Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-02 / 127. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JUNIUS 2., CSÜTÖRTÖK Reklámozott külföldi élelmiszerek Mennyivel jobbak az import áruk? Az elmúlt években a lakosság élelmiszerekkel történő ellátása területén is alapvető változások történtek. A piac- gazdaság kialakulása következtében nőtt az importból származó élelmiszerek forgalmazása. Az utóbbiak iránti kereslet — bár árfekvésük magasabb, mint a hazai termékeké — elsősorban a reklámnak, illetve jó minőségüknek tulajdonítható. Mindemellett nem elhanyagolható az sem, hogy ezek a termékek ízlésesebb, figyelemfelkel- tőbb, s ezáltal a vásárlók szándékainak jobban megfelelő csomagolásban kaphatók. Épp e fentiek késztették arra a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget, hogy országos felmérést készítsenek a külföldi termékek hazai forgalmazásáról. Ezért van az Industria A Csepel Autó fejleszt, megrendeléseket vár A vizsgálat megállapította: a nagyobb városokban lévő üzletekben 30—40 százalék, a kisebb településeken 5—10 százalék az import termékek aránya az összárukészlethez viszonyítva. s Árubeszerzés és termékcsoportok Az új vállalkozások megalakulásával a privatizáció és a szerkezeti változások hatására jelentős mértékben bővült az import élelmiszereket forgalmazók száma. A korábbi években tapasztalt árubeszerzési gondok gyakorlatilag megszűntek. Ugyanakkor az importliberalizáció következtében a beszerzési források áttekinthetetlenek lettek. Kis- és nagykereskedelmi tevékenységet folytató kisebb cégeknél néhány termék több kézen megy keresztül, az importáló nem állapítható meg. Másik gond, hogy miután az import termékek gyakran több kereskedőn keresztül jutnak el a végső fogyasztóhoz, az egyébként is drága külföldi élelmiszerek belföldi árára rárakódik a közvetítő kereskedő haszna. Kiemelkedően magas a palackozott italokból a kínálat: felét a külföldi eredetűek alkotják. Ezen a területen merült fel a legtöbb gond és szabálytalanság a vizsgálat során. Ugyanakkor a kereskedők között elterjedőben volt az a nézet, hogy a külföldi szeszes italokat magyar nyelven nem kell jelölni, mert ki ne ismerné azokat. Nem fogadható el az az érvelés, hogy a tájékoztató esztétikailag rontja a terméket! Rendkívül széles a választék az édesipari termékekből is: közel 70 százaléka importból származik. Ebből ered, hogy ebben a cikkcsoportban a kifogásolt áruk aránya igen magas. Külön gond, hogy legtöbb terméken csak a megnevezés és a minőségmegőrzési időtartam van feltüntetve, az utóbbi is a hibásan használt „fogyasztható legalább” felirattal. Konzerváruk esetében a kifogásolt arány 32 százalék, míg az élvezeti cikkek 21,7 százalékánál találtak a fogyasztóvédők problémát. Legtöbbször azt, hogy a különböző kft.-k magukat gyártónak, forgalmazónak tüntetik fel — a termék származási helyét nem jelölik. Ebben az esetben a magyar szabvány számát kell a csomagolóanyagon jelölni. A növényolaj-ipari termékek 14,7 százaléka esett kifogás alá; a mirelit termékeknek pedig 10,5 százaléka volt problémás. Utóbbiak közül az olasz tengeri halnál, a holland burgonyakészítményeknél, osztrák, német készételeknél hiányzott a magyar nyelvű tájékoztató. A lisztesáruk 13,2 százaléka esett kifogás alá. A német gyártmányú import gyümölcsös sütemények, tortalapok — a szavatossági időt kivéve — semmiféle tájékoztatóval nem rendelkeztek. A dobozos kukorica- és rizs- pelyhek körében az import áruk aránya a hazai választékot meghaladja. Ezek a termékek tetszetősebbek, a gyermekek figyelmét jobban felkeltik, mint a magyar kínálat, így magas árfekvésük ellenére is keresettek. A legalacsonyabb, 5,8 százalék kifogásolási arány, a tejtermékek körében tapasztalható, feltehetően az 1993. évben lefolytatott országos vizsgálatnak köszönhetően. Problémát jelentett a Németországból származó krémpuding. A csomagolás zárása 4 darabos egységben történik (a Kermi ilyen formában engedélyezte), így