Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-26 / 121. szám

*]T MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK Pusztított ajég Bernecebarátiban, Kemen­cén és Vámosmikolán né­hány órára visszatért a már elfelejtett tél: keddre virradóra az óriási vihar következtében, 8—10 cen­timéteres vastagságú jég esett, ami reggel még min­dig kupacokban állt az ud­varokban. A három falu energiaszolgáltatás nélkül maradt. A károkról Téglás Iván, az Elektromos Mű­vek Észak-Pesti Üzletigaz­gatóságának igazgatója adott tájékoztatást. — A természeti csapás miatt számos fa kidőlt, s a kisfeszültségű vezetékeket is magukkal rántották. A 20 ezer voltos hálózatot „el­söpörte” a vihar, hat beton­oszlop is használhatatlanná vált. Az „eredmény”: első fo­kon hat órás teljes áramki­maradás. Ami azután követ­kezett sem volt szívderítő. (Folytatás a 4. oldalon) Alapítvány a hiteles magyarságképért Előítéletek fogságában Magyarország nemzetközi megítélésében a szélsőséges véleményeknek mintegy ha­gyományai vannak. Az .1848/49-es forradalom és szabadságharc által kivívott nemzetközi rokonszenv a tri­anoni döntés idejére már nyomtalanul eltűnt, s hazán­kat a későbbiekben is hol a vörös-, hol a fehérterror bé­lyegével illették, a második világháború után a fasiz­mus, kevéssel utóbb a kom­munizmus billogát sütötték ránk — mondotta Je­szenszky Géza külügyminisz­ter, aki Az elveszet presztízs (Külföldi megítélésünk) cím­mel tartott előadást tegnap a Gellért Szállóban, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Ala­pítvány kuratóriumának ün­nepi ülésén. A mindenkori kormányzat után ítélik meg az országokat — e felfogást azonban meg­cáfolta a magyar nép az Első alkalommal lépett a nyilvánosság elé a Magyar Nem­zetközi Tájékoztatási Alapítvány Tal um Attila felvétele 1956-os forradalomban — folytatta a külügyminiszter. 1956 erkölcsi tőkét jelentett hazánknak, ám lassacskán újra beleszürkültünk az úgy­nevezett keleti blokkba. 1989-90 folyamán kedvező pillanatban léptünk a történe­lem színpadára — osztatlan rokonszenvet váltva ki a nyu­gati társadalmaktól, ám ’93—94-re e pozitív vissz­hang csendesülni látszik. (Folytatás a 3. oldalon) Az új út vonzza a vállalkozókat Alapkőletétel Albertirsán Nagyon remélem, az új kor­mány folytatja azt a feszes ütemű infrastruktúraépítő politikát, amelyet mi el­kezdtünk — jelentette ki tegnap dr. Schamschula György közlekedési, hír­közlési és vízügyi minisz­ter Albertirsán, az új 405. számú főút alapkőletételén. Kenderesy János, a Bu­dapesti Közúti Igazgatóság igazgatója utalt arra, hogy már 1985-ben felvetődött az M5-ös autópályát a 4-es főúttal összekötő új út meg­valósításának gondolata. Ez annál is inkább fontos, mert az elmúlt időszakban a 4. számú főút Budapestre bevezető mintegy harminc kilométeres szakaszán elvi­selhetetlenül megnöveke­dett a forgalom. A megépü­lő új út hossza 15,5 kilomé­ter, melyen négy szintbeni és egy külön szintű csomó­pont, valamint egy vasúti felüljáró készül és pihenő­hely is létesül. A nagy érté­kű — 2,8 milliárdos — be­ruházásra nemzetközi ver­senytárgyalást hirdettek meg. A kivitelezői megbí­zást a Betonútépítő Nemzet­közi Rt., míg a lebonyolí­tást a Közúti Beruházó Kft. nyerte el. (Folytatás a 3. oldalon) Kihívás kötélhúzásra Ország- és megyeszerte rengetegen elmondhatják magukról: a mögöttem hagyott na­pot egészségem és településem érdekében, testmozgással töltöttem. Míg a résztvevők rengeteg vidám élményt és néhány napig még kínzó izomlázat kaptak emlékül az im­már negyedszer megrendezett kihívás napjától, a szervezőknek maradt a számolga­tás, vajon hányadik helyen végeztek a legsportosabb település büszke címért vívott versenyben. Képünkön az isaszegi általános iskola tanulói kötélhúzásban bizonyít­ják ügyességüket (Összeállításunk a 15. oldalon) Talum Attila felvétele A Petőfi-szobornál Közös nagygyűlés Az Erdélyi Szövetség orszá­gos elnöksége csatlakozik a Bajcsy-Zsilinszky Társaság által május 26-án, ma este 6 órára a Petőfi-szoborhoz meghirdetett demonstráció­jához. A szövetség úgy ítéli meg, hogy a nemzeti össze­fogással, a választópolgá­rok megszólításával meg le­het azt a szocialista-szabad demokrata előretörést állíta­ni, amely az elmúlt négy év eredményeit veszélyezteti. Ezért az Erdélyi Szövetség arra kéri tagjait, hogy a Pe­tőfi-szobornál minél na­gyobb számban vegyenek részt az MDF, a KDNP, az FKGP és a FIDESZ közös nagygyűlésén. Ellenzékben A Kereszténydemokrata Néppárt ellenzéki szerepre készül a következő parla­menti ciklusban — erősí­tette meg Surján László pártelnök a KDNP elnök­ségének tegnapi ülését kö­vetően. A KDNP elnöke egyér­telművé tette, hogy a párt elvi-politikai felfogását és irányvonalát tekintve sem­milyen változás nincs, így határozottan cáfolta azo­kat a feltételezéseket és felröppent híreket is, me­lyek szerint a keresztény­­demokraták esetleg koalí­cióra lépnének a szocialis­tákkal. A legtisztább madár Míg háttérzajként a rádiót hallgatom, egy tudomá­nyos-ismeretterjesztő' kiadványban lapozgatok. Az állatok higiéniájáról szól az olvasott fejezet, amely egy helyütt felteszi a kérdést: melyik a leg­tisztább madár? Természetesen a válaszfis megad­ja, s e szerint az Egyiptomban honos íbisz. Ez a gyönyörű madár — írja a könyv — nem csak kí­vülről tisztálkodik, hanem vizet szív fel, s belülről is kiöblögeti a testét. Plinius római író szerint az ember az íbisztől tanulta a beöntést. Eddig jutok az olvasásban, amikor arra kapom fel a fejem, hogy egyik győzedelmes ornitológu­sunk — az egyik madaras ember — épp az aggo­dalmát fejti ki afölött, hogy odaveszett a nemzettu­datunk, amelyet pedig ünnepló' lélekkel kellene hordoznunk. Beszélgetőtársa — hogy stílusos maradjak —, a vörösbegy is helyeslőén bológat. — Túl sokat hi­vatkoztak rá a tulipánosok — mondja —, s így épp azt érték el, hogy devalválódott a nemzet fo­galma. Arról persze nem szól egyikük sem, hogy miféle világpolgáreszmék gyújtották rá a házat, hogy mi­féle kozmopolitizmuson élezett feje irtotta eddig a gyökereit. Sírnak-rínak még egy darabig a nemzeti tudat­építés ilyeténvaló kudarcán, s hogy az épületes eszmecsere véget ér, megpróbálok ismét bekapcso­lódni félbehagyott olvasmányomba. Mindenekelőtt megpróbálom emlékezetembe idézni, hogy Plinius szerint mit is tanult el az em­ber az íbisztől? Paizs Tibor Ha a törvény törvény marad Az elmúlt négy évben újjászervezett egyházi közok­tatási intézmények az első lépések annak érdeké­ben, hogy a vallásos szülők is világnézetüknek meg­felelően iskoláztathassák gyermekeiket. Az óvodák és az iskolák alapítása elé gördített akadályokat az egyházak a kezdeményező és támogató helyi közös­ségek segítségével sikeresen legyőzték. De vajon vannak-e garan­ciák az új felekezeti intéz­mények zökkenőmentes működtetésére, valamint az igényeknek megfelelő­en az egyházi közoktatási rendszer további bővítésé­re — kérdeztük a várható kormányváltozás küszö­bén Korzenszky Richárd­­tól, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium mi­niszteri biztosától. — Az Oktatáskutató In­tézet legutóbbi felmérése szerint a felnőtt lakosság 20 százaléka mondja az egyház tanításai szerint vallásosnak magát — kezdte a tényekkel Kor­zenszky Richárd. — Keve­sebb 20 százaléknál, aki egyértelműen nem vallá­sosnak tartja magát. A ma­radék mintegy 60 száza­lék valamilyen módon val­lásos érzelmű. Ugyanez a felmérés arról is tudósít: a felnőtt lakosság csaknem 50 százaléka támogatja, hogy az egyházak szere­pet vállaljanak a közokta­tásban. E magas igények­kel szemben az 1993—94-es tanévben a közoktatási intézmények­nek csupán 2,9 százaléka volt egyházi fenntartású. Ebbe beletartozik az a nyolc katolikus, egy refor­mátus, illetve zsidó gimná­zium is, amely az elmúlt negyven évben folyamato­san működött. Vagyis ösz­­szesen 32 óvoda, 78 általá­nos iskola, 47 gimnázi­um, 7 szakközépiskola, 6 szakmunkásképző, vala­mint néhány kollégium és felsőoktatási intézet áll ma egyházi irányítás alatt. Az adatokból egyér­telműen következik, hogy a társadalom igényei jó­val meghaladják a 2,9 szá­zalékos egyházi részvételt az oktatásban. — Élnek-e ezek a vallá­sos vagy a vallás értékeit elfogadó rétegek a feleke­zeti iskolázatatás lehetősé­gével? *— Az elmúlt negyven évben is működő és érté­keit egyértelműen bizonyí­tó gimnáziumokba válto­zatlanul többszörös a túlje­lentkezés. Az újonnan in­duló intézményekbe is ál­talában bőségesen van je­lentkező. (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom