Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-07 / 106. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP HITÉLET 1994. MÁJUS 7., SZOMBAT 9 A látvány, az egyszerűség és az idó Beszélgetés egy templomfestővel Rákospalotán, a Czabán Samu téri katolikus templomban látható egy felújított háromosztatú Szent István-kép. Középen államalapító királyunk imádkozva térdeplő udvari emberei és felesége környezetében ajánlja fel koronáját az Égnek. Bal oldalon még mint Vajk hajtja fejét a keresztvíz alá, jobb oldalon pedig három térdeplő alakot fogad. A figurák egyszerűek, arcuk nyugodt, a színek visszafogottak, finomak. A képek Bodor Zoltán festőművész alkotásai, vele beszélgettünk festészeti hitvallásáról. — Elsőként Kunszentmártonban kaptam templomfestői munkát — kezdte mesélni érdeklődésemre. — Három nyáron keresztül restauráltuk társaimmal a katolikus templom freskóit. A rákospalotai Szent István-képpel más volt a probléma: a szobafestők az eredetit teljesen átfestették, új kompozíciót kellett készítenem. A több hónapos tervezést négyhetes festés követte. A kép szárazvakolatra készült szekkó, némileg elüt a megszokottól. Egyszerűbb, köznapibb fogalmazással a reneszánsz hagyományait kívántam követni. — Mit említhetnénk meg eddigi életútjával kapcsolatban ? — Annyit talán, hogy 1976-ban kezdtem el rajzolással, festéssel foglalkozni. Balogh Gyula, Tóth Tibor irányította tanulmányaimat, tárlataim és képeim nyomán tíz éve vettek fel a Művészeti Alapba. A templomfestés mellett én hagyományos festőművész vagyok, aki úgy érzem, kicsit mást csinál, mint a kortársai. A jelenlegi úgyneve-Nőalak a rákospalotai katolikus templom Szent István-szekkójáról Bodor Zoltán felvétele zett „avantgarde” irányzatok nem tudnak már választ adni a kor kérdéseire. Számomra a látvány a fontos, minél pontosabb megjelenítése a célom. Annyira megragad, hogy nem tudom megállni, le ne fessem. — Képeit nézegetve első benyomásom az, hogy szereti a beáramlófényt, és témái nagyon egyszerűek: tanterem, focipálya, szobabelső, egy idős öregasszony konyhájában ül az. asztalnál... — Nagyon izgatnak a bejövő fény változásai, természete. Megvilágításában egyszerű képeket festek. Ez a tájképeimen is jól látható. Semmi különleges, csak maga a hétköznapi táj, amely viszont tele van csodálatos dolgokkal, nagy lehetőségekkel. Én erre vagyok érzékeny, és másokat is azzá kell tennem, mikor képeimmel találkoznak. Hátha ők is megállnak egy pillanatra a mindennapi valóságuk egy-egy darabkája előtt: nem is tudtam, hogy ebben annyi csodálatra méltó van. Szeretném, ha rácsodálkoznának, jó lenne megosztani velük ezeket a pillanatokat. — Feltűnő azonban, hogy a képeken szereplőket, a tárgyakat a múlt és a hagyomány levegője veszi körül. — Szeretném követni a magyar festészet hagyományait. De mindenképp ez az a környezet, amely többletet ad számomra. Talán gyermekkorom vidéki nyaralásaiból származik, a nagyszüleimnél töltött hetekből. Összhangot, harmóniát keresek a látványban, és az a mai világ tárgyaiban már sokszor elveszett. — Talán ezért is érzi úgy az ember: képein mintha megállt volna az idő. — Ahol én jártam, amit megfestettem, azokon a portákon van idő. Van idő a másik meghallgatására, a beszélgetésre. Számomra is többet jelent a sietésnél az elidőzés. A szemlélődés, a befogadás és az elmélkedés. Úgy érzem, ez is mondanivalóm: a legfontosabb emberi programra, a szeretetre mindig van idő. Nánási Tamás Épül a dunaújvárosi Krisztus Király-templom Minden Isten ajándéka Ültünk a biatorbágyi malom irodájában. A vendéglátó Ebner Tibor már nem először vallotta meg hitét, az Isten ügyéért érzett, megkülönböztetett elkötelezettségét. Szólt arról is, hogy két, konkrétan jelenésnek minősíthető esetet élt meg, s azóta még fokozottabban fordul a Mindenható felé. Életét teljesen alá kívánja rendelni az Istennek, s ezért is határozta el, hogy anyagi javait alapvetően egy nemes cél szolgálatába állítja. — Eredetileg egy kis kápolna építésére gondoltam, ám ezúttal sem az én okoskodásom valósult meg — így Ébner Tibor. — A biai malom tervezőjétől, Oláh Zoltántól ugyanis tudomást szereztem arról, hogy a Dunaújvárosban felépíteni kívánt katolikus templomot Krisztus Király névvel illették, s bár a telek megvan hozzá, a tervek elkészültek, a püspök úr is jóváhagyta, ám az építkezés anyagi feltételeinek biztosítására létrehozott alapítványra akkoriban — ez 1993 őszén történt — csak nyolcmillió forint jött össze. Márpedig az érdemi munkákhoz legalább 30 millióra lett volna szükség... Ébner Tibor nem sokat teketóriázott. Átérezte, hogy számára elérkezett az a lehetőség, amelyet vállalnia kell. — Egész életemben a krisztusi arcot követtem, amit elértem, mindig Isten ajándékának tartottam. Nem is mondhatnék mást, hiszen racionális számításokat végezve, s az optimumot feltételezve elmondhatom: az általam elért gazdasági eredményeket sosem érhettem volna el. Ebből a megállapításból következik, hogy ezeket a gazdasági sikereket nem tulajdoníthatom a magaméinak, így azok gyümölcseit — számomra teljesen logikus módon — az Isten dicsőítésére kívánom fordítani. Mivel az adakozó már korábban is élete fő eszmeiségének fogadta el Krisztus királyságát, így az éppen e névvel illetett dunaújvárosi templom ügye mellé állni; ez Ébner Tibor számára valóban csak pillanatok műve volt. — Családom tagjai is hívő katolikusok, így nem okozott gondot ez a mások számára legalábbis megkérdőjelezhető elhatározás: teljes jövedelmemet e templom felépítésére kívánom felajánlani. Szerényen élek, használt autóval járok, valóban legfőbb gondomnak tartom az Isten ügyének szolgálatát, azt, hogy valami maradandóhoz tudjak érdemben hozzájárulni. Az 1993. november 20-án megtörtént ünnepélyes alapkőletételen a plébános Nagy Mihály mellett ott volt Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök is, aki a videoszalag tanúsága szerint ezt mondta: „Jézus Krisztus nap mint nap megérinti lelkünket és mindazokét, akik majd betérnek hozzá, hogy jobb emberekké váljanak. Eget és földet összekötő szeretetkohó megáldására jöttünk itt most össze Krisztus király ünnepét megelőző napon az alapkő letételére és beszentelésére. Isten a történelem ura, sajátos módon igazgatja emberi történelmünk útját. így történt ez esetünkben is, hiszen az emberek egészen másként terveztek. A leendő templom nagy erőforrás lesz a látogatóknak: hitet és emberi magatartást ad nekünk. ” November óta elkészült az alapozás, április 22-én pedig aláírták azt a hitelszerződést is, amely biztosítja a munkálatok továbbvitelét. Ébner Tibor reméli, hogy 100-120 millió forintot tud majd összességében az év végére tető alá hozni és ezt a kívánt templom építésének céljaira fordítani. Jocha Károly A dunaújvárosi római katolikus főtemplom és plébánia vázlatterve Babits Mihály Miatyánk Miatyánk ki vagy a mennyekben, harcokban, bűnökben, szennyekben, rád tekint árva világod: a te neved megszenteltessék, a te legszebb neved: Békesség! Jöjjön el a te országod. Véres a földünk, háború van, kezed sujtását sejtjük, uram, s mondjuk, de nyögve, szomorúan, — add, hogy mondhassuk könnyebben —: Legyen meg a te akaratod! — mint angyalok mondják mennyekben. Előtted uram, a hon java, s hulljon a lomb, csak éljen a fa: de vájjon a legkisebb lombot nem őrzi-e atyai gondod? nem leng-e az utolsó fürtön is, áldva miképpen mennyekben, azonképpen itt a földön is? Megráztál, nem lehet szörnyebben, már most ami fánkon megmaradt őrizd meg őszig a bús gályát: mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és gyermekeinket növeld békére: ha bűn, hogy lábunk ma vérbe csúszik meg: értük az! Bocsásd meg a mi bűneinket miképpen mi is megbocsátunk ellenünk vétetteknek: a gaz tied, büntetni: mienk csak az, hogy védelmezzük a mieinket! És ne vigy a kísértésbe minket, hogy ártatlanságunk tudatát, mint drága páncélos inget őrizzük meg bár véresen, hogy át ne hasadjon sohasem. Jaj, aki ellenünk mozdul: megvívunk, készen, bármi csatát, de szabadíts meg a gonosztul, mert tiéd az ország, kezedbe tette le sorsát, s te vagy a legnagyobb erősség: ki neveden buzdul, bármennyit küzd és vérez, előbb vagy utóbb övé lesz a hatalom és a dicsőség! (1914) Bibliai lélektan A napokban jelent meg Csia Lajos Bibliai lélektan című munkája a Százszorszép Kiadó és Nyomda Kft. gondozásában. Az egyik lektor, Kovács Bálint lelkésztársain kívül azoknak is ajánlja a kötetet, akik a Bibliát rendszeresen olvassák és mindennapi életükre alkalmazzák, vagy evangéliumi szolgálatot végeznek a maguk körében. Hasznosan forgathatják hívő orvosok is, mert az író szándéka szerint lélektani mű ez a lélek orvosai számára. H. P. A televízió is közvetíti Szentmise Mindszenty emlékére Ezen a szombaton — 10.30 — az esztergomi bazilikában a magyar hazáért és egyházért engesztelő szentmisét mutat be dr. Paskai László bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek. A Tv 1-es 10.30-tól másfél órás egyenes adásban közvetít a szentmiséről, az országos zarándoklat befejező eseményéről. Ötven esztendeje annak, hogy 1944. március 25-én püspökké szentelték Mindszenty Józsefet a magyar Sionban, az esztergomi bazilikában. Három esztendeje, 1991. május 4-én ugyancsak az esztergomi bazilikában helyezték végső nyugalomra a száműzött bíboros hazatért hamvait. Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása történelmünk talán legválságosabb idejének legtragikusabb sorsú főpapja, aki határhelyzetekben kényszerült felelős lépések meghozatalára. Ezekben kellett mindvégig embernek, egyházfőnek, s magyarnak megmaradnia. (bozó)
