Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-14 / 137. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JUNIUS 14.. KEDD SS Ok oltották a nemzeti parkot is Budaörsről a levegőbe A budaörsi repülőtéren a légi közlekedési eszközök va­lóságos arzenálja található. Amivel csak repülni lehet, az mind az utazók, a kíváncsiak, a sportolók, a kuta­tók, a szakemberek rendelkezésére áll. Nagybákay Antal, az Air Service Hungary repülőgé­pes szolgálat vezérigazga­tója elmondta, hogy a napja­inkban részvénytársasággá alakuló vállalat az anyagi nehézségek ellenére igyek­szik tovább bővíteni szolgál­tatásainak sokaságát és fej­leszteni a gépparkot. Mint mondotta, az emberek több­ségének a repülés még min­dig elérhetetlen luxust je­lent, holott a 2000. évhez közeledve a légiközlekedés egyre inkább a mindenna­pok részévé válik. A cég charterjáratokat in­dít, igény szerint, bel- és külföldre egyaránt, rendsze­res járatok indulnak Ung- várra és Ljubljanába is, sőt lehetőség van városnéző- és nosztalgiarepülésre, de fel­szállhatnak hőlégballonnal is, vagy igénybe vehetik a helikopteres taxi szolgáltatá­sait, kívánság szerinti útvo­nalon. A megfelelő tudással és engedéllyel rendelkezők ugorhatnak ejtőernyővel, de akik majdan maguk kíván­ják vezetni a repülőgépet, részt vehetnek a vállalat pi­lótaképző iskolájának okta­tásán is. Ezeken kívül Buda­örsön lehet gépet bérelni, vagy különféle mezőgazda- sági munkálatok elvégzését megrendelni. A javítóüze­mek pedig vállalják majd­nem minden repülésre alkal­mas szerkezet felújítását, üzembe helyezését. A vezérigazgató szerint a kiaknázatlan lehetőségek száma még így is magas: a légi fotózás és filmezés pél­dául a térképkészítők mun­kájának pótolhatatlan része, de a vadak számbavételénél vagy az elektromd's vezeté­kek hibáinak felderítésekor is elengedhetetlenül szük­ség van a madártávlatból ké­szült felvételekre. A heli­kopteres teherbeemelés nagy súlyú, kiemelt gond­dal kezelendő tárgyak moz­gatását teszi lehetővé. Meg­tudtuk azt is, hogy a Kiskun­sági Nemzeti Park oltásá­ban ugyancsak főszerepet vállalt az Air Service. A le­A felvételeken látható gépek belföldi charterjáratként, va­lamint sétarepülések alkalmával szelik a levegőt vegőből tonnaszámra zúdí­tották a vizet a lángokra. A meglévő géppark egy része elöregedett. Ezeket el­adják és a befolyt összegből újabb, korszerűbb típusokat kívánnak vásárolni. Nagybá­kay Antal bízik benne, hogy még az idén 20-25 millió fo­rint összértékű géppel bővül a vállalat műszaki állománya. A vezérigazgató végeze­tül elmondta, hogy a repterü­ket szeretnék nemzetközi vi­szonylatban is ismertté tenni. (szűcs) Mérték és létezés Sokáig magam is azt hittem, hogy az ag­rárértelmiséget lényegében a politikai lá­tásmód, s az ágazat modernizációjának többféle felfogása osztja meg. A napok­ban sugárzott egyik rádióműsorból azon­ban tisztán kivehető' volt, vitájuk immár alapvetőén nem a közgazdaságról, ha­nem az ökológiáról folyik: a vidék léte vagy elsorvasztása lett a kérdés. Gondolom, rajtam kívül nagyon sokan mások is észrevették ezt, és felszisszentek az éter hullámain közreadott agrárta­nácskozás különös monológjaira. Leg­alábbis azok a hallgatók, akik a lényegre figyeltek, és nem siklottak el közömbösen az egyébként ismert szólamok fölött. Hi­szen megszokhattuk, agrár szakemberek ha összeülnek valahol, néhányuk mindig elfújja a régi nótát a koncentrált mező- gazdasági termelés felsőbbrendűségéről, életrevalóságáról. Vajon meddig tekint­hetők e nézetek ártatlan szakmai érvelé­seknek? Hol ér véget a közgazdasági ra­cionalitás, hol húzódik az a képzeletbeli vonal, amelyen túl is lehetne bár, de nincs értelme optimális ágazati méretek­ről számításokat csinálni? Nehéz lenne megmondani. Nagyon leegyszerűsítve, ta­lán ha száz, vagy ezer hektárban gondol­kodunk, akkor még tudunk valami értel­meset kezdeni a közgazdasági, termelési