Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-14 / 112. szám
w PEST J J megyeik! 7/ u 7« LP xxxviii. évfolyam, 112. szám Ára: 13,50 forint 1994. május 14., szombat Az egészségügy kitüntetettjei Akik a fájdalmat enyhítik Surján László népjóléti miniszter átadja a díjat Lichtenberger Györgynek, a Szent Rókus Kórház igazgatójának Vimola Károly felvétele MÚK-nyilatkozat Mély aggodalommal tapasztaljuk, hogy a május nyolcadiki választási forduló után bizonyos erők máris megpróbálják megfélemlíteni az újságírókat. A győztesnek látszó pártok politikusai olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek újságírói feketelisták gyártására, életet és személyi szabadságot fenyegető üzenetekre bátorítanak fel némelyeket. Ezeket a leszámolást ígérő fenyegetéseket a rendszerváltozás mellett kiálló újságíróknak címezik. Bűnükként azt róják fel, hogy a nyilvánosság előtt feltárták a múlt évtizedek történetét. Veszélyben a sajtószabadság, veszélyben az emberi szabadság! Az újságírók megfélemlítésének kísérletétől egyenes út vezet az egyenirányítóit, cenzúrázott újságírás ismételt bevezetéséhez, a bosszúállás légkörének megteremtéséhez. A demokrácia és a sajtószabadság magyarországi fennmaradását azon mérjük, hogy a hozzánk tartozó nyolcszáz újságírónak a jövőben lesz-e módja hiteles képet adni a magyar társadalom számára. A MÚK Elnöksége Az egészségügy és a szociálpolitika területén kimagasló emberi és szakmai teljesítményt nyújtó személyiségeket tüntetett ki tegnap Surján László népjóléti miniszter. Ä Batthyány-Strattmann Lászlóról, a szegények orvosáról elnevezett díjat a miniszter — többek között — szűkebb hazánk két kiváló szakemberének adta át: Lichtenberger Györgynek, a Szent Rókus Kórház orvos-igazgatójának, egy, a gégészet területén alkalmazható műszer kikísérletezésében és előállításában végzett kimagasló tevékenysége elismeréséül, illetve Brezanóczy Jánosnak, Pomáz nyugalmazott ügyvezető körzeti főorvosának az egészségügy területén folytatott csaknem négy étizedes példamutató szakmai és emberi munkájáért. (Folytatás az 5. oldalon) A jövő század mestereiért Lévén, hogy hazánk ipara válságkorszakot él át ezekben az években, nehéz munkát találniuk a tanulmányaikat mostanában befejező szakmunkásfiataloknak. Ahhoz, hogy ez a nem kívánatos helyzet megszűnjék és felemelkedés kezdődjön az iparban, a nemzetgazdaság e rendkívül fontos ágazata irányítóinak kiemelt hangsúlyt kell fektetniük az innovációra, valamint arra, hogy a szakiskolai képzés színvonala növekedjék, azaz igazodjon a piacgazdaság követelményeihez — hangzott el tegnap a váci Király Endre Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben abból az alkalomból, hogy Együtt a XXI. század mestereiért címmel szakoktatást segítő kiállítás és vásár nyílt az intézményben. Talum Attila felvétele Az ünnepélyes kapunyitáson előbb Szaniszló Róbert igazgató mondott rövid köszöntőt, majd Palotai Kálmán, az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője, illetve Szűcs György, az IPOSZ elnöke szólt a megjelentekhez. (Folytatás az 5. oldalon.) MDF elnökségi ülés A bukás oka nem a gog A második fordulóban elindul a Magyar Demokrata Fórum valamennyi, még versenyben lévő képviselőjelöltje. A jelöltek feladata lesz a régiók nemzeti erőinek megnyerése — hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, melyen az MDF elnökségi ülésén történtekről számolt be Für Lajos. Az első forduló érdemi értékelése, mint a pártelnök folytatta, majd 29-e után kezdődik csak el, ám már most megállapítható, hogy a bukás oka nem a gőgös, lenéző, arisztokratikus, szakértelmet mellőző kormányzati munkában keresendő (miképp az MDF-et lejárató baloldali sajtópropaganda terjeszti), hanem az ellenzék öszszehangolt támadása egy olyan nehéz gazdasági időszakban, mikor inkább az összefogásra kellett volna törekedni. (Folytatás a 3. oldalon) Törökbálint újra tiltakozik Kárpótlás alatt az erdő' A három autópálya közé zárt, Törökbálint levegőjét óvó, 212 hektár kiteijedésű parkerdőt teljes egészében kárpótlási árverésre jelölték ki. Elek Sándor polgármester sajtótájékoztatót hívott össze azért, hogy a község tiltakozásának ekképpen is hangot adjon. A falu, és a Tüdőszanatórium határában lévő erdőt a Pilisi Parkerdőgazdaság tulajdonából jelölték ki. Törökbálint erTŐl először csak az Esti Hírlapból értesült, amit teljes megdöbbenéssel fogadott. Az erdőt a testület nemrég helyezte helyi védelem alá, és rendezésére hárommillió forintot költött. A sétautakkal, és pihenőhelyekkel ellátott erdő árverésére az eddigi tapasztalatok alapján több ezer licitáló várható, ami teljes felparcellázással fenyegeti a területet. A polgármester és Szűcs Csaba a földrendező bizottság elnöke elmondta: az árverés után lehetetlen lenne az erdő megmentése, hiszen az Erdőfelügyelet nem tudná összehangolni az átlagosan pár fával rendelkező tulajdonosok munkáját. A községnek viszont szüksége lenne pótlólagos kijelölésre, hiszen a helyben lakók az eddigi árveréseken csak a földek húsz százalékát tudták megszerezni, a többit a pestiek vitték el. (Folytatás az 5. oldalon) Ki hiszi el? Jószerével meg sem száradt az első szavazási körben győzelmet jelentő voksokon a vegytinta, a Magyar Szocialista Párt csúcsvezetése első sajtóértekezletén ismét feltette a tejjel-mézzel folyó Kánaánt ígérő választási programjának eléggé megkopott lemezét. Újólag felcsendült a régi nóta, amely gazdasági fellendülésről, a magánvállalkozás élénkítéséről és hasonlókról szólt. Az egyik — sláger — azonban kissé disszonáns hangot ütött meg, s erre csak akkor jöhet rá az elbódult hallgató, ha nem hagyott ki az emlékezete. Nevezetesen a határon túli magyarságot érintő ígéretekről van szó. A szocialisták ugyanis nem hagytak kételyt afelől, hogy eljövendő kormányzási időszakukban erőteljesen fogják támogatni a kisebbségben élő nemzettársak autonómiatörekvéseit. Más szóval: semmiképpen sem hagyják magukra a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken élő magyarokat. ígéretnek, pontosabban ígérgetésnek ez nagyon megfelel, csakhogy még igen élénken emlékezünk ugyanezeknek a szocialistáknak arra az álláspontjára, miszerint ők akár azonnal aláírnák az érintett államokkal a határok véglegességére vonatkozó dokumentumot. És arra, hogy soha nem fognak igényt támasztani bizonyos területekre. Ehhez kapcsolódik az is, hogy jó kapcsolatokra kell törekedni a szomszédos országokkal. Ez annál is inkább gyanús vélekedés, mert tudjuk, hogy a négy szomszédos állam politikai vezetése mereven elutasítja a (magyar) kisebbség jogos autonómiára való törekvéseit. Az önrendelkezés támogatása és a jószomszédság, legalábbis egyelőre, szinte kizárják egymást. Arról nem is szólva, hogy a szocialisták éppen a közelmúltban megdöbbentően „komoly”segítséget nyújtottak az erdélyi és a vajdasági magyarságnak azzal, hogy nyilvánosságra hozták a román forradalomban esetleges magyar szabadcsapatok részvételére vonatkozó — állítólagos MDF-es javaslatot. Erről különben is kiderült, hogy nem igaz, de a hír felröppentése elég volt az összehangolt román és szerb szélsőséges és magyarellenes kampány újbóli kirobbantásához. Ha az elmondottakat egymás mellé rakjuk, önkéntelenül is felmerül a kérdés: ki hiszi el Hornéknak, hogy kormányzati tényezőként valóban segítő jobbot fognak nyújtani a határon túli magyarságnak? Vagy netán azt képzelik, hogy a teljes magyar társadalom és a nemzet valóban nem tudja, hogy mennyi kétszer kettő? „ ..... Both Mihály Szentendrén és Cegléden költöznek Új rendőrkapitányságok Napjaink egyik legtöbbet emlegetett témája a Közbiztonság. A tisztességes emberek egyetértenek abban, hogy meg kell fékezni a bűnözést, védeni az életet, a vagyont. Szinte minden lakossági fórumon elhangzik, hogy legyen elegendő rendőr a kis falvakban és a városokban egyaránt. Persze, ehhez megfelelő feltételeket kell teremteni, s alapvető, hogy olyan épületek álljanak rendelkezésre, melyekben korszerűen el tudják helyezni az állományt. Mi a helyzet e téren Pest megyében? Kérdésünkre dr. Komáromi István ezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője bevezetőiben elmondta, hogy ők köztudottan ők a legleterheltebbek az egész országban, abból is látszik, hogy a népességhez viszonyítva itt a legalacsonyabb a rendőrök létszáma. Emellett a költségvetés is itt a legrosszabb. Amenynyiben háromszázharminc új rendőrt kapnának, még mindig nem változna az állomány leterheltsége. Ezek régi, a múltból örökölt problémák, melyeken egyik napról a másikra nem lehet változtatni. Egyetlen lehetséges megoldás a lassú előrehaladás. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy javítani kell az elhelyezési körülményeken, e tekintetben sok az indokolt fejlesztési igény. (Folytatás a 16. oldalon.)
