Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-05 / 104. szám
1 S**«S MEGYEI. XXXVIII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK Tiltakozik a Fészek a Pest megyei döntés ellen A gyermekliget nem pótolja a nevelőszülőt Tiltakozó levelet juttatott el két nappal ezelőtt Skultéty Sándorhoz, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye köztársasági megbízottjához a „Fészek” Nevelőszülői Egyesület nevében Vincze Dezsőné. Ebben a nemrégiben bejegyzett egyesület a Pest Megye Önkormányzat Közgyűlésének azon döntése ellen emelte fel szavát, miszerint a testület 400 millió forintot utalt ki Veresegyháznak, annak a gyermekligetnek a felépítésére, ahol a szobi és vácdukai nevelőotthonok gyermekei élnek majd. Ellenérzésüket a tervvel szemben az váltotta ki, hogy szakmailag teljesen hibásnak tartják azt a szemléletet, amely intézményi keretek között képzeli el a gyerekek nevelését a leghatékonyabbnak, s nem a nevelőszülőknél való elhelyezést támogatja. Nem beszélve arról, hogy a Népjóléti Minisztérum várhatóan a közeljövőben egy olyan tartalmú rendeletet ad ki, amely két év múlva megszünteti az 50 férőhelynél többel rendelkező intézeteket, mivel a hozzáértők szerint az állami gondozottak jobban fejlődnek testileg és lelkileg egyaránt családi környezetben. (A veresegyházi gyermekliget 150 kiskorút fogad majd be.) Vincze Dezsőné, aki tíz éve dolgozik nevelőszülői felügyelőként Érden, Százhalombattán és a főváros VI—VII; kerületében, mintegy 40 gyermek sorsát kíséri figyelemmel. A nagy tapasztalattal rendelkező szakember, a nevelőszülők és a kisgyerekek segítője beszélgetésünk elején nyomban leszögezte: a levélben foglaltak munaktársainak az egyesület munkájában résztvevő szervezeteknek, így többek között a Szociális Munkások Országos Egyesületének, a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának, az Örökbefogadó- és Nevelőszülőkért létrehozott alapítványnak véleményét tükrözi a beruházásról. Mint elmondotta: úgy érzi, a megyében az intézményrendszer megerősítése folyik a nevelőszülői hálózat fejlesztésével szemben. Vajon elgondolkodott-e valaki azon, hogy hány kiskorúnak kellett családi otthon helyett intézetbe kerülnie, csak azért, hogy meglegyen a 150-es létszám Veresegyházon? — tette fel a kérdést Vincze Dezsőné. Nem rejtette véka alá azt sem: valótlannak tartják azt az állítást, hogy gyors cselekvésre volt szükség a gyermekek elhelyezését illetően. (Folytatás a 4. oldalon) Mondjon le az alpolgármester! Az olvasó bizonyára emlékszik még arra, hogy a napokban lemondásra szólította fel az érdi alpolgármestert, T. Mészáros Andrást az MDF helyi szervezete. A lapunkban megjelent felszólításra érkezett választ lapunk hétfői számában jelentettük meg. A felszólításra Harmat Béla, Érd város polgármestere reagált, „Nem több, mint politikai lejáratás” című írásában. Nos az ügy már végérvényesen a nyilvánosság előtt folytatódik, ugyanis a polgármester levelére Szabó Lajos érdi önkormányzati képviselő viszontválasszal kívánt élni: (Folytatás a 3. oldalon) Egyeztető tárgyalások Sürget az idő A hét elején tárgyalások kezdődtek Tápiószelén a Koda Rt. munkavállalói és munkaadói között. A két fél a legutóbbi munkásgyűlésen döntött az egyeztető bizottság felállításáról, amelyben fele-fele arányban vesznek részt. Az üzemi szakszervezettel szemben, az asztal másik oldalán egyelőre a Koda Rt. többségi tulajdonosa, a dunaújvárosi Dunaferr ül. A magyar vállalatcsoport 1993 októberében az olaszországi, genovai székhelyű Ansaldóval új olasz—magyar vegyes vállalatot hozott létre. A Tápiószelei Elektromechanikai Művek Rt. (Temm) lényegében a budapesti Ganz—Ansaldo tevékenységét Tápiószelén folytatná tovább. Az eredeti tervek szerint az acélszerkezeteket gyártó Koda pedig Dunaújvárosba költözött volna, hogy ott jogutódként működjön s termeljen tovább. Ez az elképzelés azonban az időközben a Kodánál előállott pénzügyi helyzet miatt meghiúsulni látszik: a jelenleg is tartó vagyonfelmérést a jelek szerint végelszámolás, majd a társaság megszűnése követi. (Folytatás az 5. oldalon) Katolikusok a miniszterelnöknél Boross Péter miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta azoknak a külföldön élő magyar római katolikus lelkipásztoroknak a küldöttségét, akik első alkalommal tartják éves konferenciájukat Magyarországon Talum Attila felvétele Indulhat az Alföld-program Több mint három esztendős munka eredményeként elkészült az Alföld területfejlesztési, tájvédelmi és tájhasznosítási koncepciója, amelyet a múlt heti ülésén fogadott el a kormány. A