Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-15 / 138. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JÚNIUS 15., SZERDA 7 Himnusz hasonmás kiadásban Évfordulós koncert A Himnusz megzenésítésére kiírt pályázat nyerteseként Er­kel Ferenc százötven évvel ez­előtt — 1844. június 16-án — vette át a húsz arannyal járó pályadíjat. A „koszorúzott mű” első alkalommal 1844. július 2-án hangzott el a szer­ző vezényletével a Nemzeti Színházban. Az évforduló al­kalmából tart hangversenyt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara holnap. A zeneaka­démiai koncert dirigense Ko­vács László lesz. Bartay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója 1844 februátjának végén hir­detett pályázatot Kölcsey Fe­renc Himnusz című versének megzenésítésére. A nemes versengésre tizenhárom pálya­mű érkezett, az eredményhir­detést 1844. június 15-én tar­tották. Az évforduló tiszteletére je­lenik meg Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc Himnusz-kézira­tának fakszimile kiadása a Püs- ki Kiadó gondozásában. A kö­tetet Szántó Tibor Munkácsy- díjas könyvművész tervezte. Negyven év a színpadon László Margit köszöntése László Margit Liszt Ferenc-dí­jas, kiváló és érdemes mű­vészt, a Magyar Állami Opera­ház magánénekesét, énekmes­terét négy évtizedes operaházi tagsága alkalmából, művész­társak, barátok körében, házi ünnepségen köszöntötték nem­rég. László Margit Verdi Rigo- lettójának Gilda-szerepében debütált az Operaházban. Leg­emlékezetesebb fellépései Mo­zart operáihoz fűződnek: éne­kelte Blonde, Konstanza szere­pét a Szöktetés a szerájból, volt Pamina A varázsfuvolá­ban, valamint Susanna a Figa­ro házasságában. Az ünnepelt művésznő Bu­dapesten kívül Európa számos operájában vendégszerepeit. Útkereső műhelyek Az új Theoréma színházról A színházi nyelv és tradíció megújítására sok és sokfaj­ta kísérlet születik. Ami ezekben az alternatívnak ne­vezett művészeti törekvé­sekben közös: imaginativ, s nem reprodukáló jellegű színházi produkciók megho­nosodásáért küzdenek. Akár a régi klasszikus érté­kek „újrafogalmazásával”, akáraz avantgárd hagyomá­nyokban gyökerező új szö­vegkönyvek színpadra állí­tásával próbálkozzanak — merészen lépnek túl min­denfajta konvención. Ezek a műhelyek megval- lottan útkeresőek. A kihí­vást keresik, mert mint mondják, a hajdani nagy produkciók hatásfoka meg­csappant, az új pódiumo­kon a nyitottság a legfőbb „rendezői elv”, s az átjárha­tóság a „hasonszőrű” társ­színházak között. Az új színházi távlatok megnyitá­sának támogatására jött lét­re idén márciusban az Új Teátrum Alapítvány, mely első kezdeményeként Kato­na Imre rendező és Tarján Péter színművész tervezete alapján hívta életre a most alakuló Theoréma színhá­zat, melynek alapját az Uni­versitas Együttes és a Gro­pius Stúdió tízéves itthoni és külföldi tapasztalata rak­ta le. A két nagy múltú stú­diószínház a nagy drámai hagyomány experimentális megközelítését valósította meg. (Hogy csak néhány cí­met említsünk a meglepeté­seket sorjázó ciklus darab­jai közül: Kosztolányi A szörny, Madách A civilizá­tor, Petőfi Tigris és hiéna, Teleki László Kegyenc.) Ezekkel az előadásokkal a társulat Nyugat-Európa szá­mos országában is bemutat­kozott, s hogy milyen siker­rel, arról jelzésül most csak egyet, a sitgesi fesztivál nagydíját emeljük ki. 1983-ban az Universitas- tól elszakadva jött létre Ka­tona Imre irányítása alatt a Gropius Stúdió, mely 1986-ban, három sikeres év után az anyagi ellehetetlenü­lés folytán megszűnt. Az új, alakuló Theoréma szín­ház művészeti vezetője a minapi sajtótájékoztatón el­mondta, hivatásos művé­szekkel és saját műhelyük növendékeivel közösen kí­vánnak társulatot alakítani. Első előadásuk Kondor Béla Angyal, ördög, költő címmel kerül bemutatásra ez év decemberében az Egyetemi Színapadon. A jövő évi repertoárban Ar­taud A vérsugár című darab­jának ősbemutatója, Grimm Brémai muzsikusok című művének átdolgozása és egy népi barokk misztérium­játék szerepel. A világkiállítás idejére pedig egy utcaszínházi lát­ványakcióval készülnek. A honi színházi gyakorlat szé­les körű megújítására, s ez­által a bevett műfogások megtagadására azért van szükség — nyilatkozta ösz- szegzésképpen Katona Imre —, mert a magyar kul­túrának nem jellemzője a provincionalizmus. A Theo­réma színház művészete nem egynemű, és nem beha­tárolt. Ellenkezőleg, nehe­zen befolyásolható, feszült­ségekkel teli és árnyalt. Ma­gában hordozza az idő és tér bonyolult távlatait. A Theoréma előadásaitól művész és közönség egy­aránt azt várja, hogy kisza­kítson köznapi beidegződé­seinkből, felszabadítson és megrendítsen hitben és aka­ratban. (r. b. a.) I. Grassalkovich Antal emlékezete A hazát építő gróf I. Grassalkovich Antal születésének 300. évfordulójára em­lékeztek Gödöllőn, ahol elsősorban mint nagy építőt tisztel­hetik, neki köszönhetvén Magyarország legnagyobb kasté­lya, a gödöllői Grassalkovich-kastély, valamint a máriabes- nyői templom és kolostoregyüttes létesítését Grassalkovich Antal gróf színes velencei mozaikképe a gödöllői kastély kápolnájában Az emléknap délutánján a Tá- jak-Korok-Múzeumok Egye­sület gödöllői klubja kezdemé­nyezésére a Városi Múzeum­ban — ahol a lépcsőn felér­kezve a Grassalkovich Antalt ábrázoló életnagyságú fest­ménnyel találják szemközt magukat az ez idő tájt odaláto­gatók — találkoztak a Gödöl­lővel foglalkozó helytörténet­kutatók. Dr. Mélykúti Csaba, a klub vezetője elmondta: cél­juk az volt, hogy megismer­jék egymást, tájékozódjanak, ki milyen témát választott ma­gának a város történetéből, ho­gyan lenne ez hasznosítható a múzeum közreműködésével, mindannyiunk javára. A megjelent helytörténé­szek, dr. Mélykúti Csaba, Máté Attila, Kiss Éva, Varga Kálmán — a múzeum volt igazgatója —, Ördög László, Walleshausen Gyula, Szántai Sándor beszámoltak kutatási területükről, s hogy ez milyen hasznos lenne máskor is, bizo­nyította, hogy eszmecsere, vita bontakozott ki közöttük Gödöllő múltjának egy-egy je­lenségével, még meglévő, de veszélyeztetett vagy már meg­semmisült objektumával kap­csolatban. Gaálné dr. Merva Mária, a múzeum igazgatója elmondta, hogy újraindítják a Múzeumi fizetek című időszakos kiad­ványt, melyben a helytörténeti munkák megjelenhetnek. Első ilyen lesz Farkas Györgynek a Hamvay kúriáról — a múze­um épületéről — írott tanulmá­nya. Felhívta a figyelmet az év­forduló alkalmából rendezett Grassalkovich-kiállításukra, mely sajnos csak szerény le­het, a grófot ábrázoló festmény mellett egy tárlóban elhelye­zett nyomtatványokból áll. Be­mutatható tárgyi anyag kevés maradt Grassalkovich Antal után — e kevésből nevezetes a Nemzeti Múzeumban őrzött mokkáskészlet, melyet Mária Terézia ajándékozott neki —, de a Széchényi Könyvtárban lemásolták Beteges és unalmas történetek című művét múzeu­muk számára. Az emlékezés a máriabes- nyői kapucinus kegytemplom­ban folytatódott. Nagy Tamás kapucinus rendházfőnök celeb­rált ünnepi misét, beszélt Pádu- ai Szent Antalról, ki Grassalko­vich Antal névadó szentje volt, s kinek napját ünnepelhettük. A mise után Grassalkovi- chok és a máriabesnyői kapu­cinusok címmel előadást tartó Kiss Éva elmondta: azért em­lékezünk Páduai Szent Antal napján, mert nem tudjuk I. Grassalkovich Antal születésé­nek pontos dátumát, viszont a névadó szent napja nem csu­pán neki, de utódainak, kik szintén az Antal keresztnevet viselték, is nagy ünnepe volt, mit minden évben fenséges pompával ültek meg. Mi nagy­szabású építkezéseiért becsül­hetjük, hiszen az épületeket, melyeknek létrehozását kezde­ményezte, melyekre vagyonát fordította, már a maga korá­ban és mindmáig a környék la­kosságát gazdagították. A loretói Szűz Mária tiszte­letére kezdte építtetni a mária­besnyői templomot. Az építke­zés során Fidler János kőmű­ves által talált kegyszobor mi­att egyre nagyobb vonzereje lett a templomnak, ezért meg- nagyobbíttatta, a benne és vele kapcsolatban szükséges teendők ellátására kapucinus szerzeteseket hívott, számuk­ra kolostort emeltetett. Mikor 1771 decemberében meghalt, a templom kriptájába temet­ték. A következő évben elké­szült díszes, barokk síremlé­ke. Később utódai is ide, a Grassalkovich-kriptába kerül­tek, hol most, 1694-es születé­se után háromszáz évvel ko­szorúkat helyeztünk végső nyugvóhelye mellé. Nádudvari Anna / Évadzáró bábosok „Hangos” évadot tud maga mögött a Budapest Bábszín­ház, és sajnálatos módon nem mindig a produkciók arattak zajos sikert. A szín­ház vezetése élén bekövet­kezett változás miatt az új­ságok több ízben foglalkoz­tak a Bábszínházzal. A tár­sulat tagjai azonban igye­keztek továbbra is a munká­ra összpontosítani, hogy a nézők változatlanul magas színvonalú előadásokat lát­hassanak — hangoztatta Koós Iván művészeti veze­tő, a Budapest Bábszínház elmúlt évadjának mérlegét megvonva. Áz együttes teg­nap tartotta évadzáró társu­lati ülését Andrássy úti ott­honában. Koós felidézte, hogy Michael Ende Armányos puncs-pancs című játéká­nak világpremierjét szil­veszterkor tartották. Kor­mos István Vackor mackó című meséjének bábváltoza­tát január végén tűzték mű­sorra. Az évad utolsó bemu­tatója pedig a Minden egér szereti a sajtot című Urbán Gyula-mesejáték volt. A- Budapest Bábszínház ven­dégszerepeit Olaszország­ban, és a napokban tért haza sikeres norvégiai tur­néjáról. A nyári tervekről elhangzott: a budapesti együttes részt vesz a III. győri nemzetközi bábfeszti­válon. A zsámbéki szombatok nyitónapja után Az együttgondolkodás jegyében Idén tizenkettedik alkalom­mal rendezik meg a zsámbé­ki szombatokat. A rendez­vénysorozatot — amint la­punkban már jeleztük — Mó- ser Zoltán fotóművész kiállí­tásával indították a zsámbéki művelődési házban. Mátyás Irén, a ház igazga­tója ünnepélyes megnyitó be­szédében elmondotta: „Eb­ben a minket körülvevő, min­dennapi gondjával csende­sen, egyszerűen megbirkózni igyekvő faluban jó tizenkét éve megfogalmazódott egy felismerés. Pontosabban felis­merhetővé vált egy kihívás. Ezen a tájon, amit a termé­szet ilyen szelíden széppé formált, melyet lakói az év­századok során sok viszon­tagság közepette szép részek­kel éppen ilyennek formál­tak, sok olyan érdekes és fur­csa hely kínálkozik a rom­templom környékén, ahol színjátéknak, zenének vagy más művészetek alkotásai­nak otthonos helye lehet. Eh­hez kell évről évre nekünk magunknak megtalálni az ide kívánkozó alkotásokat, és a feltételek megteremtésé­hez az anyagi, a szellemi és a fizikai erőt... Erő kell hoz­zá tehát, hogy évről évre újjá­születhessen. Mert ebben a lemondásokra kényszerítő és gonddal teli helyzetben a leg­több erőt az adja, ha egymás­ra mosolyoghatunk azokkal. Deim Pál (Szentendre): Ember és ház akikkel közösen megoldunk valamit, amit hihettünk és te­kinthettünk volna megoldha­tatlannak is.” Ezután került sor Móser Zoltán Kezek között című ki­állításának megnyitójára, me­lyen Dippold Pál újságíró méltatta a művész munkássá­gát. A fesztivál nyitóprog­ramjai között szerepelt még a Győri Városi Bábszínház előadásában a Mese az ordas farkasról című bábjáték, a Honvéd Művészegyüttes fér­fikarának hangversenye a ba­rokk plébániatemplomban, valamint este a romtemplom­nál a Győri Nemzeti Színház produkciójaként Shakes­peare Hamlet]e. Zsámbék üde színfoltja lesz több mint egy hónapon át Pest megye kulturális éle­tének. Látható lesz számta­lan képző- és iparművész ki­állítása, több színielőadás. Rendkívüli esemény lesz az amatőr színjátszó rendezők tanfolyama, valamint a hatá­rokon túli és hazai amatőr színjátszók harmadik találko­zója, amelyen fellépnek töb­bek között a brassói, a ko­vásznak a zentai amatőr szín­házak együttesei. A komoly­zene kedvelői számtalan hangversenyt hallhatnak majd, többek között a komá­romi Concordia Kórust, a gyöngyösi Cantus Corvinus Kórust, és a Nota Bene Ka­marakórust. (juhász)

Next

/
Oldalképek
Tartalom