Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-22 / 144. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚNIUS 22., SZERDA 3 A vallomástevő hitele Már-már úgy tűnik, a tanúk korát éljük. A szem és a fültanúkét egyaránt. Persze előfordul, hogy csak látogatóban, urambocsá turistaként járnak a vizsgált esemény helyszínén valakik, országos körözést adnak ki ellenük, de később kiderül nem láttak, hallottak semmit és különben is négy órával korábban jártak a Parlamentnél. Más tanúkra viszont nincs szükség. Az ilyeneket elzavarják, lásd Horn-baleset. Ellenben látni vélnek felvillanó fényt, de nem látnak egy fehér Opelt, amit előzni kezdenek. A pártelnöki SAAB-ban hárman ülők — Horn Gyula elnök, a biztonsági embere (volt rendőrőrnagy) és ä sofőré — első vallomásaikban nem tettek említést előzésről. Mindenesetre az Opelben ülő két atyafi alaposan elcsodálkozhatott, amjkor elzavarta őket egy hatóságinak vélt személy. Ők tehát jobb, ha nem láttak, hallottak volna semmit? így hát most, az új helyzetben, mit kezdjünk a vallomásokkal. Azokéval, akik heteken át nem tudtak arról semmit, hogy előztek-e egy másik kocsit vagy sem. Miért hallgatott az a bizonyos hatóságinak tűnő személy, aki megszabadította az MSZP-s konvojt a két fölös férfitól — a koronatanúktól? Amennyiben perdöntőén bizonyos, hogy az Opelben ülők valóban látták a történteket, ám elzavará- suk után a puszta létezésükről sem esett szó — legalábbis a nyilvánosság előtt —, fel kell tennünk a kérdést: jogi következmények nélkül maradhat-e a nyomozó hatóság félrevezetése? És ha anélkül marad, erkölcsi tanulságul szolgálhat-e? A tanú ugyanis akkor is vall, amikor nem beszél. Németh Zsolt Az új Országgyűlés szerkezete Hatpárti megegyezés Az új Országgyűlés alakuló ülését előkészítő, majdnem két hete folyó hatpárti szakértői tárgyalások végén, tegnap délután a delegációk képviselői megelégedéssel szóltak a megegyezés eredményeiről. Az ülés rögtönzött sajtótájékoztatóján kiemelték a tárgyalások konszenzusteremtő jellegét, s azt, hogy az ellenzéki pártok is számarányuknál nagyobb részvételt kaptak a különböző" testületekben. Az új parlamentnek MSZP-politikus lesz az elnöke, s a három alelnöki posztot az erősorrendnek megfelelően az SZDSZ, az MDF és az FKGP kapja meg. E három párt egy-egy jegyzőt jelölhet, s a KDNP, valamint a Fidesz két-két jegyzői posztot kap. A tárgyaló delegációk abban is megállapodtak, hogy az Országgyűlésnek 17 bizottsága lesz. Hat különösen fontos bizottság — az alkotmányügyi, a költségvetési, az önkormányzati, a külügyi, a gazdasági és a mezőgazdasági — tagjainak létszáma 27-27 fő lesz, a honvédelmi, a szociális, a környezetvédelmi, a kulturális, az emberi jogi és az oktatási bizottságban 19-19 képviseli kap helyet, az európai integrációs bizottság tagjainak száma 15 fő, a számvevőszéki, valamint a foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó testület 13-13 fővel végzi majd munkáját. A nemzetbiztonsági bizottság létszáma 9 lesz, a mentelmi és mantádum- vizsgáló testületben pedig a 8 képviselő fele kormánypárti lesz, fele pedig ellenzéki pártokat képvisel. A statisztika szerint a kormánypárti frakciók tagjainak 79 százaléka, az ellenzéki képviselőcsoportok tagjainak 104 százaléka lesz bizottsági tag. Megállapodás született a bizottsági elnökök és al- elnökök pártmegosztásáról is. Eszerint az MSZP 9 testületben elnököl, az SZDSZ háromban, az ellenzéki pártok ötben. Az ellenzékiek számarányuknál több alelnöki posztot kapnak, 9 helyett 12-t. MSZP-s elnöke lesz a gazdasági, a szociális, a környezetvédelmi, a kulturális és sajtó-, az emberi jogi, az oktatási, a mezőgazdasági, a számvevő- széki bizottságnak, valamint a mentelmi- és mandátumvizsgáló bizottságnak. Az SZDSZ az alkotmányügyi, a külügyi és a honvédelmi bizottság elnöki tisztét kapta meg. s Hírlapkiadó kontra AV Rt. Koalíciós egyeztetés Egynapos ultimátum Az Állami Vagyonkezelő Rt. egy napot ad a Hírlapkiadó Vállalat számára, hogy a Mahir Rt.