Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-24 / 118. (119.) szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 24., KEDD Ki mit tud Gödöllőről? Együttműködési megállapodás A pihenést nyújtó város i ?,/ Hónapok óta a város történelmében búvárkodtak Gö­döllőn azok a gyerekek, akik beneveztek a Tudod-e Gö­döllőről...? című helyismereti vetélkedőre, melyet a Pe­tőfi Sándor Általános Iskola Pátria Köre és a Városi Múzeum hirdetett meg, s melynek lebonyolítását számos intéz­mény és magánszemély támogatása tette lehetővé. A döntőre május 18-án került sor, a múzeumi világnapon, mely azért is jeles nap, mert Nagy Sándornak, a gödöllői mű­vésztelep alapító tagjának, ké­sőbb vezetőjének születésnapja — s idén születésének éppen 125. évfordulójára emlékezhe­tünk. Százharminckét általános is­kolás, negyvennégy háromtagú csapatot alkotva gyűlt össze a döntőre a Városháza előadóter­mében. Merva Mária, a Városi Múzeum igazgatója bevezetőjé­ben elmondta, hogy az idei mú­zeumi világnap jelmondata: „színfalak mögött a múzeumok­ban”. A gödöllői múzeum is be­pillantást engedett a gyerekek­nek a raktáraiba, az ott őrzött tár­gyakat beépítették a vetélkedő anyagába. A most szerzett tu­dást majd egész életükben kama­toztathatják a gyerekek, annak birtokában sikerrel képviselhe­tik városukat. Körösfői Kriesch Aladár ex librise Merva Mária bemutatta a zsű­ri tagjait: Bárdy Péter, a Török Ignác Gimnázium tanára, a Lo­kálpatrióta Klub alapító tagja, II- lésné Fábri Erzsébet, a Török Ig­nác Gimnázium tanára, Fiilöp Attiláné, a Juhász Gyula Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, Halász Péter, a Magyar Művelő­dési Intézet igazgatója, a Honis­mereti Szövetség alelnöke, Rakó József, a Pro Patria Szövet­ség országos elnöke. A zsűri el­nöke Kiss Éva, a Török Ignác Gimnázium tanára helytörténész. Elhangzott Péter Eta „Emlé­keznek a gödöllői dombok” című verse. Gémesi György polgármester beszédében nagyra értékelte, hogy a fiatalokkal felismertetik: fontos számukra Gödöllő múltjá­nak ismerete. Lépés ez afelé, hogy odaadó polgárai legyenek a városnak. Sokáig amolyan „al­vó városnak” tartották számon Gödöllőt, ahová a pesti munka­helyekről, pesti kulturális intéz­ményekből csak pihenni térnek haza lakói. Megváltozhat ez a vélekedés, ez a gyakorlat, ha tisztában leszünk azzal, milyen nagy szerepet játszott az elmúlt századok során hazánk történel­mében, kultúrájában ez a telepü­lés. Major Jenőné, a Petőfi Sán­dor Általános Iskola tanára, Pát­ria Körének vezetője visszaemlé­kezett: 1993. novemberében negyvenhét csapat nevezett be a vetélkedőre. A két eddigi fordu­lót a most jelen levő csapatok ol­dották meg. Az első forduló fel­adata volt: legalább három mu­zeális értékű tárgy gyűjtése. Két­százhatvanegy tárgy gyűlt így össze, melyekből válogatás lát­ható a művelődési központ elő­csarnokában. A második fordu­lót szellemi totó jelentette. A for­dulók között sem pihentek a ver­senyzők, a felkészülés folyama­tos volt, jártak a múzeumban, részt vettek előadásokon. Faludi Ildikó, a városi múze­um munkatársa ismertette a sza­bályokat, vezette a versenyt, mely jórészt írásbeli feladatok megoldásából állt — így csupán a verseny végén derült ki a siker vagy a sikertelenség. csapat millenniumi magyar sely­met, az 1896-os budapesti világ­­kiállítás térképét. Huszonhét tár­gyat gyűjtött a Városháza csa­pat, tizenhármat a Lekvároscsjr­­ke csapat. A múzeumi feladato­kat legjobban teljesítették az er­­keles lányok, ők a Lokálpatrióta Klubtól könyveket kaptak. A III. helyezett csapat tagjait 1500-1500 forintos, a II. helye­zetteket személyenként 2000 fo­rintos, az I. helyezetteket 2500 forintos takarékkönyvvel jutal­mazták. A művésztelepet alapító társak: Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura (Nagy Sándor: Kettőd arckép) Mielőtt kihirdették volna az eredményt, Rakó József átadta az országos működési engedélyt és az alapítólevelet a verseny­szervező Pátria Körnek. A helye­zéseket Kiss Éva ismertette, a dí­jakat Gémesi Györgytől vehet­ték át. Különdíjat, kosárlabdát, illetve kirakós játékot kaptak a tárgyak gyűjtésében kiváló mun­kát végző csapatok. A Grassal­­kovich-kastély csapat gyalugyűj­­teményt, közte 1846-os donga­­gyalut hozott. A HA-KO-LU III. díjas lett a Damjanich Já­nos Általános Iskola Juharos csa­pata — Hovodzák Mátyás, Fe­hér László, és Szabó Andrea. II. díjas a Petőfi Sándor Álta­lános Iskola Nemzetőrök csapa­ta — Berecz Szilvia, Bolyós Na­tália és Mersdorf Anna. I. díjas az Erkel Ferenc Általá­nos Iskola Gödöllői trió csapata — Benedek Adrienn, Gaál Anna és Szilasi Éva. (nádudvari) A kézműveskultúra védelmében A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Ásványrá­rói Tájházában hét intézmény és szervezet (a Magyar Műve­lődési Intézet — és a Magyar Művelődési Intézet Népi Ipar­­művészeti Tanácsa, az IPOSZ és az IPOSZ Orszá­gos Kisipari Kézműves Taná­csa, a Népművészeti Egyesü­letek Szövetsége, az Orszá­gos Népművészeti és Háziipa­ri Szövetség és a Képző és Iparművészeti Lektorátus) együttműködési megállapo­dást kötött. Az együttműkö­dés fő célja: az élő tárgyalko­tó népművészeti és kézműves­kultúra hagyományos értékei­sMjfe, A big band muzsi­­fi^wka művelői Nagy­­kőrösön tartják or­­éüm szagos találkozóju­kat május 28-án és 29-én. Az előadás-sorozat szomba­ton délután 3 órakor kezdő­dik a Deák téren, esős idő­járás esetén pedig az Arany János Művelődési Központban. A helybeli együtteseken kívül fellép a ráckevei, három budapesti, nek védelme, ezen értékekre épülő alkotások művészi szín­vonalának a biztosítása annak érdekében, hogy a bemutatás­ra és a forgalomba kerülő al­kotások népműszethez méltó esztétikai színvonalat képvi­seljenek. Ennek érdekében kö­zös pályázatokat írnak ki, ha­zai és külföldi kiállításokat rendeznek, valamint együtt­működnek a képzések és to­vábbképzések szervezésében. Az együttműködő szerveze­tek keresik a lehetőséget a ke­reskedelmi hálózat bővítésé­re, s ezáltal a minősített alko­tások értékesítési feltételeinek a javítására. Adám Jenő dalverseny Ünnepélyes díjkiosztóval és a díjazottak fellépésével megtar­tott gálahangversennyel vasár­nap Szolnokon véget ért az első alkalommal megrende­zett Ádám Jenő országos dal­verseny. A neves zeneszerző és pedagógus emlékére meg­hirdetett vetélkedőre hatvanki­­lenc dalkedvelő diák érkezett, akik három napon át adtak íze­lítőt énektudásukból és elő­adói képességükből. Mind a dalverseny záróese­ményén a szervezők elmond­ták, a műfaj kedvelői két év múlva újra találkoznak majd a Tisza-parti városban, és min­den bizonnyal látványosabb külsőségekkel, az 1996-os bu­dapesti expo egyik vidéki kísé­rő rendezvényeként. A főiskola eló'djét Eötvös József alapította Nemzetiségi képzés a tanítóképzőn Az idei tanév végén kapják meg diplomájukat azok a fiata­lok, akik a Budapesti Tanítóképző Főiskolán a német nem­zetiségi tanító szakot választották. A 125. éves jubileumá­ra készülő főiskola az elsők között vállalta a nemzetiségi ta­nítóképzés nem könnyű feladatát. Erről és a főiskola sokré­tű munkájáról beszélgettünk dr. Bodó Sándorné adjunk­tussal, az Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék Német Nem­zetiségi Munkacsoportjának vezetőjével. A munkacsoportban 3 ma­gyar, 2 német és egy osztrák vendégtanár oktat, s egy szak­vezető tartja a kapcsolatot a főiskolások és a gyakorlóis­kola között. Dr. Bodó Sándor­né, Debrecenben végzett a Kossuth Lajos Tudomány­­egyetemen és 1989-ig semmi kapcsolata nem volt a ma­gyarországi kisebbségekkel, de fontosnak érezte, hogy a hazai tanítóképzésben előse­gítse a német anyanyelvi ok­tatást. Újjáélesztett hagyomány A Magyarországi Németek Szövetségének megkeresésé­re vállalta, hogy motorja le­gyen az 1990-ben bevezetett német nemzetiségi tanítókép­zésnek. A második világhábo­rú előtt volt már hazánkban ilyen képzési forma (a Veres Pálné utcai tanítóképzőben), és az akkor végzett idős taní­tók ma is rendszeresen talál­koznak egymással. A stuttgar­ti Külkapcsolatok Intézeté­nek munkatársa, Hibsch asz­­szony is lelkes pártfogónak bizonyult és értékes könyv­ajándékokkal segítette az ok­tatást. Az itt végzett diákok a ma­gyar tanítói oklevél mellé egy német nemzetiségi taní­tói diplomát is kapnak. A kép­zés ezért 4 éves és igen nagy heti óraszámban (30-35 óra) folyik. Az általános szaktár­gyak mellet német nyelvet és irodalmat, valamint országis­meretet, külön nemzetiségi is­meretet és irodalmat, ezenkí­vül német anyanyelvi tan­tárgypedagógiát oktatnak. A negyedik évfolyam első fél­évét Augsburgban töltik a hallgatók a TEMPUS-prog­­ram keretében, az Augsburgi Egyetem (mint partnerinté­zet) segítségével. Itt nem csak tanulnak, hanem német iskolában hospitálnak és taní­tanak is. Majd az utolsó félév­ben heti két napot a Budaörsi 3. Sz. Általános Iskolában töl­tenek, amely a főiskolások „külső gyakorlóterepe”, ahol Némethné Gálvölgyi Mária lelkesen és sok ötlettel segíti módszertani fejlődésüket. Nem csak kemény munka A hét többi napján folytatják tanulmányaikat. Szakdolgoza­tukat németül írják és védik meg. Az adjunktus asszony el­mondta, hogy munkájukat a külföldi partnereken kívül a Magyarországi Németek Szö­vetsége is figyelemmel kíséri és támogatja. Az idén újra felvételt hir­detnek azok számára, akik a német nemzetiségi tanítókép­zés iránt érdeklődnek, s a jö­vőben kétévenként indítanak ilyen évfolyamot. A főiskolán nem csak ke­mény tanulás folyik, bőven van alkalom kulturális és sporttevékenységre, színját­szásra, az irodalom művelésé­re, szakköri munkára. Már a főiskola belső beren­dezése is kedvet ébreszt arra, hogy a fiatal tanítójelölteit e falak között töltsék tanulóéve­iket. A nagyablakos, világos folyosókat hatalmas növé­nyek teszik otthonossá, a fala­kon fotók, gyerekrajzok. Az első emeleten az idegen meg­ismerkedhet a főiskola és a magyar tanítóképzés rövid történetével. A kiállítás ele­jén az első tanítóképző inté zet bronz faliharangja fogad, majd Eötvös József képe mel­lett a folyosó mindkét olda­lán üvegtárlókban elhelyezett emlékek. Láthatunk itt régi tanterveket, a Néptanítók Lap­jának legrégebbi számait, ok­leveleket és osztálynaplókat, tablókat, emlékérmeket, év­százados hangulatot árasztó kísérleti eszközöket. Történelem a jelenben Az első tanítóképző intéze­tet, a főiskola elődjét, 1869-ben alapította Eötvös József vallásügyi és oktatási miniszter. A budai tanintézet 1911-ben kapta mai épületét a Kiss János altábornagy ut­cában, s azóta szinte folyama­tosan bővítették, hiszen az is­kola profilja is bővült. 1975-ben kapott főiskolai rangot. 1989-ben 816 nappa­li tagozatos diákjuk volt, s ez a szám 1993-ban 1134-re emelkedett. Modem könyvtár segíti a tanulást és nyelvi laboratóri­um áll a hallgatók rendelke­zésére. Az Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék életében az év Az első tanítóképző (Buda­pesti Elemi Tanítóképző) ki­­csengető harangja — 1869-ből, ma a főiskola fo­lyosóján látható nagy eseménye volt a márci­usban megrendezett német módszertani konferencia, gyermekirodalom és számító­­gépes nyelvoktatás témában, németországi egyetemi taná­rok részvételével. Dr. Bodó Sándorné el­mondta még, hogy végzős hallgatóikat jó álláslehetősé­gekkel várják az általános is­kolák, s a faliújságon közzé­tett hirdetések is ezt bizonyít­ják. (muth) a debreceni big band. A nagyszabású zenei ese­mény díszvendégei lesznek Körmendy Vilmos és Tom­­sits Rudolf. A nagykőrösi önkormányzat és a helyi Weiner Leó Zeneiskola je­lentős segítséget nyújtottak a találkozó rendezésében Kochan József és Wolf Já­nos vállalkozók valamint a Pécsi Ferenc Fúvószeneka­ri Alapítvány. Országos big band találkozó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom