Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-16 / 139. szám
Ff ....... P EST MEGYEI HÍRIAP KÜLFÖLD 1994. JÚNIUS 16., CSÜTÖRTÖK 9 Észak-Korea, kilép az Atomenergia Ügynökségből A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tegnap megkapta Észak-Korea bejelentését arról, hogy kilép a szervezetből. A hírt a bécsi központú szervezet szóvivője erősítette meg. Egyidejűleg emlékeztetett arra, hogy Észak-Koreát változatlanul, a NAÜ-ből történt kilépése után is, kötik az atomsorompó-szerződés előírásai. Ez utóbbiak közé tartozik az atomreaktorok ellenőrzésének kötelezettsége. A nyomor vámszedóí Montenegróban Pénzért adják a segélyt Nem újság, hogy ha pénzről van szó, háttérbe szorul a becsület és az emberségesség is. Ennek egyik sajnálatosan kirívó példája nemrégen a Kis-Jugoszláviához tartozó Montenegróban jelentkezett. Eleinte csak szégyellősen, később azonban teljesen nyíltan árulták a piacokon az Olaszországból humanitárius segélyként érkezett cukrot, lisztet, étolajat... A nyomor vámszedői még any- nyi fáradságot sem vettek, hogy valamilyen módon eltüntessék a segélyre vonatkozó feliratot. Talán mondani sem kell, hogy elsősorban — a piacok mellett — a magánboltokban került a polcokra az áru. Egyelőre nem tudni, hogy miképpen jutottak hozzá, tény azonban, hogy a cukrot például másfél dinárért (93 forintért) adták, ami a 80 dináros havi fizetéshez viszonyítva kegyetlenül magas ár. Az egyik belgrádi lap végére szeretett volna járni a dolognak. Riportere a polgárok valóságos tömegét szólaltatta meg, akik egybehangzóan mesélték, hogy már nemcsak az élelmiszerhez, hanem az ugyancsak külföldről érkezett gyógyszerekhez is kizárólag pénzért juthatnak. És nemcsak a magán-, hanem az állami gyógyszertárakban is. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki a polgárok körében, s nyilván ezért a köztársaság kormánya sem hagyhatta kommentár nélkül. A humanitárius segélyek kérdésében illetékes miniszterelnök-helyettes csak annyit tudott mondani, hogy ők a külföldről-érkező szállítmányokat annak rendje és módja szerint, jó előre kidolgozott mércék alapján, az arra leginkább rászoruló intézményeknek osztják ki. Számára teljesen érthetetlen, hogyan került azok tartalma a piacra, illetve a boltokba. A botrány annál is inkább nagy, mert egyenesen elképzelhetetlen, hogy az illetékes felügyelők eddig nem vették észre a feltűnő módon megjelölt csomagolású élelmiszereket és gyógyszereket. A délszláv válsággal kapcsolatosan a nemzetközi közösség már eddig is tapasztalhatta a balkániak szavahihetőségének . „súlyát” (amely eddig szinte minden alkalommal könnyűnek találtatott), s ezúttal is — úgy látszik — kénytelen lesz lenyelni ezt a rusnya békát. B. M. A koncepciós perek épp kihalóban voltak, amikor sor került Nagy Imre és társai megvádolására. A volt miniszterelnök személyisége ráadásul átha- tolhatatlannak bizonyult a ráolvasásokkal szemben. Magatartását a jugoszláv követségen töltött időtől egészen az ítélethozatalig az szabta meg, hogy elutasította az együttműködést. Noha "Rankovic külügyminiszter 1956. november 10-én táviratban közölte vele, hogy kormánya 4-től de facto nem létezik, akkor drámai rádióbeszédére és Kádárék elkésett, november 7-i kormányesküjé- re hivatkozva megtagadta, elutasította a lemondására tett jugoszláv javaslatot. Snagovi fogságából, 1957. március 18-án a magyar párt Ideiglenes Központi Bizottságához írott levelében bírálta, hogy körükben ismét felülkerekedett a „koncepciós” módszeres ezért ügyében a kommunista és munkáspártok képviselőiből alakítandó bizottság vizsgálatát kérte. Április 6-án Walter Románhoz címzett elemzésében kimutatta, hogy Magyarországot a Rákosi—Gerő-klikk 1953 júniusa után 1956 októberében ismét tragikus helyzetbe sodorta, tehát a kommunistáknak kötelességük volt a „klikk-diktatúra” ellen fellépni. A vizsgálat menetéről szóló, a BM II./8. osztálya által készített jelentések is arról tanúskodnak, hogy Nagy Imre és Szilágyi József még a Fő utcai börtön rideg légkörében sem voltak „hajlandók magukat alávetni a vizsgálatnak”. (Varga János r. őrgy. 1957 májusi ösz- szefoglaló jelentése.) A hatásos meggyőzés iskoláját kijárt fürkész vizsgálók számára a csőd váratlan volt. Pedig a bűnjelekhez csatolt kéziratos Nagy Imre-tanulmányokban megtalálhatták volna a választ. Az 1955 decemberében született „A magyar közélet időszerű erkölcsi-etikai kérdéseiről" A román szakszervezetek nem tágítanak Több tízezres tömeg „érvel” az utcán Éjjel fél kettőig tartott a keddi tüntetést szervező román szakszervezetek 15 tagú küldöttsége és a kormány tárgyalócsapata közötti megbeszélés, amelyen a követelések első csoportját tekintették át. A Rompres közlése szerint a Victoria-palotában megkezdett tárgyalást ma délelőtt 10-kor folytatják, a kormány ezt a szakszervezeti demonstráció félbeszakításától teszi függővé. A kabinet őszintén törekszik reális megoldásra, az anyagi lehetőségek függvényében, hangsúlyozta a szóvivő. A kormány épülete előtt autóbuszaikban éjszakázó szakszervezeti tagok — javarészt bányászok — és a palotát őrző csendőrök között egész éjszaka folytatódott a néma konfrontáció. Reggel az autóbuszok még. mindig orral a Victoria-pa- lota felé sorakoztak fel a téren, a csendőrök sorfalától mintegy ötven méterre. A tüntetők, akik a viharos, villámló éjszakát a buszokban töltötték, jórészt leszálltak járműveikből, és a téren és környékén csoportokba verődve beszélgettek, reggeliztek, újságot olvastak és várták a szakszervezeti vezetők további utasításait. Az éjszakai tárgyaláson a kormány részéről Dán Mircea Popescu munkaügyi és szociális ügyekkel foglalkozó államminiszter, miniszterelnök-helyettes, Morin Georgescu pénzügyi államminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára, Octavian Partémé, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal való kapcsolattartásra kijelölt államtitkár és loan Rosea kormányszóvivő vett részt, a szakszervezetek küldöttségének tagja volt Bogdan Hossu, az Alfa kartell elnöke, Victor Ciorbea CNSLR-Fratia és Florin Diaconescu, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) részéről. Az éjszakai megbeszélésen megvizsgálták a szak- szervezeteknek a különadó által nem sújtott béralap növelésére vonatkozó követelését. A kormány szerint a bérek növekedését korlátozó előírást legalább az év végéig fenn kell tartani, addig, amíg be nem vezetik a menedzsmentszerződések új rendszerét. Elemezték a vásárlóerő alakulását (ez a kormány szerint tavaly december óta nem csökkent tovább). A szak- szervezetek a tanügyi költségvetés 500 milliárd lejes növelését sürgették — a kormány azzal érvelt, hogy a pedagógusok bérét júniustól több lépcsőben emelik. A szakszervezeti vezetők az éjszakai tárgyalás után nem tettek ígéretet a demonstráció lefújására, csak arra, hogy az rendben zajlik továbbra is. Tömeggyilkosság Ruandában Kigaliban ropognak a fegyverek Bombázták Adent Továbbra sem tudtak megállapodni tegnap a szemben álló dél- és észak-jemeni erők a tűzszünet ellenőrzésére összehívandó katonai bizottság összetételében, mialatt az országban továbbra is dúltak a harcok. Az AFP jelentése szerint az Ádentől 20—30 kilométerre húzódó valamennyi fronton egész éjszakai folytatódott a heves tüzérségi párbaj. Kórházi források szerint a kedd éjszakai bombázásoknak 3 halálos és 14 sebesült áldozata volt a polgári lakosság körében a repülőtér közelében található Hormakszar lakónegyedben. Összesen 60 tuszi serdülőkorú fiút raboltak el kedden egy templomegyüttesből Kigaliban hutu milicis- ták és a közelben egy gödörben lemészárolták őket — közölte tegnap az ENSZ katonai szóvivője, túlélőkre hivatkozva. A Reuter jelentése sze,- rint John-Guy Plante őrnagy elmondta: a túlélők hatvan fiút láttak elhurcolni a Szent Pál-templom- ból, és a városnak a kormányerők ellenőrzése alatt álló részében, egy Ru- genge nevű helyen meggyilkolták őket. A szóvivő szerint ezen a helyen eddig már több tömeggyilkosságot követtek el. Tegnap könnnyűfegyverek ropogtak a fővárosban, annak ellenére, hogy a harcoló felek megígérték: eleget tesznek az Afrikai Egységszervezet tuniszi csúcstalálkozója tűz- szüneti felhívásának. VÉLEMÉNY A nagyvilág hírei Bili Clinton amerikai elnök Guntis Ulmanis lett államfő' meghívására július 6-án Rigába látogat — jelentette be tegnap