Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-18 / 115. szám

JS PEST MEGYEI HÍRLAP ______________________ _______ A___ SZOLGÁLTATÁS 1994. MÁJUS 18., SZERDA 9 {/ Báb- es drámajátékok a gyermekkönyvtárban A Pest Megyei Könyvtár egyhetes továbbképzést tart Leányfalun a Bá­nyász Üdülőben a megye gyermekkönyvtárosai és Szentendre város napközis nevelői számára. Időpont: június 13-17-ig. Téma: Báb- és drámajáté­kok a gyermekkönyvtárban. Előadók: Gabnai Katalin drámapedagógus, Horváth Judit pszichológus és Náná­­si Istvánná könyvtáros, báb­csoportvezető. A táborban jelen lesznek a gyermek­könyvtárosok gyermekei, valamint a jelentkező szent­endrei általános iskolás nap­köziscsoportok is, akik szá­mára — míg a felnőttek to­vábbképzése folyik — kü­­lönprogramot állítanak ösz­­sze. (Manuális foglalkozá­sok, gyöngyfűzés stb.) Ezenkívül csoportvetélke­dők és egyéb szabadidős programlehetőségek állnak majd a gyerekek rendelkezé­sére. A munkanélküliség orvoslásának módjai A Pest Megyei Mun­kaügyi Központ az elmúlt évben négy ki­emelt fontosságú ré­tegprogram megvalósítását kezdte el. Ezek közül — mint arról legutóbb beszámol­tunk — a legeredményesebb­nek a pályakezdő fiatalokat segítő program bizonyult. Ezúttal arról a három ki­emelt programtól szólunk, amelynek megvalósítása minden munkaügyi központ­nál és kirendeltségnél a leg­több gondot okozza. Azok­ról a hátrányos helyzetű munkanélküliekről (cigá­nyok, csökkent munkaképes­ségűek, szakképzetlén és igen alacsony végzettségű emberek, 50 éven felüliek), akiken — különböző, meg­határozott okokból — ma még a legnehezebben tud­nak segíteni. A cigány munkanélküliek egy részét az úgynevezett közhasznú munkákban fog­lalkoztatják az önkormány­zatok, a munkaügyi központ támogatásával. Ok már, szin­te valamennyien kikerültek a munkanélküli segélyre jo­gosultak köréből. Ezenkívül a szakmai tanfolyamokra is igyekeznek minél több ci­gány munkanélkülit beírat­ni. Nemrégiben 28 megyei cigányszervezet képviselőit tájékoztatták egy fórumon a munkaügyi központ által nyújtott támogatásokról és az elhelyezkedési lehetősé­gekről. A munkaügyi kiren­deltségek szintén fölvették a kapcsolatot a helyi cigány­­szervezetekkel. Mindezek ellenére eddig nem sok eredményt tudtak elérni a cigány munkanélkü­liek elhelyezkedésében. A legfőbb oka ennek, hogy a munkaadók többsége idegen­kedik a cigányok foglalkozta­tásától. Aminek persze egyik oka, hogy nincs kép­zettségük és többnyire ala­csony iskolai végzettségűek, ez pedig a megfelelő képzé­süknek is jelentős akadálya. A Pest Megyei Munka­ügyi Központ ezért most leg­fontosabb feladatának tartja, hogy szorosabb kapcsolatot tartva a helyi cigány szerve­zetekkel, e munkanélküliek képzettségi színvonalának megfelelő tanfolyamokat in­dítsanak számukra. Más­részt pedig, ami talán még fontosabb, hathatós támoga­tással nevelni kívánják a munkaadók érdekeltségét a cigányok foglalkoztatásában. Hasonlóképpen elzárkóz­nak a munkáltatók — ritka kivételtől . eltekintve — a csökkent munkaképességű emberek foglalkoztatásától. Ezzel magyarázható, hogy közülük csupán néhánynak sikerült elhelyezkednie az el­múlt egy évben. A megol­dást a Pest Megyei Munka­ügyi Központnál egyrészt abban látják, hogy kifejezet­ten a csökkent munkaképes­ségűek számára indítsanak szakmai tanfolyamokat. Másfelől pedig abban, hogy a munkaképtelenség arányá­ban kiegészítsék ezeknek az embereknek a bérét. A már említett, fokozot­tan hátrányos helyzetű mun­kanélküliek elhelyezkedési esélyei lényegesen kedve­zőbbek, ám gondok itt is vannak bőven. Sikerült elér­ni, hogy az önkormányzatok nagyrészt a munkanélküli já­radékból már kikerült embe­reket alkalmazzák közhasz­nú munkák végzésére. A me­gyei munkaügyi központ e program keretében több mint száz fokozottan hátrá­nyos helyzetű ember elhe­­lyezkedését tette lehetővé, 2,7 millió forintos támoga­tással. Három munkaadóval érvényes szerződésük révén pedig 241 hátrányos helyze­tű munkanélküli foglalkozta­tását biztosították átlagosait hét hónapra. E réteg elhelyezkedési esélyeit főként a hatályos tá­mogatás emelésével kíván­ják javítani. A járadékból már kikerült, fokozottan hát­rányos helyzetű munkanél­küliek esetében pedig azt szeretnék elérni, hogy — esetleg egy számukra folyó­sított pótlólagos ellátás beve­zetésével — a kirendeltsé­geknél akkor is a regisztráci­óban maradjanak, ha már semmilyen ellátásban nem részesülnek. A járadékból ki­esett munkanélküliek többsé­ge ugyanis .sajnos semmi­lyen kapcsolatot nem tart a munkaügyi kirendeltségek­kel, ami lehetetlenné teszi, hogy rajtuk bármiféle mó­don segíteni tudjanak. V. L. A jogász válaszol Létrehoztunk egy közös szellemi műhelyf kulturális lap szer­kesztése céljából. Az alapító egy alapítvány lenne, alapítványi célja a lap kiadási költségeinek fedezése. A kiadóról még nem született döntés, ehhez kapcsolódik első kérdésünk is, hogy le­het-e az alapítvány egyben a lap kiadója is. Mint jogilag járat­lanok szeretnénk tájékozódni, hogy szükséges-e a lap alapítá­sához engedély, s ha igen, mely szervtől, továbbá az érdekel­ne bennünket hogy a lapok lajstromába előzetesen betekint­hetünk-e, címválasztás, hasonló tematikájú lapokról tájékozó­dás stb. érdekében — kérdezik budapesti olvasóink. Olvasóink kérdéseire a sajtóról szóló — többször módosított — 1986. évi II. törvény alap­ján válaszolok. Az alapítvány, mint jogi személy jogosult idő­szaki lap alapítására és kiadásá­ra is. A jogi személyek mellett egyébként természetes szemé­lyek és jogi személyek jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező társaságai (pl. betéti társaság) is jogosultak lap alapítására és kiadására, a jogi személyekkel egyezően, a törvényben megha­tározott feltételek fennállása esetén. A törvény alapján az idősza­ki lap alapítója: a) meghatároz­za a lap célját, jellegét, vala­mint irányvonalát és azt ellen­őrzi, b) gondoskodik a lap mű­ködésének feltételeiről, c) dönt a szerkesztőség vezetőjének személyéről, d) vagyoni fele­lősséggel tartozik a lap műkö­déséért. Az időszaki lap (napi­lap, folyóirat stb.) kiadója az alapítón kívül lapkiadói tevé­kenységre jogosult szervezet le­het. Ha az időszaki lapot ki­adói tevékenységre jogosult szervezet adja ki, a kiadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket — a lap alapítójá­nak megbízása szerint — a ki­adó biztosítja. A kiadó a szerkesztőség ve­zetője felett — az alkalmazás, a munkaviszony-megszüntetés és a fegyelmi felelősségrevo­­nás kivételével — a munkálta­tói jogokat gyakorolja. Idősza­ki lap előállítása és nyilvános közlése nem engedélyezési, ha­nem bejelentési kötelezettség alá esik. A belföldi időszaki la­pot a Művelődési és Közoktatá­si Minisztériumban kell beje­lenteni, ahol a sajtóigazgatási osztályon a bejelentésről 15 na­pon belül határoznak. Ha a be­jelentésből megállapítható, hogy az új lap alapítása megfe­lel a jogszabályi feltétleknek a lapot nyilvántartásba veszik. A nyilvántartási kérelem előtt ér­deklődni lehet, hogy a válasz­tott lapcím esetleg nem „fog­lalt-e”. A lapbejegyzési kérelmet időszaki lap esetében a lapala­pító vagy a kiadó terjesztheti elő. Az időszaki lapbejegyzési kérelemben a következőket kell megjelölni: a) a lap címét, célját, tárgykörét, b) a lap alapí­tóját és annak címét, c) a szer­kesztőség vezetőjének nevét és címét, d) a szerkesztőség cí­mét, e) a kiadó nevét és címét. A lapbejegyzési okirat ugyan­ezeket az adatokat tartalmazza. Nem jellemző, de azért felhí­vom olvasóim figyelmét, hogy a lap tartalma miatt meg kell ta­gadni a bejegyzést, illetőleg a lapot törölni kell, ha a törvény 3. §-a (1) bekezdésébe ütközik. Az idézett törvényhely alap­ján: „A sajtószabadság gyakor­lása nem valósíthat meg bűn­­cselekményt vagy bűncselek­mény elkövetésére való felhí­vást, nem sértheti a közerköl­csöt, valamint nem járhat má­sok személyéhez fűződő jogai­nak sérelmével.” A bejegyzési kérelem elutasítása ellen jogor­voslatért a miniszterhez, a má­sodfokú közigazgatási határo­zat ellen pedig a bírósághoz le­het fordulni. Az időszakilap-bejegyzés ugyan nem engedélyköteles, de időszaki lap nyilvántartás­ba vétel előtt nem terjeszthető. Dr. Fogarasi Gabriella Nemzeti értékeink megőrzéséért A Pedagógus Kollégium felhívása Tanácskozásra hívunk má­jus 19-én, csütörtökön 17 órára mindenkit, akinek fontos a tanulóifjúság jö­vendő nevelése, és az, hogy ne érvényesülhessen Magyarországon egy gát­­talan hatalom. Azokat, akik nem akarnak féle­lemben élni és fontosnak tartják nemzeti értékeink megőrzését és gyermeke­ink tisztességes nevelését. A tanácskozás helye: Budapest XI. kér., Zsom­bolyai u. 3. Pedagógus Kollégium Hageni tavegyetem Jelentkezőiket várnak A Hageni Távegyetemet 1975-ben alapították. (Németország, Észak-Raj­­na-Westfalia.) A tananya­gokat — a távoktatás ter­mészetéből következően — a magyar hallgatók is postán lakásukra, illetve az általuk megadott cím­re kapják, s önállóan (rendszeres mentori támo­gatással) dolgozzák fel és a tanulmányok során a vizsgák nagy részét Ma­gyarországon, a Budapes­ti Távtanulási Központ­ban teszik le. A tanulmá­nyok végén az egyetemi végzettséget igazoló dip­lomát a Hageni Távegye­tem adja ki. Ez bármely német egyetem diplomá­jával egyenértékű és az equjvalencia megállapo­dás alapján Magyarorszá­gon is elfogadják. Szakok: — Közgazdaságtudo­mány — Elektrotechnika — Matematika—Infor­matika — Bölcsésztudomá­nyok (pedagógia, történe­lem, új német irodalomtu­domány, politológia, szo­ciológia, pszichológia) A diploma megszerzé­sének minimális időtarta­ma 4,5 év. Ez heti 40 óra tanulást jelent. Felvételi követelmé­nyek: Továbbképzés ese­tén megfelelő némettu­dás, mert az oktatás né­met nyelven történik, dip­lomaszerzési céllal törté­nő tanulmányok esetén a megfelelő szintű némettu­dás igazolása gimnáziu­mi tanulmányokkal vagy Goethe Intézeti kis- illet­ve nagy német nyelvdip­lomával lehetséges. Aki némettudását a fenti ok­mányokkal nem tudja iga­zolni, a német nyelvvizs­gát augusztus végén Bu­dapesten leteheti (PNDS). Érettségi vizsga és a szakiránynak megfelelő­en sikeres felvételi vizs­ga egy magyar felsőokta­tási intézménybe, vagy legalább 95 pont elérése. Újabb diploma megszer­zéséhez csak a némettu­dást kell igazolni. Jelentkezési határ­idő: május 15-től július 15-ig. Költségek: beiratkozá­si díj + a tananyag díja. Cím: FernUniversität, Ge­­samthochschule-in _ Ha­gen, Postfach 940, D—58084 Hagen 1, Tele­fon ++49/2331/987-2454 Kedvezmény előfizetőinknek! A Pest Megyei Hírlap II. félévi előfizetői e felhívás és a befizetési szelvény bemutatása mellett a SEIKO óracsoport hivatalos nagykereskedőjének — a TMC Kft.-nek — a bemutatótermében minden SEIKO falióra, vagy LORUS karóra vásárlása esetén 10 százalék engedményben részesülnek. Egy felhívás csak egy óra vásárlásánál használható fel. Az engedményes akció időpontja: 1994. június 1—15. Helye: Budapest XIII. kér., Huba u. 10. Nyitva: Hétfőtől csütörtökig: 8-tól 16 óráig, pénteken 8-tól 14 óráig. 1134 Budapest, Huba utca 10. SO0Ő7 TMC Telefon: 270-0833,129-1081 Fax: 270-0838 SEIKO- PULSAR • LASS ALE - LORUS ÓRÁK, KIZÁRÓLAGOS MAGYARORSZÁGI FORGALMAZÓJA Pályázati felhívás A magyar honfoglalás 1100. évfordulójának alkalmából a Magyar Néprajzi Társaság számos hazai és határon túli intézmény közreműködésé­vel pályázatot hirdet a ma­gyar történeti népmondák összegyűjtésére azzal a célki­tűzéssel, hogy a mondák* közkinccsé tételével nemze­ti kultúránkat gazdagítsuk. E mondákban egy-egy család vagy falu történeté­nek fontos eseményei, a ma­gyar történelem hősei és küz­delmei elevenedhetnek meg. A beküldött mondákból 1996-ra reprezentatív .mon­dagyűjteményt kívánnak megjelentetni. A pályázat határideje 1995. március 15. Pályázati útmutató és kérdőív besze­rezhető a Magyar Néprajzi Múzeum Ethnobiológiai Adattáránál és a Magyar Néprajzi Társaság titkársá­gán (1055 Budapest, Kos­suth tér 12.) Ennek közlését a Magyar Néprajzi Társaság kérte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom