Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-21 / 143. szám
É PEST MEGYE1 HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1994. JÚNIUS 21., KEDD J3 Akkor jobb volt... Tisztelt Vödrös-csapat! Önök hirdetik a keresztény, nemzetiségi újságot, a Pest Megyei Hírlapot. Ez nem az, annyi mocskolódás és hazugság még egy újságban nem volt, mint amit az ön csapata ír! Ha nem változtatnak rajta, akkor jobb lesz, ha elküldik a csapatot! Egy újság még nem rakott annyi mocskot Horn Gyulára, mint önök és a Demokrata Fórum, azért szavazott az ország az MSZP-re. Meg is érdemli a tévé, rádió, hogy tisztogatás legyen, az Antall is azt csinálta, mindenhová fóru- most ültetett. Ha most sem változik az újság tartalma, én le fogom mondani az újságot. Hiszen mindezek az újságírók kapták a kitüntetést, ezért voltak kormánypártiak. (...) Igenis a Kádár-korszakban jobb volt, mindenki tudott házat építeni, aki akart, most meg a fizetésből meg se tudunk élni. Én nem vagyok párttag, nem is voltam, nem gondoljuk, hogy 3,60 lesz a kenyér, de majd meglátjuk. Az Antall már a taxisblokádkor elvesztette a nép bizalmát, mert ő nem intézkedett. (...) Hogy a Demokrata Fórum nem sokat költött a kampányra? Boross még levelet is írt nekünk és még tollat is kaptunk, ez biztos pénzbe került. (...) Önök még a Göncz Árpádot és minden ellenzékit bemocskoltak. Pálfy A Hétben diktatúrázott. Jobb lenne kidobni magukkal együtt. Úgy írnak, mintha az MSZP robbantott volna. (...) Krupicka J.-né Tápiószecső Egy meglepő döntés után Óvodánk (Vecsés, Toldy F. u.) vezetői állására négy év elteltével pályázatot írt ki az önkormányzat. Két pályázatot kellett összevetni és így eldönteni, hogy ki legyen az, aki a következő négy évben az óvodát vezeti. Jelenlegi vezetőnk pályázatát 6-12 arányban a képviselő-testület nem fogadta el. Az eredmény kihirdetése után levegő után kapkodtunk, nem akartuk elhinni. Másnap megkérdeztünk két képviselőt a választásról. Kértük, hogy mondják el, milyen érvekkel támasztották alá az egyik, és milyen ellenérvekkel vetették el a másik pályázatot. A két képviselő elmondta, hogy a választás titkos volt, a képviselők „felelősséggel” választottak. A tényeken változtatni már nem tudunk, de azért felháborodásunkat tudja meg mindenki, aki ezt a kis írást elolvassa. Pirisiné Varga Ágnes húsz éve vezeti ezt az óvodát. Pályázatát (ismerve a másikat is) az intézmény testületé egyhangúan elfogadta. Észérvekkel, és nem az adott tanács-, -illetve képviselő-testület nyomására vezette az óvodát. Mindenkor a gyermekek érdekeit tartotta szem előtt. Munkaidejének szinte minden percét a gyermekek között töltötte. Kíváncsiak lennénk, hogy hány képviselő ismeri munkáját (egyáltalán tudják-e, hol van ez az óvoda?), pedig a húsz több, mint a négy. Miért nem kérdezték meg azokat, akik vele dolgoznak? Aki járatos a vezetésben és van emberismerete, ráadásul még képviselő is, egy tollvonással nem húzhatja át egy olyan ember munkáját, aki húsz éve a községben dolgozik, nem kis felelősséggel gyermekeket neHISTÓRIA A Torockó utcai Bethlen-villa titka A Pető—Kéri-per egyik iratából kiderült, hogy Pető Ivánék 1951. május 8-án a II., Torockó utca 8. félemelet 2-be költöztek. Kíváncsi ember lévén, felmentem busszal megnézni, és igen elcsodálkoztam, hogy bérház helyett egy sárga, zöld zsa- lugáteres kis neobarokk kúriát találtam. A kerítésen lévő helyrajzi számot mindenesetre leírtam: 11 510/26. Találtam az utcában idős asszonyokat, akik emlékeztek a kb. 20 évig ott lakó Pető családra, és arra, hogy ’57-ben mama, papa munkásőr ruhában sétált ki a kastélyból a 11 éves és 9 éves kisfiúkkal: Ivánnal és.Andrással. Iván onnan járt a Móricz Zsigmond Gimnáziumba. Arra is kaptam információt, hogy háború előtt „valami Bethlen grófé volt”. Megszereztem a telekkönyvi, iratokat, és azok igen érdekesen elkezdtek mesélni: A II. kér., Torockó utca 8. alatt 1921-ben agyagá- sási üzem volt. 1937-ben megvásárolta gróf Bethlen Istvánná született gróf Bethlen Margit, VIII., Esterházy u. (Puskin u.) 25. sz. a. lakos — azaz a volt (1921—1931) miniszterelnök felesége. Az 1882-ben született grófnő egyébként regény-, drámaíró és színikritikus volt. Kötelezettséget vállalt a „lejtszintbehozatalra és út- kiépítésre”, majd a ma is álló házat építtették rá. Későbbi birtoklapi bejegyzés: Ház a Torockó u. 8. sz. alatt és kert, a Pasaréten. 1378 m2. Gr. Bethlen Istvánt ’45 tavaszán a Szovjetunióba hurcolták, s ott ’46-ban meg is halt. Gyermeke és unokái Nyugatra távoztak, feleségét később a HortoGróf Bethlen Istvánná Torockó utcai kúriája Kiss Tamás felvétele bágyra telepítették ki. Bethlen 1988-ban megjelent ’44-es emlékiratának előszavából tudható, hogy a Gestapo elől bujkált ’44 márciusa óta, németellenes politikája miatt, mivel Horthyt állandóan a kiugrásra és angol kapcsolatok felvételére akarta rávenni. (Egyszer úgy volt, hogy Törökországba repül tárgyalni az angolokkal, de nem kapott gépet.) Vidéken több helyen bujkált, és Somogy megyében, Széchenyi József vadász- házából üzent ’44. dec. 6-án a közeledő oroszoknak, hogy tárgyalni szeretne velük. A végrendeletét és kéziratát megőrző Bol- za Ilona (vöröskeresztes főnővér és politikai összekötő) szerint előbb Kaposvárra vitték egy villába, ahol jó ellátást kapott. A történész Romsics Ignác szerint Pécsre is került. Azonnal, még december elején felkereste őt Vas Zoltán a Kommunista Párt részéről, és kapacitálta a velük való együttműködésre, „finoman” célozva a gróf házi őrizetének, és az ő 1921-es letartóztatásának hasonlóságára, de Bethlen semmiképpen nem volt hajlandó az együttműködésre. így a házi őrizetből Kistarcsa lett —- ahol tanúk szerint a többiekben ő tartotta a lelket —, majd a kiskőrösi és kunszentmártoni táborok, és végül a szovjet börtön. Másfél év múlva: halál. Érdekes információt kaptam Vas Zoltán özvegyétől: a letartóztatottak vagyonát Pető László ÁVH-s nyomozótiszt, és későbbi nászúra, a volt miniszter: Sebes Sándor kezelték. Ekkor Vas Zoltán volt az elhagyott javak kormánybiztosa. Figyelemre méltó a Moszkvából tudósító Izbé- ki Gábor mostani jelentése is a MH-nak: Sztálin politikai szerepet szánt Bethlennek, de az MKP vezetői — tehát Vas, Rákosi, Gerő, Farkas — ellenezték ezt. — Szerintem féltek az egyéniségétől, tekintélyétől, németellenes múltja miatti esetleges vezető szerepétől. S az 1944 decemberében már 70 éves, beteg politikusnak kétévi szenvedés után el kellett pusztulnia a Bu- tirszkaja Börtönben — ki tudja, hogyan... A villa ’51-ben üres volt, s beköltöztek Petőék. Az apát két hónap múlva a Külügyminisztériumba helyezték át az ÁVH-tól, és nemsokára a futárosztály vezetőhelyettese lett. Á mama az Élelmezésügyi Minisztérium személyzetise. A tulajdoni lap szerint a házat csak egy év múlva államosították a 4/1942. tvr. értelmében! A magasföldszint 2-es számú, 152 nr-es, 3 szobás lakrészt kapták meg. A többi négy lakás: fszt. 1:3 szoba, 79 m2, fszt. 2:1 szoba, 49 m2, A Magyar Kommunista Párt 1945-ös juliálisa (bekarikázva: Pető László) vei és közösséget formál. A döntését, bármi legyen is az, nyíltan vállalja, s ha kell, indokolja is. Az almák közül nem biztos, hogy az a finom, amelyiket fényesre törölték, lehet abban még kukac is. Demokráciát akarunk? Csak nyíltan véleményt nyilvánító képviselőkre van szükségünk! -— Először is légy ember, s tudomásul kell venned, hogy emberek vesznek körül. Az elveidet ne add fel, de a másikét is vedd ügyeimbe, és nyíltan állj ki az igazadért! — hallottam mindig tanítóimtól. A megválasztott pályázóról nem sokat tudunk. Vecsésen lakik, közel húsz éve Budapest X. kerületében dolgozik. A ve- csési Toldy utcai óvodában dolgozott, amíg képesítését megszerezte, tudását jobb anyagi feltételek reményében Kőbányán kamatoztatta. Egy-egy alkalommal járt nálunk különböző kozmetikumok terjesztése miatt. Pályázatának elkészítése idején is felkeresett bennünket, beszélt vezetőnkkel és bemutatkozott az óvoda dolgozóinak, így volt fogalmunk róla, hogy ki a másik pályázó. A képviselő-testület döntése után telefonon felkerestük, s kértük, jöjjön el óvodánkba. A kérésünktől elzárkózott, mondván, ő már szabadságon van, és majd kinevezése után tiszteletét teszi. Az élet megy tovább, az ember a barátait megválaszthatja, de a kollégáit nem, főleg ha az általuk választott „demokratikus vezetés” a nyakába ülteti. Ha a demokrácia ismérveit próbáljuk magunkévá tenni, válasz- szunk olyan képviselőket, akik döntéseiket nagy-nagy körültekintéssel hozzák, és azokat nyíltan vállalják az őket megválasztó állampolgárok előtt. Dobler Emőné óvónő Vecsés fszt. 3:1 szoba, 31 m2, mfszt. 1:2 szoba, 79 m\ Tavaly egy lapnak nyilatkozva Császár László, Pető Iván titkára is megerősítette a Torockó utcai lakásukkal kapcsolatos adatokat. 1970-ben jött egy új törvény: kisebb házakat visz- szaadtak a tulajdonosoknak. A Bethlen-villa 1971. októberében társasház lett, a benne lakó 5 család tulajdona! Az ő részükön (4/10 résztulajdonosok lettek) BM-jelzálog, 138 ezer Ft munkáltatói kölcsön van bejegyezve. Két év múlva eladták és elköltöztek. Valószínűleg ekkor kaptak a 26 és 24 éves fiúk is külön lakást. A szülők a IJ., Spáhi u. 10-be költöztek 1973. márciusában. Vajon a kárpótlással kapcsolatban adott-e be valaki kérvényt a Bethlen családból a villára? Bethlen Istvánék igen jóban voltak Horthy ékkai. Valószínűleg megfordult ott a kormányzó is. Azok a falak sokféle egyenruhát láttak. Tengema- gyit, számysegédit, tábornokit, koronaőrit, de láttak díszmagyart és zsakettet is. Majd ÁVH-s őrnagyit, munkásőrit, továbbá fekete bőrkabátot, pisztolytáskát, bakancsot... Tempora mutantur —; Változnak az idők. Kéri Edit Nemesi felkelés a török ellen 1662 végén a bécsi udvar megkezdte a hadsereg leszerelését, annyira biztosak voltak a békében. Zrínyi Miklós ugyan fáradhatatlanul próbáit ütőképes hadat felállítani, érveit nem hallgatták meg, sőt, ahol lehetett, gáncsolták erőfeszítéseit. Mikor 1663 elején a török elindult, az országban és Bécsben is páni rémület kelt. A császárvárosban májusban tartottak haditanácsot, ezen döntöttek az általános nemesi felkelés meghirdetéséről. Pest vármegye 1663. június 21-én Füleken tartott gyűlést, melyen „Bejelentették a török háborút s kihirdették az általános nemesi felkelést. A megye hódoltsági területei ügyében, ahol a veszély a legnagyobb, a megye a nádortól kér felvilágosítást s ez ügyben követet küld hozzá”. A felkelés meghirdetése ekkor már elkésett, a török június végére Budára ért és júliusban Esztergomnál átkelve a Dunán Érsekújvár felé indult Az országban — és a megyében — teljes volt a zűrzavar. A parancs szerint a vármegye felkelőinek Nyitra alatt kellett volna gyülekezniük, ám — egy későbbi bejegyzés szerint — „A megye nem képes felkelni”. Az 1663-as nemesi felkelés kudarcát a kor kutatója, Perjés Géza a következőben foglalta össze: „...a felkelőiknek éppen akkor kellett elhagyni otthonaikat, amikor az ellenség már közelben volt, s emberileg érthető, hogy mindenki elsősorban saját családja és vagyona védelmére gondolt, és elmaradt, vagy csak késve jelent meg a felkelésben”. Pogány György
