Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-28 / 123. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. MÁJUS 28.. SZOMBAT 9 Elkészült a felújítás Szentháromság vasárnapján, azaz holnap áldja meg Marosi Izidor nyugalmazott váci megyés püspök a felújított aszódi római katolikus templomot. A hálaadó szentmise a templom húcsúnapjának ünnepén, délelőtt 10 órakor kezdődik. Képünkön már az állványzatot bontják a munkások Balázs Gusztáv felvétele Zsedely atya Cegled díszpolgára lett Kálvária egy kápolnáért Zsédely Gyula plébános — aki ar ceglédi Római Katolikus Újplébánián szolgál huszonhét esztendeje — a napokban vehette át a díszpolgári kitüntetést, amelyet a Széchenyi úti kápolna építéséért kapott. Ennek kapcsán idéztük fel azt a kálváriát, amit végig kellett járnia, hogy a város egy építészeti remekművel gazdagodjék. A szálak — rajzolódott ki elbeszéléséből — 1932-ig vezethetők vissza. Az idő tájt a Széchenyi út környékén élő hívők sokallották a távolságot... messze volt a nagytemplom. A főplébánián szolgáló Szilágyi Imre atyát megkérték, hogy hadd rendezzenek be égy kis szükségkápolnát a Vadász utca 2-ben, engedje meg, hogy az öccse kijárjon oda szentmisét bemutatni. Végül is a plébános méltányolta a hívek buzgolkodását. Mikor ő meghalt, Molnár Zsigmond került a helyére, aki elajándékozta, amit a ceglédi hívek összegyűjtöttek, egy Tápióságban épülő kápolnának. Igen ám, csakhogy a hívek mindent elrejtettek — az utolsó szögig — és a szekér üresen fordulhatott vissza. Zsigmond atya nem tehetett mást, engedélyezte, hogy a Széchenyi út 87. szám alatt egy roskadozó istállót és egy újabban épült fészert berendezzenek iskolakápolnának. Itt hétköznaponként tanítottak, vasárnaponként misét tartottak. Akkor fordult a kocka, amikor az 1940-es évek végén ide helyeztek egy fiatal, lelkes papot, Tóth Tibort. O elhatározta, hogy a Széchenyi út 18. alatti telken új templomot építtet. Idővel el is kezdődtek a munkálatok, az alagsor elkészült. Rákosi Mátyás 1952 táján úgy gondolta, hogy megsemmisíti az összes „magyarok nagyasszonya” templomot. Ezt meg is tette egyetlen tollvonással. Tóth Tibor elsorvadt a bánattól. Ötvenkét évesen hunyt el gyomorrákban. Zsédely Gyulát 1967-ben nevezték ki Ceglédre. Elhatározta, hogy tovább folytatja nagy elődje álmának megvalósítását. Sorra küldözgette a kérvényeket, amelyek persze fennakadtak a pártállam bürokratikus hálóin. Egy évtizeden át nem történt semmi. Majd az ügy — legalábbis úgy látszott — kimozdult a holtpontról. Hiszen Casaroli érsek szóbeli engedélyt kapott Miklós Imrétől 1979-ben az épíkezésre. Eltelt három esztendő. Amikor Zsédely atya megtudta, hogy Lékai bíboros Rómába utazik — nem várt Zsédely atya szerint Tóth Tibor plébános vértanúsága kellett ahhoz, hogy a Széchenyi úti kápolna felépülhessen Erdó'si Agnes felvétele tovább. Felkerekedett hozzá Budapestre. Ám a prímás ekkor már az esztergomi érseki lakosztályon feküdt tüdőgyulladással. Az atya — könyvekkel megrakodva, kissé sáros télikabátban — megérkezett a palotába. Hoszszasan várakozott. Aztán némi „fondorlattal”, két mérnök társaságában (akik a budapesti bazilika kupolájáról jöttek tárgyalni) bejutott Lékai bíboros elé. Elmondta kérését. Az egyházi méltóság némi vívódás után letérdeltette, homlokára keresztet rajzolt, s azt ígérte, hogy meglesz a templom. Végre 1982-ben nemcsak Rómában, de itthon is megadták a hozzájárulást. Ám, a Pest megyei egyházi titkár egyelőre nem írta alá az engedélyt. Zsédely atya bánatában négy napig szívgörcscsel feküdt otthonában. Az orvosa telefonált Miklós Imrének. figyelmeztette arra, hogy egy pap már tönkrement a leendő kápolna miatt. Az államtitkár leszólt a megyéhez, s jóváhagyták az építkezést. A templom másfél év alatt elkészült. Kerényi József tervező művét az Amerikai Építészek Intézete 1992 októberében nagydíjjal jutalmazta. Zsédely atya szerint Tóth Tibor vértanúsága kellett ahhoz, hogy felépülhessenek a falak. S őt is ez erősítette a küzdelemben, és persze a hívek, akik végig kitartottak mellette. Csak az a fájdalmas, hogy az utóbbiak — bár négyezer-ötszázán vannak — nem népesítik be egy-egy szentmisén ezt a gyönyörű ékszerdobozt. A megszállott plébános abban bizakodik, hogy eljő ez az idő is. F. F. Karizmák ünnepe Gazdagodnak a gyáli reformátusok Ajándék a Szentiélektől A zsinatra készülő főegyházmegye majálisa a „Karizmák ünnepe" nevet viselte. A karizma mindenkinek az a képessége, tehetsége, amelyet a Szentlélektől kap meg ajándékként élete során. Az efelett érzett öröm különösen kapcsolódik a pünkösdi ünnephez. Ünnepelt a látogató is, aki végigment a máriaremetei templomkertben felállított sátrak mellett. Ünnepeltek a közösségek, akik bemutatták munkálkodásuk gyümölcseit, vagy a színpadon előadásaikat, tanító jellegű történeteiket. Ünnepeltek a Szent Gellért-óvoda kicsinyei, akik egymás kezét fogva énekeltek Máriához. És a papok, szerzetesek, akiket sétájuk közben ismerősök, barátok gyűrűje vett körül. Szívében bizonyára ünnepelt a bíboros is, amikor a Kalász népviseletbe öltözött leányaival beszélgetett, süteményüket kóstolta... A népjóléti miniszter és barátai délután beszélgettek. Válságban a magyar család, több mint minden harmadik házasság válással végződik, hallhattuk a riasztó adatot. Az istenétől elfordult ember hiánybetegségben szenved. De az is csak addig tart, mint a tengerészeknél a skorbut. Amint friss gyümölcsöt ettek, nyomtalanul elmúlt. A keresztény családnak küldetése van: boldogsága felmutatásával azonban gyűlöletet kelthet maga ellen rossz lelkiismeretű környezetében. Az újabb adat arról szólt, hogy népességünk fogy, és Európában nálunk halnak meg leghamarabb az emberek. De a statisztikák szerint is a házasság életet hosszabbító erő. így ez is megoldás lenne a társadalom bajaira — vélték a beszélgetők. Paskai László bíboros a zöld lombok alatt tartotta szabadtéri miséjét. Szentbeszédében kérte az egybegyűlt híveket: nyissák ki szívüket, és imádkozzanak a közeledő zsinatért. Imádkozzanak, hogy munkájuk segíteni tudja a közösségeket, és a családokat, és kifejezésre juttassa: az egyház nemcsak papokból, és püspökökből, hanem a megkeresztelkedettekből áll. Kérte az egyház tagjait: életük tanúságával tegyenek hitet az Isten Fia, a názáreti JézusAnellett. A bíboros már ebéd idején sorra járta a sátrakat, mindenkinél hagyva néhány biztató szót ajándékul. Nagy hiányt pótolt ez a majális: a találkozás hiányát. Az egyház, és az emberek közvetlen, élő kapcsolatát. Reméljük, hagyománynyá válik, hiszen mint ahogy a beszélgetők is idézték: a gyertya nem arra való, hogy véka alá rejtsék. Nánási Tamás Elkészült a ceglédi kálvária felújítása. A régi szobrok helyére felkerültek az újak. Ezek voltak több évtizeden keresztül hónak-fagynak kitéve. Most nemcsak a cica, hanem a szobrok is pihennek a szőlólugas árnyékában Erdó'si Agnes felvétele A templomépíto püspök Pünkösdhétfőjén jelentős esemény színtere volt a gyáli református templom. Főtiszteletű prof. dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Zsinat lelkészi elnöke felszentelte az új gyülekezeti házat és a templomtornyot. A felszentelésen megjelent több jeles közéleti és egyházi személy, köztük a Honvédelmi Minisztérium képviseletében négy magas rangú tiszt, akik ez alkalommal nyújtották át Gyál lelkipásztorának, a közelmúltban tábori püspökké kinevezett Takaró Károlynak, a Göncz Árpád köztársasági elnök által aláírt dandártábornoki kinevezést. (A tábori püspökséggel ez a katonai rendfokozat is vele jár.) Takaró Károly 1975-ben került Gyálra szolgálni, amikor még mindössze száz férőhelyes gyülekezeti ház pótolta a templomot. A fiatal, agilis lelkész 1982-ben kért engedélyt templomépítéshez, és 1986-ban kezdett hozzá az alapozáshoz. A terveket Jakab Zoltán műépítész díjtalanul készítette el, aki a Hilton Szálló tervezése során szerzett érdemeket a szakmában. A templom 1992-ben került felszentelésre, de pénzügyi nehézségek miatt a toronyra és a gyülekezeti házra csak tavaly került sor, az átadásra pedig ez év tavaszán. A templom és a torony a Kós Károly által teremtett erdélyi stílust követi modern formában, az épületegyüttes karakterét a tömzsi és mégis karcsú torony határozza meg, melyben helyet kapott a kétmázsás Kossuth- és az egymázsás Petőfi-harang. A harangok villamosítását és az óraütések automatizálását Konkoly Iván mérnök tervezte. Nevét a sevillai magyar pavilon harangjáték-tervezőjeként ismerte meg a világ. A templom kétszáz személynek nyújt ülőhelyet és ugyanennyien fémek el állva. Amiért is érthető, hogy a pünkösdi felszenteléskor a híveknek több mint a fele nem fért be, viszont utóbbiak képernyőn nézhették végig a benti eseményeket. A felszentelést követően dr. Aranyos Zoltán ágendázott, és Takaró Károly szolgált, majd a Pesterzsébeti Központi Református Egyház Énekkara tartott hangversenyt, Polonyi György és Nagy Rita szavaltak. Takaró Károlyt eleddig mint templomépítő papot tisztelt a gyáli gyülekezet. A hétfői felszentlésen hangzott el először: a gyáli templomépítő püspök! Mint megtudtuk, Éőtiszteletű Takaró Károly püspök úrnak már keresik a gyáli utódját, a jövőben országos méretekben fejti majd ki egyház- és nemzetépítő áldásos tevékenységét. (matula)
