Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-20 / 117. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁJUS 20., PENTEK Új érdekvédelmi szövetség Szakadás a VMDK-ban Felmérés az Európai Unióban Elsőként támogatják hazánkat A Vajdasági Magyarok Demokratikus közösségének zentai közgyűlése után nyilvánvalóvá vált, hogy az egyetlen magyar szervezetben a két áramlat hoszszabb időn át már nem lesz képes az együttműködésre. A Hódi Sándor (korábbi egyik alelnök) nevéhez fűződő pénzügyi botrány alapjában véve két politikai elképzelés és stratégiai összeütközést palástolta, a valódi ellentétek azonban a vártnál előbb a felszínre kerültek. A szétesési folyamat az alapszervezetekben mutatkozott meg először, most pedig egy rangos nevekből álló kezdeményező bizottság bejelentette, új érdekszövetséget kíván létrehozni. A kezdeményezők között találjuk Hódi Sándort, Csubela Ferencet, aki az elnökválasztáson közvetlen riválisa volt Ágoston Andrásnak, Tóth Horti Gábort és Bacskulin Istvánt, Zenta, illetve Kanizsa önkormányzatainak polgármestereit és másokat. Az összejövetelről kiadott közlemény szerint május 18-án Tóthfaluban megbeszélést tartottak azok a vajdasági magyar polgárok, akik hiányolják a nemzeti közösségünk integratív érdekvédelmét. A jelenlevők az alapító okirat aláírásával létrehozták a vajdasági magyarok érdekvédelmi szövetségét, amely fel kívánja ölelni mindazon egyéneket, intézményeket, akik, illetve amelyek tevékenyen részt szeretnének venni a vajdasági magyarság mindennapos gondjaival kapcsolatos érdekek képviseletében. A kezdeményezők abban állapodtak meg, hogy a szövetség alakuló közgyűlését egy hónaon belül kell megtartani. Sinkovits Péter Újvidék Magyarország végzett az élen a felmérésben, amelyet az Európai Unió tagországaiban végeztek, s amely egyebek között arra kérdezett rá: az EFTA— 4-ek tagfelvétele után mely további országok EU-csatlakozását támogatnák? A megkérdezettek 64 százaléka említette elsőként Magyarországot, szorosan utána következett Lengyelország 61 százalékkal, Csehország 59 százalékkal, végül Szlovákia 57 százalékos támogatottsággal. A felmérés eredményét — amely összesen öt témakört ölelt fel, ezek egyike a további kiszélesítés — tegnap tették közzé a brüsszeli EK bizottság központjában. Az áprilisban végzett adatgyűjtés tanulságai szerint különösen a keletnémetek körében nagy a magyarok támogatottsága (81 százalék), de általában is Németországban jelölték a legtöbben hazánkat elsőként (összesen 72 százalék). Az EU-tagállamok között két olyan ország akadt csupán, amelynek közvéleménye a lengyel tagságnak adott elsőbbséget — Írország és Nagy-Britannia. A nagyvilág hírei * Díszdoktorrá avatták a bukaresti egyetemen tegnap Pungor Ernő akadémikust, az OMFB elnökét, tárca nélküli minisztert. Heves tüzérségi harcokról számolt be a Közép-Boszniát Tuzlával összekötő utánpótlási útvonal mentéről az ENSZ szóvivője tegnap a Reuter jelentése szerint. Két év múlva, 1996-ban úgy kell megreformálni az EU-t, hogy képes legyen bánni 20—25 tagállammal — mondta a The Independent című brit lapnak adott búcsúnyilatkozatában Jacques Delors, az Európai Unió brüsszeli bizottságának rövidesen távozó elnöke. Hajszában nyert bizalom Silvio Berlusconi kormánya négy kereszténydemokrata szenátor „technikai távolmaradásának” köszönhetően kapta meg a bizalmat az olasz szenátusban. A szerda késő esti bizalmi szavazást követően az Olasz Néppárt vezetősége felfüggesztette a négy szenátor párttagságát. A március végi parlamenti választásokon győztes jobboldali koah'ció csak a képviselőházban szerzett megnyugató többséget, a szenátusban nem. Már a szenátus elnökének megválasztásakor is csak hajszálon múlt Berlusconi pártjának, a Forza Itália jelöltjének a sikere. Carlo Scognamigliót a szavazatok másodszori átszámlálása után hozták ki 161—160 arányban győztesnek. Az olasz képviselőházban tegnap kezdődött meg a bizalmi vita. A szavazás ma várható. Az egész procedúrát mindenki üres formalitásnak tekinti, mert kellemetlen meglepetést Silvio Berlusconinak csak az okozhatna, ha valamelyik szövetségese testületileg lázadna fel ellene. Fajgyűlölet Szlovákiában Már régóta nincs valami rendjén Szlovákiában. Amióta ránktört a felemás rendszerváltás, a közvéleménykutatások jelentős idegengyűlöletről tanúskodnak. A cigányok, zsidók és magyarok iránti ellenszenv ma már nyíltan tenyészik a sajtó hasábjain és egyes, nem is jelentéktelen súlyú pártok is nyilatkozataikkal, a politikusok véleményükkel olajat öntenek a tűzre. Az érdekes csak az, hogy ha Magyarországon bárki, akár csak egy félreérthető célzást tesz, már visít a kórus. Szlovákiában pedig az egyértelmű megnyilatkozások fölött is elsiklanak, és nemzetközi visszhangja alig akad az ilyenfajta elszólásoknak. Amilyen egy ország politikai kultúrája, olyanok a vezetői. Hosszú felsorolás helyett álljon itt bizonyítékul egy névtelen levél, melyet a szerényen, háttérben maradó szerző küldött szét nemcsak a megszólításban szereplő képviselőknek, hanem üzemeknek és más személyiségeknek is. Sajnálatos módon, nincs tudomásom róla, hogy bárki is feljelentést tett volna ebben az ügyben. Következzen a levél teljes terjedelemben. Zárójelben megjegyzéseket fűzök, amelyek az olvasó tájékoztatását szolgálják. „Tisztelt képviselők! Meg akarom Önöknek köszönni az Önök okos szavazását a szlovák parlamentben. Tudják mindannyian, akik olyan hűségesen támogatták a Demokratikus Baloldal Pártját (az MSZP szlovákiai hasonmása), hogy az árulás volt a saját nemzeten, a szüle-szlovákokat értem alatta és nem az úgynevezetteket. (Tudniillik az volt árulás a levélíró szerint, hogy Meciar kormányfőt a parlament viszszahívta.) Un. szlovák az államelnök úr, Weiss (a Demokratikus Baloldal Pártja elnöke, képviselő), Cérnák (a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt volt elnöke, most a mérsékelten Nemzeti Demokrata Párt elnöke, képviselő), Miskovsky, Hrnko (nacionalista képviselők), Camogursky (a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, képviselő), Miklosko (az előbbi pártbeli helyettese, képviselő) stb. Ezek az úgynevezett szlovákok, zsidók. (Miután ezeket az urakat, akik a volt miniszterelnök leváltását megszavazták, illetve helyeselték, sikerült egy kategóriába sorolni, kezdődhet a rémmese.) Nézzünk a múltba, mi jót tettek velünk, szlovákokkal a zsidók. Nemzetünket kényszerítették, hogy dolgozzunk rájuk a bányákban, a földeken és mindenütt szolgáltunk nekik, mint rabszolgák és szolgák. Minden vagyon Szlovákiában a zsidóké volt, akik azt csalással írták saját magukra. A jegyző, a bíró, az ügyvéd, az orvos, a kereskedő, a kocsmáros, az arizátor, mind zsidók voltak. (Érdekes, a zsidó vagyont a fasiszta Szlovák Állam idején zsidók sajátították ki zsidóktól. De akkor mi értelme lett volna az egésznek?) A hadsereg szintén zsidó alapokon nyugodott. Ki lövette le Kragujevácban a katonákat? A zsidók. (Kragujevácban 1918. június 2-án katonai lázadás tört ki, melyet Marx alezredes levert és a rögtönítélő bíróság június 9-én 44 szlovákot ítélt halálra. Még aznap az ítéletet végrehajtották.) És még kevés volt a sérelemből, a magyaroknak segítettek elmagyarosítani a szlovák nemzetet. (Ez a sztereotípia mindig felüti a fejét. Az imént említett Camogursky édesapja, aki annak idején a szlovák parlament tagja volt, a változások után is ezzel indokolta a zsidók deportálásának szükségességét, mint annyian mások, akik mindmáig elő mernek könyvben és újságban rukkolni ezzel a véleményükkel.) Továbbá, amit cselekedtek, az az ártatlan szlovák gyermekek legyilkolása volt. Az áldozatot saját zsidó ünnepeik tiszteletére mutatták be. Igazolhatom, hogy mint három és fél éves gyereket elraboltak a szomszédbeli négyéves barátommal. Aratás volt és két falu a hegyek alján üres volt, csak a gyermekek játszottak a kút mellett. Akkor egy autó érkezett a faluba három zsidóval, és míg térdedre csapnál, máris az autóban voltál. Ordítani kezdtem, a barátom is, a gyerekek, akik kint voltak, hogy engedjenek el minket. Akkor kijött a falu bírája és ő megmentett minket. 1937-et írtunk. A szülők úgy neveltek fel minket, hogy hűséges szlovák legyek és a zsidóknak ne higgyek. Mindaz, ami Méciar úrral és kormányával történt, az zsidó munka. Szlovákia fel van építve és a zsidók jól akarnak élni, és Szlbvákiából második Izraelt akarnak csinálni. Miért nem úgy kell privatizálni, ahogy Meciar úr akarta? (Erre ma már könnyű a válasz. Amint azt a hivatalos vizsgálat kimutatta, a Meciar-kabinet törvényellenesen járt el sok esetben.) Mert most zsidók fognak privatizálni és a szlovákok otthon maradunk, de az idegenén. (Az olvasó bocsássa meg a pongyola stílust, de ragaszkodnom kellett az eredeti íráshoz, még ha egyes nyelvtani vétségeket magyarul képtelen vagyok visszaadni.) A zsidók Bősön, a Tátrában akarnak keresni, a fürdőkön és mindenütt ott, ahol jól lehet keresni. (Most, hogy esetleg kártérítést kell fizetni a hajózás leállásáért, igazán sokan gazdagodhatnak meg ezen az „üzleten”!) Weiss ezidáig a választásokról kiabált, most már nem kiabál a kormányban hosszú távon. (Ezzel a levélíró azt akarta mondani, hogy a szeptember végére kiírt választásokat az új kabinet most már nem akarja megtartani, ami aligha lehetséges az alkotmányosság megsértése nélkül.) Ján Lupták úr munkáspártot akar alapítani, de együtt fog működni Weissel. Ezidáig az eszén ült és rajta fog ülni továbbra is. Miért nem működik együtt a (Szlovák) Nemzeti Párttal? (Netán alakuljon egy új nemzeti-szocialista munkáspárt?) A szlováknak a szlovákkal kell tartania és nem szép zsidó dumákat hallgatni. Ezeket már épp eleget hallgattuk. Az első szlovák állam idején (1939—45 között) a zsidókat kikergették (helyesebben: deportálták) és a szlovák kormány jól tudott kormányozni, (mert) nem voltak ott zsidók mint ma és az államfő is zsidócska. (Nemrégiben a pozsonyi Republika tett közzé egy olyan hírt, miszerint az államfő felesége zsidó lenne, ami persze nem igaz, de ha az lenne, ebből sem lehetne semmilyen következtetést levonni.) Mindenütt szlovákok voltak. A zsidók szemünkre vetik, hogy pusztították és kikergették őket. Ez szükséges volt’ és ma is szükséges, hogy kikergessük őket. Nincs itt mit keresniük. Mit csinálnak a zsidók Palesztinában más nemzettel? (Most éppen autonómiát adnak a palesztinoknak, amit tőlünk mindezidáig megtagadtak.) Gyilkolnak fejetlenül. Az első világháborút a zsidók robbantották ki, a másodikat szintúgy és ami Jugoszláviában történik, az zsidó munka, mert el akarják foglalni az aranybányákat. (A tájékozott firkász semmiképpen sem akarja elismerni, hogy a trianoni békecsinálók lelkiismeretét terheli ez a barbár gyilkosságsorozat, sem azt, hogy a szláv testvériség hiedelme a gyakorlatban halott.) A második világháborúban hány millió szláv pusztult el? (Nos, erről talán Sztálin tudhatná a legtöbbet, hiszen az ő kíméletlenségén múlott, hogy annyi orosz pusztult el. Ő hagyatta cserben a lengyeleket és másokat is.) Azokat nem em legetik, csak a zsidók szenvedtek. Goj írnoknak hívnak minket, zsidóul kutyáknak. Ha a szlovák felszólal saját nemzete érdekében, mindjárt bőgnek, mint az őrültek a nacionalizmusról. Nekünk nemzetieknek kell lennünk és nem a szlovákok és- szlávok legfőbb ellenségeinek kívánsága szerint kell dolgoznunk. Mi, szlovákok a zsidók szerint, nem igényelhetjük az emberi jogokat. Nekünk a bitang cigányokat kell táplálni. Képviselő urak, meddig lesznek olyan buták és fognak idegen fajra hallgatni? Égyesülni kell és ki kell kergetni a zsidókat, cigányokat és az elmagyarosodott szlovákokat vissza kell adni a nemzetnek.. (Talán egy újabb reszlovakizáció árán!?) Ä mongol-magyarokat szintén Ázsiába kell küldeni, ahonnan ezek a csirkefogó fajták származnak. A nagyapám azt mondogatta, hogy a magyarok, a cigányok és a zsidók Jákob gyermekei, ezért tartanak úgy össze. Fogjunk össze végre, mi szlovákok is, ne engedjük magunkat ilyen undorító nemzettel összeuszítani. És ezért Szlovákiát a szlovákoknak, Palesztinát a zsidócskáknak, a cigányoknak Kasmírt, a mongol-magyaroknak Mongóliát. H az a csürhe elvonul Európából, nekünk szlovákoknak elég kenyerünk lesz, máskülönben elpusztulunk. (Vajon Dél-Szlovákiában ezidáig kik tenyésztették a kenyérnek való gabonát?) Pusztítsd! (Eredetiben: Morho!)” Eddig a levél, melyet a Bars megyei Újbányán adtak postára. Nincs mit hozzáfűznünk. Nyilvánvaló, hogy az illető nem tud szabadulni az első Szlovák Állam idején belétáplált jelszavaktól és gyűlölettől. Ez az út csakis a szlovák nemzet újabb tragédiáját készítheti elő. Éz a fajgyűlöletről árulkodó levél bumeráng, mely elhajítóját fogja fejbevemi. Balassa Zoltán