Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-05 / 104. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK 3 Horn Gyula és a szabadcsapatok Természetes, hogy elsősorban a koalíciós kormány köreiben igen nagy felháborodást keltett Horn Gyula azon kijelentése, miszerint 1989 decemberében, az emlékezetes román forradalom napjaiban Antall József és Jeszenszky Géza magyar szabadcsapatok küldését javasolta az akkori kormánynak. A fenti állítást cáfolandó, Csáti György, az MDF külügyi szóvivője eredeti dokumentumok felmutatásával és azok felolvasásával bizonyította a sajtó képviselőinek, hogy minderről akkoriban szó sem volt. A szóvivő még egy, nem mellékes, megjegyzést is tett. Elmondása szerint ugyanis a Magyar Demokrata Fórum vezető köreiben felmerült, hogy ENSZ-, NATO-, esetleg a Varsói Szerződés, vagy külön-külön, vagy éppen közösen bevethetne terroristaellenes alakulatokat a vérfürdő megállítására. Mivel az első ilyen gondolatok kimondásának pillanatától fogva kevés idő után máshol is tudtak az ötletről, a szóvivő joggal feltételezi, hogy akkoriban „poloskákkal fertőzött”irodái voltak. A másik, talán még ennél is lényegesebb vélemény, hogy ha fel is merült volna egy ilyen javaslat lehetősége, Horn Gyula részéről akkor is igen nagy felelőtlenség volt világgá kürtölni, mert ez a nyilatkozat egy csapásra rendkívüli mértékben súlyosbította elsősorban az erdélyi magyarok helyzetét. A román és a szerb szélsőséges sajtó keselyűként csapott le a(z) (ál)hírre és ismét lendületet vett a magyar kisebbség iránti uszítás. Vajmi keveset enyhít a helyzeten, hogy az MDF a legerélyesebben cáfolja a volt külügyminisztert. Az ilyesmit a nemzetgyűlölő román és szerb szervezetek és lapok rendszeresen figyelmen kívül hagyják, s izzó méregbe mártott nyilaikat sorozatosan lövöldözik az amúgy is megszeppent kisebbség (magyarság) felé. Vajon a szocialisták vezetője tudatában van-e annak, hogy egy, vagy több ilyen és ehhez hasonló, dokumentumokkal alá nem támasztott nyilatkozatával milyen óriási kárt okoz az erdélyi, a felvidéki és a délvidéki magyarságnak? Vagy ez őt annak ellenére sem érdekli, hogy deklarative kiáll az egyre hányatottabb sorsú és a fokozódó — enyhén szólva — nyomás miatt valósággal rettegésben élő nemzettársak mellett. Vajon Hornnak és a hozzá hasonló, csak a szűkkeblű pártpolitikával törődő „országfiknak” semmi sem szent!? Azt sem hajlandók tudomásul venni, hogy egy dolog a határon túl dúló háborúból élni és egészen más annak minden következményét saját bőrön érezni? Az ilyen magatartásra nyilván csak a Délvidéken vegetálok „minden mindegy" letargiájával lehet (?) válaszolni: „A kibicnek semmi sem drága”. Both Mihály Ökumenikus imaóra és virrasztás a bazilikában Sorsunk Isten kezében van A vártnál jóval nagyobb visszhangra talált a protestáns és a keresztény ifjúsági közösségek kezdeményezése, hogy az országos imamozgalmat pénteken este fél 8-től 10 óráig tartó, a bazilikában sorra kerülő imaóra és engesztelés zárja. A tegnapi sajtótájékoztatón a szervezők elmondták, hogy ezen a virrasztáson és istentiszteleten jelezte részvételét több politikai szervezet és párt tagsága is. Tudni kell ugyanis, hogy holnap tartja kampányzáró rendezvényét a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Igazság és Élet Pártja. Okkal várható tehát, hogy a Üllői úti, illetve a Kisstadionból igen sokan a Szent István térre vonulnak. Ez a várható tény — természetesen — jelentősen kiszélesíti az egyházi rendezvény jellegét, hiszen a szervezők eredetileg mintegy hatezer embert vártak, akik helyet tudnak foglalni a bazilikában, viszont az újonnan _ előállt körülmények szerint legalább 25 000-30 000 hívő érkezése várható. Ezzel kapcsolatban, az ’56-os Világszövetség nevében Pongrátz Gergely hangsúlyozta, hogy ők szívük szerint csatlakoztak az ökumenikus istentisztelethez, s ezért vállalják, hogy a téren igyekeznek az alkalomhoz illő rendet tartani. — Szívesen várunk minden imádkozni szándékozó, nemzeti érzésű magyar embert, aki őszintén a magyar jövőt tartja szívügyének — mondta Pongrátz Gergely. — Sorsunk Isten kezében van, s az elkövetkező választások akár egy évszázadra is meghatározhatják a magyar haza sorsát. A szervezők mindenáron arra törekednek, hogy a közös ima semmiképpen se árnyékolódjon be esetleges párthovatartozási mellékzöngékkel, tehát az ilyen jellegű transzparansek jelenlétét nem tartják kívánatosnak. Elsődleges céljuk ugyanis felébreszteni a keresztény magyar felelősségtudatot, amit ezzel a közös áhítattal, teljesen politikamentesen szeretnének elérni. Tudatában kell ugyanis lenni annak, hogy Magyarország ismét fordulóponthoz érkezett, s — amint az ’56-os Világszövetség elnöke fogalmazott — most Magyarországon csak az Isten segíthet. Azért kell tehát pénteken este fohászkodni a Mindenhatóhoz, hogy ezt meg is tegye. B. M. Magyar—német egyezmény A nemzetiségi oktatásért A nemzetiségek, az országban élő etnikumok támogatására készülő kisebbségi program előkészületi munkáiról tartott sajtótájékoztatót Kálmán Attila politikai államtitkár tegnap délelőtt, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Az elmúlt négy esztendő törekvéseit összegezve a politikus elmondta, az előző évekhez képest a normatív támogatást 40 százalékkal megemelték, felépült a szlovákok új iskolai centruma. 14 hazai főiskolán, illetve egyetemen van olyan tanszék, ahol a nemzetiségi iskolák jövendő tanerőinek képzése folyik, 5 helyen cigányoktatással is foglalkoznak, mert — mint elhangzott — velük szemben a legnagyobb az adósságunk. A minisztérium nemzetiségi főosztályán, melynek képviseletében tegnap Töttösy Istvánná is jelen volt — minden etnikai kisebbségnek van képviselője, a tankerületi oktatási központokban pedig a különféle nemzetiségekhez tartozó vezetőségi titkárok látják el a teendőket. A minisztérium indítványozására új tankönyvek is készülnek nemzetiségi szerzők gondozásában. Ebbe a folyamatba, a nemzetiségek pozitív diszkriminációját, önállóságát célzó programba illeszkedik a Hambug Géza, a Német Szövetség elnöke és Kálmán Attila által tegnap aláírt egyezmény, mely a német gimnáziumban tanuló ifjak kollégiumának kialakítását tűzte célul, mert — mint az államtitkár úr elmondta — ezek a diákok bizonyos értelemben izoláltan, üvegbúra alatt kell éljenek ahhoz, hogy meg tudják őrizni identitásukat, kultúrájukat. B. A. Harmonikus fejlesztés a cél Indulhat az Alföld-program Kapkodó kísérlet (Folytatás az I. oldalról) A legfontosabb teendő a térség krónikus vízhiányának megoldása, az aszályos időszakra való felkészülés, és az alföldi táj rehabilitációja. E cél érdekében mihamarabb el kellene kezdeni a Tisza-projekt megvalósítását, amely a folyómenti térség ökológiai egyensúlyának helyreállítását szolgálja a vízgazdálkodási, területfejlesztési, mezőgazdasági és idegenforgalmi szempontok együttes mérlegelésével. A koncepció az erdősítés, öntözés, a holtágak hasznosításának kérdéseivel is foglalkozik, a mezőgazdaság új irányvonalainak meghatározásával, a tájjellegű termelés visszaállításának szükségességével. Az „Alföld Kutatás Program” keretében a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével, szakmai, önkormányzati, társadalmi erők bevonásával állt össze a koncepció, amelynek kormányzati munkálatait a KTM által létrehozott Alföld Tárcaközi Bizottság koordinálta. A tervezet keretjellegű, a térség hosszú és rövid távon megoldandó főbb célkitűzéseit határozza meg. A távlati tervek között az Alföldön kialakult táj, s az ember alkotta értékek, jellegzetességek védelme szerepel; a fenntartható fejlődés figyelembevételével a több lábon álló gazdasági szerkezet kialakítása a cél, vagyis a turizmus — ezen belül a gyógy-, a zöld, a falusi — bővítése, a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások, valamint a humán erőforrások fejlesztése, egymással összhangban. Rövid távon a legsürgősebb lépés a vízháztartás javítása, a szennyvíztisztítás gyorsítása. A koncepció természetesen illeszkedik majd a már meglévő megyei programokhoz, az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához. Elhangzott az is, hogy az Alföld „mássága” mindig felvetett különböző problémákat, e kérdés korántsem újkeletű. Széchenyi vízrendezési programja során Európa egyik legnagyobb tájrendezése zajlott le. S azt sem szabadna elfelednünk, hogy az Alföld földrészünk legnagyobb síksága. Ez a táj ma is érzékeny, sebezhető. Voltak kedvező és kedvezőtlen hatású döntések az Alföld történetében: az egyik körbe az erdősítés, a homok megkötése, míg a másikba az ipartelepítés, vagy a tanyavilág elsorvasztása sorolható. Végül is, egy folyamat kezdetét jelenti a stratégiai irányelveket megfogalmazó koncepció elfogadása. Hatása már most is érezhető, hiszen az Alföld felé fordult az emberek figyelme, a térségben élők pedig reménykedve várják a döntést követő lendületet, fejlődést. (j. SZ. i.) A tegnapi napon Májusi Számadás ’94 címmel konferenciát rendeztek azzal a céllal, hogy a fokozódó baloldali veszély ellenében egy nemzeti blokk létrejöttét szorgalmazzák. A konferencia végén a szervezők fehívást tettek közzé, melyben a nemzeti egység megvalósítására szólították fel a nemzetben gondolkodó, a nemzetért tenni akaró pártokat (MDF, KDNP, EKGP, KFGP, MIÉP, NDSZ, Magyar Piacpárt). A Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői, bár szerepeltek a meghívottak listáján, mégsem jelentek meg a konferencián. Pozsgay Imrét, az NDSZ elnökét kérdeztük, mi volt a távolmaradás oka, és mi a véleménye a kezdeményezésről. — Egyeztetés hiányában maradtunk távol a rendezvénytől, ráadásul nem igazán tudtuk, miről is lesz szó a konferencián. Sajnos utólag is kevés az információnk, véleményem szerint a mostani összefogási kísérlet kapkodó és átgondolatlan volt — mondotta az NDSZ elnöke. A Magyar Demokrata Fórum sem képviseltette magát a konferencián. Kulin Ferenc, az MDF frakcióvezetője a következőket nyilatkozta: — A két választás között létkérdéssé válhat az együttműködés, ám ezt nem közös deklarációkkal, hanem a választási törvényekhez igazodó lépésekkel kell megvalósítani. Értem ez alatt, hogy az első forduló után még eséllyel bíró nemzeti pártokat támogassák szavazataikkal azok a pártok, amelyek önállóan már nem vívhatják ki a győzelmet, de a Szavazóikat mozgósítva előmozdíthatják a nemzetben gondolkodók ügyét. A MIÉP-nek (meglátásom szerint) nincs esélye arra, hogy az első választási fordulón túljusson — politikai csoda lenne, ha ez megtörténne. N. V. Tévés dokumentumok A Magyar Televízió Fegyelmi Tanácsa által Hankiss Elemér elnök, Nagy László gazdasági főigazgató, Bányai Gábor . intendáns, illetve Bánó András főszerkesztő ügyében hozott fegyelmi határozatokat holnapi számunkban adjuk közre. Ötöseink A minap társaságban fölvetette valaki, hogy az újságoknak, a rádiónak, a televíziónak, a politikai kultúra terjesztésével sokkal többet kellene foglalkoznia annál, amennyit ezen a téren olvashatunk, láthatunk. Az illetővel nem értettem egyet, hiszen az elmúlt négy esztendőben a magyarok politikai kultúrából, demokráciából jelesre vizsgáztak, s emelt fővel kijelenthetem: az egész világ eljöhet hozzánk tanulni. Mert ha belegondolunk, hogy Antall József miniszterelnök halála után két héten belül az európai és a demokratikus szabályoknak megfelelően zökkenésmentesen megalakult az új kormány, hogy a kuvikok mindenféle mocskos és drasztikus kampányt előrejelző véleményéhez képest pillanatnyilag olyan kampány folyik, amelyik udvarias, elegáns, nagystílű. Eleddig egyetlen pofon el nem csattant Amikor volt pufajkások ellen néma tüntetést szerveznek, s a tüntetést szervezők maguk távolítják el soraikból azt az embert aki szélsőséges jelszavakat próbál hangoztatni, akkor bizony ellenfeleinknek is tudomásul kell venniük, hogy a durva kampányt előrejelző, bennünket lejárató törekvéseikkel megbuktak. Újfent beigazolódott, a magyar nemzet nem könnyen vihető bele olyasmibe, ami az ízlésétől távol áll. Sajnos a demagógiával szemben nem vagyunk ilyen védettek, miként azokkal a jelszavakkal szemben sem, amelyekről az elmúlt fél évszázad alatt bebizonyosodott menynyire üresek, elcsépeltek, ócskák. Reméljük, a szavazófülkében a biztonságra, a mérsékelt, nyugodt haladásra fog szavazni a polgár, mert egy olyan Magyarországot akar, amelyik a következő négyévben is jelest kaphat demokráciából, politikai kultúrából. (Vödrös)
