Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-17 / 140. szám
GAZDASAG 1994. JUNIUS 17.. PENTEK Nincs biztonságban a fogyasztó? Hiányoznak a környezetbarát autóalkatrészek A közlekedésbiztonság és a környezetvédelem voltak az alapvető szempontjai annak a vizsgálatnak, melyet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség végzett az autóalkatrészek forgalmazásának helyzetéről: egyidejűleg a fővárosban és a megyékben. A fenti szemlébe a szakemberek bevonták a gépkocsi-akkumulátorokat és a riasztókat is. Többet fizet a nagyvágóhidaknál Modern hentesüzemról álmodik Általános tapasztalatként számolhattak be a fogyasztóvédők arról, hogy az utóbbi években megnőtt az autó- alkatrészekkel foglalkozó egyéni vállalkozók száma. Ez az arány — különösen a szakértelem szempontjából — főként ott kedvező, ahol a már említett készletű boltok szervizek, autóbontók szomszédságában, illetve azokkal egy egységben találhatók. Mindemellett sajnálattal állapították meg a szakemberek, hogy a fenti profilban dolgozó „maszekok” csak a városokban, nagyobb településeken kezdtek hasonló profilú vállalkozásukba, a kisebb falvakból szinte teljesen hiányzik ez a kereskedelmi-szolgáltató ágazat. A szakértelem, a minőség, illetve a minőségtanúsítvány — ezek voltak a fent említett vizsgálat fő szempontjai. Ezek alapján bizony csak kevés üzlet kapott — képletesen — elismerő bizonyítványt. Melyek voltak a legfőbb hibák, melyekre kell, lehet figyelnie a már említett termékeket vásárló fogyasztóknak? A legtöbb gondot a szakemberek a fékberendezéseknél, a kormányszerkezeteknél, a kipufogórendszereknél, illetve azoknál az alkatrészeknél találták a szakemberek, melyeket nagy számban utángyártanak hazánkban, illetve melyeket importálnak külföldről. A legtöbb ilyen terméknél hiányzik az úgynevezett műbizonylat. Ennek hiányában olykor még a típusmeghatározás is nehézkes, nem is szólva a kontár eljárással készített (utángyártott) alkatrészekről. Hasonlóan nincs minden rendben az importból származó autóalkatrészeknél sem: utóbbiaknál általában hiányzik a közlekedési felügyelet engedélye. Ezeknek a hibáknak, hiányosságoknak a jegyzőkönyvezése alapján állapították meg a szakemberek, hogy a fogyasztóknak a jelenleginél nagyobb biztonságot, a minőségre vonatkozóan pedig több garanciát kellene kapniuk a vásárlás során. Másik kategóriába tartoznak azok a vállalkozók, akik bontásból eredő alkatrészeket kínálnak eladásra. Utóbbiakra — ez ismét országos tapasztalat — sem minőségtanúsítványt, sem garanciát nem ad a kereskedő, sőt az újólag történő beszerelésben is kevésnek bizonyul az ott dolgozók szakértelme. Ugyanakkor éppen ez az a terület — a szak- képesítéssel rendelkező üzleti vállalkozás —, ahol a legtöbb jó példát is tapasztalták a fogyasztóvédelem szakemberei. (mé) • . @ Az élelmiszeripar gazdaságilag ésszerű üzemméreteiről általában megoszlik a szakemberek véleménye, de abban leginkább egyetértenek, hogy egyes iparágaknak, így például a húsfeldolgozásnak szükségszeren a kisüzemek képezik a jövőben az alapját. Az utóbbi néhány évben egyértelműen bebizonyosodott, hogy a nagy húsipari monstrumok gazdaságtalanul működnek. Ezenkívül a friss hús- és hentesárukkal szembeni növekvő igény is a lakosságot közvetlenül kiszolgáló, a termelőkkel szoros kapcsolatban lévő mozgékonyabb kisüzemek létét indokolják. Nagykőrösön is több vállalkozó tervezgeti már régóta egy, a települést és annak környékét ellátó vágóhíd megépítésének tervét. Csak hát a kedvezőtlen pénzügyi és hitelfeltételek mindeddig megakadályozták őket abban, hogy végre komolyan rászánják magukat a beruházás elkezdéséhez. Pedig nem kétséges, hogy az ósdi körülmények között működő alszegi hentesüzem nem sokáig tud funkcionálni. Annak ellenére sem, hogy amióta magánvállalkozó vette bérbe, még ez a korszerűtlen műhely is bírja a versenyt a húspiacon. Pedig az átlagosnál magasabb felvásárlási árat fizet, s ugyanakkor csaknem 30 forinttal olcsóbban teríti termékeit, főként helyben, de már a kecskeméti piac kioszkjában is. Zabodat Balázs, a városszerte ismert vállalkozó évente 27 millió forint forgalmat bonyolít bérleményben, ami 2 ezer sertés, 400 szarvasmarha és ugyanannyi juh feldolgozását jelenti. A környéken nála kapják a legmagasabb felvásárlási árat a gazdák. Százhúsz forintot fizet kilónként az úgynevezett ipari sertésekért és 90-95 forintot ad jelenleg is a kevésbé értékes zsírosabb fajtákért. Tehát a nagyvágóhidak árainál 5-6 forinttal többet. Természetesen ő is annak örülne jobban, ha nem kellene differenciálni. Szívesebben adná a legmagasabb árat, hiszen a jó hústermelő sertést a hentesek jövedelmezőbben tudják feldolgozni. A körösi gazdákat azonban nagyon nehéz meggyőzni, pedig Zabodal Balázs legalább 12 éve bizonygatja előttük a fajtaváltás szükségességét. Mind a felnevelés során, mind a feldolgozásban a kalkulációk egyértelműen mutatják, hogy a korszerű piretrain, vagy a magyar fehér hússertés tenyésztése a gazdaságosabb a hagyományos fajtáknál. Amíg például a piret- rainnál 18 kiló körüli csupán a zsírtömeg, a test többi része hús, a zsírjellegű sertések esetében legfeljebb 55-60 százalék a húsarány. A szarvasmarha most 110-120 forint körüli áron értékesíthető a Zabodal-féle cégnél. Ez a viszonylag magas ár azonban eredendően nem az egészségesebb marhahús keresettségével, mint inkább az állomány jelentős megfogyatkozásával függ ösz- sze. A téeszekből kiváló tagok annak idején nagyon sok üzletrészt szarvasmarha formájában vittek ki a gazdaságokból, majd zömét a vásárokban értékesítették. Most Zabodal Balázs is abban bízik, hogy a bőségesnek ígérkező gabonatermés az állatállomány gyarapítására ösztönzi a gazdákat, hiszen a takarmányt hasznosítani kell. A kérdés csak az, megéri-e hizlalni, hiszen a húspiac az utóbbi időben is bizonytalan, hullámzóak az árak. A körösi kisüzem, stabilnak mondható kedvező áraival azonban csak egy aprócska felvásárlóhely az élőállatok piacán. Nos, éppen ezért lenne nagy szüksége Kőrösnek korszerű, nagyobb teljesítményű vágóhídra — mondja az elaggott üzem bérlője, s oka van rá amiért egy sóhajt is elereszt hozzá. Ő ugyanis valószínűleg végleg elhatározta magát, megvalósítani azt, amin mások még csak gondolkodnak. Ki is nézte a volt szovjet laktanya területén a legmegfelelőbb épületet a nagy udvarral. Modem vágóhidat álmodott oda. Máig sem érti igazán, hogyan történhetett meg, hogy tervét éppen a város képviselő-testülete foszlatta szét. Az ingatlant végül is nem annak adták, aki hasznosítani akarta, hanem azé lett, aki lassacskán elbontja. Idővel persze a városatyák legfurcsább döntése is érdektelenné silányul. Zabodal Balázs figyelmét sem a mások által elpuskázott lehetőségek, hanem a valóságosak kötik le azóta. Mondja, jó úton halad elképzelése megvalósítása fele, de még az út elején tart. így hát érthető, ha a részletekről még nem szívesen beszél. Talán azért, mert volt alkalma megtapasztalni, hogy jobb ha az üzletnek titkai vannak, mint korai nyilvánossága. M. J. Munkanélküliség a számok tükrében Falusi turizmus (Folytatás az 1. oldalról) Csáky Csaba, a Közép- kelet-európai Szövetség elnöke elmondta, hogy programjukban szerepel az érintett vidékek infrastrukturális fejlesztése, a határokon való átkelés megkönnyítése, leegyszerűsítése. A falusi vendégfogadás családonként vagy fejenként 300 ezer forint bruttó jövedelemig, 10 férőhely biztosításáig adómentes. Az adómentesség feltétele ezek mellett, hogy a család abban a házban lakjon, ahol a vendégeket elszállásolja. Csáky Csabától megtudhattuk, hogy a szövetség javaslatot fog tenni e feltételek további enyhítésére: a vendéglátónak ne kelljen a házban lakni, vagy két házban is szállást biztosíthasson, és hogy legalább félmillió forint bruttó jövedelemig adómentes legyen a falusi vendéglátás. A szövetség elnöke bejelentette, hogy az Abbot házaspárt javasolni fogja a Közép-kelet-európai Szövetség tiszteletbeli tagságára. V. Cs. Bevallom, soha nem szerettem a számokat. Ez persze magánügy, amely nem befolyásolta az információáradat statisztikai oszlopait. A legkézenfekvőbb tények általában a számok mögé bújnak. A tények pedig makacs dolgok, amelyeket nem lehet, nem is szabad kikerülni. Ez viszont már közügy. A körülöttünk lévő világ megismerése csak a tények ismeretében lehetséges, azt sokszor a számok közvetítik felém, és senkit nem érdekel, hogy az ember mit szeret és mit nem. Mindez annak a kapcsán jutott most az eszembe, hogy a Pest Megyei Munkaügyi Központ összeállította a munkaerő-piaci helyzet elemzését és távlati előrejelzését. Azaz megint elém tárt egy halom számot. Tényeket. Ä gazdasági szervezetek formája, száma és nagysága állandóan változik. Ez pedig befolyásolja a munkaerő- piacot is, hiszen itt dől el, hogy kik adhatnak munkát. Mennyien és milyet? A megyében egyre kevesebb lesz a vállalati forma, míg a gazdasági társulások és kft.-k száma gyarapszik. Még jellemzőbb és gyorsabb a változás, ha azt nézzük, hány embert foglalkoztat egy-egy gazdálkodó szerv. Mert míg a munkaerőpiac szempontjából csak a 20 főnél többet foglalkoztatók játszanak komolyabb szerepet, addig éppen a sok emberrel dolgozó szervezetek száma csökken drasztikusan. A számok tükrében ez úgy néz ki, hogy az 50 munkást foglalkoztató gazdasági szervezetek teszik ki az egész 92,9 százalékot, míg az 50—300 fő közötti munkáltatók csak 5,9 százalékkal részesülnek, és így a 300-nál több munkahellyel rendelkezők aránya már csupán 1,2 százalék. Amit a felmérő elemzés a gazdasági ágazatok helyzetéről mond, az- sajnos már ismert a napisajtóból. A mezőgazdaság és az erdőgazdaság helyzete a foglalkoztatásban még tovább romlott. Itt is tapasztalható egy ellentétes irányú mozgás. A gazdasági egységek száma ugyanis nő az előző évhez képest, de az ezekben foglalkoztatottak összlétszáma kevesebb. De kevesebb embert alkalmaz az ipar is, ahol 1800 gazdálkodó