Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-11 / 109. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁJUS 11., SZERDA 5 A kispesti polgármester fenyeget Kinek fizettek a piac tönkretételéért? Idegenforgalmi rendőrőrs Szentendrén Közös járőrözés szárazon és vízen A május 5-én megjelent „Hűtlen kezelés alapos gya­núja" c. írásunkra a vártnál többen is reagáltak: egy­részt a kispesti piac kérdésé­ben érintett vidéki olvasók, másrészt a kerület lakossá­ga. Egyikük arra kért, men­jek ki hét végén a piacra. Ki­mentem. A helyzet valóban tűrhetetlen, a kistermelők ré­szére kijelölt placcon nem lehet mozogni. Emellett az előbbi évekhez viszonyítva jóval kevesebb az árus, s emiatt az átlagosnál maga­sabbak az árak. Az észrevételek közt meg­kaptuk az MDF és a KDNP kispesti szervezetének egy­­egy kiadványát, melyek to­vábbi tényfeltáró adatokat tartalmaznak Lévay Levente polgármester és szűk köré­nek praktikáiról, valamint el­küldték azt az SZDSZ-es szórólapot is, amiben az em­lített kategorikusan kijelen­ti, hogy az ellene megfogal­mazott vádak minden alapot nélkülöznek, s ezért a vá­lasztások után polgári pert indít a rágalmazók ellen. E mosakodásból sajátos módon hiányzik a szappan: a vádak tényszerű cáfolata. A polgármester ehelyett egy nagyvonalú megállapítással élt: a vádaskodás stílusa, hangvétele nem méltó a rea­gálásra — mondta. Arról vi­szont szó sincs a szóróla­pon, hogy a X. kér. Rendőr­­kapitányság megindította az eljárást hűtlen kezelés ala­pos gyanúja miatt, melynek középpontjában a piac-re­­konstrukció áll... Miként fajulhattak a dol­gok idáig? — kérdeztük Kis­­berk Imre képviselőtől, a kispesti önkormányzat pénz­ügyi ellenőrző bizottság el­nökétől, valamint Endrédy Istvántól, a KDNP kispesti képviselőjelöltjétől. A kispesti piac átépítése szükségszerű volt, egyrészt mert a kerület kinőtte, más­részt küllemében sem felel meg. Ebben egységes volt a képviselők véleménye, ab­ban viszont már nem, hogy ennek meglépéséhez egy há­romszintes betonszarkofág épüljön 570 millió forintért. A döntést végül a lakosság­ra bízták, ám a népszavazást egy olyan időpontra tűzték ki, amikor az emberek jelen­tős része nyaral. így a szava­zásra jogosultak 17,2 száza­léka jelent csak meg, s 57,5 százalékuk NEM-mel szava­zott. A népszavazást érvény­telennek minősítették, en­nek ellenére Lévay Levente elrendelte a munkálatok el­kezdését. Lévay Levente stílusát szemlélteti az az eset is, ami­kor a pénzügyi ellenőrző bi­zottság elnöke egy pártatlan felülvizsgálatot javasolt az 1993-as költségvetés végre­hajtását illetően, ám hiába szavazott meg a testület e célra 300 ezer forintot, Lé­vay Levente többszöri idő­­egyeztetés után sem jelent meg a szakértőknek szánt összeg jóváhagyása érdeké­ben. Következésképpen ma is csak találgatni lehet, ki­nek, hogyan és mennyit fi­zettek ki 1993-ban, például a piac tönkretétele céljára. Matula Gy. Oszkár A napsütéses idő kicsalogat­ja az embereket a vízpartra, a főváros környéki erdőkbe és hegyekbe. Felkereked­nek hét végeken a kirándu­lók, akik egy-egy napot a szabadban akarnak tölteni, és az autósok mellett sokan elindulnak gyalogszerrel, vagy kerékpáron. Természe­tes, hogy a víkendház-tulaj­­donosok is kiköltöznek a „ tanyára ”, sokan közülük ott töltik az egész nyarat. Statisztikai adat, hogy má­justól szeptember végéig Pest megye egymillió lakos­sága hét végeken szinte , .megkétszereződik”. Ez sok feladatot ad mind­azoknak, akik felelősek az üdülőövezetek lakóinak, ki­rándulóinak, víkendezőinek biztonságáért. A legjobb­nak ígérkező pihenést is el­ronthatja például egy tol­vaj, aki összeszedi a sátor­ban hagyott tárgyakat, míg a turisták a táj szépségeiben gyönyörködnek. Hogyan készült fel a rendőrség a nyári idegenfor­galomra? Mit tesznek a kö­vetkező hónapokban Pest megye megnövekedett la­kosságának biztonságáért? Erről beszélgettünk Nagy Károly alezredessel, a Pest megyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesével. Megtudtuk, hogy a Duna­kanyarban rövidesen két új rendőrőrs szolgálja az ál­lampolgárokat. Az egyik Szentendrén, s ez a tavalyi­hoz hasonlóan csak az ide­genforgalmi szezonban mű­ködik. Egyéb területekről csoportosítanak át oda rend­őröket a következő hóna­pokra. A másik őrs Visegrá­­don alakul, az végleges lesz, télen-nyáron egyaránt biztosítja a környék rendjét és nyugalmát. A Dunakanyar mellett ter­mészetesen fokozott figyel­met fordítanak a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágra is, és arra is, hogy terjed a ta­nyai vendéglátás, turizmus, főleg Dabas, Cegléd, Nagy­kőrös térségében. Szomorú, hogy minden nyáron sok vízibaleset törté­nik a Dunán és a bányata­vakban is. A tragédiák előz­ményei között rendszerint megtalálható a tiltott helyen való fürdés, a virtuskodás, az ittasság. Újkeletű dolog, hogy terjednek a nagyon se­besen haladó, motoros vízi­sporteszközök, melyek biz­tonságos használatához sok­féle szabályozás van érvény­ben. (Egyebek között az is, hogy csak kijelölt helyeken lehet vízisportot űzni.) A vízibalesetek megelőzé­sére a Pest megyei rendőrök a Dunai Vízirendészettel kö­zösen járőröznek majd a par­ton és a vízen egy időben. A bányatavakat és azok kör­nyékét a helyi rendőrkapi­tányságok ellenőrzik. A Dé­legyházán és máshol is teije­­dő nudizmus ma már nem okoz gondot. Az a tapaszta­lat, hogy a napimádók be­tartják a szabályokat. A tavaszi és nyári közbiz­tonsági feladatok közé tarto­zik a rendszeres közlekedési ellenőrzés is, különös figye­lemmel a kerékpárosok és az egyre népszerűbbé váló kerékpárversenyek résztve­vőinek biztonságára. (ga. j.) Korai fejlesztés Cegléden Idegsérült gyerekek érdekében Cegléden a Losontzi Általá­nos Iskola, Speciális Szakis­kola és Diákotthonban a múlt év szeptembere óta (er­ről lapunk hasábjain koráb­ban már beszámoltunk) a ta­nulási képességet vizsgáló szakértői bizottság mellett dr. Nagyné Dömötör Erzsé­bet konduktor foglalkozik a közepesen súlyos, elsősor­ban — újszülöttkori agyvér­zés okozta — központiideg­­rendszer-sérült gyermekek­kel. Minap a Pető Intézet két munkatársa, Őrfalvi Aladár­­né, a hálózati és szervezési osztály vezetője és Bánkúti Istvánná, a Pest megyei szaktanácsadó a ceglédi ok­tatási intézményben járt. A látogatás célja az volt — tudtuk meg Őrfalvi Aladár­­nétól —, hogy benyomást szerezzenek Nagyné Dömö­tör Erzsébet tevékenykedé­séről és a körülményekről. S egyáltalán arról, hogy a konduktor egy megyei szak­értői bizottság korai fejlesz­tő munkájában mennyire ak­tív, hasznos és egyenrangú tag. Az osztályvezető öröm­mel nyugtázta, hogy a kollé­ganő teljes szakmai önálló­ságot élvez. Képességeit, szakmai tudását — amelyet a világhírű intézetben szer­zett — sikeresen alkalmaz­za. Ugyanakkor az oktatási intézmény eddig minden­ben igyekezett támogatni. S ez a későbbiekben sem lesz másképp. Amennyiben Nagyné Dömötör Erzsébet és az iskola igényli, két-há­­rom havonta szakmai taná­csokkal segítenek. S persze a konduktor időnként részt vesz a budapesti intézet egy-egy továbbképzésén is. Ez garancia arra, hogy meg­bízhatóan, eredményesen foglalkozik — a példák ezt bizonyítják — Dél-Pest me­gye központiidegrendszer­­sérült gyermekeivel. (f. f.) Építészeti kiállítás A budapesti vásárközpontban megnyílt a Nemzetközi Építészeti Kiállítás, amelyen a hazai kiállítók közül Pest megyeiek is jelen vannak. Az A pavilon egyik kiállítója egy dunaharaszti kft., akik megrendelés alapján gyárta­nak nyílászárókat, a legkülönbözőbb alakzatúakat. Egy másik standon a zsámbéki Pemü-Wavin műanyag ter­mékeit mutatják be Vimola Károly felvétele Tanulmányúton a váci tanárok, oktatók Kétnapos tanulmányúton vett részt a hét végén a váci 204. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola teljes tanári és szakoktatói testületé: Eisenstadtban (Kismar­ton), pontosabban a helyi repülőgépészeti szakközépis­kolában jártak a hazaiak. A látogatás céljáról kérdez­tük Szaniszló József igazgatót. — Az eisenstadti iskola a miénkhez hasonlóan önkor­mányzati tulajdonú intéz­mény, az igazgatótól kapott tájékoztatás szerint igen szű­kös a költségvetése. Ennek el­lenére magas színvonalú kép­zést tud biztosítani hétszjáz diákjának. Tantestülete 125 pedagógusból, illetve szakok­tatóból áll, felszereltsége pe­dig lenyűgöző. Hetven tanter­mes iskolaépülete mellett több hatalmas hangára, egy­­egy tesztek végzését lehetővé tevő szélcsatornája, uszodája, tornacsarnoka, öntőműhelye és komputeres motordiag­nosztikai laboratóriuma van. Ez utóbbiban a repülőgépmo­torok hasznos és névleges tel­jesítményét egyaránt lehet mérni — mondta érdeklődé­sünkre az igazgató. — Vendéglátóink nagyon kedvesek és készségesek vol­tak, sikereikről, nehézségeik­ről egyaránt tájékoztattak ben­nünket. Lehetővé tették szá­munkra, hogy órát látogas­sunk, s megtekinthettük isko­lájuk összes létesítményét. Az öntőműhelyben büszkén újságolták, hogy nemrégiben két Haydn-szobor elkészítésé­re kaptak megrendelést: az egyiket egy francia, a mási­kat egy izraeli városnak aján­dékozza majd Eisenstadt vá­ros önkormányzata — folytat­ta az élménybeszámolót az igazgató. Végezetül elmondta: haza­felé megtekintették a fraknói várat, valamint a pannonhal­mi apátságot és bencés gim­náziumot is. (ribáry) Egészségügyi szakdolgozók tanácskozása Jól halad a kórházfelújítása ©Nagykőrösön a na­pokban tartották a Pest Megyei Szak­dolgozók I. Tudo­mányos Konferenciáját, ahol szűkebb hazánk összes kórháza, rendelőintézete és az alapellátás dolozói képvi­seltették magukat. A konfe­renciát Nagykőrös Város Kórház-Rendelőintézete Igazgatósága és az Ápolási Egyesület vezetősége szer­vezte. A fővédnökök: dr. Molnár Kornélia megyei tisztifőorvos, dr. Szabadfal­vi András orvos-igazgató (Kerepestarcsa), illetve dr. Elek Attila orvos-igazgató (Nagykőrös) voltak. Az elő­adást megtisztelte jelenlété­vel dr. Kulin Sándor, váro­sunk országgyűlési képvise­lője, a parlament egészség­­ügyi szociális és családvé­delmi bizottságának alelnö­­ke, dr. Kovács Zsigmond vá­rosi tisztifőorvos, Izbéki Já­nosáé, országos főnővér, Csapó Györgyné Pest me­gyei főnővér. A tudományos tanácsko­zást Kiss János polgármes­ter nyitotta meg, aki elmon­dotta, hogy a helyi kórház rekonstrukciója jó ütemben halad, a megújult intéz­mény korszerű gyógyítást és rehabilitációt biztosít. — Nemcsak korszerű mű­szerekre és jól képzett orvo­sokra, hanem hasonló tudá­sú nővérekre és asszisztens­­nőkre is szükségünk van — mondta a polgármester. Dr. Őze Béla megyei kar­diológus főorvos, a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház osz­tályvezető főorvosa tartott előadást, a szívinfarktus ke­zeléséről. — A szívinfarktusosak csak 20 százaléka kerül ha­zánkban idejében kórházba. Ameddig az infarktusosok betegeket otthon kezelték, addig a betegek 30 százalé­ka hunyt el, ugyanakkor a kórházban ez az arány 15 százalékra csökkent. Az in­farktust időben kell felis­merni, hogy a beteg minél előbb kardiológiai osztályra kerüljön — mondta a főor­vos. Vágány Tamásné, a Nagykőrösi Városi Kórház ápolási igazgatója és M. Szűcsné Soós Magdolna nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott, az „Igé­nyek és lehetőségek a szoci­ális ellátásra az egészség­­ügyi intézményekben” cím­mel. — A krónikus belgyó­gyászati ágyon fekvő bete­gek 25 százalékát, a Pest megyei ÁNTSZ utalja osz­tályunkra — mondták az előadók — osztályunkon felmérést végeztünk és ki­derült, hogy a betegek 78 százalékának nincs olyan hozzátartozója, aki törődni is tudna velük. A betegek 60 százaléka nő, a legnehe­zebb lelki és fizikai feladat ezen idős, magatehetetlen, sokszor gyógyíthatatlan be­tegek ellátása. Hihetetlen lelkierő és fizikai állóképes­ség szükséges, hogy ezek­nek a magatehetetlen idős embereknek életét elvisel­hetővé tudjuk tenni. A nő­vérek munkabeosztását úgy alakítjuk ki, hogy az ápoló­nők cserélődjenek az aktív és a krónikus osztályok kö­zött. Mindent elkövetünk azért, hogy nővéreinkkel együtt emberséggel, szív­vel és lélekkel tudjuk hiva­tásunkat ellátni. Dr. Benkű András

Next

/
Oldalképek
Tartalom