kategóriákkal, vagyis e pont táján még a szakmánál tartunk... x Ugyanis amióta nagyjából megismer­tük a világtendenciákat, a harmadik évez­red küszöbén, az arányok is más értelmet kaptak. Ha tehát régiók tíz- és tízezer hektárainak tömörítését, mint a mezőgaz­dasági termelés legésszerűbb konstrukci­óját hangoztatják valahol, miként az emlí­tett rádióműsorban, látnunk kell, hogy a szakmai szempontok egy határon túl vala­miféle gazdaságpolitikai korlátoltsággá deformálódnak. És ne gondoljuk, hogy egyszerűen csak egy kudarcot vallott gya­korlat, összeomlott mezőgazdasági beren­dezkedés újraélesztésére, de ami végze­tes lehet, a vidék megsemmisítésére törté­nik akarva-akaratlanul kísérlet. A gazda­sági racionalitásra hivatkozva. Sovány vigasz, de fontos tudnunk, ugyanaz a kétség kínozza nálunk is a jó­zan észt, mint immár száz éve Európát: végeláthatatlan búzamezőktől övezett me- gyényi metropoliszokba zsúfoljuk-e ma­gunkat, vagy ha kell, nagy anyagi áldoza­tok árán korlátozzuk a modern világ me­zőgazdaságában valóban létező, termő­földet koncentráló folyamatot. Természe­tes életterünk a vidék védelmében. Aki ugyanis egy harmadik alternatívát is lát­ni vél, annak valószínűleg fogalma nincs róla, hogy Európa összes agrárrendtartá­sa, vámtörvénye, agrárkereskedelmi lefö­lözése és sorolhatnánk, egyetlen célt szol­gál: életben tartani a falut. Miklay Jenő Mintakertészet Nagykőrösön Primőrexport a fóliák alól © Az elmúlt évek ta­pasztalatai szerint úgy tűnik, a korsze­rű hajtatásos para­dicsomtermesztésből végleg kiszorulnak a hagyományos fajták. A nyugat-európai, fő­ként a holland kertészetek és kutatóműhelyek csaknem fél évszázados intenzív nö­vénynemesítő tevékenysége eredményeként olyan új hib­ridek jelentek meg nálunk is, amelyek messze felülmúl­ják az elődök teljesítményét. Napjainkban már leg­alább tucatnyi paradicsom­fajta került a köztermesztés­be a De Ruiter cég és más vetőmag-forgalmazók köz­reműködésével. A legújab­bak közül főként a credito valamint a gabriella nevűe­ket ajánlják számos jó tulaj­donságuk miatt, elsősorban a nagy légterű fóliásokba, de vannak már olyan neme­sítések is, amelyek a keve­sebb költséggel megépíthe­tő, alacsonyabb bórítójú ágyásokban is sikerrel ter­meszthetők. Ma már több mintakerté­szet működik az országban, ahol lehetőség van betekinteni a termesztés folyamatába. Nagykőrösön az Abonyi út melletti Ajáva-kertészet repre­zentálja a környéken a legkor­szerűbb technológiát. Az ér­deklődők megismerhetik a leg­újabb ellenálló folytonnövő hibrideket, az őszi termesztés­re alkalmas fajtákat, és választ kaphatnak a különböző techno­lógiai kérdésekre, nem utolsó­sorban az energiatakarékos hajtatás feltételeiről szerezhet­nek hasznosítható ismereteket. Kecskemét határában a para­dicsom mellett jelentős az uborka, a paprika. Kisebb mértékben a padlizsán és a sárgadinnye fóliás hajtatása. E növények kinemesített változa­tai ugyancsak jól beilleszthe­tők az üvegháznál jóval ki­sebb költségű energiatakaré­kos hidegházi rendszerekbe. (-ay) Forintos hírek Stabilizálta tevékenységét a hazánkban működő áfé- szek többsége tavaly. A 295 szervezet 120 milli­árd forintos árbevételt ért el. Ez az előző évihez ké­pest hozzávetőlegesen 95 százalékos csökkenést je­lent. Kárpótlási jegyért június 20-án és 21-én, készpén­zért pedig június 20—24. között lehet az ÁV Rt. ál­tal értékesítésre kerülő Egis-részvényekből je­gyezni az ország 86 kije­lölt helyén. Ünnepélyes keretek, közt kerül sor június 24-én a rudabányai veszélyeshul­ladék-égető mű alapkőle­tételére. Megcsappant a szakmai önbecsülés Tiizépvezető' sem lehet akárki A megyei Kisosz, azaz a Pest Megyei Kereskedők Szövetsége elsődleges fel­adatának a magánkereske­dők érdekvédelmét, érdek- képviseletét tartja. Tevékeny­ségében azonban az oktatás­nak is nagy a szerepe — tud­tuk meg Oláh Lászlótól, a megyei Kisosz titkárától. A statisztikák