Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-11 / 135. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. JÚNIUS 11., SZOMBAT 9 A Kútvölgyi úti kápolna Gondjaitokat reá vessétek... Egyházi gyermekfelügyelet Ligetszentelés Hartyánban A Kútvölgyi úti Mária-kápolnát Regőczi István plébános szeretné kibővíteni Budán, a Kútvölgyi úton a szomszédos ABC-vel szinte egybefonva áll egy 1753-ban épült műemlék jellegű kis kápolna. Kegyhely- lyé története tette: az öt út elágazásánál volt egy mély kút, melybe egy, a Szabadság-hegyen élő, jómódú gazda gyereke beleesett. Kétség- beesett szülei a víz felszínén találtak rá, teljes épségben. Egy gyönyörű asszonyság palástja tartotta a víz színén — vallotta a gyerek. Szülei hálából emelték a kis kápolnát a mindenkor segítő Szűzanya tiszteletére. 1969-ben a család leszár- mazottaitól, a Nagyőszi családtól Regőczi István áldozópap szerezte meg az omladozó kápolnát. Felújította és fatoldalékkal bővítette. 1978 szeptemberében szentelték fel. Újjáépítése 1990-ben történt: a régi toldalék fakápolna lebontásával teljesen új kápolna létesült, csak az eredeti kis kőkápolna maradt meg. Regőczi atya Krisztus király ünnepén a kápolnát a „Krisztus és Mária Műve” Alapítványnak ajándékozta. 1994. január 11-én árverezték el a közvetlenül a kápolna mellé épített műanyag borítású, ormótlan közértet. Az Óbudai Közért Vállalat 21600 000 Ft-ban állapította meg a kikiáltási árat. A kis fakápolna bővítésének egyetlen lehetősége az ABC-áruház több mint 300 négyzetméteres alapterületének megvásárlása volt, hogy az immár egyre sűrűbben látogatott templom külföldi zarándokok fogadására is alkalmas legyen. A megvásárolt területen a távolabbi jövőben egy kis éjjel-nappali közértet szeretnének felállítani, mert ez volt az egyedüli a környéken, s egy Mindszenty-emlékmúze- um létesítését is tervezik. A bíboros boldoggá avatásáért sokat imádkoznak és minden hónap 6-án, ez az elhalálozásának napja, elzarándokolnak Esztergomba, a bazilika altemplomában elhelyezett sírhoz, ahol fél kilenckor Regőczi atya mutat be szentmisét. Az új épület további terjeszkedésének a tervezett katolikus óvoda és öregek otthona is helyet kapna. Regőczi atya az idősek és fiatalok helyzetét látja a legkedvezőtlenebbnek. A fiatalokét valláserkölcsi nevelésük hiátusaiért. Az öregekkel szolidáris, pártoló szándéka abban is megmutatkozott, hogy máriaremetei házát öregek otthonává alakíttatta, amit azóta kétszer is bővíttetett. Kérdésünkre — hogyan sikerült két hét alatt a kikiáltási ár többszöröséért a tulajdonjogot megszereznie — az atya elmondta: felhívással fordult a hívekhez és imában fohászkodott a Szűzanyához. A pénz külföldi és hazai közadakozásból gyűlt össze. Nagy hányadát hazai támogatással szerezték meg, külföldről húszmillió forintnyi segítséget kaptak. Az alapítvánnyal közös céljaikról Regőczi atya elmondta, a templomot a magyarság engesztelő kápolnájává kívánják tenni, melyben a hívek éjjel-nappal imádkozhatnak a magyarság hitbéli megújulásáért. Szorgalmazniuk kell a papi-szerzetesi hivatást, mert a maiak idősek és nincs utánpótlás. Nem anyagiakban kívánnak bővelkedni — mondotta az atya —, hanem a helyzet adta lehetőségeket felismerve a közjót, embertestvéreinket szolgálni. Sokat kell imádkozni és engesztelni: folytatta, hogy a magyarság jövőjében ne legyenek többé olyan akadályok, mint az elmúlt évtizedekben. Az ezeréves keresztény kultúra ápolása és továbbvitele mindany- nyiunk közös célja. Az atya azt is elmondta, hogy terveik megvalósításához nem indítanak újabb gyűjtéseket, bíznak az imádság erejében, Isten gondviselésében. Balázs Adina A templomi üvegablakok művésze Otven esztendeje hunyt el Róth Miksa üvegfestő nek, s számos templomunk míves üvegablakainak díszítőjeként tartották számon. 1865-ben Pesten született, s apja műhelyében tanult. Az üvegfestő-művészettel külföldi tanulmányútja során ismerkedett meg, idehaza 1885-től volt műhelye, ahol különleges színű s fajtájú üvegek előállításával nemzetközileg is elismert színvonalra emelte a magyar üvegfestészetet. Munkássága során számos európai, sőt amerikai megrendelésnek is eleget teve szállította díszes üvegablakait! A kor művészeti irányzatának megfelelően kezdetben a historizmus, majd később a szecesszió jegyeit s szellemét tükrözték alkotásai. Róth Miksa dekoratív festészettel is foglalkozott, ő készítette a budapesti Szent István-bazilika és az Országház üvegképeit. Róth Miksa munkái művészi, és technikai szempontból is kimagasló alkotások. A díszes Marosvásárhelyi Kultúrpalota mindmáig is őrzi keze nyomát. Fél évszázada, 1944. június 14-én, Budapesten hunyt el. (bozó) Róth Miksa üvegfestőt és üvegmozaik-készítőt korának legrangosabb középületeiRóth Miksa: Kapisztrán Szent János és Boldog Gertrúd a Szent Erszébet- plébániatemplom szentélyén Rendszeresen eljártam mellette, de nem tudtam a létezéséről. Olyan sűrű cseije-, bo- kor-és fadzsungel vette körül, melyből még a tornya sem igen látszott ki a hartyá- ni Mária-kápolnának. E parányi hajlékot egy különösen bő év hálaadásaként építették a hívek a múlt század második felében. Isten azokat teszi próbára, akiket leginkább szeret — mondja az írás. Az újhartyá- niakat úgy látszik igencsak szereti, s ez kivált a második világháború végén nyilvánult meg, amikor egy eltévedt gránát -lerombolta a szívüknek oly kedves kápolnát, majd több százukat elhurcoltak málenkij robotra. Az orosz föld kényszerű vendégei közül sokan nem tértek haza, ám a kis kápolnát újraépítették. Igaz, a pártállami valláspolitika úgy próbálta elfelejteni, hogy a közvetlen tőszomszédságában jelölték ki a községi szemétlerakó telepet. Aztán jött egy elszánt pap, aki nemcsak a nyájról, de az akolról is gondoskodott, szívós, kemény munkával rendbe tette a kápolnát és környékét, mely ettől kezdve a környék katolikusainak kedvenc zarándokhelye lett. Az elmúlt hetekben János atya újabb sikerélménnyel gazdagodhatott, az általa mozgósított gazdák — több mint harmincán — parkot varázsoltak a kápolna köré, pontosabban játszóteret, ahol a vakáció idején időzhetnek a gyerekek, szülői és egyházi felügyelet mellett. Az egyik sarokba kutat fúrgött; add Urunk, hogy a jövőben sem szóval, sem ideológiákkal, sem pedig fegyverrel ne ártson ember az embernek — hangzott a fohász. Egy parányi sarkában a világnak, ahol ötven évvel ezA márialigeti felszentelésre több száz felnőtt és gyerek jött el a környékről tak, ezzel szemben van a szabadtéri főzőhely, egy távolabbi részen pedig akácfatörzsekből ácsoltak hintát, mászókát és egyéb játékszereket. Az új létesítmény mostantól kezdve Márialigetként szerepel, felszentelésén a helyieken kívül ott voltak a hernádi, a lengyeli, és a da- basi hívők is. Imájában János atya a békéért könyörelőtt gránátok, bombák robbantak, s véres tetemek borították a betakarításra váró mezőket, ma madárcsicsergés, lombsuttógás és gyermekkacagás hallatszik. És időnként ima, meg énekszó bizonyságául, hogy az újhar- tyániak a megpróbáltatások ellenére is megmaradtak istenfélőknek. Kép és szöveg: Matula Gy. Oszkár Hasznos órák az előzetesben A börtönt vagy az előzetes fogva tartást mindenki másképp éli meg. Valaki képes testileg és szellemileg is frissen tartani önmagát, mi több: tanul, olvas, sportol, s új emberként lép majd a szabad világba. Mások gyengébbek, megtörnek, apátiába zuhannak, nem találják életük további értelmét. Megint mások vagánykodnak, vagy közönnyel leplezik érzelmeiket. Ám minden ember eljuthat egy olyan pontra, legyen bár „seftes” a rácsok mögött is, legyen bár „professzor” a többiek között, mikor veszni látja az élete célját. Mikor egy qlyan társat kívánna, akivel komolyabb dolgokról is szót ejthetnek, mint a napi koszt minősége vagy a bűnlajstromok unos-untalan (szórakozásból való) elmesélése, mikor a lélek fásultsága ellen már nem tehet semmit. Mi hát a megoldás a lelki kondíció újbóli megteremtésére? A Markó utcai előzetes falai között erre is megtaláltam a választ, mikor Görög Tibor evangélikus lelkésszel beszélgettem. Mint szavaiból kiderült, négy éve foglalkozik börtönmisszióval, s jelenleg ez a tevékenység tölti ki napjait. Ez az egyik oka annak, hogy a konkrét missziós munkát (istentiszteletek, lelki segély) színesebbé kívánja tenni. Az emberi élethez, mint elmondta, más dolgok is hozzátartoznak. A lélek teljesebbé, nemesebbé válhat a hasznos tevékenységek, a munka és a tanulás által is. E célt tartva szem előtt egy foglalkozássorozatot szervez, mely" fontos kiegészítőjévé válhat a lelkész! tevékenységnek. A jelentkezők önképzőköri munkában vesznek részt, ahol a meghívott előadókkal beszélgethetnek majd a magyar és a cigány irodalomról, a természettudományokról. Egy másik foglalkozás keretében hasznos tevékenységek elsajátításához kapnak segítséget a lelkesedők. Itt azonban problémák adódnak, méghozzá anyagiak. Hiszen a varráshoz, a gépíráshoz, az orgonáláshoz gépek és hangszerek kellenek, így — egyelőre — marad a gyertyaöntés elsajátítása, mely hasznos tevékenységet a szabadulok esetleg „új” életükben is kamatoztatják. A foglalkozások legfőbb célja természetesen nem a mesterképzés, hanem a kedvcsinálás, az esetleges tehetségek fölkutatása és továbbképzésre, tanulásra ösztönzése. A harmadik terület az ünnepi műsorokra való fölkészülés. A jelentkezők szavalatokat, dalokat, nótákat, táncokat tanulnak. Az első fellépés, ahová a püspök urat is szeretné meghívni Görög Tibor, augusztus 20-án lesz, de a karácsony megünneplését is tervezik. A sok cigányfiatal miatt a cigány folklór elemeiből (koreográfus segítségével) is megpróbálnak egy zenés, táncos műsort összeállítani. Újabb érdekes és humánus kezdeményezés színesíti tehát az előzetesben lévők hétköznapjait, az anyák napi megemlékezés és a, nyelvtanulás beindítása után is) Görög Tibor áldozatos szervezőmunkája meghozhatja gyümölcsét: közösséget teremt, egy olyan közösséget, melyben az összetartó erő nem az egy helyre zártság, hanem az együttes cselekvés. A foglalkozások mellett a lelkész nem adja föl papi hivatását sem, hiszen megtartja továbbra is a vasárnapi istentiszteleteket, a magánbeszélgetéseket, s modem, emberközpontúbb teológiafölfogásával szeretné az előzetesben lévő fiatalokban elmélyíteni a bizalmat Isten és a vallás iránt. N. V.
