Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-06 / 105. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. MÁJUS 6., PENTEK A magyarokhoz! Hogy félreértés ne legyen: minden felnőtt és újszülött magyarnak 250 ezer forint adóssága van. Ez terheli házunkat, vagyonúnkat és jövőnket. Ezt hagyták ránk a kommunisták. Már csak ezért sem szavazhatunk rájuk! Szavazz a keresztény, nemzeti pártokra! Magyar Egyeztető Testület Rebellisek voltunk? Ismét összehozott ebben az ártatlan békeidőben egy kommunistával a sorsom. Ő kezdte. Hát el nem szaladhattam. — A baj az, hogy nem várta be a rebellis magyar társadalom a sajátos honi szocializmus kiteljesedését. Elsiették az erőszakos rendszerváltást, mielőtt a gyümölcs beérett volna a sajátos magyar talajon. Itt éreztem, hogy őszülök rohamosan és égnek mered a hajam. Akkor, ezelőtt egy órával csak annyit mondtam, hogy hiszen negyven esztendeig vártuk, szurkoltunk s dolgoztunk rettenetesen, mégsem érkezett meg, egészen 1988-ig vártunk, sehol semmi. És megkérdezem most: rebellisek voltunk? Ha azok lettünk volna, most nem pályázhatna ismét uralomra két kommunista párt is, boldogan, jóltápláltan, szabadon. Valóban sajátos volt a magyar társadalom, úgy, ahogy volt. Egy forradalom után, egy dühöngő belügy markában és nyakában a világ leginkább eladósodott országa jelzővel. A szocializmus kiteljesedésének közvetlen szemlélői voltunk, itt a szomszédunkban teljesedett ki a román típusú, sajátos szocializmus. AzJ kellett volna utolérnünk talán? Elsiettük-e a rendszerváltást? Mit kényszerült félbeszerbe hagyni a magyar kommunista uralom? Sikerült szétvernie a KGST ölén az ipart, a falvakat, a nyugati kereskedelmet. Mi volt még hátra? A szellemiek terén: a néppel elfeledtették saját karakterét és történelmét. És most: döntsön a megfontolt szavazás. Czegó' Zoltán Döntések csak teljes egyetértésben A Nemzeti Együttműködési Bizottság nem önálló testület, 1993. júliusában hozták létre rokon szellemű társadalmi és kulturális egyesületek azzal a céllal, hogy időszerű ügyekben-gondokban véleményt cseréljenek, szándékaikat egyeztessék. A bizottságban az egyesületek elnökkel, alelnökkel, főtitkárral, köztiszteletet élvező szemmélyiségekkel vagy írásban felhatalmazott megbízottakkal képviseltetik magukat. Döntéseket ritkán hoz a bizottság, s azokat csak a teljes egyetértés jegyében hozza. Legutóbi összejövetelén is ilyen egyhangú döntés született: történelmi felelősségét átérezve hallatni kell hangját — az egyesületek szellemében — a magyarság sorsfordító próbája előtt. Öt tagjukat megbízták egy nyilatkozat megfogalmazásával és közreadásával, felhatalmazva őket ebben a tevékenységükben a teljes jogú képviseletre. Ezt a nyilatkozatot közölte A Hét, rövidítésekkel, május elsején. Természetesnek vesszük, hogy a nyilatkozat minden részletével nem érthet egyet 28 szervezet minden tagja és vezetője. Most 28 szervezet elnökségének jóváhagyó egyetértését kérik tőlük számon a sajtóban olyanok is, akik — a nyilatkozat közreadóival ellentétben — semmiféle meghatalmazással nem rendelkeznek szervezetük nevében nyilvános tiltakozásra. Ez idáig nem találkoztunk olyan szervezet elhatárolódásával, amely ne vállalta volna a bizottság munkájában a demonstrálható részvételt, s az ott megnyilvánuló nemzeti felelősség képviseletét. Minthogy az egyesületeket semmiféle kötelezvény nem láncolja a bizottsághoz, képviselőiket visszahívhatják, leválthatják, s ha úgy ítélik meg, elfogadhatatlan számukra a bizottság szelleme és tevékenysége, bármikor felmondhatják részvételüket. Májusi ülésünkön visszatérünk a nyilatkozatra, tisztázzuk a tiltakozó megnyilvánulások hátterét, s döntünk — a megszokott teljes egyetértéssel — az új jelentkezésekről, melyek a nyilatkozat hatására születtek. A Nemzeti Együttműködési Bizottság megbízásából Fekete Gyula Für Lajos személyes kérése Ne maradjunk távol az urnáktól Személyesen, minden emberi és politikusi hitelemet latba vetve arra kérem azt a hárommillió választót, aki még nem döntött, hogy szavazatával kit támogat: feltétlen menjen el május nyolcadikán, vasárnap az országgyűlési választásra. Rajtuk komoly mértékben múlik, ki alakíthat új kormányt — jelentette ki Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján, mely egyben alkalom volt arra is, hogy kifejtse véleményét az eleit négy szabad esztendőről, és megrajzolja az újabb parlamenti ciklus jövőképét. A második szabad választást a ’90-eshez hasonlóan fontosnak ítélte az MDF elnöke. A történelmi kérdés ma az, vajon folytatódik-e a polgári demokratikus berendezkedés kiépítése, a szociális piacgazdálkodás feltételeinek megteremtése, röviden a nyugati típusú országépítés, vagy egy keleti típusú, Európában ismeretlen államalakulat kiépítésére tehet kísérletet a baloldal. A posztkommunista veszélynek több okát is látja Für miniszter. Az elmúlt négy évtized baloldali diktatúrája sem bizonyos szervezeteiben, sem egyes pozíciók betöltőinek személyében és végezetül sokak tudatából sem tűnt el véglegesen. Kétségtelenül és sokszor joggal él egyfajta szociális feszültség, amit könnyűszerrel és gátlástalanul lovagolt meg ennek valódi előidézője — a baloldal. Az átalakulás nehézségeit a túlnyomóan szintén baloldali kézben lévő sajtő a szabadon választott kormány hivatalba lépését követően azonnal meglovagolta, a valóságosnál jobban felnagyította. Végezetül az aggodalomra okot adó jelenségek között térségünket, Közép-Kelet- Európát említette meg Für Lajos, hiszen hazánk az egyetlen állam a baloldali vagy ismét baloldali államalakulatok között. Ezek sugalmazó erejét is le kell tudni győzni, fogalmazta meg. A derűlátásra ad okot, mondta történészként az MDF elnöke, hogy a magyar történelem három baloldali hatalomra jutása — 1919-ben, 1947^t8-ban és 1956-ban — mindig részben vagy teljes egészében megszállás alatt vagy idegen fegyverek árnyékában történt. Ezért is kéri azt a hárommillió magyart, aki még nem választott a pártok között, hogy ne engedje a keleti szemléletű, kollektivista felfogású, internacionalista érzelmű baloldal újbóli országlását, szavazatával a körültekintő, reformlépéseket tevő, a nemzetért a nemzettel keresztény szellemű politikát ígérő Magyar Demokrata Fórumot támogassa. Németh Zsolt Matáv-gondok Egységesített távközlést A „visegrádi országok” — Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia — távközlési vezetőinek, szakértőinek részvételével kétnapos tanácskozás fejeződött be tegnap Visegrádon. A tapasztalatokat öszszegző sajtótájékoztatón Tomka Emil, a Matáv Rt. vezérigazgatója a felmerült közös problémákról és az útkeresésről beszélt. Méltatta az együttműködés jelentőségét: ilyen például a különböző típusú központok, berendezések egységesítése. Sok fontos kérdés mellett, a tanácskozáson szóba került az ugyancsak egyformán gondot okozó külföldi szextelefonok ügye is. Számottevő az előfizetők ebből származó tartozása, amit a nemzeti távközlési vállalatnak kell megfizetnie a partnerek felé. Adj számot arról, mit cselekedtél? 1. 1993 szárszói augusztus, a hideg szélben végig kitartó másfélezrek számára örök ajándék marad. De egy reménység is szertefoszlott a „Magyar tenger” partján. 2. Ott a mi „politika-csinálóinkban” csalódtunk, mélységesen. Amit a nemzet ellenségei elvártak tőlünk, azt ők maradéktalanul végrehajtották. A „mieink”. 3. Önzésük, önteltségük, vagy netán titkos megbízatásuk szerint szétmosták reményeinket. Maguktól tették, vagy parancsra, egyre nagyobb a gyanakvás bennünk irántuk. 4. Most itt vagyunk, dermedtem Itt vannak-e azok is, akiktől reméltük — öszszefognak, értünk? S ha itt, úgy miért? A féltett mandátumért? Mi másért? 5. Avagy számot adnak-e arról, hogy miért, s mit cselekedtek? Hová juttatták a kisújszállási és a szárszói reményeket? Hová a nemzetet? 6. Őket nem győzik meg a tények. Nem adnak számot, nem mentegetőznek, hanem majd kioktatnak minket újra, hogy higgyünk nekik ezután is, mint negyven évig. 7. A szárszói nyilatkozat óta nyolc hónap telt el. Nem született itt se nemzeti káté, se újjáépítési program, sem nemzeti kerékasztal. Mind hazug ígéret maradt. 8. Előbújtak viszont eleve bukásra ítélt pártocskák, elnökökkel, gyér támogatottsággal és íme lássunk csodát: „a magyarnak magyar lett az ellenzéke”. De csak a parlamenten kívül. 9. A ÉKMP, MKP, MSZMP, MSZP (MP, SZDSZ) „szalámi-taktikája” teljesült, tökéletesebben nem is sikerülhetett volna. Új 1949, még inkább 1919 előtt állunk? 133 nap következik? 10. A plakáton vigyorgó kapafogú kisleánynak gyorsan kinőnek majd a vámpír-Csete György az 1993-as szárszói találkozón Talum Attila felvétele fogai, de addig is: „tégy a gyűlölet ellen”, „szeretet”, „tisztesség” és „szakértelem”, „humanizmus”, vörös szegfű! 11. így halljuk az ávós-, pufajkás- karhatalmista-, munkásőr-, pártmunkáspereputty-szájakból a demokrácia legszentebb jelmondatait az utcán és a parlamentben. És ti, kollaborált sok? 12. A „szakértelemről”, „szeretetről” és a vörös szegfűről nekünk a kivérzett halottak jutnak eszünkbe, gyönyörűszép gyermeklányok a mosonmagyaróvári halottasház betonján. És nektek? 13. Nemde Ti is ott voltatok Szárszón a KMP, MKP, MDP, MSZMP, MSZP (MP, SZDSZ) képviseletében, mentegetőzve és lapulva — MSZP „népi szárnya”? Kérdezek: 14. Elegünk van már az Aczél György csontkeze irányította „népiségből”, a vérből — melyen átgázoltatok, vagyonért, karrierért, parlamenti képviselőségért és másért. 15. Nem hiszünk már többé nektek. Elég volt a bús balladákból, népmesékből, s az általatok végigénekelt népdalos estékből; mindig paktáltatok, mindig hazudtatok. Mondtátok: taktika. 16. Művetek a közelgő „új demokrácia”, amelyben egyenlő jogokkal járul az urnákhoz: az elárult besúgójával, a kifosztott a tolvajjal, a gyilkos áldozatával, istentélen — az istenhívóvei. 17. Mindenekelőtt ti voltatok a szárszói eszme kisiklatói, egy szűk baráti kör, az 1943-as kommunista szónokok jogutódai 1993-ban, csak dialektika — másként, ahogy várták tőletek. 18. A ti bűnötök, hogy az istentelen régi-új hatalom idegeneket (régieket-újakat) kiszolgáló bitorlói újra a magyar nemzet arcába köphetnek, büntetlenül, csakhamar, ismét, szavazatokban is. 19. Karrier, vagyon jutott osztályrészetekül, megérie? Nem éri meg. Zsarolnak titeket, vagy magatoknak is hazudtok? Netán a „hűség” kakukktojásaiként kollaboráltok a nemzetért?! Az ítélet nem marad el. Jelenlétetekkel ti legitimizáljátok az MSZP hiénáit. Elvárjuk kicsinyes árulások és próbálkozások, szánalmas teljesítmények után, hogy Szárszó igaz magyar szellemének megfelelően egyesüljenek a magukat nemzetinek mondó kárászéletű pártok és szavazatvesztő szereplésükkel ne támogassák a nemzetet nyíltan eláruló csoportosulásokat. Csatlakozzanak az erősebb nemzeti pártokhoz (MDF, KDNP, MIÉP). Az MSZP „népi szárnyának” képviselőitől pedig azt várjuk el, hagyjanak fel kétkulacsos, kolíaboráns szerepükkel, szakítsanak azonnal és nyíltan a politikai hiénákkal és csatlakozzanak szimpatizáns pártjukhoz (NDSZ). Váijuk az MDF, KDNP, MIÉP, NDSZ és a kisgazdák mielőbbi nyilatkozatát arról, hogy hajlandók egymással koalícióra lépni. Összefogást, erőt várunk végre a széthúzás helyett. És még valamit — nem a győztes pártok mondanak felettettek ítéletet, ha veszítetek, hanem mi, akikre nem figyeltetek, s akiket elárultatok: a nemzet. Számon kérjük, mit cselekedtetek. Csete György Ybl-díjas építész Utóirat Fölolvasta Csete Ildikó a Májusi Számadás ’94 című fórumon, a Kossuth Klubban, 1994. május 3-án. A megszólítottak, az MSZP „népi szárnya” meghívott képviselői közül senki nem jelent meg a Szárszó Baráti Kör és a Magyar Szellemi Védegylet szervezte összejövetelen.
