Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-15 / 138. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JÚNIUS 15., SZERDA 7 Himnusz hasonmás kiadásban Évfordulós koncert A Himnusz megzenésítésére kiírt pályázat nyerteseként Erkel Ferenc százötven évvel ezelőtt — 1844. június 16-án — vette át a húsz arannyal járó pályadíjat. A „koszorúzott mű” első alkalommal 1844. július 2-án hangzott el a szerző vezényletével a Nemzeti Színházban. Az évforduló alkalmából tart hangversenyt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara holnap. A zeneakadémiai koncert dirigense Kovács László lesz. Bartay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója 1844 februátjának végén hirdetett pályázatot Kölcsey Ferenc Himnusz című versének megzenésítésére. A nemes versengésre tizenhárom pályamű érkezett, az eredményhirdetést 1844. június 15-én tartották. Az évforduló tiszteletére jelenik meg Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc Himnusz-kéziratának fakszimile kiadása a Püs- ki Kiadó gondozásában. A kötetet Szántó Tibor Munkácsy- díjas könyvművész tervezte. Negyven év a színpadon László Margit köszöntése László Margit Liszt Ferenc-díjas, kiváló és érdemes művészt, a Magyar Állami Operaház magánénekesét, énekmesterét négy évtizedes operaházi tagsága alkalmából, művésztársak, barátok körében, házi ünnepségen köszöntötték nemrég. László Margit Verdi Rigo- lettójának Gilda-szerepében debütált az Operaházban. Legemlékezetesebb fellépései Mozart operáihoz fűződnek: énekelte Blonde, Konstanza szerepét a Szöktetés a szerájból, volt Pamina A varázsfuvolában, valamint Susanna a Figaro házasságában. Az ünnepelt művésznő Budapesten kívül Európa számos operájában vendégszerepeit. Útkereső műhelyek Az új Theoréma színházról A színházi nyelv és tradíció megújítására sok és sokfajta kísérlet születik. Ami ezekben az alternatívnak nevezett művészeti törekvésekben közös: imaginativ, s nem reprodukáló jellegű színházi produkciók meghonosodásáért küzdenek. Akár a régi klasszikus értékek „újrafogalmazásával”, akáraz avantgárd hagyományokban gyökerező új szövegkönyvek színpadra állításával próbálkozzanak — merészen lépnek túl mindenfajta konvención. Ezek a műhelyek megval- lottan útkeresőek. A kihívást keresik, mert mint mondják, a hajdani nagy produkciók hatásfoka megcsappant, az új pódiumokon a nyitottság a legfőbb „rendezői elv”, s az átjárhatóság a „hasonszőrű” társszínházak között. Az új színházi távlatok megnyitásának támogatására jött létre idén márciusban az Új Teátrum Alapítvány, mely első kezdeményeként Katona Imre rendező és Tarján Péter színművész tervezete alapján hívta életre a most alakuló Theoréma színházat, melynek alapját az Universitas Együttes és a Gropius Stúdió tízéves itthoni és külföldi tapasztalata rakta le. A két nagy múltú stúdiószínház a nagy drámai hagyomány experimentális megközelítését valósította meg. (Hogy csak néhány címet említsünk a meglepetéseket sorjázó ciklus darabjai közül: Kosztolányi A szörny, Madách A civilizátor, Petőfi Tigris és hiéna, Teleki László Kegyenc.) Ezekkel az előadásokkal a társulat Nyugat-Európa számos országában is bemutatkozott, s hogy milyen sikerrel, arról jelzésül most csak egyet, a sitgesi fesztivál nagydíját emeljük ki. 1983-ban az Universitas- tól elszakadva jött létre Katona Imre irányítása alatt a Gropius Stúdió, mely 1986-ban, három sikeres év után az anyagi ellehetetlenülés folytán megszűnt. Az új, alakuló Theoréma színház művészeti vezetője a minapi sajtótájékoztatón elmondta, hivatásos művészekkel és saját műhelyük növendékeivel közösen kívánnak társulatot alakítani. Első előadásuk Kondor Béla Angyal, ördög, költő címmel kerül bemutatásra ez év decemberében az Egyetemi Színapadon. A jövő évi repertoárban Artaud A vérsugár című darabjának ősbemutatója, Grimm Brémai muzsikusok című művének átdolgozása és egy népi barokk misztériumjáték szerepel. A világkiállítás idejére pedig egy utcaszínházi látványakcióval készülnek. A honi színházi gyakorlat széles körű megújítására, s ezáltal a bevett műfogások megtagadására azért van szükség — nyilatkozta ösz- szegzésképpen Katona Imre —, mert a magyar kultúrának nem jellemzője a provincionalizmus. A Theoréma színház művészete nem egynemű, és nem behatárolt. Ellenkezőleg, nehezen befolyásolható, feszültségekkel teli és árnyalt. Magában hordozza az idő és tér bonyolult távlatait. A Theoréma előadásaitól művész és közönség egyaránt azt várja, hogy kiszakítson köznapi beidegződéseinkből, felszabadítson és megrendítsen hitben és akaratban. (r. b. a.) I. Grassalkovich Antal emlékezete A hazát építő gróf I. Grassalkovich Antal születésének 300. évfordulójára emlékeztek Gödöllőn, ahol elsősorban mint nagy építőt tisztelhetik, neki köszönhetvén Magyarország legnagyobb kastélya, a gödöllői Grassalkovich-kastély, valamint a máriabes- nyői templom és kolostoregyüttes létesítését Grassalkovich Antal gróf színes velencei mozaikképe a gödöllői kastély kápolnájában Az emléknap délutánján a Tá- jak-Korok-Múzeumok Egyesület gödöllői klubja kezdeményezésére a Városi Múzeumban — ahol a lépcsőn felérkezve a Grassalkovich Antalt ábrázoló életnagyságú festménnyel találják szemközt magukat az ez idő tájt odalátogatók — találkoztak a Gödöllővel foglalkozó helytörténetkutatók. Dr. Mélykúti Csaba, a klub vezetője elmondta: céljuk az volt, hogy megismerjék egymást, tájékozódjanak, ki milyen témát választott magának a város történetéből, hogyan lenne ez hasznosítható a múzeum közreműködésével, mindannyiunk javára. A megjelent helytörténészek, dr. Mélykúti Csaba, Máté Attila, Kiss Éva, Varga Kálmán — a múzeum volt igazgatója —, Ördög László, Walleshausen Gyula, Szántai Sándor beszámoltak kutatási területükről, s hogy ez milyen hasznos lenne máskor is, bizonyította, hogy eszmecsere, vita bontakozott ki közöttük Gödöllő múltjának egy-egy jelenségével, még meglévő, de veszélyeztetett vagy már megsemmisült objektumával kapcsolatban. Gaálné dr. Merva Mária, a múzeum igazgatója elmondta, hogy újraindítják a Múzeumi fizetek című időszakos kiadványt, melyben a helytörténeti munkák megjelenhetnek. Első ilyen lesz Farkas Györgynek a Hamvay kúriáról — a múzeum épületéről — írott tanulmánya. Felhívta a figyelmet az évforduló alkalmából rendezett Grassalkovich-kiállításukra, mely sajnos csak szerény lehet, a grófot ábrázoló festmény mellett egy tárlóban elhelyezett nyomtatványokból áll. Bemutatható tárgyi anyag kevés maradt Grassalkovich Antal után — e kevésből nevezetes a Nemzeti Múzeumban őrzött mokkáskészlet, melyet Mária Terézia ajándékozott neki —, de a Széchényi Könyvtárban lemásolták Beteges és unalmas történetek című művét múzeumuk számára. Az emlékezés a máriabes- nyői kapucinus kegytemplomban folytatódott. Nagy Tamás kapucinus rendházfőnök celebrált ünnepi misét, beszélt Pádu- ai Szent Antalról, ki Grassalkovich Antal névadó szentje volt, s kinek napját ünnepelhettük. A mise után Grassalkovi- chok és a máriabesnyői kapucinusok címmel előadást tartó Kiss Éva elmondta: azért emlékezünk Páduai Szent Antal napján, mert nem tudjuk I. Grassalkovich Antal születésének pontos dátumát, viszont a névadó szent napja nem csupán neki, de utódainak, kik szintén az Antal keresztnevet viselték, is nagy ünnepe volt, mit minden évben fenséges pompával ültek meg. Mi nagyszabású építkezéseiért becsülhetjük, hiszen az épületeket, melyeknek létrehozását kezdeményezte, melyekre vagyonát fordította, már a maga korában és mindmáig a környék lakosságát gazdagították. A loretói Szűz Mária tiszteletére kezdte építtetni a máriabesnyői templomot. Az építkezés során Fidler János kőműves által talált kegyszobor miatt egyre nagyobb vonzereje lett a templomnak, ezért meg- nagyobbíttatta, a benne és vele kapcsolatban szükséges teendők ellátására kapucinus szerzeteseket hívott, számukra kolostort emeltetett. Mikor 1771 decemberében meghalt, a templom kriptájába temették. A következő évben elkészült díszes, barokk síremléke. Később utódai is ide, a Grassalkovich-kriptába kerültek, hol most, 1694-es születése után háromszáz évvel koszorúkat helyeztünk végső nyugvóhelye mellé. Nádudvari Anna / Évadzáró bábosok „Hangos” évadot tud maga mögött a Budapest Bábszínház, és sajnálatos módon nem mindig a produkciók arattak zajos sikert. A színház vezetése élén bekövetkezett változás miatt az újságok több ízben foglalkoztak a Bábszínházzal. A társulat tagjai azonban igyekeztek továbbra is a munkára összpontosítani, hogy a nézők változatlanul magas színvonalú előadásokat láthassanak — hangoztatta Koós Iván művészeti vezető, a Budapest Bábszínház elmúlt évadjának mérlegét megvonva. Áz együttes tegnap tartotta évadzáró társulati ülését Andrássy úti otthonában. Koós felidézte, hogy Michael Ende Armányos puncs-pancs című játékának világpremierjét szilveszterkor tartották. Kormos István Vackor mackó című meséjének bábváltozatát január végén tűzték műsorra. Az évad utolsó bemutatója pedig a Minden egér szereti a sajtot című Urbán Gyula-mesejáték volt. A- Budapest Bábszínház vendégszerepeit Olaszországban, és a napokban tért haza sikeres norvégiai turnéjáról. A nyári tervekről elhangzott: a budapesti együttes részt vesz a III. győri nemzetközi bábfesztiválon. A zsámbéki szombatok nyitónapja után Az együttgondolkodás jegyében Idén tizenkettedik alkalommal rendezik meg a zsámbéki szombatokat. A rendezvénysorozatot — amint lapunkban már jeleztük — Mó- ser Zoltán fotóművész kiállításával indították a zsámbéki művelődési házban. Mátyás Irén, a ház igazgatója ünnepélyes megnyitó beszédében elmondotta: „Ebben a minket körülvevő, mindennapi gondjával csendesen, egyszerűen megbirkózni igyekvő faluban jó tizenkét éve megfogalmazódott egy felismerés. Pontosabban felismerhetővé vált egy kihívás. Ezen a tájon, amit a természet ilyen szelíden széppé formált, melyet lakói az évszázadok során sok viszontagság közepette szép részekkel éppen ilyennek formáltak, sok olyan érdekes és furcsa hely kínálkozik a romtemplom környékén, ahol színjátéknak, zenének vagy más művészetek alkotásainak otthonos helye lehet. Ehhez kell évről évre nekünk magunknak megtalálni az ide kívánkozó alkotásokat, és a feltételek megteremtéséhez az anyagi, a szellemi és a fizikai erőt... Erő kell hozzá tehát, hogy évről évre újjászülethessen. Mert ebben a lemondásokra kényszerítő és gonddal teli helyzetben a legtöbb erőt az adja, ha egymásra mosolyoghatunk azokkal. Deim Pál (Szentendre): Ember és ház akikkel közösen megoldunk valamit, amit hihettünk és tekinthettünk volna megoldhatatlannak is.” Ezután került sor Móser Zoltán Kezek között című kiállításának megnyitójára, melyen Dippold Pál újságíró méltatta a művész munkásságát. A fesztivál nyitóprogramjai között szerepelt még a Győri Városi Bábszínház előadásában a Mese az ordas farkasról című bábjáték, a Honvéd Művészegyüttes férfikarának hangversenye a barokk plébániatemplomban, valamint este a romtemplomnál a Győri Nemzeti Színház produkciójaként Shakespeare Hamlet]e. Zsámbék üde színfoltja lesz több mint egy hónapon át Pest megye kulturális életének. Látható lesz számtalan képző- és iparművész kiállítása, több színielőadás. Rendkívüli esemény lesz az amatőr színjátszó rendezők tanfolyama, valamint a határokon túli és hazai amatőr színjátszók harmadik találkozója, amelyen fellépnek többek között a brassói, a kovásznak a zentai amatőr színházak együttesei. A komolyzene kedvelői számtalan hangversenyt hallhatnak majd, többek között a komáromi Concordia Kórust, a gyöngyösi Cantus Corvinus Kórust, és a Nota Bene Kamarakórust. (juhász)