Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-21 / 143. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JUNIUS 21., KEDD Megkérdeztük Mit kínál az üllői lovasparadicsom? A lótenyésztés és lovassport nem éppen olcsó foglalatosság, s már ezért is büszkék lehetnek az üllői Dóra-major lovardájának vezetői, hiszen évről évre színvonalasabb rendezvényeket szerveznek. Milyen versenyeken és szabadidős programokon vehetnek részt ez évben az érdeklődök? — kérdeztük Seregi János igazgatót. — Ezen a hét végén — pénteken — kezdődik a Magyar Hajtó Derby, melyet 31.,alkalommal szervez az Állatorvos-tudományi Egyetem Kísérleti Intézete, a Magyar Lovas Szövetség Fogathajtó Szakbizottsága és a Magyar Fogathajtó Sport Baráti Köre — válaszolta. — A versenyen egyes, kettes és négyes fogatok vesznek részt, rajthoz állnak a fogathajtó válogatott tagjai. A négyes fogatnak ez a verseny fontos hazai erőpróba az idei világbajnokságot megelőzően. Látványosnak ígérkezik a július 16—17-e között megrendezésre kerülő országos lovasrendőr-, lovashatárőr- verseny, ahol különböző katonai és ügyességi feladatokat fognak megoldani a résztvevők. Augusztus 13—14-én rendezzük az általános-, közép- és főiskolai díjugrató és díjlovaglóbajnokságot. Persze a versenyen kívül évek óta végezzük a terápiás lovagoltatást; tartunk lovas gyermek- táborokat, szabadidős és díjlovaglást, s természetesen oktatással is foglalkozunk. Aki nem járt itt, annak érdemes megtekinteni ezt a 100 hektárnyi legelővel, karámokkal valamint versenypályákkal rendelkező lovasparadicsomot. V. Cs. Horn-baleset: vádindítvány Eltanácsolt szemtanúk A korábbi bejelentéssel ellentétben a rendőrség a Horn-baleset ügyében nemcsak az MSZP elnökének gépkocsivezetője, Mosolygó István ellen tesz vádindítványi javaslatot közúti baleset gondatlan okozásának alapos gyanúja miatt, hanem Majoros Imre ellen is, aki a kivilágításán teherautó vezetője volt. Új fejlemény az ügyben az is, hogy a Mosolygó István által vezetett Saab gépkocsi egy Opel gépkocsi előzése miatt került át az ellenkező sávba. Egyebek közt ez derült ki az ORFK sajtóirodája által hétfőn közzétett jelentésből, amely arról számol be, hogy a rendőrség befejezte a nyomozást az ügyben. Az alábbiakban a jelentést szó szerint közöljük: „Mosolygó István 1994. május 5-én az esti órákban a DFG—070 forgalmi rendszámú Saab 9000 CD típusú személygépkocsival a 3-as számú főúton közlekedett Budapest irányába. 20.45 órakor Nyékládháza és Ernőd között kellő figyelem és körültekintés nélkül kezdett előzni egy Opel személygépkocsit. A Saab menetiránya szerinti bal oldalon műszaki hiba miatt álló IFA járműszerelvénnyel az ütközést nem tudta elkerülni. A pótkocsis teherautó — melyet Majoros Imre vezetett — nem volt kivilágítva és forgalmi sávját szinte teljes egészében elfoglalta. A Képviselők a Elsők között adták át a főváros XI. kerületében megbízó- levelüket az egyéni körzetekben mandátumot szerzett parlamenti képviselőknek tegnap. Csapody Miklós (MDF), Molnár Gyula (MSZP), a kebaleset következtében: Mosolygó István budapesti lakos, a személygépkocsi vezetője, Horn Gyula budapesti lakos, az MSZP elnöke, Zsidey Jenő budapesti lakos, nyugdíjas nyolc napon túl gyógyuló súlyos, nem életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A nyomozó hatóságnak az eljárás során tudomására jutott, hogy az Opel vezetője, Tóth János és utasa Orosz Győző a baleset szemtanúi voltak. Elmondásuk szerint az esemény helyszínéről egy — általuk hatóság tagjának vélt — személy határozott, erélyes felszólítására kellett azonnal eltávozniuk. Személyüknek a későbbiekben nem tulajdonítottak jelentőséget, ezért nem jelentkeztek tanúként. Mosolygó István a KRESZ-nek a sebesség helyes megválasztására és a biztonsági öv használatára, Majoros Imre a műszaki hiba esetére és az álló járművek kivilágítására vonatkozó szabályait sértette meg. Cselekményük alkalmas a Btk. 187. paragrafus (1) bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozásának vétsége alapos gyanúja megállapítására. Az ügy iratait a nyomozó hatóság 1994. június 15-én vádindítványi javaslattal átadta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségnek.” Flamencóban rület korábbi alpolgármestere és Bihari Mihály (MSZP) Bu- deapesten, a Flamenco Szállóban rendezett ünnepségen vette át megbízólevelét az egyéni választókörök választási bizottságainak elnökeitől. Nagyobb figyelmet kíván a környezetvédelem Támogatókat vár a Körlánc Rendkívül hatékonynak bizonyult az a rendszer, amely külföldi segítséggel a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, illetve a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium támogatásával 1992 óta komplex módon szolgálja a tanulóknak, pedagógusoknak és a szülőknek a környezet védelmére nevelés szakmai hátterét — hangzott el tegnap Budapesten a KTM sajtó- tájékoztatóján. Tarján Lászlóné, a KTM politikai államtitkára a Körlánc Amerikai— Magyar Környezeti Nevelési Projekt munkájának eredményeiről, országos és nemzetközi jelentőségéről, valamint a tervekről számolt be. Hazánkban jelenleg mintegy 400 intézmény (óvodák, iskolák, művelődési házak, egyetemek) alkotják azt a hálózatot, amely a környezetvédelmi nevelésben úttörő szerepet vállal. Megyénkben például Zsámbékon, Szentendrén, Pomázon, Pilisborosje- nőn, Pilisszentlászlón, Dunakeszin, Ocsán, Budakeszin, Törökbálinton, Gödöllőn és Vácon találhatók ilyen láncszemek. A közvetlen szakmai irányítást öt regionális munkacsoport végzi, a területileg illetékes tanítóképző főiskolákon működve. A közvetlen kapcsolattartás az információk, tapasztalatok gyors cseréjét teszi lehetővé. A héten kezdődő kecskeméti konferencián külföldi szakemberek is jelen lesznek, akikkel közösen kezdeményezni fogják a közép-kelet-európai Környezeti Nevelési Liga létrehozását. A Körlánc a helyi viszonyokhoz, ökológiai sajátosságokhoz igazodva, kiscsoportos foglalkozásként rendkívüli népszerűségnek örvend óvodáskortól a felnőttig. Ennek nyomán természetvédő, faluszépítő, városvédő mozgalmak és helytörténeti múzeumok alakultak. Az alsó tagozatos alternatív környezetismeret tantárgy országos kipróbálását is megszervezték, továbbképzéseket tartottak. A tanítóképző főiskolákon és az EL- TE-n pedagógus-továbbképző tanfolyamok indultak és indulnak rendszeresen, megvalósult a kömye- zetpedagógus-tanárképzés is. A kiadványok e nevelési módszer részleteivel ismertetik meg az olvasót. A jövőben több hasonló tevékenységű nemzetközi munkacsoporttal is együttműködést kezdeményez a Körlánc, amelynek eredményeként remélhetően hazánkban is nagyobb figyelmet kap és hatékonyabban működhet a környezetvédelem. Fizessék meg a szennyezést! Zöldadókkal a holnapért A hagyományos közgazdaságtan korunk problémáit olyan eséllyel képes megoldani, mintha Newton próbálkozna az atom titkainak megfejtésével — jelentették ki annak a konferenciának a résztvevői, amelyet a Levegő Munkacsoport környezetvédő szervezet „Egy környezetbarát adóreform lehetőségei” címmel szervezett Budapesten. Kiss Károly, a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa sajtótájékoztatójukon elmondta: céljuk, hogy megvitassák annak lehetőségét, miképpen lehetne a meglévő adórendszer olyan átfogó rendezését bevezetni, amely a gazdaság környezetbarát működését tartaná szem előtt. Az előadók szerint a „zöldadók” bevezetésével nem az lenne a cél, hogy újabb és újabb adónemekkel terheljék a lakosságot, hanem hogy a környezetet valamilyen módon szeny- nyező termékeket sújtsák velük. Ezzel párhuzamosan a személyi jövedelem- és a társasági adók mértékét csökkentenék, így a közkiadások fedezéséhez szükséges adók összege azonos maradna az eddigiekkel. Az elképzelés kidolgozói elmondták: a környezetszennyezést sújtó adók növelnék az ilyen jellegű termékek árát, ezáltal előtérbe kerülnének a környezetbarát fogyasztási cikkek. Ezek támogatását a kereslet változásával lehetne megoldani, hiszen a vásárlók olcsóságuk miatt egyre inkább ezeket keresnék. A „zöldadók” több céget termékeik felülvizsgálatára és kevésbé szennyezők kibocsátására szoríthatnák. A konferencián a legtöbb kérdés a megvalósíthatóság körül mozgott. Ki akasztja a csengőt a macska nyakába, avagy ki próbálja mindezeket a lakossággal elfogadtatni? — kérdezték többen is. Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője válaszában kifejtette: az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága elé ezzel kapcsolatban már a tavalyi és idei költségvetés tárgyalásakor is juttattak be javaslatokat, amelyek nagy részét a honatyák elvetették. Remélik, hogy az új parlamentben eredményesebb működést tudnak majd kifejteni — mondták a konferencia szervezői. N. T. A hét vége előtti utolsó munkanapon a falu aktív dolgozóinak nagy része a megszokottak szerint korán hajnalban indult budapesti munkahelyére. Délután 3 órától közülük mégis sokan már ott voltak a művelődési házban, ahol a Ceglédi Vértranzfú- ziós Állomás munkatársai várták az érkezőket. Napközben a helyben dolgozók jöttek, mentek: ki egyedül, ki pedig együtt a kollégákkal. Délután 5 órára közel százan adtak vért Farmoson. A véradók számát a falu alig valamivel több mint 3 ezer lakójához kell viszonyítani, s hozzá kell tenni: itt hagyomány a júniusi véradás, s ennyien minden évben megjelennek az eseményen. Éppen ez a titka a dolognak: Farmoson helyiközéleti, vagy inkább közösségi alkalom a véradás, mely eseményen — sokan vannak így ezzel — illik ott lenni, hogy aztán este a véradók szokásos mulatságán értékeljék az eredményt, no meg kitárgyalják a falu, világ dolgait. így volt ez Farmoson a mostani hét végén. Mindennek — meg a folyamatosságnak, annak, hogy tavaly, tavalyelőtt is így történt — természetesen egyszerű oka van. Nevezetesen az, hogy akad jó néhány ember, helyi polgár, aki kézben tartja ezt az ügyet: ötletet ad, szervez, agitál, megoldja a mutatkozó gondokat. Szót ért a falusiakkal. Farmoson dr. Acs József körzeti orvos, a helyi vöröskereszt elnöke, Brindzik Istvánná védőnő a titkár. Ők az egész napos megmozdulás gazdái — természetesen sok-sok segítővel, aktivistával. Ismert, hogy korábban a téeszekhez, az áfészek- hez ment mindenki — sportkör, vöröskereszt, iskola, úttörőcsapat stb. — segítséget kérni. Ez a lehetőség napjainkra szinte teljesen eltűnt. Farmoson — és máshol is — találtak helyettük más szponzorokat. Szerencsére szívesen adnak a helyi vállalkozók: itt például Terék Attila és az orchidea virágüzlet egyszerűen ki sem maradhat az efféle falueseményből. Terék úr például számos értékes virágkosarat ajánlott fel a kisorsolandó tombolanyeremények közé. Kenyó József hentes és mészáros az esti vacsorához ajánlotta fel az alapanyagot. Nem említhetünk mindenkit név szerint, mert hosz- szú lenne a sor, tény azonban, hogy ki-ki azt adta, amit tudott. Volt aki tortát sütött, más bort, sört, pezsgőt vitt a vöröskeresztes bálra. A megyei vörös- kereszt pénzt adott a jó hangulat körülményeinek „megfinanszírozásához”. A vacsora előtti értékelésen Kiss Györgyné, a Magyar Vöröskereszt Nagykáta Körzeti Szervezet vezetője Göblyös Jánosáé helyi lakosnak a negyvenszeres véradói kitüntetést nyújtotta át. Tíz személy harmincszoros, 16-an húszszoros, 28-an pedig tízszeres véradásért kaptak elismerő oklevelet, emléktárgyat. Büszkén vehették át a fél falu előtt, tudván azt, hogy másnap már az egész falu tudni fog róla. A falusi véradónap — a farmosihoz hasonló eseménybe bárhol belecseppenhetünk — épp ezért lehet napjainkban a véradómozgalom pillére. Mert itt személyre szólóan fontos községi közügy, bárkinek lehet benne sikere és meg is kapja érte a maga szerény jutalmát. (tóth) Vöröskeresztes bál Farmoson Ahol haevománv a iúniusi véradás Átalakuló világunk átmeneti időszakában sem nélkülözhetjük az emberi vért, a belőle előállított gyógyító-, sokszor életmentő készítményeket. Ám a vöröskeresztes mozgalom sem kerülheti el a változásokat, az új viszonyokhoz való alkalmazkodást. Mindez pedig nehézségekkel jár együtt: ebben a helyzetben példaértékűek a falusi véradások, amelyeknek sajátos hangulatuk, varázsuk van. A hét végén Farmoson cseppentünk egy ilyer eseménybe.