tervezetet, s annak részleteit tegnap sajtótájékoztatón ismertetté a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban. Gyurkó János, a tárca minisztere elmondotta, a koncepció és a ráépülő intézkedési program azokat a feladatokat öleli fel, amelyeket az Alföld természeti egyensúlya, valamint harmonikus fejlesztése érdekében központi segítséggel kell beindítani. (Folytatás a 3. oldalon) Sikerpropaganda? Valami csavarintos észjárású kitalálta a „sikerpropagandát”,és azt, hogy a kormány sikerpropagandát folytat. S hogy ez valami égbekiáltó bűn, ateistául: elítélni, szégyellni való cselekedet! Én ugyan nem egészen értem magát a fogalmat sem, s ha mégis sikerülne valami értelmet belemagyaráznom, akkor viszont azt nem tudom felfogni, hogy mi a baj vele. Nyilván arról van szó például, hogy az ország falvaiban, de Pest megyében bizonyosan, az utóbbi négy évben soha nem látott mértékben kiépült a víz-, gáz-, telefonhálózat, s ezt némely képviselőjelöltek alkalomadtán felemlegetik. Vagy talán az ország négy év alatt tízszeresére növekedett devizatartalékairól lenne szó? Netán a munkanélküliség utóbbi időben tapasztalható mérséklődése, vagy esetleg az ipari termelés tavalyi öt-, az idei tízszázalékos növekedése lenne a bűn? De félre a felsorolással, mert még kiderül, hogy sikerpropagandát folytatok... De, bocsásson meg a világ, számomra még mindig nem elég világos a fogalom, a vád és a hajcihő, ami körülötte tapasztalható. Tűnődöm, hogy a szakmunkástanulók év végi szakmai versenyén, az igazgató miért olvassa fel a legjobb eredményt elért tíz tanuló nevét? S miért gratulálnak a kétségtelenül sikeres diákoknak az osztálytársaik, s otthon a szülők, a rokonok? Ha sikerpropaganda, akkor nem értem, hogy a sikeres érettségi miért öröm? A maturandusnak, a rokoni, a baráti körnek, az iskolának, s netán az egész falunak! Nem értem, hogy az úszók magyar bajnokságán a sikeres Egerszegi Krisztina miért nem zokog? Szőkébb hazánknál maradva: vajon, ha dobogóra kerül a váci labdarúgócsapat, a játékosok, a szurkolók pironkodva, majd egymás fülébe súgva tudatják a sikert? Ha pedig lapunk első oldalán nagybetűkkel szedjük a hírt, akkor elítélendő módon sikerpropagandát folytatunk? Már nehogy szégyelljük magunkat akkor is, ha arra semmi ok! Deregán Gábor Szakszervezetek a megyeházán Elfogadták az alapszabályt Inczédy János, Pest Megye Közgyűlésének elnöke és a megye négy nagy szakszervezetének képviselője tegnap a megyeházán aláírta a Pest Megyei Érdekegyeztető Fórum alapszabályát. Az érdekegyeztető fórum még tavaly ősszel alakult, a közalkalmazotti tanácsok megalakulását követően. Ezt a szervezetet a közalkalmazottak jogállását szabályozó 1992. évi törvény szerint minden megyében létre kell hozni. (Folytatás a 4. oldalon) Kereszténydemokrata kampányzárás Szociálpolitikánk hathatós lesz Magyarország megszabadult a gipsztől, a Szovjetunió „atyáskodó” hatalmától, s most végre mozgathatók az évtizedek alatt berozsdásodott ízületek, s bármennyire is nehéz és fájdalmas — lépnie kell az országnak, lépnie, hogy feledje a béklyót, s behozza lemaradásait — mondotta Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke tegnap, a KDNP budapesti kampányzáró nagygyűlésén. Négy éve gazdasági csődből az úgynevezett fékezéses politikával lábalhattunk csak ki, ám egyértelművé vált, hogy a fékezés politikája hosszú távon nem alkalmazható. A KDNP már 1992-ben hangoztatta; gazdaságpolitikai lépésváltásra van szükség. A hibák ellenére az út, melyen az ország elindult — járható, s nem a jelenlegi koalíció elkergetése a bajok megoldása, hanem a hathatós alternatívák kidolgozása. A KDNP programja alkalmas arra, hogy fölfrissítse a kormányzati munkát. Európában még nem volt példa arra, hogy a gazdasági fölemelkedést és a szociálpolitikát azonos hatásfokkal szervezték volna a liberálisok. A baloldali alternatíva pedig a visszatekintésnél, a nosztalgiánál, a revansvágynál (legalábbis az MSZP mai szerkezetét és tagságát alapul véve) nem jelent többet. Igaz, visszarendeződéstől nem kel! tartani, de a többpárt rendszer megcsúfolásától igen! Mi, kereszténydemokraták azonban megígérhetjük, hogyha kormányzati pozícióba jutunk, akkor a párbeszédek gazdasági fölemelkedést, a családvédelmet garantáló kormányként fogunk tevékenykedni. Szociálpolitikánk hathatós lesz, s nem a szociális osztogatásban fog kifulladni, hisz ez társadalmi inaktivitáshoz vezetne — fejezte be fölszólalását Surján László. (Lapzárta után még Harrach Péter, a KDNP budapesti szervezetének elnöke is beszédet mondott.) N. V.
