Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-13 / 136. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JÚNIUS 13.. HÉTFŐ Igen az Európai Unióra Ausztria házasodik Egyértelmű többséggel meg­szavazták az osztrákok a csatlakozást az Európai Uni­óhoz. A szavazatok 48 száza­lékának értékelésé tegnap 18 órakor 66 százalék volt az igen szavazatok aránya, 34 százalék nemmel szemben. Országszerte igen magas, 80 százalék körüli volt a részvétel, és az igen szavaza­tok aránya lapzártakor min­den tartományban meghalad­ta az 50 százalékot. Az eredmény a szociálde­mokrata-néppárti kormány­koalíció hatalmas sikere. Az egyértelmű vesztes a zöldek pártja, illetve elsősorban Jörg Haider szabadságpárti vezér, aki energikus kam­pányt folytatott, látszólag az Európai Unió, valójában azonban a kormány ellen. Az első részeredmény alapján biztosra vehető si­kert Vranitzky kancellár és Alois Mock külügyminiszter egyaránt az osztrákok józan­ságát dicsérve örömmel és megkönnyebbüléssel kom­mentálta. Boszniai tűzszünetsértés A szeretetszolgálat cáfol A Magyar Ökomenikus Sze­retetszolgálat szombaton eré­lyesen tiltákozott az újvidéki televízió állítása ellen, misze­rint a szolgálat egyik külde­ményében fegyvert és tízton­nányi katonai felszerelést ta­láltak az újvidéki vámolás során. A cáfolatban az Ökumeni­kus Szeretetszolgálat leszö­gezte, hogy a szállítmány ru­hából, élelmiszerből és gyógyszerből állt, s a se­gélyt nem Pristinába, hanem Újvidékre címezték, az Eku- menska Humanitama Sluzba- nak, amelynek a Magyaror­szágon áthaladó tranzitszál­lítmányt a német adományo­zó szánta. A segélyárun kí­vül a tehergépkocsikon sem­miféle más áru nem volt, ezt igazolják a hivatalos kísérő iratok is. Az Újvidéken el­végzett szabályszerű vámo­lás és kirakodás után a teher­gépkocsik még aznap, június negyedikén zavartalanul visz- szatértek Magyarországra. Folytatódik a nyugati orientáció Magyarország tovább fizet Horn Gyula, az MSZP elnö­ke, miniszterelnök-jelölt el­engedhetetlennek tartja az Európai Unió Kelet-Közép- Európával kapcsolatos gon­dolkodásmódjának megvál­toztatását. Horn az innsbruc­ki napok szimpóziumán szombaton megtartott elő­adásában azt is leszögezte, hogy az új magyar kormány folytatja az előző kabinet nyugati orientációját, de több pragmatikus és építő elemet visz be e politikába. Horn konkrét példákkal alátámasztva kifejtette, hogy az Európai Unió tervei­ben Kelet-Közép-Európa igen kevéssé szerepel. A Jacques Delors által decem­berben elkészített Fehér Könyv 26 transzeurópai programja közül például egy sem vonatkozik a térség­re. Kérdés, vajon tudatos stratégiáról van-e szó, vagy az ezredfordulóig reményte­lennek tartják az integrációt. Egy másik lehetőségnek azt nevezte, hogy esetleg az EU kívül akarja tartani a Keletet a nyugati változásokból. Mindegyik válasz azt az ér­zést erősíti, hogy az EU a Keletet marginális partner­nek tarja. A politikus beszélt arról, hogy Kelet-Közép-Európa többet nyújt az Európai Uni­ónak, mint amennyit kap. A gazdaság helyzete és a vele párhuzamos társadalmi bom­lás következményei messze- hatóak lehetnek — mondta. és utalt a migráció veszélyei­re, a hadseregek fegyverzeté­nek ellenőrzés nélkül mara­dására, az ökológiai veszé­lyekre. A helyzetet rontó té­nyezők között megemlítette a súlyos adósságterheket, és fontosnak tartotta aláhúzni, hogy azokat Magyarország továbbra is fizeti. Horn a fontos követelmé­nyek közül is kiemelte a tár­sulási szerződések felülvizs­gálatát és azt, hogy az EU adja meg a várható felvétel, illetve a tárgyalások megkez­désének ütemtervét. Ez igen fontos a nagybefektetők szá­mára. További követelmény lenne a kisebbségvédelmi politika, olyan európai szer­ződés, amely a kétoldalú megállapodásoknak nemzet­közi keretet ad, és az ebben a térségben különösen lénye­ges kisebbségi kérdések ren­dezését kedvezően befolyá­solja. Horn bírálatára és megol­dási javaslataira, Sír Leon Brittan, az EU bizottságá­nak alelnöke meglehetősen elzárkózóan válaszolt. Véle­ménye szerint a szemrehá­nyások nem jogosak, az EU határozott és kinyilvánított célja a nyitás a kelet-közép- európai országok irányában, ám csatlakozásuk menet­rendjét szerinte nem célsze­rű meghatározni. Sőt, ez ki­mondottan hiba lenne. Más­részt az új demokráciák csat­lakozása az EU jelenlegi struktúráját alaposan megter­helné, annak megváltoztatá­sa nélkül erre mód nem is nyílik. A tiroli fővárosban tartóz­kodó Horn Gyula, a magyar újságírók kérdésére válaszol­va megdöbbenését fejezte ki a budapesti Parlament épüle­tében történt robbanással kapcsolatban. Az MSZP el­nöke, miniszterelnök-jelölt hazautazása előtt adott inter­jújában kifejezte azt a remé­nyét, hogy a magyar rendőr­ség hamarosan felderíti a tet­teseket. Az innsbrucki napok alkal­mával az osztrák televízió pénteken, késő esti híradójá­ban beszélgetést sugárzott Hóm Gyulával. A tiroli tarto­mányi stúdióból élőben adott közvetítésében Hóm magyar belpolitikai tárgyú kérdésekre válaszolt. Meg­említette, hogy 1990-ben szembenál lt egymással a most koalícióról tárgyaló két párt, és ezt akár jelkép érté­kűnek is tekintheti, jelzésnek más közép-európai országok számára. A lakosság tűrőké­pességét mindenképpen fi­gyelembe kell venni — mon­dotta a műsorvezető kérdésé­re válaszolva. Arra a kérdés­re, hogy pártjában mennyire vannak jelen a volt kommu­nista rendszer politikusai, szakszervezeti vezetői, úgy válaszolt, hogy aligha van­nak 1990 után született politi­kusok, így valamilyen formá­ban mindenkinek van köze a korábbi rendszerhez. VÉLEMÉNY A nagyvilág hírei 4L A román kormánypárt tegnap közzétett nyilatko­zatában élesen bírálta az ellenzéki Keresztényde­mokrata Nemzeti Paraszt­pártot (KDNP) arra irá­nyuló kezdeményezése mi­att, hogy parlamenti eljá­rást indítson Iliescu elnök ellen, másrészt Comeliu Coposunek, a KDNP elnö­kének arra vonatkozó ki­jelentései miatt, hogy ha hatalomra kerül, pártja visszaállítja a monarchiát ♦ Negyvenhárom millió aláírással ellátott bead­vány érkezett a Hágai Nem­zetközi Bírósághoz a nukle­áris fegyverek felhasználá­sa elleni tiltakozás jegyé­ben. 4L Jókai Mór szobrának ünnepélyes megkoszorú­zásával tegnap véget ért Rév-Komáromban a ha­gyományos Jókai-napok egy hétig tartó eseményso­rozata. ♦ Tudósoknak egy csoport­ja határozottan ellenzi az amerikai haditengerészet­nek azt a tervét, hogy lesze­relje a hidegháborús idők­ben létesült tengeralattjá­ró-megfigyelő' hálózatot — írta vasárnap a The New York Times. 4L Borisz Jelcin három év­vel ezelőtti elnökké válasz­tása óta felére csökkent Moszkvában az államfő támogatottsága, azonban még így is ő a legnépsze­rűbb orosz politikus. A Parasztszövetség mind mosta- nig meg nem valósult gondolatát és eszméjét Baranyából Nagy Fe­renc, országunk szomorú sorsú miniszterelnöke hozta magával, még az 1930-as években. A sötét takaróval mesterségesen borított történelem emberi sorsba sűrűsö­dött korszakát elevenítette szá­munkra a Török Bálint szerkesz­tésében megjelenített televízió­műsor. Ismét megdöbbenhettünk. Közelmúltunk, a legsöté­tebb és legsúlyosabb történelmi korszak, s annak titkai­ról való fellebbentés valósággal megbénítja az embert. Hiszen még élnek a hiteles tanúk, akik eddig nem szó­lalhattak, még közöttünk járnak, akiket elhallgattattak börtönnel, életveszélyes fenyegetésekkel, szabadulásuk után — vérbírák és hivatalos belügyi felügyelők, akik minden lépésüket, minden telefonba mondott szavukat ellenőrzőén besúgták és lehallgatták egy életen át. Most ebben a műsorban röviden, hatásosan megszólalhattak. Azok kedvéért, akik nem láthatták a műsort, szüksé­ges rövid összefoglalást adni. Nagy Ferencről, a néhány esztendeig miniszterelnöki székben tevékenykedő ál­lamférfiról készült a megemlékezés avval a céllal, hogy világosabban, érthetőbben bontakozzon ki előttünk a nagy műgonddal, kommunista praktikával áthazudott magyar történelem. Legyenek közérthetőek a módsze­rek, melyeket csak náci és bolsevik egytestvér ideológu­sok voltak képesek végrehajtani, részben idegen, más­részt fogadott hazai hóhérokkal. Zsoldért, vérpénzért mindenre kapható renegátokkal. A kétszer győztes Füg­getlen Kisgazdapártot (1945,1947) hogyan verték szét politikai praktitákkal, koholt összeesküvést bizonyító ál­perekkel, s egy Deák Ferenc-i bölcsességű parasztem­bert, miniszterelnökünket, hogyan kényszerítették me­nekülésre, amikor élete is közvetlen veszélybe került. Édesanyját, útban hazafelé a pécsi vásárból parasztsze­kéren, szovjet tank gázolta halálra az országúton. Nem véletlen volt, de kitervelt és végrehajtott gyilkosság. A legendás marsall, Vorosilov Moszkvából hozott szolgái­val, Rákosival és bűntársaival azt akarták kikényszerít­tetni, hogy a demokratikus választásokon győztes kis­gazdapárt ossza meg a hatalmat a kommunistákkal. Ha paktummal nem sikerül, akkor minden más eszközzel, mert hiába a szovjet hadsereg kivonulásának békeszer­ződésben foglalt törvénye, az oroszoknak minden áron itt kellett maradni Magyarországon, ez volt Moszkva döntése. Aki útjában áll a bolsevik terveknek, vesszen! Soha annyi becstelen per és igazság nélkül való ítélet nem született, mint a megszállás első három esztendejé­ben. (1945—1948). Különös csoda volt, hogy Nagy Fe­renc miniszterelnökünk, ítélet és végrehajtás előtt elme­nekülhetett előle. Kovács Béla már titkos sztálini pa­rancsra messze volt, valahol Szibériában, s minden más kisgazda szövetségesre kimondták az ítéletet, és a hír­hedt „szalámitaktika” gyakorlatának megfelelően Tildy Zoltánig bezárólag teljesítették. Aki az életét megtart­hatta, börtön és egyéb belső száműzetés végrehajtása nyomán, szinte mostanáig hallgathatott. Erről szólt a valóság elevenítésének összeállításából készült dokumentumfilm egyik része, majd azt is össze­foglalta, hogy távol a hazától, egy igaz magyar hogyan küzdötte fel magát odáig, hogy az Egyesült Államok el­nökei is meghallgatták véleményét. A világpolitikában való részvételig (Bandungi Egyezmény) alkotó ember­ként dolgozott, hihetetlen szívóssággal Nagy Ferenc, akit idehaza 45 éven át nemzetárulóként aposztrofáltak a révai—aczéli iskolák hűséges tanítványai. Beledöbbenhettünk, hogy a történelemhamisítás mi­lyen magas színvonalra emelkedhetett Magyarorszá­gon. És beleborzonghattunk, hogy ismét olyan részle­tek váltak ismertté az ismerősnek hitt korszakból, mely velünk történt, mi szenvedtük meg, s hatása ma is fertő­ző, pusztító ártás, hiszen a szellemvilágot, az eszme- rendszert torzította hazugságözönével természetellenes­sé. Aztán elgondolkodhattunk, meditálhattunk, hogy ho­vá, meddig juthatunk most, ma, amikor — ahogyan Jó­zsef Attila fogalmazta — az őshazugság kísértete ismét hatalomra juthatott. Nemzeti bűneink közé sorolhatjuk, hogy könnyen hívők vagyunk. 45 esztendő alatt is azzal vigasztaltuk olykor magunkat, hogy a rajtunk bekövet­kezett, általunk megszenvedett rettenetességek csak a hatalom torzulásának következményei. Valahol létezik a szocializmusnak hirdetett eszmerendszer emberarca, igazsága. Aztán nem létezett, mert ilyen nincs. Az az­óta bennünk görcsökben jelentkező félelem azt sugall­ja, hogy ismét születőben a csak négy kurta esztendőre megszakadt őshazugság új formája, hiszen a valamikori gyakorlat megvalósítói megint szóhoz jutottak. Azaz a szót négy esztendőn át egyvégtében hirdetett hamis igé­ket most majd megújult hévvel formálják, ahogyan már burkolt fenyegetésekből kihallik az ő igazságtevésük ér­vényének új időszerűsége. Mégis valami megszólal a bensőben. Ilyen teljes nyil­vánosság előtt történt leleplezések magukhoz téríthetik az esendő, naiv, hiszékeny és elhitetett embereket is. A Csodák Ura ránk tekinthetne, hogy miközben „szívét, fejét, jussát kobozzák a népnek”, igenis vegye észre, hogy őt pofozzák. Vegye észre és vegye észbe. Az ilyen alkotások magukhoz téríthetnek mindnyájunkat. Egykor szovjet szuronyokkal verték szét a bontakozó magyar ébredést, ma önmagunkkal verjük és veretjük szét álsértettségből, kizárólag alantas anyagi érdekeltsé­gekből nemzeti eszmélésünket. Jaj a tékozló országnak! — tanították eleink, s jaj ne­künk, ha az élő, eleven példából, a kimagasló értékű ember, Nagy Ferenc tragikus sorsú miniszterelnökünk sorsából nem vagyunk képesek kellőképpen okulni. (Fábián Gyula) Boszniában szombat este is megsértették a tűzszünetet, főként a közép-boszniai frontvonal mentén lőtték egymás állásait a szembenál­ló erők, s harcok voltak Nyu- gat-Boszniában is, de ott a muzulmán kormánycsapatok és a szakadár muzulmán erők támadták egymást. Dac- re Holloway, az ENSZ-erők szóvivője is megerősítette a tűzszünet megsértéséről szó­ló híreket. Nagy Ferenc — történelmi lecke

Next

/
Oldalképek
Tartalom