Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-21 / 118. szám
Megkérdeztük Mi lesz a volt nagypréposti palotában? A katolikus egyház nemrégiben visszakapta a helyi önkormányzattól egy negyvenes években államosított váci ingatlanát, a Március 15. tér 4. szám alatt lévő nagypréposti palotát. Milyen célt fog szolgálni a jövőben a patinás földszintes épület? — kérdeztük Varga Lajost, a váci egyházmegye püspöki irodaigazgatóját. — Egyházmegyei múzeum létesül a barokk stílusban épült házban — válaszolt Varga Lajos. — Ha minden az elképzeléseknek megfelelően alakul, a kiállítóhely akár már ez év végén fogadhat látogatókat, a legkésőbbi nyitási határidő 1995. első féléve. A bemutatandó gyűjteményről annyit: a magyar államalapítástól századunkig minden korból tartalmaz tárgyi emlékeket, szakrális műalkotásokat, így felbecsülhetetlen értéket képvisel. Olyan értéket, amely minden bizonnyal óriási érdeklődésre tarthat számot. Mostanáig — állandó kiállítóhely híján — csak ritkán és nem is teljes anyagával, művelődési házakban, templomokban rendezett időszakos tárlatokon került az anyag a nagyközönség elé, s ma még kevesen ismerik. (r. z.) Halló 04, halló 05, halló 07! Holttest a kútban Egy huszonkilenc éves férfi holttestére bukkantak tegnap, a hajnali órákban az Örkényi templom kertjének kútjában. A hullát a tűzoltók emelték ki, a haláleset körülményeinek tisztázása folyamatban van. Adományokat várnak A nagykőrösi szoci| ális otthon vezetésé■ nek elismerésre méltó szándéka teljesült. Sikerült megoldani az idős, magányos emberek szállást adó otthonának bővítését. A rászorultak ellátási gondjain jelentősen enyhítő kedvezményt a napokban adják át. Sajnos a berendezésére már nem futotta a város költségvetéséből, ezért az önkormányzat és a település egyesített szociális intézménye a polgárokhoz, intézményekhez, vállalatokhoz, vállalkozókhoz fordul segítségéért. Bútorokat és egyéb használati tárgyakat kérnek, de szívesen fogadják az anyagi támogatásnak minden formáját. Kérik, hogy az adományozással kapcsolatban a szociális otthon vezetőjében, lgnácz Istvánnéhoz forduljanak az Ady Endre utca 16. szám alatt vagy a 350-408-as telefonon. Újra megnyitotta kapuit a Pap-szigeti kemping Szentendrén-. A magas lábakon álló faházapartmanok kis híján idén is víz alá kerültek, de szerencsére a Duna szintje nem érte el a házak alját. Sátrat még csak a merészebbje vert a szigeten, amely a kétkerekűek rajongói számára is jobban megközelíthetőbbé vált a főút mellett kiépült kerékpárúnál. A kempinget és a hozzá tartozó Danubius Hotelt az öt éve működő Ister Kft. bérli a Pest Megyei Önkormányzattól. A cégről tartott sajtótájékoztatón elmondták: ez a jogviszony nehezíti, hogy komolyabb beruházásba fogjanak a szálloda épületén belül. Az Ister a forgalommal elégedett, ebből idén a belföldi aránya nőtt jelentősen. Az üzemeltetők színes programokkal igyekeznek vonzóbbá tenni a Pap-szigetet a turisták számára. Saját szervezésű tanfolyamaiknak ad helyet a szálloda, tematikus táborok lakóit várja a kemping. Az itt pihenők szervezett kirándulásokban is részt vehetnek, ezekből a legérdekesebbek a Duna Yacht Kft. zenés hajókirándulásai. (nánási) Mendén pünkösdkor különös és ritka szokás dívik az evangélikus templomban. Különös és ritka, mert talán az egész országban sehol másutt nem találkozni hasonlóval. Mendén az 1920-as évek elején kezdődhetett, és még napjainkban is tart ez a szokás: pünkösdkor feldíszítik a templomot, és „májfát” is állítanak. A díszítés mindig ugyanolyan, mint az előző években, és mindig ugyanazon padok mellett állnak a frissen kivágott nyárfák (e padokon már meglátszanak a kötelek nyomai). A fák illatukkal az egész templomot elárasztják. Évről évre szebb és meghittebb ez az esemény a mendeiek számára. A templom bejárata előtt a diadalíven ott függ a tábla és fogadja a templomba érkezőket: „Erős vár a mi istenünk.” A templom feldíszítésének szolgálata a II. világháborúig a fiatalok feladata volt (az ezt követő időszakban sajnos kevesebben jöttek). A fiatalok annak idején pünkösd előtti szombat délután a templom előtt gyülekeztek, s együtt indultak el onnan a „májfák” (nyírfák) beszerzésére. Bizony sokszor több kilométerre is el kellett menniük, hogy megfelelő fát találjanak, amelyet aztán vállukon cipeltek a templomhoz. Az 5-6 méteres fa többnyire egy vastagabb ágból készül. Kötélen engedik le, hogy meg ne sérüljön. Nyolc-tíz darab ilyen fát szoktak felállítani, s mikor ezzel készen vannak, akkor az asszonyok nekilátnak a feldíszítésükhöz. A már előre gondosan elkészített, kikeményített, kivasalt régi kendőket, szalagokat, az ősök által kivarrt vállkendőket és asztalterítőket kötözik fel a fára. Az ágak öszszeémek, s egészen a templom mennyezetéig felérnek. Az oltár kerítését sűrűn befonják virágokkal. Ilyenkor a Szentlélek munkájának utat engedve, a kemény szívek is meglágyulnak a ,Jövel Szentlélek Úristen” kezdetű énekre. Adja Isten, hogy ez a mendei pünkösdi szokás mindig megmaradjon és öröklődjön utódainkra is. Kriskó Zoltán Rendkívüli megyei közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Lényegében egy tervezetről van szó, amelyben Vörösmathy Dániel, a kórház főorvosa magánvállalkozásához a megye támogatását kérte. Javaslata szerint a tulajdonos önkormányzat, a kórház vezetőinek egyetértésével, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat beleegyezésével lemondana az Országos Egészségpénztár finanszírozásának bizonyos hányadáról, a magánvállalkozás javára. A közgyűlés tagjai közel egy órás vita után azt a határozatot hozták, erről a támogatásról sem a kórház, sem a megye nem tud lemondani. Döntés született néhány személyi kérdésben, s elfogadta a közgyűlés a hivatal ügyrendjéről, belső szabályozásáról szóló előterjesztést. A közgyűlés határozata értelmében létrejöhet a Pest Megye Tűzbiztonságáért Közalapítvány. A Budapesti Közlekedési Szövetség megalakításának előkészítő munkálataiban részt kíván venni a megyei önkormányzat, s elvileg támogatja a szervezet életre hívását. J. Sz. I. Tárlat a templomért A tavaly áprilisban leégett alsógödi római katolikus plébániatemplom helyén felépítendő új Isten-háza megépítését segítendő képzőművészeti kiállítás és egyben aukció nyílt meg a napokban a váci Madách Imre Művelődési Központ aulájában. Az egy hónapig nyitva tartó tárlaton kiállított műveket alkotóik önzetlenül ajánlották fel a nemes célra. R. Z. Együtt hatásosabb (4.) Az ellenőrzésben az egyidejűség a legfontosabb A Pest Megyei Munkaügyi Központ közös ellenőrzésben állapodott meg több megyei területi szervezettel. Az együttes fellépés egyik célja az engedély nélküli munkavégzések feltárása és visszaszorítása. De miért kell ehhez egyszerre munkaügyi szervezet, rendőrség, APEH és nyugdíjbiztosító? Erről kérdeztem az együttműködési szerződés aláíróit. — Mi szeretettel várjuk a hazánkba érkező külföldi állampolgárokat — magyarázta a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon Haibach Adámné alezredes, az igazgatásrendészeti osztály vezetője. — Akkor is, ha turistaként vagy látogatóba érkezik, és akkor is, ha dolgozni szeretne nálunk. Ez utóbbi esetben persze tartózkodási és munkavállalói engedélyre van szüksége. Meg is adjuk ezt, ha a leendő munkáltató kéri. A probléma ott van, hogy általában nem kéri. A külföldi turistaként lép be az országba, aztán feketén dolgozni kezd. Mi általában nem is tudunk róla, amíg nem történik vele valami. — Mi történhet? — Bármi. Szabálysértést követ el, megtámadják, ellopják az útlevelét, vagy egyszerűen lebukik egy ellenőrzésen. A külföldiek által végzett feketemunka elég sok. A környező országok kiszolgáltatott nincstelenjei állnak munkába engedély nélkül. — Tudják ezek az emberek, hogy tilos az, amit tesznek? — A legtöbbjük nem. A törvényt általában nem ők szegik meg. Az engedélyt ugyanis a munkáltatónak kell (kellene) megkérnie. De neki ez egyáltalán nem érdeke. Sőt, sokszor éppen ő az, aki kioktatja a külföldit, hogy 30 nap után haza kell utaznia egy napra, aztán újra visszajöhet, és folytatja ott, ahol abbahagyta. Vagy a munkáltató veszi el az útlevelet azzal, hogy megszerzi a szükséges engedélyeket, de közben nem tesz semmit. Sokszor még ő zsarolja a munkavállalót azzal, hogy szabálytalan, amit tesz. — Ez mind az ellenőrzés szükségességét igazolja. — Mi folyamatosan ellenőrzünk. Kell is, már a munkavállalási engedélyeket is hamisítják, az útlevelek között is sok az utánzat. Jönnek a külföldiek a zöld határon át, illegálisan árulnak a piacokon, vagy elszegődnek a mezőgazdasági munkák idején egy-egy gazdához. Az embereink folyamatosan ellenőriznek. Ott vannak a pályaudvarokon, a piacokon a közúton, a szállásadóknál és a vállalkozóknál. — Az együttműködési szerződés alapján mi lesz új? — Az egyidejűség. Esetenként már vettünk részt munkaügyi ellenőrzésen. Ha felkértek minket erre, akkor adtunk hatósági segítséget. De a munkajog kérdésébe nekünk nincs beleszólásunk. — Mit szoktak ellenőrizni? — Mi a tartózkodási engedélyt, az útlevelet, a lakhatást nézzük. Azt, hogy a külföldi rendelkezik-e annyi pénzzel, hogy megéljen. Van-e lakása, és rendezettek-e munkakörülményei. Volt olyan esetünk, hogy szabályos munkavállalási engedély mellett 40 embert találtunk 12 ágyon elhelyezve. Itt azonnal visszavontuk a kiadott engedélyt. De gyakran tapasztalunk olyan szabálytalanságot is, amely nem ránk tartozik. — Mondana példát? — Gyakran tapasztaljuk, hogy a munkavállaló más munkakörben dolgozik, mint amire az engedély szól. Találkoztunk olyan hellyel is, ahová 110 munkavállalói engedélyt adtunk ki, de az ellenőrzés során nem találtunk egyet sem. Ide már együttes fellépés kell. — És lesz együttes fellépés? — Biztosan lesz. Ezért kötöttünk együttműködési szerződést. Vége Gelléri Miklós Törökbálinti megegyezés Leütötték az egyezséget tegnap délelőtt a törökbálinti földárverésen. Ennek értelmében a kijelölt táblákból a helyiek huszonnégy hektárnyit oszthatnak fel maguk között. A fővárosiak, illetve a máshonnan érkezettek pedig egy tizennyolc hektáros darabon osztozkodhattak. Az egyezség kihirdetése után az egybegyűltek — jogosultságuk igazolását követően — megkezdhették a táblák feltöltését. — Itt is sikerült elérnünk, hogy az emberek elégedetten térhessenek haza — mondta lapunknak Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője. — Mutatja ezt az is, hogy az egyezség bejelentését és leütését a résztvevők egyértelmű lelkesedéssel, tapssal fogadták. Természetesen megtörtént a törvény által előírt ellenpróba is, de senki sem helyezkedett szembe az egyezséggel. Ehhez megfelelő előkészítésre volt szükség, melyből a helyi földrendező bizottság is elismerésre méltóan kivette a részét. Igaz, hogy háromnapos kemény munkába került, de ezért megérte. S egyúttal Törökbálint jó példa lehet azoknak a Budapest környéki településeknek is, ahol még hátra vannak az árverések. Azaz: jó hozzáállással a legnehezebbnek látszó helyzetekből is eredményesen lehet kikerülni. N. L. Olajos üzlet A költségvetés módosításának végleges jóváhagyása volt a leglényegesebb napirendi pontja a százhalombattai rendkívüli önkormányzati ülésnek a napokban. Kiderült, hogy közel 400 millió forint hiányzik ahhoz, hogy a bevételi és kiadási oldal egyensúlyban legyen. A hiány az igen költséges telefonberuházás és piacépítés következménye. A testület úgy döntött, egyik beruházásról sem mond le a város, hiszen mindkettőre igen nagy szükség van, nem beszélve arról, hogyha az épülő bevásárlóközpontot egy további szárnnyal bővítenék, bérbevenné azt egy német érdekeltségű kiskereskedésekkel foglalkozó cég. A társaság olyan magas bérleti díjat fizetne, hogy abból két-három év alatt megtérülne a beruzházás. Valószínű, hogy a város 2,3 milliárd érékű Mol-részvényekhez jut, amelyeknek értékesítése után már nem okoz gondot a 400 milliós hiány megszüntetése. Ennek ismeretében a százhalombattai testület a részvények értékesítése mellett döntött. V. Cs. Pünkösdi népszokás Mendén Pap-szigeti nyitány
