Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-26 / 121. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK 3 Alapítvány a hiteles magyarságképért Előítéletek fogságában (Folytatás az 1. oldalról) Ennek okát a világpoliti­kai konfliktusok szaporo­dásában látom, mely a bé­kés átmeneteket és megol­dásokat elhomályosítja, hi­szen egy ország általában akkor kerül a címlapokra, ha ott valami rossz (pol­gárháború, puccs, kor­mányválság) történik. Ma­gyarországon békés átme­net zajlott le. A nem meg­felelő tájékoztatás miatt azonban kevésbé fontos, de fölnagyított problémák előtérbe kerülhettek a kül­földi sajtóban; például a Csurka-tanulmány is, amellyel kilenszáz írás foglalkozott világszerte. Ezzel ellentétben a pozi­tív (szinte természetesnek vett) változások, a helyes törekvések és az eredmé­nyek nemhogy a magyar, de a nemzetközi médiák tudósításaiból is hiányoz­tak, zárta eszmefuttatását Jeszenszky Géza. A továbbiakban Katona Tamás államtitkár, az MNTA kuratóriumának el­nöke kapott szót. — Az alapítvány munkájának fontosságát abban látom —- mondta —, hogy ko­moly, szervezett fölvilágo­sító tevékenységgel Ma­gyarország presztízsét a világon kellő szintre emel­a hamis információk kap­csán kerüljünk a külföldi lapok címoldalára! A gaz­dasági fölvirágzás is segít­het a reális kép kialakítá­sában, hiszen minden te­herautónyi határon átvitt áru — kiolthat egy-egy előítéletet. A következő hozzászó­ló, Csapody Miklós kura­tóriumi tag szerint a hite­les nemzeti tájékoztatás intézményesülése kései. A kormány elmulasztotta e fontos lépést megtenni — leginkább objektív ok: a nagy leterheltség miatt. Pedig a nemzeti tájékozta­tás a kisebbségi kérdés mi­att is létfontosságú. A délelőtt utolsó elő­adója Roszík Gábor volt, aki a Gödöllői Remsey Jenő Művészeti Alapít­vány elnökeként alapító tagja az MNTA-nak is. Lényegesnek tartotta a művészet, a tudomány, az egyház prominens képvi­selőinek összefogását és támogatási készségét, s mindazon tudásnak a kiak­názását, mely a magyar­ság érdekében fölhasznál­ható. A most első alkalom­mal a nyilvánosság elé lé­pett Magyar Nemzeti Tá­jékoztatási Alapítvány fel­kér mindenkit, aki szívén Beszélgetés Tempfli Józseffel Ami erőt adna A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány kuratóri­umának tiszteletbeli tagja Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök is, aki nem éri be a tiszteletbe­li címmel, hanem tevékeny részese akar lenni az MNTA munkájának, így a tegnapi gyűlésen is jelen volt, s interjút adott lapunknak. — Mi a püspök úr véleménye a hazai tájékoztatás eddigi gyakorlatáról? — Magyarországon jobb a helyzet, mint azt a médi­ák hangoztatják. Többször találkozhatunk a negatívu­mokat előtérbe helyező újságcikkekkel, tévériportok­kal, mint az olyanokkal, melyek' az eredményeket mu­tatják be. Pedig erkölcsi alapot, erőt adnának a népnek a további munkához a pozitívumokról, a sikerekről szóló tudósítások. A külföld véleményét negatívan be­folyásolja a kisebb horderejű belső feszültségek kitere­getése, hiszen ez megosztottságot, gyengeséget sugall. A sajtónak csak annyit illene közölni a belügyekből, amennyi egy ország presztízsére nézve nem káros. — Miben látja az MNTA jelentőségét Erdély és az anyaország viszonylatában? — A helyes és pontos tájékoztatás elengedhetetlen követelmény az országok között is. Fontosnak tartom, hogy akár hírlevelek formájában megtudhassunk olyan magyarországi információkat, melyek a nálunk is fogható tévé és rádióadásokon nem jutnak el hoz­zánk. Természetesen mi is szolgálnánk ilyen hírekkel a magyarországi érdeklődőknek. A tájékoztatási lánc erdélyi végének megszervezését egyházaink és az RMDSZ keretein belül vélem elképzelhetőnek, hiszen eddig is szoros volt az együttműködés közöttünk. N. V. hetjük. Ne egy rosszul, vagy félreismert ország le­gyünk, hanem mások érzé­kenységét figyelembe véve próbáljunk magunk­ról hiteles és igaz képet ki­alakítani! Meg kell szün­tetni a magyarokkal kap­csolatos előítéleteket, hogy ne hangoztathassák fennen az összeférhetet­lenségét, ha Magyaror­szágról esik szó; hogy ne viseli a magyarság jó hí­rét — intézményeket, vál­lalatokat és magánszemé­lyeket egyaránt —, hogy hozzájárulásaikkal támo­­gasság az alapítvány mun­káját. A hozzájárulásokat forintban a Budapest Bank, 383-13859, devizá­ban pedig a Postabank Rt. 211-217004 számú szám­lájára lehet átutalni. Novák Valentin Az MDF-nek újra kell építkeznie Az ellentétek koalíciója? Előfordulhat, hogy az MSZP nem kap kormányko­alíciós partnert, vagy egy MSZP—SZDSZ koalíciós kormány működése során az egyik partner azt mond­ja, hogy nem hajlandó to­vábbi együttműködésre. Ezt Boross Péter miniszterel­nök, MDF-alelnök jelentet­te ki tegnap pártja sajtótájé­koztatóján azon kérdésre: még mindig valószínűnek tartja-e, hogy a második for­duló után új parlamenti vá­lasztásokat kell kiírni. A kormányfő hozzátette: mi­vel nem ismertek a választá­si eredmények, ezért min­den lehetséges, például az is, hogy az SZDSZ az új mi­niszterelnök körüli esetlege­sen drámaivá váló polémia miatt nem hajlandó koalíció­ra lépni a szocialistákkal. Boross Péter szerint a hely­zetet az is színezi, hogy két rendkívül ellentétes hagyo­mányú, mentalitású, stílusú és ambíciójú pártról van szó. A politikus nyomatéko­san leszögezte: sem az or­szágnak, sem pedig az MDF-nek nem érdeke, „nem szerepel vágyai kö­zött”, hogy valamikor az ősz folyamán a kormányké­pesség terén bármilyen za­var vagy probléma lépjen fel. A sajtókonferencián Bo­ross Péter azt is határozot­tan kijelentette, hogy az el­lenzék mindent tud a gazda­ság állapotáról, tehát felesle­ges lenne egy leltár elkészí­tése. Hozzáfűzte: 1990-nel ellentétben most pontos és alapos átadásra számíthat a következő kormányzat. A miniszterelnök ismét nem volt hajlandó megne­vezni esetleges MDF-frakci­­óvezető-jelöltjét, s kijelen­tette: a képviselőcsoport ve­zetőjének személye nem le­het hatalmi harc tárgya. Az MDF-nek meg kell határoz­nia parlamenti stílusát, s eh­hez kell vezetőt választa­nia. Boross Péter arra utalt, hogy pártjának bizonyos ér­telemben újra kell építkez­nie, s ehhez időre van szük­sége. A sajtótájékoztatón Ká­dár Béla külgazdasági mi­niszter bírálta az úgyneve­zett Békési-programot, s ki­jelentette: nem érti, hogy a hatalom leendő birtokosai hogyan prognosztizálhat­nak csupán 1996—97-re 1 százalékos növekedést, amikor a négy év alatt már­is megteremtődtek egy ilyen arányú növekedés fel­tételei. • • Osszemegy a tejipar Budaörs határában két éve adták át azt az épületet, amelyben a Tetra-Pak Hungária Rt., svéd csoma­golóanyag-gyártó cég vég­zi tevékenységét. Munká­jukról nem sokat tud a köz­vélemény, amely pedig nap mint nap kezébe veszi termékeiket: a papírdo­bozt, amelybe tejet, vagy gyümölcslevet töltöttek. Mindezért sok a félreértés is a cég körül, ennek elosz­latására hívták össze teg­napra sajtótájékoztatóju­kat.) A gyár építésekor a ma­gyarországi leányválla­latnak társtulajdonosa volt az OTP, és az IFC pénzügyi befektető cég. Ők időközben kiváltak, amelynek okáról Harri Suomi ne n ügyvezető igaz­gató lapunknak adott nyi­latkozatában elmondta: magyar partnereik bonyo­lult döntési módszerei ne­hezítették az együttműkö­dést, valamint a tavalyi tő­keemeléshez szükséges ösz­­szeget nem kívánták bizto­sítani, így jelentős kisebb­ségbe kerülő részvényesek­ként eladták az anyacég­nek részüket. Hazánkban is csökken a tejipari cégek száma, kon­centrálódik a tejfeldolgo­zás. A cég úgy véli, 22 sze­­rődéses partneréből csak öt marad a jövőben talpon. A dobozokkal kapcsolat­ban gyakori a környezet­szennyezés vádja. Egyszer használatos, eldobható ter­mékek, újrafeldolgozásuk nehézkes. Ezzel kapcsola­tos kérdésünkre az igazga­tó kifejtette: a gyáron belü­li hulladékot préselve hasz­nosítják, és a jövőben a ke­reskedelemből is össze fogják gyűjteni üres dobo­zaikat. Hiszen ezek nagy része Magyarországon ma még a szemétdombra ke­rül használat után. (nánási) A MŰK és a MAKUSZ Újságíró-együttműködés A Magyar Újságírók Kö­zösségének és a Magyar Katolikus Újságírók Szö­vetségének elnöksége régi hiányt pótolva felvet­te a kapcsolatot egymás­sal. A két újságíró-szövet­ség a következő területe­ken talált lehetőséget az együttműködésre: 1. Megfontolandónak tartják a közös, magas szintű újságíróképzést, esetleg a katolikus egye­tem bevonásával. 2. Közösen gondolkoz­nak egy pártpolitikától független sajtótanács léte­sítésén, amely szigorúan etikai alapon védené a szakma értékeit, tekinté­lyét, tisztességét, és en­nek megfelelően szerepet kapna a sajtótörvényben is. 3) A két szövetség kö­zös tanulmányi napot tart a sajtószabadság helyzeté­ről. A MÚK elnöksége, a MAKÚSZ elnöksége Az új út vonzza a vállalkozókat Alapkőletétel Albertirsán Az utolsó betűig Ha létrejön az MSZP és az SZDSZ koalíciója, akkor a két párt részletes, írásos do­kumentumba foglalt szerző­dést köt a közös program megvalósításáról, és e meg­állapodást az utolsó betűig nyilvánosságra hozza. A többi között ez derült ki Horn Gyulának, az MSZP elnökének és Kuncze Gá­bornak, az SZDSZ minisz­terelnök-jelöltjének tegnap reggeli televíziós beszélge­téséből. A két politikus találgatás­nak minősítette azt az infor­mációt, miszerint a háttér­ben megegyezés született volna arról, hogy Horn Gyu­la miniszterelnöksége mel­lett Békési László, Kuncze Gábor és Fodor Gábor mi­niszterelnök-helyettesi tisz­tet lát majd el. Még határo­zottabban cáfolta Hóm Gyu­la, hogy Nagy Sándor szak­­szervezeti vezető neve szó­ba került volna miniszterel­nök-jelöltként. Kuncze Gábor elismerte, hogy az SZDSZ vezetésén be­lül bírálták Magyar Bálintot emlékezetes nyilatkozatáért, amelyben az esetleges MSZP—SZDSZ együttműkö­dést Horn Gyula szerepének visszaszorításához kötötte. (Folytatás az 1. oldalról) Schamschula György ki­fejtette, ezt az építkezést ab­ban a reményben indítják el, hogy kormányok jönnek és mennek, de az ország érde­ke marad. S ezt kell szolgál­nia mindenkinek, aki felelős politikusnak tartja magát. Schamschula György érintet­te azt is, a beruházás Alber­tijának is hasznos lesz. A község az eddiginél jobban bekapcsolódhat a közleke­désbe, ami vonzza az ipari vállalkozókat; munkahelyek teremtődhetnek. Kiss Tibor, Albertirsa pol­gármestere hangsúlyozta, hogy a község számára a 405. számú főút közlekedési és gazdasági szempontból óriási jelentőségű. A bemházás elkezdődött a mostani ünnepélyes alap­kőletétellel. A főút forgalom­ba helyezését 1995 októberé­ben tervezik. F. F. A koncvetólí sajtója kész Elérzékenyedve hallgat­tam Hack Péter szabad demokrata országgyű­lési képviselő sajtóval kapcsolatos fejtegetéseit kedden este a rádióban. Arról bölcselkedett, hogy kormánysajtóra tulajdonképpen, végül is és összegezve, egyálta­lán nincs szükség. Nos, való igaz, hogy ilyen saj­tóra annak a kormány­nak, amelyik az MSZP és az SZDSZ összefonó­dása után jön létre, nem lesz szüksége. Nem kényszerülnek rá, hogy a szocialista-liberális el­méleteikhez megfelelő partnereket találjanak az újságírók között, s nekik megpróbáljanak létrehozni egy olyan na­pilapot, amelyik majd sok-sok népi-nemzeti és keresztény újsággal szemben a szocialista-li­berális eszméket hirde­ti. Nem lesz rá szüksé­gük, hiszen ki nem emlé­kezne rá, az 1990-es vá­lasztási éjszakán az egész sajtó sírásra gör­bült szájjal futkosott, mert alaposan alulma­radt az MSZMP utód­pártja, az MSZP, s el­lenzékbe szorult a Sza­bad Demokraták Szö­vetsége is, holott a fan­csali ábrázatú újság­írók mind-mind az ő győzelmükben voltak ér­dekeltek. Az elmúlt négy évben az újságíró­társadalomnak ez a ré­sze naponta vonszolta kínpadra a kormányt, amely keresztényi és nemzeti hatalmat pró­bált Magyarországon képviselni. Most elbuk­tak, győzött az MSZP és az SZDSZ, azaz az új­ságírók nagy része follé­­legzett, vége a keresz­tény kurzusnak, az ár­­valányhajas magyarko­dásnak, jöhet az iskolá­ban alaposan megtanult bátor internacionaliz­mus. Eláraszthatja a sajtót az a mentalitás, amit az említett pártok képviselnek, s ehhez az elárasztáshoz semmiféle kormányzati beavatko­zásra nem lesz szükség, ez belülről fog jönni po­litikusoknál és újság­íróknál egyaránt. Ép­pen ezért megint elcso­dálkoztam kicsit Horn Gyula kijelentésén, amely úgy szólt, hogy hatalomra kerülése ese­tén visszahelyezi státusá­ba a magyar újságírás fenegyerekeit, Mester Ákost, Bölcs Istvánt és a többi százegynéhá­­nyat. Nyilván meg fog­ják tenni, már csak azért is, mert nem lesz szükségük kormánysaj­­tóra. S ha kormánysaj­­tóra nem is, arra min­dig szüksége volt a bal­oldalnak, hogy valakik­nek koncot vethessen és fájdalom, mindig akad­tak körülöttük koncle-S^t* (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom