Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-09 / 133. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. JUNIUS 9., CSÜTÖRTÖK Tizenöt nyilatkozat A parlamenti helyek tekintetében az MSZP megnyerte az abszolút többséget (54 százalék), de miként a párt egyik alelnöke, Baja Ferenc elismerte, tisztában van­nak azzal, hogy ez nem egyenlő a társadalom többsé­gével (a mintegy kétmillió szavazat a felnőtt lakosság 25 százaléka). Egy másik alelnök, Jánosi György szerint az új kor­mány kerülni fogja a sajtó ügyeibe való beavatkozást. A sajtó függetlenségének máris vannak jelei. A győz­tes szocialista párthoz közel álló lap, mely évtizedekig a „Világ proletárjai egyesüljetek!” jelszó jegyében, majd négy évig szocialista újságként működött, függet­lenül attól, hogy a választásokat a szocialisták nyerték meg, levette címlapjáról a szocialista jelzőt. A Pesti Hírlap pedig — „nehéz anyagi helyzetére való tekintet­tel”— megszűnt. Véletlenül éppen a választások után. Megindult a helyezkedés is. Különböző intézkedések jelzik, hogy a részben vagy egészen állami tulajdon­ban lévő orgánumoknál igencsak figyelembe veszik, hogy „új gazda van”. (A régi pártállami beidegződé­seknek megfelelően a pártot azonosítva az állammal.) E nyomasztó jelenségek között öröm volt felfedezni a Pest Megyei Hírlap június 3-i számában a 8—9. ol­dalt. A szerkesztőség tizenöt munkatársa — vezetőktől beosztott újságírókig — nyilatkozik itt, mégpedig úgy, mintha az ismertetett jelenségek és más fenyegető' ese­mények nem is léteznének. Ok ugyanis sajtószabadok. Úgy gondolják, hogy ha az MDF-es koalíció idején a tizenkilenc megyei lap közül csupán egy volt keresz­tény-nemzeti irányultságú (pedig az akkori kormány — állítólag — nem biztosította a sajtószabadságot), akkor a választási fordulat után (amikor a győztes párt nem fog beavatkozni a sajtó ügyeibe) a 18:1 arány egyáltalán nem tekinthető túlzottnak. Nem akarván a tizenöt kolléga közül senkit kiemel­ni, ezért csak két példát említek meg (név nélkül). A volt MSZMP-tag, akit a „kirekesztő”korszakban senki sem bántott „kommunista”volta miatt, most elképzel­hetőnek tartja, hogy „kirúgják”. (Igaz, bevallotta, most — ellentétben 1990-nel — az MDF-re szava­zott!) Egy ifjú újságíró pedig kijelenti, hogy meggyőző­désével ellenkező szellemiség képviseletére nem lesz hajlandó. A múlt és a jelen ismeretében nem csak örömmel, hanem nagy aggodalommal is olvastam e megnyilatko­zásokat. Isten adjon nekik erőt a megmaradáshoz! A napi nehézségek elviseléséhez pedig véssék emlé­kezetükbe a portugál közmondást: „Görbe sorokkal ír egyenesei a Jóisten.” Török Bálint A kereszténydemokraták előretekintenek A Nemzeti és Etnikai, Kisebbségi Hivatal álláspontja (Jj önkormányzatok szeptemberben? A helyhatósági választások­kal egy időben először nyílik alkalom a kisebbségi önkor­mányzatok megválasztására, amely egyben a kisebbségi törvény végrehajtásának is a próbaköve lesz — mondta Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai, Kisebbségi Hivatal elnöke tegnapi sajtótájékozta­tóján. A hivatal mindenesetre időzavarban van — tette hoz­zá —, mert még mindig nem tudni pontosan, hogy mikor is lesznek a választások. Wol­fart János hangsúlyozta: a hi­vatal arra rendezkedik be, hogy az önkormányzati man­dátumok szeptemberben lejár­nak. Mint elhangzott: a kisebb­ségi törvényt egyeztetni kell a különböző jogszabályok­kal, ezért számos változtatás­ra van szükség. így a helyi önkormányzatokról szóló tör­vény módosításakor szabá­lyozni kell a helyi kisebbségi önkormányzatok működésé­vel, gazdálkodásával össze­függő kérdéseket, illetve a ki­sebbségi önkormányzatok és a települési önkormányzatok kapcsolatrendszerét. A hiva­tal megítélése szerint módosí­tásra szorul az önkormányza­tok és a polgármesterek vá­lasztásáról szóló jogszabály is, a közoktatási törvény vég­rehajtási rendeletéiben pedig a kisebbségek kulturális auto­nómiájára vonatkozó kérdése­ket kell rendezni. A Nemzeti és Etnikai, Kisebbségi Hiva­tal fontosnak tartja a kisebbsé­gi alap és az ombudsman in­tézményének mielőbbi létre­hozását, valamint a kisebbsé­gek törvényhozói részvételé­nek megteremtését. A kérdésekre válaszolva Wolfart János leszögezte: ed­dig semmilyen jelzés nem ér­kezett hozzá a hivatal esetle­ges megszűnésével kapcsolat­ban, de — mint mondta — az intézmény szakmai, koor­dináló szerepére a jövőben is szükség lesz. Magyar—bolgár egyezményt írtak alá Szállodát veszünk Várnában A kettős adóztatás elkerülésé­ről, valamint a beruházások kölcsönös védelméről írt alá egyezményt tegnap Szabó Iván pénzügyminiszter és bol­gár partnere, Sztoján Alek- szandrov. Szabó Iván az aláírást kö­vetően az MTI kérdésére el­mondta: a most aláírt egyez­mények elsősorban a jövőt fogják szolgálni, és remélhe­tőleg hozzájárulnak a két or­szág gazdasági kapcsolatai­nak fejlődéséhez. A megbe­széléseken szóba került az 1991 előtti klíringelszámolá- sú forgalomból származó bol­gár adósság rendezésének kér­dése is. A mintegy 85,6 mil­lió transzferábilis rubel össze­gű tartozásából a bolgár fél eddig még egyáltalán nem törlesztett. A magyar pénz­ügyminiszter szerint a pénz- beni törlesztésre Magyaror­szág nem is számíthat, de le­hetőségek vannak arra, hogy áruszállítással rendeződjön. Elképzelhető az is, hogy a tar­tozás fejében bolgár állami vállalatok tulajdonát szerez­zék meg magyar befektetők, azonban ehhez még bizonyos jogi kereteket tisztázni kell. Elsősorban az idegenforga­lom területén nyílhatnak va­gyonszerzési lehetőségek. Sztoján Alekszandrov az MTI-nek elmondta: fennáll az adósság csökkentésének le­hetősége, a bolgár költségve­tésben megvan a megfelelő elkülönített összeg, hogy fi­nanszírozzák bolgár cégek szállításait Magyarországra az adósságállomány terhére. Egy transzferábilis rubelt 3,5 levás árfolyamon számolnak el. A bolgár pénzügyminisz­ter kiemelte, hogy mind Len­gyelországgal, mind cseh vo­natkozásban rendeződni lát­szik a bolgár adósságok kér­dése. Lengyelország eredeti­leg 500 millió transzferábilis rubeles követelése 180 millió rubelre csökkent, cseh vi­szonylatban pedig teljes egé­szében kiegyenlítődtek az egykori tartozások. A bolgár szakember reális lehetőség­nek nevezte, hogy az idegen- forgalom területén az adós­ság fejében szerezhessenek tulajdont magyar befektetők. Ehhez azonban még komoly szakértői tárgyalásokra van szükség. A legfontosabb kér­dés itt az, hogy miként értéke­lik fel az eladásra szánt objek­tumokat. Mint elmondta, Vár­na egyik legnagyobb szállo­dájának eladásáról a napok­ban írják alá a szerződést, és az elkövetkező egy hónap alatt három szófiai hotelt is el­adnak. (Folytatás az 1. oldalról) — Az ellenzéki szereptől, illetve a párt megújulásától várja-e inkább a KDNP népszerűbbé válását, a sza­vazótábor bővülését? — Mindkettőtől. Mivel el­lenzékben több időnk jut a pártarculat kialakítására: a szervezeti, a személyi, a stí­lusbeli változtatások végre­hajtására, egy ütőképes, mo­dem párttá válva — kedve­ző alternatívát képviselhe­tünk majd az 1998-as válasz­tásokon. A megújulás tehát része lesz az ellenzékben el­töltött időnek. A tisztító tűz nem pusztító tűz kell hogy legyen, azaz nem a teljes ve­zetőség eltávolítása a cél, fő­leg akkor nem, ha nincsenek alkalmas személyek, akiket nyugodt szívvel állíthatna a tagság a leváltott politikusok helyébe. Egyébként a KDNP teljes vezetősége le­mond (közös megegyezés alapján) a nagyválasztmányi gyűlésen, s majd akkor kide­rül, kiknek szavaznak bizal­mat a küldöttek. Ki kell hagyni az új vezetőségből a kudarcban „nagy részt válla­ló” vezetőket, és újra kell vá­lasztani az alkalmas szemé­lyiségeket. — Hogyan képzeli el a nem vallásgyakorló tömegek megnyerését a keresztényde­mokrata politizálásra ? — Sajnálatos, hogy a val­lást valamilyen szinten (rend­szeresen, ritkábban) gyakor­ló emberek döntő többsége sem a KDNP-t választotta. Elsősorban azért, mert a val­lásos ideológia, az erkölcsös­ség hirdetése nem elegendő program ahhoz, hogy a né­pet meg lehessen nyerni! Az embereknek alapvető anyagi igényeik vannak, s elvárják a mindenkori kormánytól az infláció, a munkanélküliség növekedésének megállítását, az életszínvonal csökkenésé­nek megfékezését. Ám ez el­maradt, s a gyakorlatiasság helyébe az eszmei harcot he­lyeztük. Ilyen politikával azonban nem lehet szavaza­tokat nyerni, hiszen a példák azt mutatják, hogy a mélyeb­ben keresztény országok (ahol a szabad vallásgyakor­lás nem csorbult negyven éven át) választási hadjáratai­ban is azok a pártok győz­nek, melyek elsősorban a gazdaságpolitikára fektetik a fő hangsúlyt. S ebből egyér­telmű, hogy a vallásukat nem gyakorló, illetve nem vallásos állampolgárokat is a gazdasági programmal le­het megnyerni! Novák Valentin Növekedett az import Az első negyedév végén 809 millió dolláros folyófi­zetési mérleghiány alakult ki az országban. Á deficitet elsősorban a külkereskedel­mi mérlegben keletkezett je­lentős egyensúlytalanság okozza. Az első negyedév során a kereskedelmi mér­legben 561 millió dolláros deficit alakult ki. Minder­ről a Magyar Nemzeti Bank tegnap tájékoztatta az MTI-t. A folyófizetési mérleg­ben az első három hónap so­rán az exportbevétel 1,7 mil­liárd dollárt ért el, az im­port pedig 2,3 milliárd dol­lárra növekedett. Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke egy korábbi sajtótájékozta­tón beszámolt arról, hogy egyelőre a havi folyófizeté­si mérlegadatok nem össze­hasonlíthatók, a negyed­éves jelentés a mérvadó. En­nek az az oka, hogy az MNB statisztikai rendszere egyelőre nem megfelelő, je­lentős bizonytalanságok vannak a folyófizetésimér- leg-kimutatásban. Meghatározzak az ülésrendet Az Országgyűlés alakuló ülésének tervezett napirend­jéről is tárgyalnak ma a vá­lasztások után parlamentbe került hat párt képviselői első ülésükön, amelynek na­pirendjén szerepel az ülés­rend meghatározása, és több más, a T. Ház munká­jával kapcsolatos technikai és szervezeti kérdés. A meg­beszélést közösen rendezi a köztársasági elnöki hivatal, az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlés Főtitkársága. Szlovák—magyar vízmegosztás Érthetetlen szomszédlépések (Folytatás az 1. oldalról) A szlovákok a PHARE-tá- mogatással végzett vizsgála­tok alapján részletes informá­ciókhoz jutottak azzal kap­csolatban, hogy miként gyor­sítható a vízsebesség a táro­zótérben. Sőt a pozsonyi víz­ellátás védelme érdekében már egy terelőgátat is építet­tek a tározótérben. Erről a te­relőgátról a Budapesten ren­dezett sajtótájékoztatón is be­számoltak szlovák szakembe­rek. Ezért kérdéses, hogy mit akarnak ismét modellez­ni, hiszen ismerik az EU ál­tal javasolt 800 köbméteres vízmennyiség átadásának ha­tását. A pozsonyi kormánydön­téssel kapcsolatban Tatár György, a Külügyminisztéri­um miniszteri biztosa el­mondta: diplomáciai úton er­ről még nem kaptak informá­ciókat. Jegyzéket kaptak vi­szont, amelyben a szlovák fél ismét szakértői tárgyalást javasol. A jegyzék ugyan nem foglalkozik az eddigi­nél több víz átadásával, de Tatár György kedvezőnek tart minden olyan lépést, amely közelebb viheti a két országot a vízmegosztási megállapodás megkötésé­hez. Egy ilyen egyezményre a két fél Hágához benyújtott alávetési nyilatkozatban is kötelezettséget vállalt — em­lékeztetett Tatár György. Biztató hallgatás? A liberális sajtó minden bizonnyal az MSZP és az SZDSZ létrehozta kormánykoalícióban ér­dekeit. Abból következ­tetek erre, hogy mélyen hallgat arról a tényről, amit tegnapi számunk­ban közöltünk, s az in­formációk mai számunk­ban is megtalálhatók, ne­vezetesen, hogy fegyve­resen támadtak rá Deb­recenben az úmapi kör­menetre. Az elmúlt négy évben megszoktuk, hogy a sajtó a Magyar Demokrata Fórumot so­rozatosan arra szólítot­ta fel; ettől vagy attól az irányzatától, az ilyen meg az olyan szélsőségei­től határolja el magát. A körmenetre támadók vé­leményem szerint csakis baloldali beállítottságú elemek lehettek, olya­nok, akik a diktatúra év­tizedeiben jól megtanul­ták a kommunista ideo­lógiát, kiváltképp azt a részét, amely az egyhá­zak népbutító tevékeny­ségével foglakozik. En­nek ellenére egyetlenegy felszólítást sem olvas­tam arról, hogy az MSZP határolódjon el az ilyen jellegű tevékeny­ségektől, urambocsá!, mint fényes győzelmet arató párt, a nemzet egy­ségének fenntartása ér­dekében önmaga kezdje el fölszámolni azokat, akik ilyen jellegű aljas cselekedetre képesek. Ezzel szemben a ma­gyar sajtó hallgat, olyan mélyen, hogy föl kell té­teleznem, egyáltalán nem érdekli, lövöldöz- nek-e egy katolikus kör­menetre, vagy sem. Ter­mészetesen, ha egy más­fajta ünnepségen, példá­ul, ahol teszem azt a ná­cizmus áldozataira emlé­keznek, ott fordul ez elő, akkor az eset már a New York Times címol­dalán jelenne meg. Fél­reértések elkerülése vé­gett, mi mind a két csele­kedetet kellőképpen el­ítéljük, az elkövetőket megvetjük, s ugyanezt várjuk el a magyar saj­tó egészétől, már csak azért is, mert egy Uyen elhallgatással a sötét erőknek biztatást ad­nak, amelyet ők általá­ban ki is szoktak hasz­nálni. Hallottunk itt az elmúlt néj»y évben bő­ven egyhazellenes izga­tást, gondoljunk csak a „keresztény kurzusra”, a „mohó” egyházakra, amelyek az iskolákat „föl akarják szippanta­ni”, volt Dabas-Sári- ügy, s most a debreceni körmenet fegyveres megtámadása. Követel­jük, hogy az ilyen em­bertelen cselekedetekkel szemben a jelenlegi és a leendő hatalom egy­aránt a leghatározottab­ban lépjen fel. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom