Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-31 / 125. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 31., KEDD Egy hamis Attila-kép cáfolata Beszélgetés Kristó Nagy Istvánnal Szász Béla kötetéről Figyelemre méltó könyvritkaság került forgalomba a minap a Szabad Tér Kft. gondozásában: Szász Béla A hunok története — Attila nagykirály című, 1943-ban megjelent könyvének, törzsanyagát tekintve reprint kiadása, gazdag és felújított jegyzetapparátussal. Kristó Nagy István és Bakay Kornél értékes kísérőtanulmányával. Az elegáns, reprezentatív formátumú könyv tisztelgés Szörényi Levente Atilla — Isten kardja című rockoperájának tavalyi, nagy sikerű margitszigeti bemutatója előtt: a zeneműhöz, s Koltay Gábor szuggesztív látványerejű rendezéséhez hasonlóan újabb, fontos lépés a hun—magyar eredetmítosz titkainak feltárására, megfejtésére. Ez a szép kötet vakmerő vállalkozás szülötte. Az író és műve szinte teljesen ismeretlenek a nagyközönség előtt — másrészt a hun tematika, s Attila történelmi alakja évszázados beidegződések által tápláltan hamis, torzított formában él a köztudatban, olyannyira, hogy az ezzel kapcsolatos tisztázó szándék sokak szemében már eleve „gyanúsnak”, turánista attitűdnek számít. Kristó Nagy Istvánt, a jeles irodalomtörténészt először Szász Béla személyéről és munkásságáról kérdeztem. — Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy jelen könyv szerzője nem azonos a Rajk-perben is szerepelt, hajdani kommunista Szász Bélával, aki később kitűnő könyvet írt a koncepciós perekről. Az a Szász Béla, akiről Ön kérdezett, a népi írók két háború közötti táborának egyik jelentékeny alakja volt, aki Tordán született 1897-ben, jogot végzett, s 1925-ben többek között József Attilával, Féja Gézával, és Kodolányi Jánossal együtt megszervezte a Bartha Miklós Társaságot. A társaság, amelyhez közel állt Bajcsy-Zsilinszky Endre és Németh László is, 1937-ben testületileg csatlakozott a Márciusi Fronthoz■ Figyelembe kell venni, hogy ,jobboldaliság” és „baloldaliság” igen képlékeny formában, motiválja a Trianon sokkjából eszmélő magyar értelmiségi mentalitást. A népi indíttatású fiatal értelmiség legjavát, amelyhez Szász Béla is tartozott, a nemzeti sorskérdések iránti elkötelezettség, s egy intenzív eszmei-politikai útkeresés jellemzi, sokszor kevert formájú kommunista, revizionista, illetve fasiszta orientációval. Ez magyarázza azt a bonyolultságot is, hogy a Darvas Józsefiéi és Veres Péterrel együttműködő Szász a magyar nép ügyét több megnyilatkozásában is a fajiság ügyével kapcsolja össze. Ami történészi kvalitásait illeti: tudósi pedantéria, nagy felkészültség jellemezte, munkássága jóval értékesebb annál, semmint hogy ellentmondásos ideológiai vonzalmai alapján elhallgassuk. 1945-ben Nyugatra távozott. 1974-ben halt meg Clevelandben. — Milyen álláspontot képvisel Szász Béla a sokat vitatott hun eredetmítosz kérdésében, és mint mond nekünk ma 1943-ban megjelent könyve? — A könyv tudományos értéke abban él, hogy feldolgozza az Attila korát jóval megelőző hun őstörténet gazdag, kínai eredatű dokumentációját. Sok meggyőző érvvel és ténnyel cáfolja a hunok „állati barbarizmusáról” főleg Nyugaton kialakult és terjesztett nézeteket, amelyeket némely hazai tudósaink is kritikátlanul átvettek, s ennek lett a következménye a hun—magyar rokonságról szóló krónikák lebecsülése, e rokonság-elmélet tudománytalannak bélyegzése, szinte szégyenlése. Sietek hozzátenni ehhez, hogy Szász könyvétől távol áll mindenfajta légvárépítés, turánizmus. Fejtegetéseit tárgyilagosság, szakszerűség jellemzi. Fontosnak tartom kiemelni a könnyvvel kapcsolatban, hogy annak tudományos értékét jelentősen növeli a kiváló régész-történész, Bakay Kornél tanulmánya, amely intenzitásában tovább viszi Szász elméletét, s egy merész, új magyar őstörténeti koncepciót vázol fel. S óhatatlanul eszembe jutott Nemeskiirty István pár éve megjelent nagyszerű könyve, A bibliai örökség — A magyar küldetéstudat története, amely hosszú idő múltán először mutatott rá arra, hogy a hun leszármazástudat mintegy ezeréves története milyen hallatlanul fontos tényező a magyar kisebbrendűségi érzés, fatalizmusának leküzdésében. Ehhez nyújt segítséget Szász Béla könyve is. Nagy Sándor (Gödölló'): SAKUNTALA, gobelin színes kartonja az Attila-sorozatból Majoros József A Móra újdonságai Regényektől a versekig A Móra klasszikusok sorozatában most két újabb „könyvcsemege” jelent meg: Carlo Collodi Pinokkió kalandjai, és Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című kötete. A kis fabábú meséjén már nemzedékek nevelkedtek fel. Sikerének titka talán abban rejlik, hogy a csetlő-botló, nagyot mondó, olykor nyelvelő, haszontalan és hiszékeny bábú feltűnően hasonlít azokra, akik ezt a könyvet örömmel olvassák. Boka, Nemecsek, Ats Feri történetét pedig az teszi népszerűvé, hogy az élet teljessége benne van: barátságok, árulások, emberi (gyermeki) nagyságok, törpeségek, harcok, összetartozások, árulások, áldozatok — egészen a halálig. A Móra Kiadó másik két kedvelt sorozatából — a Magyar Irodalom, a Világirodalom gyöngyszemei — három újonnan megjelent kötetet vehetnek kézbe az olvasók: Ilylyés Gyula, Rainer Maria Rilke legszebb verseit, valamint William Shakespeare szonettjeit. Okos Katica, A cinkotai kántor, A kolozsvári bíró humoros meséje mellett még sok más is olvasható az igen míves kiadású Szép Ernő' könyvben. Mátyás király tréfáin jól szórakozhatnak kisebb-nagyobb gyerekek. A különös sorsú királyleány, a később szentté avatott Margit története elevenedik fel Gárdonyi Géza Isten rabjai című regényében. A közelmúltban megjelent kötet az eredeti szöveg rövidített, ifjúsági változata. (szí) Béta Gábor interjúkötetéről Mi van a maszk mögött A Hungaprint Kiadó gondozásában jelent meg Bóta Gábor Mi van a maszk mögött című könyve, amelyben színházi életünk neves személyisé.gei — színészek, rendezők, dramaturgok, előadóművészek — szólalnak meg a szerző kérdései nyomán kikerekedő interjúkban. A napokban megjelent kiadvány műsoros sajtóbemutatóját a Kolibri Pincében tartották. Kézdy György, Pápai Erika, Vállai Péter és Fellegi Adám előadásában hallhattunk Petri György- és Tóth Arpád-ve rseket, Karthy-clbcszélést és Chopin-melódiát. A kötetet Ruszt József rendező mutatta be. „Fantasztikus az a puszta érdeklődés, amellyel Bóta Gábor a színház felé fordul — jelezte Ruszt József. — Meglepőek ezek az elmúlt két év alatt készült interjúk, amelyek átfogó keresztmetszetét adják a magyar színházi életnek. E beszélgetések furcsa életet élnek két év távlatából nézve, menynyi bizakodás és keserűség rakodik le bennük.” A könyvben megjelent beszélgetések révén az olvasó bepillantást nyerhet az öltözők világába is, a kuliszszák mögött zajló történésekbe, a hazai művelődés és színházművészet időszerű problémáiba, szereplőinek hétköznapjaiba, a köz-, és magánéletünket meghatározó eseményekbe. Olyan közismert személyek nyilatkoznak munkájukról, életükről, múltjukról és terveikről, mint például Psota Irén, Koltai Róbert és még sokan mások, akik ma meghatározó „szerepet játszanak” a magyar színpadon. (juhász) KOSSUTH-SZOBROK PEST MEGYÉBEN A monori emlékmű Pest megyében másodikként Monor állított szobrot Kossuth emlékének tisztelegve. A polgári közönség képes hetilapja, a Vasárnapi Újság 1901-es 24. számában arról olvashatunk, hogy Kossuth bronz mellszobrát, az 1,8 méteres márvány talapzatán 1901. június 9-én — fényes ünnepségen avatták fel. A művet Kiss György (1852—1919) tervei alapján Gerenday Béla (1863—1936) szobrászművész készítette el. Az alkotópáros ezt megelőzve 1894-ben Balatonszabadin (akkor még Siómaros), illetve Dunapatajon állította fel ugyancsak Kossuthot ábrázoló munkáit. Monoron a Kossuth Lajos utca 69. sz. előtt álló A monori Kossuth-szobor (1901) (A szerző' felvétele) műalkotás a 21. volt a Kossuth-szobrok sorában. (bozó) Műveltség az Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) tudományos tanácsa Műveltség az ezredfordulón címmel rendezett Budapesten egész napos országos konferenciát. A tanácskozás résztvevői a Magyar tudományos Akadémia Köznevelési Bizottságának két évtizeddel ezelőtt megkezdett munkáját folytatva, az oktatás tartalmi korszerűsítésével foglalkozott. Szentágothai János akadémikus megnyitójában ezredfordulón elmondta: akkoriban egy távlati műveltségkép kialakításán dolgoztak. Követendő példaként említette, hogy — egykori félelmei ellenére — a kutatások a hivatalos ideológiától mentesen folytak. Az akadémikus többek között arról is beszélt: azt tekinti a műveltség alapjának, ha az ember két nyelven beszél. A két nyelvet pedig már a beszédkialakítás időszakában kell elsajátítaniuk a gyermekeknek. Bemutatók a megye nagyobb városaiban Bábszínházfesztivál Az 1996-os expo kulturális programjának kiemelkedő eseményeként a múlt héten Budapesten tartotta XVII. kongresszusát a Nemzetközi Bábművész Szövetség (Unima). A rendezvényhez kapcsolódóan július 1 -tői 7-ig bábszínházfesztiválra is sor kerül majd, ennek keretében 20—25 külföldi, valamint 6—7 hazai bábművészcsoport tart előadásokat a fővárosban és számos vidéki településen — tájékoztatta lapunkat a Vácott élő Koch Aurél grafikusművész, díszlettervező, az Unima különmegbizottja. — A kongresszusi központja a budapesti FESZEK Klub lesz — mondotta —, s eddig 200—300 külföldi és magyar bábművész, színházzal foglalkozó szakember jelezte részvételi szándékát. — Mit tudhatunk meg a bábszínházfesztivál programjáról, helyszíneiről? — Budapesten a Bábszínházban, a Kolibri, a Művész, a Radnóti, a Tivoli, a Merlin és az Arany János Színházban, valamint a Vigadó Galériában lesznek előadások délután 3 és 5, illetve este 7 órai kezdettel. Vidéken nagyvárosokban valamint fővároshoz közeli — főképp Pest megyei — településeken, többek között Verőcén, Gödöllőn, Szentendrén, Cegléden, Nagykőrösön, Vácott lesznek bemutatók. — Lesz-e valamiféle selejtezd, avagy minden jelentkező' bábszínház részt vehet a fesztiválon ? — A hazai jelentkezők számára a tervek szerint jövőre Pécsett mindenképpen lesz egy selejtezőnek szánt, úgynevezett expo-előfesztivál. — Nagyszabású, színes, változatos programú kongresszusra, fesztiválra számíthatnak a bábművészet iránt érdeklődők. Az anyagi feltételek adottak ahhoz, hogy ne csalódjanak? — Több minisztérium, alapítvány nyújtott, illetve ígért támogatást a rendezvényhez, mégis azt kell mondjam: szükség van további szponzorokra. Annál is inkább, mivel a vidéki helyszínekre való utazás, az ottani és a fővárosi szállás költségeit nem viselhetik teljes egészében, legfeljebb részben a résztvevők. (ribáry)
