetlen jelenségeinek lényegét próbálta ábrázolni ezekben a művész. A színezett fa felfokozott érzelmek kifejezésére alkalmas. Pirosán lobog a Tűz, a Láng. Az Újjászületés piros és fekete. Itt stilizált emberalak emelkedik magasba, miként embereket sejthetünk a Hét vezér formáiban is. A szemlélődést Mitsui Sen veresegyházi műtermében folytatom. Huszonöt éve él Európában, hétévi olaszországi tartózkodás után telepedett le Magyarországon. Felesége magyar, gyermekeivel, fiával, iker lányaival japánul beszél — mint mondja, azért nem is tanult meg magyarul, hogy a gyerekei viszont megtanuljanak japánul. Ülünk egy asztalnál, egy házban, mely olyan mint a többi a veresegyházi utcában, s a társalgás jórészt japánul folyik. A 16 éves fiú, Maró tolmácsol. Kérdezem Mitsui Sentől, hogy mi a véleménye arról az elméletről, mely szerint a japán és a magyar rokon nép, mindkettő a mai Kína egyik területéről származott el. Nevet: bizonyára rokoAz Újjászületés (fa) háttere majd a fenyőerdő lenne a honfoglalás 1100. évfordulójára készülő magyar—japán emlékparkban Repülés (bronz) nők vagyunk, mint az az egész emberiség. De azért több hasonlóságot fedezett fel a magyyarokkal, mint az olaszokkal. Még otthon Tokióban a szalézi rend által működtetett ipari szakközépiskolában, ahol a világ minden részéből voltak tánárok, ismerkedett meg egy magyarral, Nagy Józseffel, aki a nyomdatechnikát tanította. Az iskola kínálta szakmák közül elsősorban a faiparban képezte magát, bútortervezést, lakberendezést, fa- szobrászatot tanult. Több mint tíz évig dolgozott édesapja cégénél, ahol fa öntőformákat készítettek. Azonban mivel kicsi gyermekkora óta szobrász szeretett volna lenni, munka után esti iskolában szobrászattal foglalkozott. Huszonöt éves korában rendezte meg első egyéni kiállítását. Aztán lehetősége nyílt rá, hogy a szalézi rend egy intézményébe jöjjön Olaszországba, Pietrasantába. Épületdíszeket készítettek egy kőfaragó üzemben, bérmunkában szobormásolást vállalt. És alkotta saját szobrait a Pietrasanta melletti Carrara márványából. Magyarországon a tardos- bányai mészkőből dolgozik szívesen. Rendszeresen kiállít, idén Gödöllő előtt Nagytétényben, novemberben pedig a fővárosi Vigadó Galériában. Őrzi szobrát a Nemzeti Galéria, egy pécsi múzeum. Aránylag kevés munkája van közterületen, pedig azok szép díszei lehetnének például intézmények belső tereinek, talán köréjük elrendezett növények között. A természetből vétettek, a természetbe visszasimulnának. Elmegyünk a veresegyházi tavakhoz, ahová 1996-ra, a magyar honfoglalás 1100. évfordulójára magyar—japán emlékparkot tervez Mitsui Sen. Az egyik szobor hullámot ábrázolna, a vizet... Más szobor is valamilyen természeti jelenséget. Égy a levegőt jelképezhetné. A levegő meg a víz szükségesek ahhoz, hogy az ember éljen. A Hullám egy kis domb tetejére kerülne. Két szobor a patak egyik és másik oldalára. A főalak az Újjászületés című szobor háttere a fenyőerdő lenne — a zöldben szépen mutat majd a fehér szobor... Nádudvari Anna Nemzetközi fúvóstalálkozó Abonyban Szó lesz a tárogatóról is dőt — köztük zeneakadémis(Folytatás az L oldalról) Az 1974-ben, Grazban alapított IGEB több mint ötszáz fúvószene-kutatót, fúvószenekari karnagyot, a társtudományok kutatóit, szociológust és amatőrt tömörít. Kutatási területük felöleli a fúvószene, illetve fúvós hangszerek egész