Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-14 / 137. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JÚNIUS 14., KEDD 5 1996-tól kínálati piac Szentendrén Két év múlva telefonboség (Folytatás az 1. oldalról) A Matáv fejlesztési szakemberei ezen a héten Dánszentmiklóson tárgyalnak, mert az önkormányzat által központnak felajánlott tűzoltósági raktár helyett egy másik épületet kérnek. Abony, Ceglédbercel, Jászka rajé nő, Köröstetét- len, Törtei jelenleg még nem automatizált területe az ütemterv szerint június 30-ával kapcsolódott volna be a távolsági telefonhálózatba. Az átviteltechnikai eszközöket szállító cég késlekedése miatt azonban itt csúszás várható, de a nyár folyamán mindenképpen átadják a helyi hálózatot. A Matáv legnagyobb Pest megyei fejlesztési területe Szentendre és környéke. Itt korábban 16 település és Szentendre kötött szerződést a távközlési vállalattal. Ennek megfelelően tavaly év végére Duna- bogdányban, Visegrádon, Tahitótfaluban és Szentendrén elkészült a telefon- központ, viszont a többi helyen a Matáv felfüggesztette a fejlesztést az időközben kiírt koncessziós pályázat miatt. A vállalt, s elmaradt kötelezettséget a pályázat megnyerése után az idén a negyedik negyedévben teljesítik. A kivitelezési szerződések elkészültek, állnak az épületek a központok számára. Ez a lépés Budajenőt, Budakalászi, Csobánkát, Kisoroszit, Leányfalut, Perbált, Piliscsabát, Pilisszentke- resztet, Dobogókőt, Pilis- vörösvárt, Pócsmegyert, Surányt, Pomázt, Szigetmonostort, Horányt és Tiny- nyét érinti. Jövőre tovább bővítik a kapacitást Buda- kalászon, 1995-ben adják át a hálózatot és központot Nagykovácsiban, Pilisszántón, Ürömön és Solymáron. Ez utóbbi településen addig átmenetileg egy kiváltó konténert helyeznek el a központ ideiglenes bővítésére. Szentendrén és környékén 1996-tól lesz kínálati piac, erre az időre harminckétezer vonalat építenek ki a területen. Száz lakosra harmincöt fővonal esik majd, ami azt jelenti, hogy szinte minden lakásban bent lehet a telefon. Dévényi István elmondta: a lakossági belépési díj 12 ezer plusz a szerelési költség díjáról 30 ezer forintra emelkedik, már eny- nyi belépési díjjal kötik az új szerződéseket. A jogi személyek 90 ezer forintot fizetnek egy telefonvonalért. A megye másik négy primer körzetében a Matáv folyamatosan tárgyal a helyi társaságokkal a dolgozók foglalkoztatásáról, a vagyon és a szolgáltatások zökkenőmentes átadásáról. Különleges helyzet alakult ki Monoron: az itt épült központ a városi ön- kormányzaté, mivel az saját finanszírozásban készült el. A Matáv még a koncessziós pályázat kiírása előtt arra kötött megállapodást a városi önkormányzattal, hogy amennyiben a kivitelezésnél betartják a technológiai utasításokat, akkor az új objektumot a távközlési vállalat megveszi. Az építkezés azonban nem az egyezség szerint történt, amit a Matáv a szerződés megszegésének tekint, azaz nem vásárolja meg, s így nem is tárgyal erről a térségben szolgáltatási jogot nyert MCG Konzorciummal.- A Matáv egyébként három saját körzetében összesen mintegy hatmilliárd forintot költ a telefonhálózat fejlesztésére. (tóth) Akár város is lehetne A többség nem akar válni Véget érni látszik egy régóta folyó vita Gödön: úgy tűnik, hogy elerőtlenedik azok hangja a nagyközségben, akik szerint két részének, Göd alsónak és Göd felsőnek önállósulnia kellene — mondta lapunknak Illyés Gizella alpolgármester. Az „együtt vagy külön” (veled vagy nélküled?) kérdése 1971 óta, az addig önálló Göd alsó és Göd felső hatalmi szóra, a lakosok megkérdezése nélkül történt egyesítésének „történelmi” pillanatától él a településen, s osztja meg hol nagyon, hol kevésbé a lakosságot. Tavaly, év végén, néhány Göd alsói lokálpatrióta aláírásgyűjtésbe kezdett, felmérendő, hányán gondolják úgy a település- részen, hogy önállósodnia kellene Göd felsőtől. Nos, a jelek szerint — a kérdés, úgy tűnik, lekerül a napirendről — kevesen. A lakosok többsége belátta, hogy szép-szép az önállóság, de anyagi (és jogi) feltételek hiányában — s Göd esetében ez a helyzet — csak álom lehet. A szétválás mellett egyébként egy másik variáció is forgalomban van Gödön a település jövőjét illetően: sokan és egyre többen úgy vélik, el kellene érni, hogy kisvárosi rangot kapjon. Lélekszá- mát, infrastrukturális ellátottságát tekintve eséllyel pályázhat rá. (ribáry) Az idegenforgalom húzóágazat lehet Megvalósításra váró expotervek Hazánk két leglátogatottabb térsége a főváros és a Balaton. A világkiállítás idején azonban különös szerepet kaphat az agglomeráció, látnivalóival. A Terminálinformációs és Tanácsadó Iroda a közelmúltban elkészített egy javaslattervezetet, amelyben különböző körzetekre osztották az ország azon területeit, amelyek másfél órás utazással felkereshetők. így számba vették Pest megye — s persze más megyékét is — nevezetességeit, adottságait, a lehetséges fejlesztés irányát. Mayer Antallal, a Ther- malinfor vezetőjével e tervről beszélgettünk. Az elképzeléseik arra épülnek, hogy a világkiállítással, valamint az 1100 éves honalapítás rendezvényeivel összefüggésben miképpen növelhető, s használható ki a főváros környékének turisztikai vonzereje. — Magyarországnak szinte az az egyetlen lehetősége, hogy bekerüljön az európai piacra, ha az idegenforgalmat a gazdaság húzóágazatává teszi — mondotta. — Az adottságai igen kedvezőek, sok helyütt még érintetlen a természet, ahol lehetőség nyílik a lovas turizmus kialakítására éppúgy, mint a biotermesztésre. Ezzel párosítható a természetgyógyászat, a termálvízfürdő, gyógykúra és így tovább. — A tervezetüknek milyen Pest megyei vonatkozásai vannak? — Bár a külföldieket nem érdeklik a megyehatárok — ezért lenne szükség egyébként a megyék összefogására ~t~—, az elképzeléseink abból indulnak ki, hogy a fővárosi expo megtekintése után a környékre indulnak el a turisták. Ehhez pedig kellenek a programjavaslatok, amelyek felsorolják, hol, mit tekinthetnek meg. A másik szempont, hogy nem szükségszerű valamennyi vendégnek a fővárosban megszállnia. E feladatot átvállalhatja annak környéke, az ott lévő falvak, városok. Különböző körzetekre osztottuk a térséget. Az elsőbe tartozik a Pilisi Tájvédelmi Körzet, a leányfalui termálvíz, a visegrádi—lepencei termálstrand. A másik a Zsámbéki-me- dence, ez szerintünk a főváros nyugati kapuja. Itt is sok minden várja a látogatókat: a toki lovas túrák, a zsámbéki szombatok rendezvényei. A további körzetekbe Gödöllő, Vác térsége, Ráckeve, a Csepel- sziget, illetve Albertirsa, Monor tartozik. Mindenütt vannak olyan adottságok — műemlék templom, tájvédelmi körzet, vízpart, helyvidék —, amit ki lehet használni. — Történt már valami konkrét előrelépés a terv elkészülte után? — Tárgyaltunk a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal, a Pest Megyei Önkormányzat és különböző minisztériumok képviselőivel erről a Világkiállítási Programirodán. A megyék nyitottak voltak — néhány szomszédos megye is képviseltette magát —, az ötleteinket jónak találták. A helyzet az, hogy van egy keretterv, aminek az aprópénzre váltása még várat magára. Pedig véleményem szerint életre lehetne ezt hívni, hiszen minden részletet kidolgoztunk. Ugyanis a mi elképzeléseink nem ellentétesek mindazon rendezvénytervekkel, amelyek szervezése már megkezdődött a megyében. Mi „mankót” kínálunk az önkormányzatoknak, hogy láttassuk értékeiket. Azt tudjuk bemutatni — erre vannak szakembereink —, hogy mi iránt van kereslet, mi az, ami nincs külföldön, ezért nagyobb az igény nálunk ezzel kapcsolatban. Az hibás megközelítés, hogy abból induljunk ki, mi mit tudunk kínálni. A lényeg a kereslet, abból