csak egy terméken szerepel az OETI szám és a magyar nyelvű tájékoztató. Az üzletben a vásárlók vagy a többi dolgozók ezt a 4-es egységet megbontva értékesítik. Magyar import A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ezúton is figyelmeztet, hogy a szakmai jellegű rendelet 9-féle tartalmi követelményt ír elő, amit az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni. Fogyasztóvédelmi szempontból az élelmiszer-ipari termékek megfelelő jelölése különösen fontos. Ez vonatkozik a fogyaszthatósági és minőségőrzési idő feltüntetésére is. A szakemberek az országos vizsgálat alatt azt tapasztalták, hogy sokszor levélbélyeg nagyságú a címke, melyet az importáló-forgalmazó ragaszt a külföldi árucikkekre, s rajta nincsenek feltüntetve az élelmiszer előállításához felhasznált nyers- és adalékanyagok, nincs utalás az energiatartalomra. Ez rendkívül megnehezíti az ellenőrzést. Gyakori, hogy a szállító még ezeket a címkéket sem ragasztja a termékre, hanem a gyűjtőcsomagoláshoz mellékeli. így a címkék követik az árut, de gyakran előfordul, hogy lemarad, mire a fogyasztóhoz kerül. A hazai kereskedelemben „magyar import” termékek is forgalomban vannak, sokszor úgy, hogy ezt a kereskedő nem is tudja. Exportból visszamaradt orosz, német feliratozású étel- és húskonzerveket is értékesítenek a kiskereskedelemben, ami a vásárlót megtéveszti. Elmarasztalás A fenti hiányosságok gyakoriságát egyértelműen bizonyítja, hogy magyar nyelvű tájékoztató hiánya miatt az édesipari termékek 25,5 százalékánál, szeszesitalok esetében 52,3 százalékánál kellett az értékesítést feltételhez kötni. A vizsgálat során 495 ellenőrzésből a feltárt szabálytalanságokért 70 esetben kellett pénzbírságot kiszabni. 132 esetben kötelezésre szóló határozatot kellett kiadni, 342 alkalommal pedig a forgalmazást kellett feltételhez kötni. A megvizsgált termékek 38,7 százalékának forgalmazását (magyar nyelvű tájékoztató, minőségtanúsítás vagy minőségvizsgálat hiánya miatt) a szabályok betartásáig vissza kellett tartani. Összegezve megállapítható, hogy az üzletek polcain a fogyasztókat elárasztják drága, import termékekkel, amelyek csomagolása, megjelenési formája nem minden esetben tetszetősebb a magyar áruknál. A vizsgálat folyamán megállapított kifogásolási arány legmagasabb volt az édesipari termékeknél és a szeszes italoknál. Mallár Éva A szombatig tartó továbbfejlesztett tavaszi BNV-n, az Industria ’94 szakkiállításon tegnap is nagy volt a forgalom. Nem panaszkodhattak a szép számban kiállító Pest megyei cégek sem. Sok érdeklődőt láttunk például a nagykőrösi Filter- mat Kft. standjánál, ahol Pi- akovics Ferenc ügyvezető igazgató vezetésével kisebb stáb magyarázta, kínálta az automatikusan működő, öntisztító Filtomat folyadékszűrőket. Az érdi illetékességű Katalin Nohse Kft. környezetvédelmi és vízanalitikai mérőműszereket hozott a vásárra. A környezetvédelemre specializálódott a gödöllői Artex Kft. is: vízgazdálkodási és környezetvédelmi eszközöket, anyagokat, tömítéseket mutattak be. A szakvásár katalógusát végiglapozva kiderült: több mint harminc Pest megyei kiállító tartotta érdemesnek eljönni az Industriára. A Csepel Autó termékeivel a szabad terület egyik forgalmas sarkában találkoztunk. Konkoly Ferdinánd marketing-előadó szerint a felszámolás alatt álló csepeli gyár sem mondhat le a gyártmányfejlesztésről, hiszen a vállalat négy önálló részlegben a felszámolás után tovább működik. A Budapest Holding Első Vagyonkezelő Rt. égisze alatt a privatizálásra is sor kerül majd. A Csepel Autóban jelenleg már csak 1300-an dolgoznak a néhány évvel ezelőtti 8—10 ezres létszámhoz képest. A mostani fejlemények nyomán további leépítés, karcsúsítás várható. — Gépjárműveink iránt egyrészt kevesebb az érdeklődő, mint korábban volt. Kicsi a fizetőképes kereslet, továbbá mindenki nyugati használt gépjárműveket akar venni, amit aztán három év múlva még el tud adni, viszonylag jó áron. Ez a tendencia. Másrészt nagy a verseny, a kínálat a piacon. Korábban mi szállítottuk az Ikarusnak az alvázakat, most ők maguk gyártják le, ez ugyancsak a krízishez vezetett -— jelentette ki a marketing-előadó. A gyár egyik kiállított terméke a hétméteres, városi és távolsági közlekedésre egyaránt alkalmas midibusz, amit a görögök megrendelésére fejlesztettek ki, görög karosszériával. Egyelőre 20 darabot gyártottak le, azok Pireusban közlekednek. A Csepel Autó helyzetére, az igények csökkenésére jellemző, hogy még 10 darabot készítenek a midibuszból, szintén görög megrendelésre, s azután ki tudja, mi lesz... Pedig ez a fejlesztés távolsági közlekedésre is alkalmas. De célszerű a használata a nagyvárosi forgalomban is, bár nem csúcsidőben. További megrendeléseket várnak a szigetszent- miklósiak, elsősorban az önkormányzatoktól. Indultak a BKV 90 darabos pályázatán is, de ott nem ők nyertek, hanem az Ikarus. Az egyelőre stabilabb szállító a Csepel Autónál. Erdősi Agnes felvétele Ugyancsak új terméke a Csepel autógyáriaknak a 17 és fél méteres, tolócsuklós autóbuszalváz, amely szintén a városi közlekedés egyik legkomolyabb eszköze lehet, ha találnak rá vásárlót. Szintén az önkormányzatok és a fővárosi BKV jöhet ilyen szempontból számításba. Mutatós gépjárművük a frissen gyártott tűzoltókocsi is: az autó 4 ezer literes víztartállyal és 400 liternyi habanyagtá- rolóval rendelkezik. A gépjárművet vízágyúval is tudják szállítani, a megrendelők igényei szerint. A félnehéz kategóriájú tűzoltógép- jármű-típuscsalád fejlesztésekor az volt a törekvés, hogy elsősorban vízszegény területeken álljon rendelkezésre tűzoltásra, de életmentésre és műszaki mentésre is alkalmazható legyen. Az Industria ’94 szombati zárónapján is lesz Pest megyei esemény: a nagydíjas MÁV Dunakeszi Vagongyártó és javító Kft. ekkor tart szakmai bemutatót az InterCity-forgalom bonyolítására gyártott vasúti személykocsijában. (tóth) Mezőgépbemutató A szolnoki Mezőgép Rt. a város határában kétnapos kiállítás és vásár keretében mutatta be az érdeklődőknek legújabb termékeit. A traktorhoz kapcsolható mezőgazdasági gépek a különféle szálastakarmányok betakarításához és kezeléséhez alkalmasak. Egy részük saját fejlesztésű, létrejöttüket az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatta. A termékek másik része eddig csak külföldről volt behozható, most engedély alapján megkezdték hazai gyártásukat is. A kiállított és a hitelesség kedvéért működésbe is hozott gépek mellett Hajdú József, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője kalauzolta a résztvevőket. A legnagyobb érdeklődést a különféle önjáró kaszák, rendkezelők, bálázógépek váltották ki, amelyekből többfajta is versenyezhetett egymással a helyszínen. A Mezőgép Rt. rendezvényén más hazai mező- gazdasági gépgyártó, műtrágya- és vetőmag-forgalmazó cégeknek is helyet adott. így találkozhattunk a bábolnaiak, a csornai Hantech, a budapesti Zenit Rt., vagy a mályi Agro- ker kiállított gépeivel is. A látogatók a tájékoztatás után a helyszínen üzleteiket is megköthették, akár tolmács segítségével is. (n. t.) Forintos hírek Együttműködési megállapodást kötött tegnap az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Gyakorlati Oktató Szervezetek Egyesülete. A megállapodás értelmében a két szervezet támogatja egymást a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében, a mestervizsga-előkészítő tanfolyamok biztosításában és együttműködik a jogszabály-értelmezés területén is. A legkeresettebbek az elmúlt két hétben is a Pillér 1. jegyek voltak a tőzsdén, bár forgalmuk és árfolyamuk némileg csökkent. A Pillér 2. jegyzése még most is tart, és június 24-én zárni. Hozzáláttak az amerikai kormány illetékesei az Eszak-Korea elleni gazdasági megszorító intézkedések előkészítéséhez, miután immár biztosra vehető, hogy Phenjan továbbra is elzárkózik vitatott atomlétesítményének nemzetközi felülvizsgálata elől. Keresettek a környezetvédő, öntisztító Filtomat folyadékszűrők