történetét, valamint a muzsika társadalmi hátterét, amelyekről kétévente rendezett kongresszusaikon cserélnek eszmét. Eddigi legnagyobb kongresszusuknak ígérkezik az abonyi, melyen 24 ország 44 előadója a fúvószene történetéről, valamint (a magyarországi megrendezés okán) a tárogató történetéről szól. Mintegy 100 vendéget várnak Európából, illetve a tengeren túli kontinensekről. A kongresszus kitűnő lehetőséget kínál a társasághoz való csatlakozásra, ezért a rendezvénysorozatra nem csak az IGEB tagjait, hanem valamennyi érdeklőtákat is meghívtak — mondta a rendezők nevében Varga György, az abonyi zeneiskola .igazgatója. Meg kívánják ragadni az alkalmat fiatal fúvóstehetségek és környékbeli fúvósegyüttesek bemutatására is, amelyre az előadások között és a kongresszussal párhuzamosan rendezett fesztivál koncertjein nyílik lehetőség. Ezért az elmúlt két év versenygyőztes fiataljait — mintegy harminc 12 és 18 év közötti fúvóstehetséget — hívtak meg fellépésre a környékbeli zenekarok mellett. A koncertek közül Varga György kiemelte a Budapest Symphonie Band keddi fellépését, mely együttes a vezető nagyzenekarok szólistáiból alakult. Csütörtökön Hollandia legjobb fúvósaiból válogatott ifjúsági zenekar lép fel. A pénteki zárókoncerten pedig kiváló szólisták és együttesek tolmácsolásában fúvós népi muzsikát, komoly és könnyűzenét, valamint dzsesszmuzsikát hallhatunk. A résztvevők toronyzene hangjaira ébrednek, és takarodó muzsikára térnek nyugovóra. Abony 100 év után tavaly kapta vissza városi rangját. Az évforduló megünneplésére, illetve megélénkülő kulturális életük fellendítésére nyújt kitűnő alkalmat a rangos rendezvény — mondta Gajdos István polgármester, aki maga is trombitaművész. A zenei programsorozat, illetve hangszer- és kottakiállítások mellett számos rendezvénnyel próbálják városukat a külföldiekkel meg- kedveltetni. Vízi és szárazföldi kirándulásokkal, lovaglással, vadászattal, valamint a komplex gyógyszolgáltatá- sokat nyújtó termálfürdőjükkel várják a látogatókat, akiket az ellátást ingyen vállaló családoknál helyeznek el. (veszelszky) Kisalföldi bábfesztivál Befejeződött Győrött a 3. nemzetközi bábfesztivál. A négynapos eseményen nyolc hazai és négy külföldi bábegyüttes mutatta be produkcióját. Beczéné Madarász Zsuzsa, a rendező Győri Városi Bábszínház igazgatója elmondta: kiváló együtteseket, változatos programot láthatott a közönség. A szakemberek kuriózumnak minősítették, hogy az előadásokban különféle bábozási technikák, sajátos színpadi megoldások jelentek meg. A szakemberek a látottakat elemezték, s véleményt cseréltek a műfaj jövőjéről. Rangsort nem állítottak fel, hiszen a fesztivált nem a vetélkedés, hanem az eszmecsere és a szórakozás szándékával rendezték meg. A fesztiválhoz kapcsolódva nyitottak kiállítást Eustatiu Gregorián román bábtervező és Koós Iván, a hazai bábművészet kiemelkedő egyéniségének munkáiból a Rába-parti városban. Enzo Cucchi olasz képzőművész kiállítását Budapesten az Emst Múzeumban ma a művész jelenlétében nyitja meg Jancsó Miklós filmrendező. Cucchi a ’80-as évek transz-avantgárd mozgalmának tagja, szürrealista, expresszionista alkotó. A világhírű autodidakta festő, grafikus, szobrász művei első alkalommal láthatók Budapesten. Kiállítják a Herkules elhozza az intelligenciát című szoboregyüttesét és a most először bemutatásra kerülő nyolc nagy grafikából készített installációját, amelynek a művész A rajz katedrálisa címet adta. Énzo Cucchi művei hétfő kivételével június 23-tól július 31-ig tekinthetők meg. Kerámiák a Duna Galériában A Duna Gelériában tegnap nyílt meg Ambrus Éva keramikusművész kiállítása. A Magyar Iparművészeti Főiskola porcelántervező szakán 1967-ben végzett keramikus Schrammel Imre tanítványa volt. Az Alföldi Porcelángyár iparművészeként több edény- készletet is tervezett, amelyeket ma is sorozatban gyártanak. Munkája díszíti a gyulai SZOT-üdülő éttermének falát. Alkotásai között szerepelnek a városligeti, a miskolci és a hévízi ivókutak. 1968 óta minden jelentős hazai és több csoportos külföldi kiállításon részt vett. A Magyar Alkotóművészek Alapítványa Duna Galériában rendezett kiállítása június 22-től július 10-ig, hétfő kivételével, naponta 10—18 óráig tekinthető meg. Könyvszemle A fölösleges magyarok szószólója Szokolay Zoltán 1989. és 1994. között keletkezett közéleti írásainak, felszólalásainak, országgyűlési beszédeinek és vitacikkeinek válogatását olvashatjuk a Keresem, akit képviseltem címen megjelent kötetében. A szerzőt a magyar nép és az ország érdekeinek képviselete sarkallta a közszereplésre — így a kötet a rendszerforduló reményeinek, a várakozások teljesüléseinek illetve megcsúfolásainak is krónikája. A rendszerforduló körül keletkezett írások a hazateremtés lehetőségeivel és akadályaival foglalkoznak. Országgyűlési képviselőként aztán Szokolay a helyi gondok megoldása és az igazságos újraelosztás követelése mellett elsősorban a múlt tisztázásáért és a konzekvenciák levonásáért emel szót az ügynöktörvény és az amnesztiatörvény vitái kapcsán. Az időszak közéleti írásainak középpontjában a média-vita és a nemzet érdekeit szolgáló médiákért folyó harc a témája. Az 1991-es „szavazási botrány” után Szokolay Zoltán lemond képiselői mandátumáról. Az eset körülményeiről érdekes adalékot olvashatunk a kötetben. Szokolay az AVH tevékenységének és az elmúlt negyven év visszaéléseinek amatőr kutatójaként alaposan megismerte a belügy mechanizmusát és számos érintett személy kilétét is. A Nemzetbiztonsági Bizottság alel- nökeként egyre kellemetlenebbé vált sokak számára, amit Kőszeg Ferenc egy interjúrészlete is kifejez: „Szokolay megpróbálta az egész demokratikus ellenzéket belügyes ügynökök gyülekezeteként beállítani. ” Petry Béla grafikája Nyilván figyelték, és a , .gombnyomogatáskor” (amelynek kivizsgálására senki nem vesztegetett időt) rögtön lecsaptak. Boszorkányüldözésről tanúskodnak az ellenzéki felszólalások, a fenyegető névtelen levelek. Szokolay azonban közemberként sem hagy fel a múlt feltárásával: dokumentumokkal idézetekkel, statisztikákkal alátámasztott írásokban szól az MSZMP és tagjai vagyon-, hatalom- és sajtómonopólium átmentéséről, prominens személyiségek hangoztatott múltjával szembeni tényleges múltjáról. És nem hagy fel az ország, a nép érdekeinek képviseletével, melyet évfordulók, napi események, új törvények kapcsán kér számon. Igaz, egyre reményvesztettebben. Egyik utolsó írásában aztán „fölösleges magyaroknak” nevezi a népet, azokat, akik létükkel, várakozó reményeikkel csak zavarják a nagy- politika szereplőit és az önjelölt sorsformálókat. Ezek szószólójává lenni napjainkban is egyre inkább bátorságot igényel. (Irmag Kiadó, 250 forint) (veszelszky)