lehet következtetni, melyik térségbe kell irányítani a külföldi vendéget. Mert nem mindegy, hogy a látogató fiatal, vagy idősebb, mert más-más dolgot keres — az egyik a vidám szórakozást, a másik a csöndet. Mindezt befolyásolja az idény, a szünidő, és így tovább. Erre fel tudjuk hívni a figyelmet, „helyzetbe” tudjuk hozni az adott térséget. Sok mindenről lehetne még beszélni: nem kellene idegenkednünk a bevásárlóturizmustól, vagy attól, hogy ki kellene használnunk az autópályák melletti lehetőségeket, a községek külföldi testvértelepülési kapcsolatait, fejleszteni kéne a falusi turizmust, a nyelvtanulást, -tanítást, vannak még teendők. Most úgy tűnik, kissé megtorpant minden, gondolom a pénztelenség miatt. Viszont egyes ötletek megvalósításához nem kell sok pénz — például a megyében létrehozandó kempingekhez, amelyek az expo után a további fejlődés alapjai lehetnének —, csak el kéne kezdeni. A világkiállításra úgyis sokan jönnek majd, de nem mindegy, felkészülünk-e erre, vagy sem. A tervek készek — sok munkával állítottuk össze —, most már csak lépni kellene. J. Sz. I. Iskolapénz Csőbe futottam. Egy figyelmeztető táblát tudatosan nem vettem figyelembe, szabálytalanul előztem. Pedig ha figyelek, látnom kellett volna a kitérő sávon veszteglő yardkocsit, a hozzá tartozó rendőrrel, vagy a szemből érkezők közúti ellenőrzést jelző szolidaritás morzéit. A fiatal őrmester fölöttébb udvarias, a vétségem megállapítása korrekt és tényszerű. Nem kioktató, nem fölényes, s talán pont ezért lehengerlőén meggyőző. Ha andris- kodóan goromba, ha a leghalványabb jelét is adná a bugrisságnak, akkor bosszantana az incidens. így viszont megszeppenve állok a huszonéves legényke előtt, és szégyenlem magamat. — Tudja ön, hány súlyos baleset történt már ezen a szakaszon? — kérdi enyhe szemrehányással. De mennyire, hogy tudom! Mi több, én magam is írtam már néhányszor az 51-es út taksonyi elágazásánál lezajlott tra-. gédiákról, megtoldva beszámolóimat bölcs intelmekkel és magvas tanácsokkal. Erről persze mélyen hallgatok, csak magamban meditálok a tényeken. Nevezetesen arról, hogy én sem vagyok jobb a Deákné vásznánál, azoknál az embertársaimnál, akik vizet prédikálnak és bort isznak. Ez alkalommal megúsztam baj nélkül, mindösz- sze ezer forintom bánja a szabálytalan előzést. Amiből elvihéttem volna a családot hét végén a tóal- mási termálfürdőbe, vehettem volna 10 kiló banánt vagy 10 tábla csokoládét a fiamnak. Persze még mindig jobb az ezer- forintos leckepénz, mintha felbátorodva a mostani „sikeren”, legközelebb újra belevágok egy szabálytalan előzésbe, s frontálisan nekifutok a szembejövőnek. Csőbe futottam, sőt kudarcot vallottam. Mert mi más, ha nem kudarc, ha az ember szembesülni kénytelen az önmaga fegyelmezetlenségével, amit másoknál mélyen elítél. Tanulság: ha vizet prédikálsz, maradj a víz mellett. Mellesleg ez nem csupán rám és a közlekedésre, a politikában és közéletben még inkább érvényes. Mert ott nem csak a magunk bőrét visszük a vásárra. (matula) Turistákra várva? A Szentendréhez tartozó ízbég az utóbbi időben a szemét- lerakóhely ügyének kapcsán vált az újságok állandó témájává. Úgy tűnik, ez a gond immár megoldódni látszik. De van több olyan rész e településen, mellyel nem dicsekszik a város. Erről tanúskodik két felvételünk is, melyek közül a felső a Pilisi Állami Parkerdőgazdság természetvédelmi területén található autóroncsokat, építkezésből visszamaradt törmelékeket ábrázolja, nem szólva arról, hogy menynyire szennyezi a környezetet és elcsúfítja a táj szépségét is. Az alsó kép az évek óta kihasználatlan, üresen álló baromfiüzemről készült. Miért ilyen elhanyagolt ez a környék? Erre is nagyobb figyelmet kellene szentelni, hogy ne legyen szégyenfoltja a Dunakanyar idegenforgalmi központjának Kép és szöveg: Dubniczky Csilla