-vel kötött szerződésének dokumentumait átadja, utána azonban bírósághoz fordul a tranzakció semmisségének megállapítására. Ezt Csépi Lajos, az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója jelentette be tegnap sajtótájékoztatón, amelyen ismertette a két említett cég közötti ügyletről a vagyonkezelő álláspontját. Csépi Lajos elmondta: a hatályos törvények szerint nem lenne szükség bírósághoz fordulniuk, mert a helyzet egyértelmű. Azonban a megkötött szerződés felbontása elhúzódhat, és az ÁV Rt. szeretné megakadályozni, hogy ez idő alatt a Mahir megkísérelje értékesíteni a kiadói jogot. Erre ugyanis a szerződés lehetőséget ad. Az ÁV Rt. értetlenül áll a Hírlapkiadó Vállalat és a Mahir között kötött üzlet előtt, amelyet gazdaságilag előnytelennek, jogilag pedig megalapozatlannak tart. A Hírlapkiadó Vállalat 1994 januárjában alakult át társasággá, azonban az alapító okirat még nem érkezett meg a cégbírósághoz, tehát a cégre az állami vállalatokra vonatkozó vagyonvédelmi előírások érvényesek. Eszerint a saját tőke 50 százalékát meghaladó értékesítések engedélykötelesek, a Mahir és a Hírlapkiadó tranzakciója 200 millió forint értékű. A Hírlapkiadó alaptőkéje pedig 261,8 millió forint. Az ÁV Rt. úgy véli: a két cég között kötött szerződés, amely a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Expressz kiadói jogát ráruházza a Ma- hirra, a Hírlapkiadó Vállalat legértékesebb vagyoni részét érinti. A vagyonkezelő azt az álláspontot képviseli, hogy olyan privatizációs befektetőt kell keresni, aki biztosítja a lapok kiadását. Az ötéves szerződés évi mintegy 40 millió forint hasznot, plusz bizonytalan osztalékot ígér a Hírlapkiadónak, holott a jelenleg mintegy 500 millió forint veszteséggel működő Magyar Nemzet és Esti Hírlap legalábbis nullszaldós lehetne, az Expressz pedig most is 200 millió forint nyereséget hoz évente. Az ÁV Rt. előtt a szerződés több eleme még nem ismert, ezek kivizsgálása tart. Világviszonylatban is egyedülálló trolibusz kezdte meg a menetrend szerinti utasszállítást a fővárosban a 80-as troli vonalán. A jármű forgalombiztonsági szempontból a legkorszerűbb, mivel fedélzeti számítógéppel látták el MTI-felvétel A parlament választ Tegnap befejezte munkáját a ■ koalíciós megállapodás előkészítésében részt vevő közjogi bizottság, s véglegesítette annak a jelentésnek a szövegét, amelyet a főbizottság elé terjeszt. A testület társelnöke, Gál Zoltán (MSZP) közölte: a bizottság lényegében minden vitás kérdést lezárt, s így egyet sem visznek a főbizottság elé. Hack Péter (SZDSZ) társelnök a keddi ülésnapot számba véve elmondta: a jelentés szövegének egyeztetésén túl megtárgyalták a közbiztonság és a korrupció kérdéskörét. Egyöntetű a vélemény, hogy rövidesen el kell fogadni egy komplex bűnmegelőzési programot. Emellett harmonizálni kell az állami szervek közötti, valamint az állami szervek és a társadalmi szervezetek közötti bűnmegelőzési munkát. Hack Péter jelezte, hogy a két párt szerint még az idén meg kell alkotni a rendőrség szolgálati viszonyáról szóló törvényt, lehetőleg még a rendőrségi törvény hatályba lépése előtt. Á korrupció elleni teendők kapcsán az SZDSZ-es politikus jelezte, hogy a két párt szerint törvényalkotási szinten kell lehetőséget teremteni a megvesztegetés megelőzésére. Ezzel összefüggésben kiemelte: a közbeszerzési törvény megalkotásának, valamint az összeférhetetlenségi szabályok szigorításának szükségességét. Kilátásba helyezte, hogy az országgyűlési képviselőknek egyéb jövedelmeik esetében megteremtik a legnagyobb átláthatóságot, beleértve a kapott ajándékokat is. Az MSZP és az SZDSZ egyetértett abban, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. vezető szerveiben képviselők ne vehessenek részt. Gál Zoltán végezetül kifejtette: a testület kemény munkát végzett és sikerült megegyeznie számos vitás kérdésben. Külön is kiemelte, hogy az itt végzett munka eredménye egyben az idei kormányzati cselekvési terv részét is képezi. A sürgős feladatok sorában említette az új házszabály, a miniszteri felelősségről szóló törvény megalkotását és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását. A köztársasági elnök megválasztásának módjáról a két párt voltaképpen nem egyezett meg, ezt a kérdést — mint Gál Zoltán elmondta — az új alkotmányban fogják rendezni. így jövőre még a jelenlegi szabályok szerint az Országgyűlés választ köztársasági elnököt. Komáromi igenek Jó néhány Komárom—Esztergom megyei intézmény, illetve település csatlakozott tegnap Esztergomban a honfoglalás 1100. évfordulójával ösz- szefüggő és 1995 és 2000 között lebonyolítandó Millecen- tenáriumi Nemzeti Programhoz. E dokumentumot Ráckevén fogadta el egy társadalmi önszerveződéssel összehívott plénum, melynek soraiban vezető politikusok, közéleti személyiségek és kormányzati tisztviselők is helyet foglaltak. A Magyar Településfejlesztők és Felújítók Társaságát hatalmazták fel a program széles körű hazai és külföldön élő magyarság körében való megismertetésével. Rend lesz A vak is látja: szépen ösz- szeáll a nagy csapat. Ez a jeles társaság mindent visszaterel a régi mederbe. hatályon kívül helyezi Bánó András ügyét, azaz tisztára mossa a hazug kazettákkal, felvételekkel manipuláló szerkesztőt, kinek legfőbb célja volt a magy ar nemzet bemocskolása. Ugyanakkor a teljesen homályos múltú, amibe az AVH is beletartozik, alkotmánybíróval szemben fellépő Kéri Editet pénzbüntetésre ítélik, s a Horn-balesetet előidéző gépkocsi jókora késéssel feltűnik. Ezek mindmind azt bizonyítják: itt egy profi társaság vette kézbe a dolgokat, nem Ies2 itt holmi demokratikus csevej, holmi polémia, hanem rendet fognak vágni, méghozzá olyat, hogy mindenki belátja, jobb, ha befogja a száját. Kiderül, hogy a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója jogtalanul járt el, amikor dolgozott, s jogtalan az ügylete, amely során bérbe adott három lapot. Egy héten belül vissza kell állnia az eredeti állapotnak, ami természetesen jogi képtelenség, azaz ezt az egészet csak erőszakos úton lehet elintézni, de ez a profi csapat ehhez az erőszakhoz is meg fogja találni a megfelelő eszközöket. Ugyanakkor a leendő ellenzék bugyután hallgat, sőt mintha megpróbálna a leendő hatalom kezére játszani, kedvébe járni, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen a leendő ellenzéki frakciók szelíd, kompromisz- szumkész, de fogalmazhatnék így is, tehetetlen emberekkel vannak tele. Az elmúlt hetek jól bizonyították, a karakteresebb politizálás, a kilátásba helyezett dolgok sokkal többet mondanak az embereknek, mint egy- egy volt, pontosabban ma még kormányon lévő párt különben okos képviselőinek néha a szükségesnél hosszabbra sikeredett beszédei. Itt olyan kijelentésekre van szükség, mint amilyet az SZDSZ-es körök hangoztatnak, vagyis hogy ők nem érzelmi politizálást fognak folytatni, de érdekes módon ezzel együtt Hankiss Elemért és Gombár Csabát vissza akarják helyezni a tévé, illetve a rádió élére. Ez nyilvánvalóan az ő szakmai tudásuknak, vezetői rátermettségüknek nem érzelmi, hanem nem tudom, milyen elismerése lesz, de az biztos, hogy az említett urak eme egy nap alatt annyit fognak keresni, mint az ózdi munkás abban a ciklusban, amelyben a politizálást Magyarországon a szocialista párt határozza meg. (Vödrös)