szervezet — azaz hozzávetőlegesen húsz százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt — alkalmaz 41 283 embert, közel 10 százalékkal kevesebbet, mint korábban. Ugyanez a tendencia az egyre bővülő kereskedelemben és a vendéglátásban is. Mind több egység található a megyében, de fokozatosan csökkenő létszámmal. Mindez elég szomorú képet fest a foglalkoztatási helyzetről. A megyében 1994 máciusában 42 412 munkanélkülit tartottak nyilván. Ez 19,8%-os csökkenés 1993 azonos időszakához képest. A százalékos szám mögött 10 768 ember van. Örüljünk? Azt hiszem, nincs rá okunk. Mert a nyilvántartásból kikerült munka- nélküli még nem azt jelenti, hogy munkát talált. Igaz, a regisztrálásból kikerültek közel fele elhelyezkedik valahol, de a fennmaradó másik fél már nem terheli a statisztikát. Pedig van. A munkanélküliek összetétele nagyon különböző szakképzettségük és iskolai végzettségük szerint. A legrosszabb helyzetben a szakmunkások (34,8), a betanított munkások (25,9) és a segédmunkások (22,4) vannak. Ezek összesen a munka- nélküliek 83,1-ét teszik ki. Az ügyintéző (7,7) és ügyviteli alkalmazott (6,4), illetve a felső vezető (1,6) és irányító (1,3) csak kisebb arányban képviseli magát. Mindebből következik az is, hogy a szakmunkásképzőből (57 százalék), a szakközépiskolából (15) és a gimnáziumokból (16,7) kikerülők néznek szembe a legnehezebb körülményekkel. Mert míg a szakmunkásképző egyedül uralja a munkanélküli tábor többségét, addig például a főiskolát (1,2) vagy egyetemet (0,3) végzettek kevesen vannak. Szóval, hogy is néz ki az összesítés? Tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Csak éppen a megoldás késik. Nem csoda, hogy nem szeretem a számokat. G. M. Forintos hírek Július l-jétől emelkednek az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank (OTP) egyes lakossági betéteinek kamatai. Az emelkedés mértéke jellemzően 0,5—1 százalék, a lakáscélú betétek esetében azonban ennél magasabb. Az egy évre lekötött kamatozó betétek kamata 17,5 százalékról 18,5 százalékra emelkedik. Az egy éven túli lekötésű takaréklevél-betétek kamata 0,5 százalékkal — 19,5—21 százalékra — nő. Az Állami Vagyonügynökség privatizációs ágazati bizottságának jóváhagyásával a Budaprint Állami Vállalat értékesítette Budafoki úti telekingatlanjának 1200 és 1400 négyzetméteres részeit a rajta lévő épületekkel együtt. A Pest Megyei Vendéglátó-ipari Vállalat nyilvános pályázat útján megvételre ajánlja gyulai négyszobás üdülőjének tulajdonjogát. Ehhez egyetértését adta az ÁVÜ. A 3 millió 760 ezer forintos vételár fejében csak készpénzt fogadnak el. A jövő év kezdetétől úthasználati díjat kell fizetni Németországban a 12 tonnánál súlyosabb teherjárművek után. A német autóutak használati díját az ott-tartózkodás idejére kell rendezni; lehet napokat, heteket, sőt egy évet is előre befizetni. Az ITAR-TASZSZ beszámolója szerint például egy 40 tonnás jármű éves úthasználati díja 2500 márka lesz. Kárpótlási jegyért és készpénzért jegyezhetők a Masped Rt. törzsrészvényei június 24. és július 24. között. Az Állami Vagyonügynökség a szállítmányozással foglalkozó cég alaptőkéjének 10 százalékát megtestesítő részvénycsomagját dobja piacra, 265,1 millió forint névértékben. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
