Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-16 / 113. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. MÁJUS 16., HÉTFŐ Chicago, Washington igen, Atlanta nem Viallitói a Nou Campig Vialli és Lentini is hiányzik az olasz labdarúgó-válogatott kapitányának, Arrigo Sacchinak a napokban közzétett 22 fós világbajnoki keretéből. A 29 éves Vialli ebben a szezonban lábtörés miatt sokáig nem játszott, ráadásul a kapitánnyal nézetkülönbsége is támadt, aki lemondott róla. A 25 éves Lentini pedig a tavaly augusztusi autóbalesetét követően nincs még megfelelő állapotban. Az Egyesült Államokban sorra kerülő labdarúgó-VB egyik lehetséges meglepetéscsapata, Svájc jelenleg még 27 fős kerettel rendelkezik, a huszonkettes szűkítés csak június elejére várható. Hiányzik a bő keretből a Galatasaray térdsérüléssel bajlódó játékosa, Türkyilmaz. Kemény ítéletet hozott a Skót Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága: 12 mérkőzésre kivonta a forgalomból Fergusont (Glasgow Rangers), aki bajnoki mécsesén tettleg bántalmazta a Rovers hátvédjét, McStayt. A Sampdoriától a Milánhoz alig néhány napja visszatért holland Gullit feleségül vette Christina Pensát, akitől egyébként már két gyereke van. Gullit az esküvőn kifejezte azt a reményét, hogy utoljára nősül. A második házasságkötésen többek között megjelent Baresi és van Basten, a két csapattárs, valamint Klinsmann, az Olimpique Marseille német csatára is. Elejtették a vádat a kolumbiai válogatott korábbi kapusával, Hiquitával szemben, aki pénzt fogadott el egy elrabolt kisgyermek kiszabadításában végzett közreműködésért. A kapus fél évig volt vizsgálati fogságban, decemberben került szabadlábra. Azóta régi klubjában, a Nationalban szerepel, a VB-re azonban nem valószínű, hogy kiviszik. A mexikói válogatott egyik erőssége, H. Sanchez, a madridi Rayo Vallecano játékosa lábsérüléssel bajlódik, így Baron kapitány legnagyobb sajnálata ellenére is nélkülözni lesz kénytelen. A 2002-es labdarúgó-VB rendezési jogáért „kakaskodó” Koreai Köztársaság és Japán után az ausztráliai Melbourne is bejelentette igényét a házigazda szerepére. Ä jelentkezés ténye azért különösen érdekes, mert a város térvét korábban elutasította az Ausztrál Labdarúgó Szövetség. Újabb két évre szóló szerződést kínál a francia bajnokság II. osztályába „száműzött” Olympique Marseille német sztárjának, Völlernek. Könnyen előfordulhat, hogy a VB után Berti Vogts kapitány utóda a már 100 válogatottság fölé jutott Lothar Matthäus lesz. Bár Matthäusnak semmiféle edzői végzettsége sincs, a Német Labdarúgó Szövetség elnöke, Egidius Braun szerint ilyesmi a kivételes egyéniség esetében teljesen szükségtelen. Ötvennégy világbajnoki mérkőzés jegyei közül már csak tizenhét meccsre lehet jegyet kapni, a többire valamennyi belépő gazdát talált. Chicagóban és Washingtonban volt a legnagyobb a tolongás a jegyekért. Ellenpéldaként Dallas említhető, ahol a sorra kerülő hat találkozóra még kivétel nélkül be lehet jutni. A bírósági vizsgálatokat követően újabb eljárás elé néz Bemard Tapie, 'az Olympique Marseille labdarúgóklubjának elnöke. Az eddig vesztegetéssel, okirathamisítással, hűtlen kezeléssel, adócsalással és a szociális javak kárára elkövetett bűnténnyel vádolt Tapie-t most sikkasztás gyanúja is terheli. Állítólag így szerezte 74 méteres luxusjachtját. Tapie népszerűsége eközben változatlan: a megkérdezett franciák 10 százaléka helyesli az Európa Parlamentbe esedékes beválasztását. Illegális, mintegy 400 ezer fontnyi összeg kifizetése a tétje annak a vizsgálatnak, amely a Tottenham Hotspur háza táján történt, állítólag 1985 és 1989 között. Ez időszakban Terry Venables, az angol válogatott jelenlegi kapitánya töltötte be a klub igazgatói posztját. Csak Paul Gascoigne, a brit labdarúgás fenegyereke állítólag 25 és 70 ezer font közötti összeggel részesedett az illegális forrásokból. Örömmámorban úszott szombaton este a barcelonai Nou Camp-stadion 115 ezer fős közönsége, miután kedvenceik drámai végküzdelemben megnyerték a bajnokságot. Amíg ugyanis a Barcelona 5-2-re verte a Sevillát, addig az egy ponttal vezető Deportivo La Coruna csak 0-0-ra végzett saját pályáján a Valenciával. A bajnoki cím szó szerint az utolsó percben dőlt el, ugyanis a La Coruna ekkor tizenegyeshez jutott, ám Djukic, a légiós hátvéd kihagyta azt. Összeállította: J. K. A Viborg jobb volt a Debrecennél, a Hypo gond nélkül verte a Vasas-Drehert Andersen legyőzte a Spectrum-Ferencvárost Hatalmas érdeklődés előzte meg a hét végi nagy kézilabdás menetelés, a három magyar érdekeltségű Európa Kupa-döntő mérkőzés idősorrendben legelső felvonását jelentő Symphonia-Debreceni VSC—HK Viborg EHF Kupavisszavágót. A hajdúsági főváros Hódos Imre kötöttfogású olimpiai bajnokunk nevét viselő sportcsarnokában legalább háromezer ember zsúfolódott össze. Nem titkoltan a „Löki” lányaitól kupasikert várt nemcsak a helyiek derék szurkolóhada, hanem az ország sportközvéleménye is. Ezt a reményt elsősorban az a tény táplálta, miszerint az egy hét előtti első döntőben csak három góllal maradt alul Komáromi Ákos csapata. A gyakorlat azután csak részben igazolta a magyarok optimizmusát. Symphonia-Debreceni VSC—HK Viborg 24-21 (14-12) DVSC: Szopóczy — Horváth, Jeddi 7 (5), Tarjánj 2, Katkó 4 (2), Csapó 9, Lajterné 1. Cs.: Zupkó 1, Horváth. HK Viborg: Lauritsen — Kolling 4, Klit 2, Sörensen, Tanderup 5, Astrup 5, Hoffmann 1. Cs.: Larsen 3, S. Olsen 1 (1), Benda. Már az első percben vezetést szerzett a DVSC, s az egyenlítést követően előbb 3-1-re, majd 6-2-re is vezettek a hazaiak. Ekkor rendkívül jól zártak a 190 centi magas, sokat vállaló, nagy lövőerejű Csapó Erikának, aki alig 10 perc alatt már harmadszor is betalált lauritsen kapujába. Negyedóra elteltével egyre jobban megnyugodtak a dánok, akik ekkor Csapót már követő emberfogással kísérték. 8-5 és 10-6 után (20. perc) úgy tűnt, minden a debreceniek mellett szól, hiszen már második játékosukat kellett levinni a pályáról, komolyabb sérülések miatt. Ám a világbajnoki ezüstérmes Dánia reprezentánsai megmutatták: nem véletlenül lett országuk ezüstérmes a tavalyi világbajnokságon! Elég volt Tarjáni két hibája, Csapó kiszorítása, s máris 10-9-re módosult az állás. A 27. percben pedig emberhátrányból is betalált Larsen (12-11), majd emberelőnyben Csapó szórakozta el a labdát. A többi átlövő gyengélkedését pedig az bizonyította, hogy közvetlenül a félidő vége előtt lőtte Jeddi az első átlövésgólját (13-11). Szünet után még jobban hiányzott a DVSC-ből legalább még egy veszélyes lövő Csapó mellől, mert így az egyre jobban védekező dánok a magasra nőtt magyar lányt elég jól tudták hatástalanítani. Az első igazi nagy felkiáltójelet 16-14-nél tehettük ki, amikor Jeddi a kapusba vágta a hétméterest. A félidő közepén 18-16-ról 18-20-ra fordítottak a vendégek, s csak az 51. percben sikerült ismét felcsillantani a reményt az egyenlítéssel (20-20). Nagy izgalmak közepette végül kialakult a nyerhető állás (25-21), ám az utolsó két percben a szükséges plusz egy gól megszerzésére igazi esély nem is adódott. így összesítésben azonos gólaránnyal (44-44), de az idegenben lőtt több góllal a dánok vihették el a kupát, a DVSC-nek pedig az ötödik EK-finálébeli fellépése sem sikerült igazán. A DVSC-vel szembeni optimizmus csak részben volt megalapozott! Igaz ez annak ellenére is, hogy a meccsnek voltak olyan szakaszai, amikor döntő fölényre tehetett volna szert az együttes. A kupa fájdalmas elvesztésekor azért meg kell jegyezni, hogy a dánok sokkal kiegyensúlyozottabb csapattal rendelkeztek, míg a Lokiban több poszton is igen gyenge teljesítményt láthattunk. A jobbszélső Horváth egyszer sem tudott kapura lőni, ám ennél sokkal nagyobb csalódást jelentett a kitűnő fizikai adottságokkal rendelkező Katkó kapura jóformán veszélytelen támadójátéka. A HK Viborg nem érdemtelenül vitte el az EHF Kupát! Kapcsolás Bécsbe A mindenképpen csalódást okozó debreceni első felvonást követően alig egy óra múlva már a Bécs déli határában fekvő Südstadt elegáns létesítményébe, a Bundessportzentrumba kapcsolt a tévé, ahol a legrangosabb európai kupa, a BEK sorsáról döntött a két ellenfél: a négyszeres BEK-győztes Hypo Niederösterreich és a BEK-ben korábban egyszer (1982) diadalmaskodott Vasas-Dreher. Ez a 60 perc sokkal kevesebb valódi izgalmat ígért, hiszen a budapesti első felvonás is az osztrákok győzelmével (20-18) végződött. Ráadásul Tóthné Szabó Melinda megsérült, megoperálták, így tovább szűkült Zsiga Gyula edző variációs lehetősége. Hypo Niederösterreich— Vasas-Dreher 26-21 (13-9) Hypo: Rácz — Morhammer 3, Högdahl 4 (2), Mátéi 1, Sypkuviene 5, Ziukiene 5, Prokop. Cs.: Djandjagava (kapus), Strass 4, Németh 3, Topea, Wagner 1. Varga Márta az egy év előtti BEK-döntőn, miután Bozsovics leterítette. Azóta sincs rendben, a napokban ismét operálni kell Vasas-Dreher: Hang — Kántor 5, Varga 4, Tóth A. 1, Bajczyné, Kovács, Erdős 3. Cs.: Tóth E. 3, Rajz 3, György 1 (1), Ácsbog (kapus), Oravecz 1. A papírforma azután nagyrésztfelborult, mégpedig elsősorban azért, mert a Vasas- Dreher rendkívül céltudatos, megfontolt kézilabdázást mutatott be. Pedig az előjelek egyáltalán nem voltak biztatóak, hiszen Tóthné távollétében Varga és Kántor is a „kórház peremén” játszotta végig a BEK-visszavágót. (Varga már hétfőn be is költözik a Sportkórházba, míg Kántor sorsáról csütörtökön döntenek az orvosok...). Az ugyancsak lecsökkent személyi állomány ellenére 5-4-re és 6-5-re is tudott vezetni az okosan lassító, a kínálkozó lehetőségeket kíméletlenül kihasználó piros-kék együttes. Az igazi fordulatot érdekes módon egy színtiszta osztrák hölgy (mindössze három ilyen volt a tizenkettes keretben!), a balszélső Strass beállása és rendkívül gólveszélyes szélsőjátéka hozta meg. Döntő része volt a 10-7-es fordításban, majd a félideji 13-9 kialakulásában. A második félidőben 17-10-re megugrott a Hypo és gyakorlatilag az történt a pályán, amit az ő játékosaik akartak. Az angyalföldiek továbbra is dicséretesen küzdöt-Gunnar Prokop, a Hypo Niederösterreich világhírű menedzsere ötödször vezette BEK-győzelemre nemzetközi csapatát tek, minden labdát megbecsülve, 20-13-ról 22-19-re felzárkóztak, de a Hypo ötödik BEK-győzelmét nem tudták kétségessé tenni. Maradt Bréma A debreceniek elszalasztott lehetősége után (a Hypo győzelme felől senkinek sem lehetett kétsége!) a harmadik magyar kupadöntős, a Spectrum- Ferencváros felé fordult a figyelem. A zöld-fehérek vasárnap 15 órakor léptek pályára Brémában, és összesítésben egygólos vereséget szenvedtek. TuS Walle Bremen— Spectrum-Ferencváros 24-21 (12-12) TuS Walle: Adamik — Bazsanova 1, David 3, Schmidt 5 (3), Erler 5, Andersen 9, Fittinger. Cs.: Lindemann (kapus), Stelberg 1, Orbán, Zienkiewicz, Walzer. Spectrum-Ferencváros: Fiedler A. — Kokainé 2, Takács 1, Kökény 7, Pádár 1, Farkas Á. 6 (4), Fiedler E. Cs.: Farkas A. (kapus), Tóth B. 3, Szarka 1, Krammer. Határozottan kezdtek a brémaiak, már a 4. percben behozták a budapesti hátrányt (2-0). 5-2-nél úgy tűnt, hengerelnek, ám innen fordított az ekkor még rendkívül türelmes FTC (6-8). Az elsősorban egyéni kezdeményezésekre alapozó brémaiak össze-viszsza játszottak, olyannyira, hogy a félideji 12-12-t követően sem lehetett érezni azt az elsöprő játékerőt, amivel „fenyegették” a magyar döntőst. A fradisták még a 40. perc után is igen jók voltak, 17-15-ös vezetésüknél például Farkas Andrea büntetőt védett! Mint utóbb kiderült, a meccs akkor vett döntő fordulatot, amikor az addig több hibával játszó dán klasszis, Anja Andersen elkezdett igazán odafigyelni! Az utolsó negyedóra elején ő lőtte csapata egyenlítő gólját (17-17), hogy azután kevesebb, mint öt perc alatt négy (20, 21, 22, 23) góllal járuljon hozzá a TuS Walle minimális összesítésbeli (45-44) sikeréhez, a KEK-trófea elhódításához. Kép és szöveg: Jocha Károly A debreceni Tarjáni (labdával) a dánok ellen ritkán került ilyen tiszta gólhelyzetbe. Mögötte fehérben a ferencvárosi Pádár és Kökény, akik mindketten jobban játszottak Brémában, mint Budapesten
