Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-08 / 132. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JUNIUS 8., SZERDA Adatok az állatállományról Alig nőttek a felvásárlási árak A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága nemrég tette közzé adatait megyénk állatállományának március végi helyzetéről. A vékonyka füzetből kiderül: tovább tartott a haszonállatok csökkenése. Örvendetes hír azonban, hogy a legutóbbi időszakban megyénkben is tapasztalható a tehenek számának növekedése. Forintos hírek A betakarítás várhatóan egy hónapig tart, azaz 10 hektáros napi teljesítmény mellett 26 nap kell a kalászos gabonák Maratásához. Jelenleg az országban hozzávetőlegesen 8500—9000 kombájn van. Az egy kombájnra jutó betakarítandó őszi, illetve tavaszi kalászos gabona terület 70 százalékos működőképességet feltételezve — gépenként hozzávetőlegesen 260 hektár. A fogyasztók érdekeinek védelmét -szolgálja az az együttműködési megállapodás, melyet a Győr-Mo- son-Sopron Megyei Ön- kormányzat és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megyei szervezete kötött tegnap Győrött. Ez az együttműködés kiterjed a két szervezetnél felhalmozódó információk kölcsönös cseréjére is. A kamarákról szóló törvény teremtette új helyzetben markáns önmeghatározásra készül a Magyar Gazdasági Kamara. Eddigi területi szervei a szerveződő kézműves, agrár, valamint ipari és kereskedelmi köztestületi kamarák részei lesznek, míg a szakmai szövetségei, a munkaadói szervezetekkel együtt magánjogi érdekképviseleti szervezetként működnek majd tovább. Kódszámhoz köthetik bizonyos telefonszámok felhívását saját készülékükön azok az előfizetők, akik igénybe veszik a Matáv új szolgáltatását, a vezérelhető híváskorlátozást. A távközlési társaság hamarosan megkezdi az ügyfelek gyors kiszolgálását megkönnyítő számítógéprendszer, az OSS kiépítését. Faipari vásárt rendeznek az ausztriai Klagenfurtban. A rendezők elmondták: mintegy 350 kiállítóra számítanak, s várhatóan ezúttal is nagy lesz a magyar faipari cégek érdeklődése, mivel utóbbiak évente másfél millió köbméter puhafát importálnak Ausztriából. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Megyénkben az országos átlagnál 10 százalékkal jobban csökkent a sertések száma. A március elején számlált 216 ezer darab az előző évinél 24 százalékkal kevesebb volt. Ezen belül az anyakocáknál a csökkenés mértéke 25 százalékot mutat. A tél végi szaporulat sem tudta megállítani ezt a folyamatot. Csak újévtől tavaszig ötezerrel lett kevesebb a sertés, kétezerrel az anyakoca Pest megyében. Ev elején 600 ezerrel, tavaszra viszont már csak negyedmillióval volt kevesebb a tyúkféle a tavalyi adatokhoz képest. A tojók száma csökkent jobban, így az arány a kakasok felé tolódott el. Országosan csak néhány megyéről mondható el, hogy idén nőtt a teliénállo- mánya. Szerencsére közéjük tartozik megyénk is, az első három hónapban 800 darabbal lett több a tehenek száma. De a tavalyi állományt sajnos így sem érte el, így is 3000-rel kevesebbet tartanak belőlük. Állatállományt a gazdasági társaságok, a szövetkezetek és a kistermelők tartanak. Az elmúlt három évben az arány köztük jelentősen megfordult. A szövetkezeteknél egyre kevesebb az állat. Az összes szarvasmarha kétharmada helyett idén már csak egy- harmadát tartják, és a sertéseknél is 13 százalékról 7-re csökkent arányuk. A változás a tyúkféléknél a legjelentősebb, 27-ről 6 százalékra csökkent az ösz- szállomány szövetkezeti része. A kistermelőknél viszont térhódítást figyelhetünk meg: a szarvasmarhánál 15-ről 28-ra, a sertésnél 61-ről 66-ra, a tyúkfélénél pedig 70-ről 80 százalékra növelték részesedésüket az állattartásban. A vágómarha, a tehéntej és a tyúktojás termelésének csökkenésében viAz utóbbi időben csak elvétve lehet szeméttartókat látni a belföldi vonatokon. Ezt tapasztalják az utasok a ceglédi, illetve a gödöllői—aszódi vonalon is. Az okokról dr. Mészöly Ferenc jogtanácsost, a MÁV Vezérigazgatóság panaszirodájának vezetőjét kérdeztük. — Természetesen nem a vasutasok szerelik le a szeméttartókat — válaszolta —, hanem azok az emberek, akik az összegyűjtött alumíniumot a MÉH-he viszont a gazdasági társaságok járnak az élen. A kistermelők még úgy-ahogy szinten tartják magukat, mint a többieknél mindez jelentősen csökken. Talán a tulajdoni átalakulásnak is köszönhető, hogy a szövetkezetek mutatják a legnagyobb állománycsökkenést. A gazdasági társaságoknál bizonyos időszakhoz képest növekedés is tapasztalható. Különösen szembetűnő ez a tyúkféléknél, ahol például a társaságok állománya három év alatt csak 370 ezerrel, a szövetkezeteké viszont 1 millió 300 ezerrel csökkent. Az adatokból nem tűnik ki, mennyi volt az átalakulásokkal „átvándorolt” állatok száma. Az elmúlt évben tehéntejből mintegy 20 százalékkal fejtek kevesebbet az állattartók. Ebben a tehénállomány tavalyi csökkenése mellett jelentősen benne van a hozamcsökkenése is. Egy tehén évi átlagos tejhozama tavaly alig haladta meg a 4 ezer litert, az előző évi 4 ezer 500-zal szemben. A kifejt tej meny- nyisége legtöbbet a társaságoknál, mintegy 30 ezer literrel csökkent. Ugyanez a helyzet a tyúktojással is. Míg a gazdasági társaságoknál ez a tavalyinál 13 ezer darabbal kevesebb volt, a kistermelők 5 ezerrel növelték termelésüket. Összességében viszont egy év alatt 2,5 százalék a csökkenés. Végül a sokat emlegetett felvásárlási árakról: az idei első negyedévben a marhahús kilója 2 forinttal, a sertésé szintén 2-vel, a tehéntejé 40 fillérrel nőtt, a tyúktojásé viszont ugyanennyivel csökkent. A malac szabadpiaci ára egy év óta folyamatosan csökken, a süldőé újév óta 10 forinttal, a hízott sertésé 11 -gyei nőtt, míg a morzsolt kukorica ára az év eleji szinten maradt. Nánási Tamás szik, mert jó pénzt kapnak érte. A MÁV nem győzi az új szemétládákat felszerelni, s hiába is tenné, ha ismét lelopják azokat. Nem csak a szemeteseket viszik el, de letörik az ablakkilincseket, kiszerelik a felső világítási foglalatokat és a közvilágítási kábeleket is, felhasítják az üléseket és összetörik a tükröket a mosdókban... Nagy szükség lenne a vasúti rendészet felállítására, a vasúti rendőrség munkájára! Eltűntek a szemetesládikák Kedveszegett termelők Honnan lesz tej a dobozban? Csaknem egy esztendeje, hogy az egykori Ceglédtej Közös Vállalat átalakult részvénytársasággá. Ezt a változást — tudtuk meg Pintye Attila ügyvezető igazgatótól — az élet követelte. Ugyanis Pest megyében jelentősen apadt a szarvasmarha-állomány. A cég termelői körében szintén számos szövetkezet felhagyott a jószágtartással (sőt a magángazdálkodók egy része is). Ezt sugallta az, hogy az elmúlt esztendők aszályos időjárása miatt takarmánygondokkal küszködtek az állattartók. Ugyanakkor a piac — rosszul értelmezett szociálpolitikai nézetből — nem ismeri el az alapanyag árát. S ez a feszültség visszahatott, a termelők kedvét szegte. A részvénytársaság az idén (egyebek mellett az előbb említettek miatt) a korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb tejet tud felvásárolni, mintegy harmincT két-harmincöt millió litert. Ennek a mennyiségnek körülbelül a negyvenöt százalékát kénytelenek más megyéből beszerezni. Az utóbbi néhány esztendőben javult a minőség, s ez igazán örvendetes. A Ceglédtej Rt. még 1992 elején elkezdte a pa- pírdoboz-csomagolású tej forgalmazását — ehhez két világszínvonalú berendezést vásárolt — jóllehet a hagyományoshoz képest ez valamivel drágább, ám mivel ez hosszabb ideig eltartható, nagy iránta a kereslet. (Természetesen van olyan réteg, amely csak a zacskós tejet tudja megvenni.) Az utóbbi gyártásánál az év elején új gépet helyeztek üzembe. Ezzel elérték azt, hogy a tej harmadnap is fogyasztható. Az rt. törekedett arra, hogy a többi árut is dobozos — minél esztétikusabb — csomagolásban gyártsa. Az egységes megjelenés megkönnyíti a vevő dolgát, hamarabb rátalál a termékre. Egyébként a cég a tejen, kakaón, túrón kívül ismét készít natúr joghurtot és kefirt. A sajtot jórészt a Kőröstej Kft.-tői szerzi be, ahol tizennyolc százalékos befektetése van. Az ügyvezető igazgató szerint a készítményeik keresettek, szerencsére megvannak az állandó megrendelőik. Egyre több új partner vásárolna a Ceglédtej Rt.-től. Ám ezeket az igényeket egyelőre nem tudják teljesíteni (ahhoz jelentős befektetés kellene). Annál is inkább, mert a régi vevőiket nem hagyhatják cserben. Ezért is fontos az átgondolt kereskedelmi politika. Sajnos akad egy-egy cég, amely nem tud időben fizetni. S ez bizony némi fejfájást okoz. A részvénytársaság vezetése örülne, ha nem csökkenne tovább a szarvasmarha-állomány — főleg a környéken. Különben még mesz- szebbről kellene beszerezni az alapanyagot, ami drágítaná a leendő termékek árát, amelyek ma sem olcsók. Pintye Attila az állami tejipari cégek privatizációja miatti aggodalmát se titkolta el. Mondván: egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a vállalkozások — például a Szolnoktej Rt. — milyen kezekbe kerülnek. Amennyiben tőkeerős partnerek lépnek be, a versenypályán a ceglédiek nem azonos rajtvonalról indulhatnak. Mindenesetre az ügyvezető igazgató elmondta, ők is fontolgatják a külhoni tőke bevonását. Van olyan érdeklődő, amellyel elkezdődtek a tárgyalások. A Ceglédtej Rt. piaci pozíciója jó: Budapest közelsége és a megbízható szakembergárda is vonzó a külföldieknek. A jelek szerint elképzelhető, hogy létrejön egy lazább kapcsolat. S ebből később, amennyiben megfelelnek egymás elvárásának, házasságkötés is lehet. F. F. Felújítási program indul Zökkenőmentes utak Szobon Számos utcát érintő nagyszabású útfelújítási program kezdődik a közeljövőben a tízezer lélekszámú Szobon. — A program keretében új borítást kap a Közúti Igazgatóság tulajdonában lévő aszfaltozott Árpád út, Dózsa György út, Ipolysági út, illetve Arany János utca, további számos nem szilárd burkolatú utcában pedig úgynevezett, kátyúzó felújításra kerül sor — tájékoztatott a település polgármestere. Remitzky Zoltán érdeklődésünkre elmondta: a Közúti Igazgatóság tulajdonát képező utak felújítását, a tulajdonos finanszírozza az Útalapból, a kátyúzó felújítások költsége pedig az önkormányzatot terheli. — A felújítási munkálatok befejezése után el lehet majd mondani: Szob azon kevés települések egyike, ahol valamennyi belterületi út állapota javult az elmúlt három-négy év során — büszkélkedett a polgármester. (ribáry) Hernádi hírek Környezetszépítésre ösztönöznek Fazekas Tiborral, Hernád jegyzőjével beszélgettünk a minap a faluban folyó fejlesztésekről, építkezésekről. Elmondta: Hernád kivételezett helyzetben van, hiszen már szinte minden közművel rendelkezik. Először vezették (tíz évvel ezelőtt) a gázt, azután a telefont, végül a villanyt és a csatornát. Tehát fordított sorrendben fejlődött az infrastruktúra, mint más községekben. 1995-re céltámogatással tervezik a csatorna bevezetését, amennyiben elnyerik a pályázatot e célra. Ma már minden második házban van telefon, amit tavaly októberben kötöttek be. Ázt is elmondta, hogy az intézményeket szinte kivétel nélkül felújították az elmúlt öt évben. Köztük egy régi kúriát, ami most idősek klubjaként működik. Ez a Dör- ner-család tulajdona volt, de a család csak a körülötte lévő erdőt kérte vissza kárpótlásként. így az épületet átalakították, ami körülbelül egymillió forintba került. Feltétlen meg kell említenünk azt, hogy az iparos munkákat javarészt társadalmi munkában végezték a helyi szakemberek — sorolta a jegyző. _ Nemrégen készült el a községben egy 600 négyzet- méteres tornaterem, amire már régóta nagy szüksége volt az iskoláknak. Az idén pedig elkészül a község szennyvíztisztító-telepe, amely Örkény és Hernád határán van, így a két település közösen építi e tisztítóművet. Erre 60 százalékos céltámogatást nyertek, így a beruházás, a két községnek 100 millió forint körül lesz. Fazekas Tibor hozzátette: egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a természeti környezet megóvására, ez a szennyvíztisztító-telep is e célt szolgálja, de szerveztünk már faültetési akciót, és az idén folyik a parképítési program is. Ennek keretén belül parkosítottuk a vasútállomás környékét, ami eddig igen rossz benyomást keltett a Hemádra érkezőkben. Tervezzük a község központjában egy emlékoszlop felállítását. Ezt egy fafaragóval fogjuk készíttetni a központi parkban. Igyekszünk a község lakóit is a környezet szépítésére buzdítani. (simon)
