Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-15 / 138. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚNIUS 15., SZERDA 3 Aránytévesztés A Népszabadság legutóbbi könyvnapi melléklete az ol­vasók számára — ahogy mondani szokás — jelzésérté­kű. A „legkedveltebb napilap”feltálalása szerint a mai magyar irodalom művelőinek a köre meglehetősen szű- köcske. Nézzük tehát a magyar irodalom csillagos jeleseit. A melléklet úgy fest, hogy Konrád, Esterházy, Petri György, Szántó Piroska, Kornis Mihály (a két belső' ol­dalon szerényen, népszabadságos szűkmarkúsággal Csoóri, Nagy László és vagy 10 sorral Kertész Imre, il­letve József Attila), majd a hátralévő' oldalakon szép tá­lalás Molnár Gál Péterrel, Eörsivel és Spiróval, hogy végül a szegény, rádióból kitagadott „nagy”humoristá­val, Farkasházy Tivadarral teljesüljön be mindez. Vajon a Népszabadság eme féloldalazásával egyqtér- tenek-e a melléklet főszereplői? Lehet, hogy nem. Leg­alábbis reméljük. Murányi László Raskó kontra Varga Mindketten veszíthetnek A Legfelsőbb Bíróság többfé­le módon dönthet arról, hogy Raskó György (MDF) vagy Varga Gyula (SZDSZ) kapja meg a parlamenti mandátu­mot Győr-Moson-Sopron me­gye 6. sz. Kapuvár székhelyű egyéni választókörzetében — válaszolta az MTI érdeklődé­sére Páljfy Ilona, a BM Vá­lasztási Irodájának helyettes vezetője. Dönthet úgy, hogy nem vizsgálja újra sem az érvé­nyes, sem pedig az érvényte­len szavazatokat, helyben­hagyja az Országos Választá­si Bizottság korábbi döntését. Ebben az esetben Raskó György a képviselő. A Legfel­sőbb Bíróság ellenőrizheti kü­lön az érvényes és külön az érvénytelen szavazatokat, il­letve mindkettőt. Ha ezután a 1 anacstalanok az illetéke­sek, hogy mi legyen azokkal az orvosokkal, akik nem tet­tek eleget a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvény azon passzusának, amely kö­telezővé teszi kamarai tagsá­gukat. A Magyar Orvosi Ka­mara elnöke szerint az álla­mi szerveknek kell gondos­kodniuk a törvény maradék­talan végrehajtásáról. A Varga Gyulára leadott érvé­nyes szavazatok száma a ma­gasabb, akkor övé a mandá­tum, ha Raskó Györgyé több, akkor az övé. Érdekes hely­zet alakulhat ki, ha a Legfel­sőbb Bíróság úgy minősíti a szavazatokat, hogy egyenlő számú voks jut a két jelölt­nek. Ebben az esetben egyi­kük sem kapja meg a mandá­tumot, így Kapuváron 1995 áprilisában időközi választást kell tartani, s addig a körzet­nek nem lesz egyéni képvise­lője a parlamentben. Bárhogy dönt a bíróság, döntése nem lesz hatással az országos lis­tán kiosztott mandátumokra. A Legfelsőbb Bíróság dönté- - se egyébként mindenképpen pontot tesz az ügy végére, mi­vel határozata ellen jogorvos­latnak helye nincs. Népjóléti Minisztériumban azt mondják, hogy központi utasításra nincs szükség, de lehetőség sem, mert a tárcá­nak nincsenek naprakész in­formációi a kamarai tagok­ról. A Tisztiorvosi Szolgálat illetékese azt közölte, hogy joguk lenne a praxisengedé­lyek visszavonására, de a be­tegellátás érdekeit is figye­lembe kell venni. Vissza a feladónak! A szabálytalanul Magyaror­szágra szállított veszélyes hul­ladék felderítésében és vissza­szállításában közreműködő szakembereket tüntették ki tegnap a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­riumban. Miniszteri Dicsérő Oklevél elismerésben része­sült Szőke György István, az Alsó-Duna-völgyi Környezet­védelmi Felügyelőség igazga­tóhelyettese, valamint Ivaskó György, a felügyelőség vízvé­delmi szakértője. Ezt az okle­velet vehette át Major Tibor, az Alsó-Tisza-vidéki Környe­zetvédelmi Felügyelőség igazgatója, Kónya Károly, a felügyelőség osztályvezetője. Nagy Norbert és Szóráth Zol­tán hulladékgazdálkodási fél­ügyelők. Mint ismeretes, a múlt év nyarán szabálytajanul Ma­gyarországra — Ásotthalom­ra, Kecelre és Kiskunhalasra — szállított többszáz tonna folyékony és szilárd veszé­lyes hulladékot a közelmúlt­ban sikerült visszajuttatni Né­metországba. A mosószer­alapanyagnak álcázott külön­féle vegyszer, festékhulladék, s egy korábbi keletnémet ve­gyi üzem felszámolásából származó vegyszermaradék a Németh és Társa Kft. né­met—magyar vegyes vállalat közreműködésével érkezett Magyarországra. Németor­szág — mivel a Bázeli Egyez­ményt még nem ratifikálta — nem volt köteles helytállni az illegális szállítók ügyében, így a német szakemberek ma­gyarországi helyszíni vizsgá­lódását, a hosszan tartó egyez­tetést követően méltányossá­gi alapon döntöttek úgy, hogy visszaveszik a hulladé­kot. Vélemények az MSZP—SZDSZ-megállapodásról Az ellenzék óvatosan bizakodó Az MSZP—SZDSZ koalíci­ós tárgyalások első szakaszá­nak végeztével, a bejelentett megállapodás főbb elemei­nek ismeretében kérték a mi­niszterelnököt és az ellenzé­ki pártok vezetőit gyors rea­gálásra az MTI munkatársai. — Ha ez a megállapodás stabil kormányzást ígér, ak­kor örömmel nyugtázom — mondta Boross Péter minisz­terelnök. — Ismét felhívom azonban a figyelmet arra, hogy más dolog koalíciós megállapodást kötni, és me­gint más a koalíciós kor­mányzást gyakorolni. Részle­teiben kellene ismernem a megállapodást ahhoz, hogy teljes értékű véleményt fogal­mazhassak meg. Mindeneset­re a kormányzati munka egyetlen mércéje a hatékony­ság. Kérdés, hogy a beépített vétó lehetősége, illetve az egyeztető mechanizmusok milyen módon válnak be a gyakorlatban. Surján László, a Keresz­ténydemokrata Néppárt elnö­ke első reagálásában azt emelte ki, hogy a miniszterel­nök-helyettesi poszt létreho­zását annak idején Keresztes Sándor is javasolta Antall Jó­zsefnek, de akkor ez a tiszt­ség nem jött létre. A Magyarországon, illetve magyarországi székhellyel működő társadalmi szerveze­tek is szeretnének tevéke­nyen bekapcsolódni az Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet (EBEÉ) fe­lülvizsgálati konferenciájá­nak munkájába, amelynek október 10. és december 2. között Budapest ad otthont. Ezt az igényüket fogalmaz­ták meg különféle társadal­mi szervezetek képviselői azon a konzultáción, ame­lyet az 1990-ben alakult Eu­rópa Ház szervezésében tar­tottak tegnap Budapesten. A találkozó meghívott vendégeként Komoróczki Ist­ván, az EBEÉ felülvizsgála­ti konferencia végrehajtó tit­kárságának helyettes vezető­je rövid áttekintést adott az előkészületekről. Elmondta, A védett erdők — az Alkot­mánybíróság eredeti határo­zatát követően — nem adha­tók magántulajdonba akkor sem, ha arra már jogerősen kijelölték azokat. Ezzel a rendelkezéssel egészítette ki a természetvédelmi terü­letek magántulajdonba adá­sáról május 20-án kihirde­tett határozatát tegnap aláírt döntésében az Alkotmánybí­róság. Mint ismeretes, a testület visszamenőleges hatállyal — Meggyőződésünk, hogy koalíciós kormányzás esetén ez célszerű megoldás. Úgy tűnik, hogy az elmúlt idő­szak koalíciós egyeztetési mechanizmusának gondjai az új koalícióban nem lesz­nek jellemzők, és ez a parla­menti munka javára válhat — mondta Surján László, hozzátéve, hogy a miniszter­elnök-helyettesi poszt csak egy miniszteri tárca viselésé­vel együtt „értelmezhető”, hi­szen ellenkező esetben nem az államigazgatás egyszerűsí­téséről, hanem túlbonyolítá­sáról van szó. A KDNP elnöke végeze­tül úgy ítélte meg: az MSZP és az SZDSZ vezetői által most elfogadott garancia- rendszert az a félelem hozta létre, amelyet az MSZP-túl- súly miatt várható egypárti reflexek már most kiváltot­tak politikusokban és a köz­véleményben egyaránt. — Nem ért váratlanul a koalíciós egyeztető tárgyalá­sok első és meghatározó sza­kaszát lezáró siker. Soha nem kételkedtem ennek a ko­alíciónak a létrejöttében — nyilatkozta Kövér László az MSZP és az SZDSZ tegnapi megállapodása kapcsán. A Fidesz frakcióvezetője hozzá­hogy a végrehajtó titkársá­got még tavaly hozták létre Jeszenszky Géza külügymi­niszter határozatára. A testü­let önálló hatáskörrel és költ­ségvetéssel egyfajta szerve­zőbizottságként munkálko­dik a rangos nemzetközi ese­mény szervezésén. Komo­róczki kiemelte, hogy ehhez fogható súlyú tanácskozást még nem tartottak Magyar- országon. Az EBEÉ leg­utóbb 1992-ben Helsinkiben rendezett a budapestihez ha­sonló utótalálkozót, vagy ahogy újabban a tanácsko­zást nevezik, felülvizsgálati konferenciát. A mostani ta­nácskozásra 53 országból, köztük az Egyesült Államok­ból és Kanadából várják a diplomatákat, szakértőket, akik csaknem két hónapon át a társadalmak, az európai megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették, hogy bizonyos természetvé­delmi területeket is kijelöl­hessenek kárpótlásra. A ha­tározat leszögezte, hogy a visszaható hatályú megsem­misítés nem hat ki automati­kusan az alkotmányellenes szabály alapján megszerzett tulajdonjogra. Más viszont a helyzet azokkal a földek­kel, amelyeket még csak ki­jelöltek magántulajdonba tette: tartózkodó várakozás­sal tekint a további tárgyalá­sok és a kormányalakítás elé­be. A fiatal demokrata politi­kus leszögezte: mivel testüle­ti eszmecserét nem folytat­tak a tegnapi megegyezésről, ezért szavai a saját vélemé­nyét tükrözik. Mint elmondta, nem kí­vánja minősíteni az elért eredményt, hiszen egyelőre sem kormányprogram, sem a katonai kabinet összetétele nem ismert, s hasonlóképpen nem tudni mi lesz azokkal a szimpatikusnak tűnő ígére­tekkel, amelyek a politikai élet normalizálására irányuló törekvéseket helyezték elő­térbe. Hozzáfűzte ugyanak­kor: bár merőben szokatlan dolog, hogy egy 54 százalé­kos parlamenti többséggel rendelkező párt koalíciós partnert keres, érthető, ha e partner a kormányzásba való tényleges beleszólást biztosí­tó garanciákat igényel. — Az ezt szavatoló intézmé­nyek működése azonban a jövő kérdése — tette hozzá Kövér László. Az FKGP elnökének, Tor- gyán Józsefnek a nyilatkoza­ta lapzártánkig nem érkezett meg. nemzetközi közösség életét érintő problémák széles kö­rét veszik nagyító alá. A nagykövetek, szakértők szintjén folyó konzultációk lezárásaként december 5—6-án ugyancsak a ma­gyar főváros ad otthont a résztvevő országok állam- és kormányfői csúcstalálko­zójának. Van olyan állam, például Franciaország, ahon­nan a tervek szerint az állam­fő és a kormányfő egyaránt Budapest vendége lesz a csúcstalálkozó alkalmából. Komoróczki István szerint az, hogy Budapest rendezhe­ti ezt a rangos nemzetközi eseményt, egyben annak az úttörőszerepnek elismerését is jelenti, amelyet Magyaror­szág játszott a közép-kelet- európai demokratikus átala­kulásban. adásra. Ezeket az eredeti ha­tározat kihirdetése után már nem lehetett magántulajdon­ba adni, erre a célra földe­ket csak a nem védett terüle­teken lehet kijelölni. Az Al­kotmánybíróság azért egé­szítette ki korábbi döntését, mert szükségesnek ítélte, hogy a visszaható hatályú megsemmisítésből követke­ző tételt ne csak az indoko­lásban, hanem a határozat rendelkező részében kötele­ző erővel is kimondja. Önértékelési zavar A Szabad Demokraták Szövetségében valószí­nűleg önértékelési zava­rok léptek fel Gondo­lom azért, mert a mint­egy húsz mandátumot vesztett párt fogta ma­gát és a koalíciós tár­gyalások keretében az elsöprő győzelmet ara­tott MSZP-nek diktálni kezdett. Ez a tipikus esete annak, amikor a lekvár azt hiszi, ő főzte be a nagymamát... Mert mi másra követ­keztethetünk abból, ami a tegnapi nap igen fontos politikai híre volt: az SZDSZ ragasz­kodott a tárgyalásokon ahhoz, hogy valameny- nyi személyi döntésben vétójogot gyakorolhas­son. Elképzeléseik sze­rint csak az ő egyetérté­sükkel lehetne kinevez­ni, illetve felmenteni azokat, akik kinevezésé­ről, illetve felmentésé­ről a köztársasági el­nök dönt. Az SZDSZ ahhoz is ragaszkodik, hogy azokban a minisz­tériumokban is vétójo­ga legyen az államtit­kár személyét illetően, ahol a miniszter az MSZP-ből kerül ki. A politikában alig jártas ember számára is nevet­séges a dolog, de aki jár­tasabb a politikában, az teljesen természetes­nek tartja az SZDSZ ve­zetőinek viselkedését, hiszen ez a magát libe­rálisnak álcázó párt, mint azt többször kifej­tettük, az MSZMP jog­utódjának tekinthető, azaz számíthatunk rá: a kis frakció addig-ad- dig forgolódik a kor­mányban, addig-addig fog rátelepedni az írt és elektronikus sajtóra, fog fenyegetőzni kitűnő külföldi kapcsolataival és igyekszik minden nemzetit lejáratni, amíg egyszer csak a ná­lánál nagyobb szövetsé­ges, egyre nagyobb te­ret engedve neki, azt ve­szi észre, hogy megtűrt személy abban a testü­letben (például kor­mányban) amelynek a demokratikus választá­sok eredményét kellene tükröznie. Miután az SZDSZ viselkedését, amelyet akár imperti- nensnek is minősíthe­tünk, jói Ismerjük, félel­metesnek tartjuk azt a koalíciót, amelynek tár­gyalásain már az emlí­tett elég orcátlan köve­telések megfogalmazód­hatnak. Csak bízha­tunk benne, hogy az MSZP legfelsőbb veze­tése tudja, soraikban is akadhatnak megvásá­rolható szocialisták, aki­ket az SZDSZ, liberaliz­musának megfelelően, bizonyára megkísérel megvásárolni. (Vödrös) Budapesten tanácskozik ősszel az EBEE Ötvenhárom országból várunk vendégeket Védett erdők nem magánosíthatók Elsők a betegek

Next

/
Oldalképek
Tartalom