a lett elnöki hivatal. V Borisz Jelcin engedélyezte, hogy orosz béke- fenntartókat vezényeljenek a Grúziához tartozó Abháziéba, ahol két éve tart az abház szeparatis- ták harca az elszakadásért V Eszak-Koreába érkezett tegnap Jimmy Carter volt amerikai elnök, hogy közvetítsen Észak- és Dél-Korea között az atomfegyvervita megoldása érdekében. Jé Teljes körű diplomáciai kapcsolat létesült Izrael és a Vatikán között — a hírt Jeruzsálemben jelentették be tegnap. A lépésre fél évvel azután került sor, hogy a zsidó állam és a Szentszék történelmi megállapodást írt alá egymás elismeréséről V A Human Right Watch nevű emberjogi szervezet szerint az izraeli hatóságok továbbra is rendszeresen kínozzák az izraeli megszállás alatt lévő területeken elfogott palesztinokat. Az izraeli hatóságok ezt cáfolják. A vasúti váltókat, jelzőket működtető 4600 dolgozó 24 órás országos sztrájkja miatt tegnap megbénult Nagy-Britanniában a vonatközlekedés. Sok millió brit dolgozó nem, vagy csak nagyon nehezen jutott el a munkahelyére. Korszerűtlen per korszerűtlen moralista ellen szóló munkában kifejtette, hogy a társadalom erkölcsi válságáért az egyedüli és teljes felelősséget a pártvezetésnek kell vállalnia. Miután aláásták a közösség morális alapjait, azokat az elveket és szabályokat, amelyek nélkül a modem emberi társadalom nem állhat fenn, a nép hatalmát — a népi demokráciát — a párt diktatúrájával, bonapartizmussal váltották fel. Ha csak egy giron- dista széplélek eszmefuttatásáról lett volna szó, szerzőjét 1957-ben sikerrel kezelték volna talán már Snagov- ban is. Csakhogy Nagy Imre a létező szocializmusban szokatlan cselekedete, hogy az eszmét alárendelté az erkölcsnek, kikezdhetetlenné tette személyiségét minden megalkuvó ravaszsággal szemben. Es mennyire „korszerűtlen” dolgokat írt! Például azt, hogy a közélet tisztaságának megteremtése elengedhetetlen követelménye a társadalmi haladásnak. Meg azt, hogy a „négyesfogat” tagjai — Rákosi, Gerő, Farkas és Révai — a pártegységet megfélemlítéssel, terrorral, gyanúsítással tartják fenn. Á megbélyegzés tömegmódszerré vált, a karrierizmus pedig nem jellembéli fogyatékosság, hanem társadalmi tünet lett egy olyan közegben, ahol az ember helyzetét nem munkája és képességei határozzák meg. A hang az őrizetbe vétel után sem változik: 1957. március 18-án a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Végrehajtó Bizottságához intézett levelében Nagy az MSZMP KV februári határozatát a Rákosi- rendszer restaurációjának minősítette. A monolit szocializmust ismét felvállaló és Kádár köré csoportosuló centristáknak — akik egyaránt féltek Rákositól és pártreformereitől — nem is lehetett más választásuk, mint Nagy Imre és társai halálos ítélete. Vannak, akik a hajdani magyar miniszterelnökben az eurokommunizmus előfutárát látják. 1956 januárjára datált „A nemzetközi kapcsolatok öt alapelve és külpolitikánk kérdése’,’ című ugyancsak bűnjelként kezelt kéziratában ugyanis felrója, hogy a külpolitikai hibák ellensúlyozására a kommunista pártok vezetése a proletárdiktatúra egyre élesebb eszközeit veti be saját népe ellen. Figyelmen kívül hagyják azt a nagy átalakulást, amelyet a nemzetek közössége az úgynevezett öt alapelv — nemzeti függetlenség, önállóság, egyenjogúság, területi sérthetetlenség, belügyekbe való be nem avatkozás —elfogadásával a nemzetek közötti viszonyokat rendezni próbálja. „Nálunk — írja — a párt vezetése az öt alapelv alkalmazását jobboldali opportunista, nacionalista, szovjetellenes nézetnek bélyegzi.” A Legfelső Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958 júniusában a saját szavait olvassa vádként a fejére. N agy Imrét és társait a Legfelső Bíróság dr. Szilbe- reky Jenő vezette tanácsa 1989. július 7-én rehabilitálta. Addig a nyomozásra, a kihallgatásokra, a vizsgálatra és a perre vonatkozó iratokat naprakész állapotban őrizték. Amikor 1990 áprilisában átkerültek az Országos Levéltárba, az őrjegyekből kiderült, hogy az iratokat a Belügyminisztériumban még az előző évben megcsonkították. Kutatására vonatkozóan a 70 éves időhatárt alkalmazzák. Nagy Imre még rehabilitálása után is veszélyes? Tamáska Péter