igazolják: tavaly több mint négyszáz magánkereskedő végzett a megyei szövetség tanfolya­main. Ez a szám idén min­den jel szerint növekedni fog. Felhígult kereskedelem Pest megyében összesen ti­zenháromezerre tehető az adószámmal rendelkező ma­gánkereskedők száma. A statisztikai adatok szerint to­vábbi kétezer személy fog­lalkozik kereskedéssel és vendéglátással, ők azonban nem rendelkeznek adószám­mal. A Kisosznak Pest me­gyében jelenleg mintegy há­romezer tagja van. Az ösz- szes üzletszámnak az emlí­tett tizenháromezres lét­szám legalább a kétharma­da (ugyanez az arány 1989-ben még nem érte el a 40 százalékot). Az utóbbi négy évben megugrott tehát az érdeklő­dés a kereskedelmi tevé­kenység iránt olyannyira, hogy — Oláh László sze­rint is — felhígult a kereske­dői réteg, megcsappant a szakmai önbecsülés, a bolto­sok képzettsége. Az egyéni vállalkozói törvény alapján ugyanis a múlt év végéig bárki előtt szabad volt az út, vállalkozhatott anélkül, hogy a szakmai és egyéb szakhatósági feltételeknek megfelelt volna. Pontosab­ban ezek meglétét csak utó­lag kellett igazolni. Sokan elfeledkeztek erről... Hol­ott — jelentette ki a Kisosz titkára — egy szatócsnak is értenie kell a szakmához. Becsüstanfolyam Cegléden Ezért fontos az a kiegészítő jogszabály, amelyik már megszerzett képesítéshez köti a vállalkozói engedély kiadását. Akik az elmúlt években nem sajátítottak el kereskedői, vendéglátói szakmát, azoknak ezt a hiá­nyosságot most utólag pó­tolni kell. Másrészt a to­vábbképző, átképző tanfo­lyamokra mindig szükség van, főleg a kereskedelem, vendéglátóipar területén. A Kisosz alapkereskedelmi szakmákra képezi a vállal­kozókat: a bolti eladóknak például elég ehhez az általá­nos iskolai végzettség. A szövetség alaptanfolyamot indít a vendéglátósok részé­re, de foglalkozik a boltok, vendéglők vezetőinek okta­tásával is. Hiányt pótolnak a pénztár- kezelői tanfolyamok: ezeket igény szerint szervezik meg. Indítanak alapkönyvelői tan­folyamokat: Oláh László szerint itt nem arról van szó, hogy a számviteli törvény ál­tal előírt módon és szinten profi könyvelőket képeznek ki. Inkább az a céljuk, hogy minden kereskedő tudjon sa­ját magának könyvelni, mert — vélekedett a megyei tit­kár — a profi könyvelők kö­zött is sok a „kókler”, a hoz­zá nem értő álszakember. Ezért rendkívül fontos, hogy a magánvállalkozó átlássa a dolgokat, tudja hogy mit, hová számolhat el, mi tarto­zik bele az adózás körébe. A közeljövőben Ceglé­den becsüstanfolyamot szer­vez a Kisosz. A régiségke­reskedőik igénylik ezt, akik bútort, óra-ékszert, fest­ményt, porcelánt adnak- vesznek. Ez év március 1-től tüzépvezető sem lehet akárki, számukra is előírt a képesítés megszerzése. A szövetség nekik tüzépveze- tői tanfolyam indításával se­gít­Az oktatás helyeinek megválasztásakor egyre in­kább azt a szempontot ve­szik figyelembe, hogy az utazás ne vegyen el sok időt és pénzt a kereskedők­től. Ezért az üzlethez minél közelebb indítják a tanfolya­mokat. Cegléden például minden évben indítanak egyet-egyet, de az utóbbi időben Dabason ugyanerre van igény. Idén Monoron és Érden ugyancsak összejö­het egy-egy tanfolyami cso­port. Munkanélkülieket is érint A Kisosz tanfolyamain az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium által kiadott bizo­nyítványt is kapnak a vég­zett hallgatók. A szervezés, valamint a finanszírozás te­rén kiemelkedően jó a szö­vetség kapcsolata a megyei munkaügyi központtal. A munkanélküliek 4 hónapos tanfolyamait közösen szer­vezik a leendő szakmabeli­ek részére, a költség jelen­tős részét a munkaügyi szer­vezet vállalja. Oláh László szerint az sem mellékes, hogy az ér­dekvédelmi szervezet a tan­folyamokból jelentős bevé­telre tesz szert. Az idén ez várhatóan megközelíti az 5 milhó forintot, a bevételt a fő tevékenységre, azaz az érdekvédelemre forgatják vissza. (tóth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom