Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-18 / 115. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁJUS 18., SZERDA * Átadták az ország első töltőállomását Gázautók a Fővárosi Gázmüveknél Terjeszkedik a Shell Hungary Rt. Ötéves fejlesztői munka le­zárásaként üzembe helyez­ték az ország első, vala­mennyi hivatalos elő­írásnak megfelelő autógáz­­töltő-állomását a Főváro­si Gázművek Rt. óbudai te­lephelyén. A töltőállomás, s a hozzá kapcsolódó, a gépkocsik átalakítására al­kalmas műhely egyelőre a gázművek igényeit szolgál­ja ki, s lehetővé teszi a fő­város területén közlekedő gépkocsiflottájuk átállítá­sát földgáz-benzin üzemű közlekedtetésre. A későb­biekben vállalják majd a Budapesti Közlekedési Vállalat, a taxivállalatok kiszolgálását, s belátható időn belül úgynevezett nyílt árusítású gázkútként kívánják üzemeltetni az óbudai gáztöltő-állomást. A gázművek szakembe­rei jelenleg mintegy hat­vanezer forintért tudják át­alakítani a személyautókat úgy, hogy azok a hagyo­mányos módon benzinnel és egy kapcsoló elmozdítá­sa után földgázzal is tudja­nak üzemelni. A gázmű­vek saját autóparkjának egy része jó ideje már így közlekedik és a mintegy félszázezer kilométer után a tapasztalatok egyértel­műen kedvezőek. A kísérleteket annak ide­jén a költségmegtakarítás szándékával indították el, s e várakozásukban nem csalódtak. A hivatalos köbméterenkénti földgáz­árat figyelembe véve jár­műveik üzemanyag-fo­gyasztása körülbelül har­madannyiba kerül földgáz­zal, mint benzinnel. Az üzemanyag-megtakarítá­son kívül az olajcsere cik­lusa a kétszeresére növeke­dett, a katalizátor pedig négyszeres ideig használ­ható földgáz mellett. A számítások azt bizonyítják tehát, hogy a gépkocsik át­alakítási költsége földgáz üzemelésre körülbelül egy éven belül megtérül. Mind­emellett fontos szempont, hogy a földgázzal járatott autók környezetünket rend­kívüli módon kímélik. A benzinüzemű autók­nak törtrésze például a szénmonoxid kibocsátás, fele annyi az el nem égett szénhidrogén, mint a ben­zines autóknál, a széndio­xid is húsz százalékkal ke­vesebb, olómszennyezés pedig egyáltalán nincs. Egyetlen hátránya van en­nek a módszernek, mégpe­dig az, hogy egy tankolás­sal az autók jelenleg csak körülbelül százötven kilo­métert tudnak közeleked­­ni, ez a hátrány azonban a fővárosban, kútközelben át­hidalható. Kétségtelen azonban, hogy a földgáz ilyen célú szélesebb elter­jesztéséhez szükség lenne földgáztöltő-állomások há­lózatának a kiépítésére, ezt azonban természetesen a gázművek nem vállalhat­ja magára, meghaladja az erejét. Kormánytámogatás­ra van tehát szükség mi­előbb, s már nemcsak gaz­daságossági, hanem még inkább környezetvédelmi okokból. (deregán) A Shell Hungary Rt. va­gyoni alapja 2,1 milliárd forinttal emelkedett a Shell töltőállomás-háló­zatba való befektetései­nek következtében — tud­hattuk meg a napokban tartott sajtótájékoztatón. Elhangzott továbbá, hogy a nettó árbevétel megha­ladta a 30 milliárd forin­tot, amely némileg maga­sabb volt, mint 1992-ben. Az árbevétel közel 90 szá­zaléka a hálózaton keresz­tüli üzemanyag-eladások­ból származik, de emelke­dik az egyéb termékekből származó bevétel is. Az állomáshálózat ter­jeszkedése tíz új üzem­anyagtöltő állomás létesí­tésével, és négy régebbi állomás teljes felújításá­val folytatódott. A válla­lat új termékét, a Shell Helix motorolajat beve­zette a piacra, és közpon­ti szerepet játszik üzleti stratégiájában az autó-mo­tor sport támogatása. A nagyobb gépjárműparkot üzemeltető vállalkozások­nál az EuroShell üzem­anyagkártya bevezetése folyamatosan történik, és jelenetősen emelkedett az üzem- és kenőanyagok há­lózaton kívüli forgalma. Az alkalmazottak to­vábbképzésére költött 20 millió forintot kulcsfon­tosságúnak tekinti a válla­lat; a környezetvédelem, a fokozott egészség- és munkavédelem az rt. ve­zetésének és alkalmazot­tainak kiemelt célkitűzé­se. -A részvényesek elfo­gadták a Shell Hungary ’94-es üzleti stratégiáját, s további beruházásokat terveznek az üzemanyag­­piacon betöltött jelenlegi stabil pozíció fenntartásá­ra. Mind a Shell Hungary vezetősége, mind a rész­vényesek erősen hisznek abban, hogy a magyar pi­acgazdaság további fejlő­dése megbízható befekte­tést jelent a hosszú távon gondolkodó befektetők­nek. V. Cs. Sok küszködés után Sikert értek el a szarvasmarhatelepen Fizet az osztrák lottó Százmilliók az államkasszába Augusztusban lesz SC öt esztendeje, hogy \1 a ceglédi Állatfor­­galmi Kft. megala­kult. Az idő tájt ez ésszerű­nek látszott. Annál is in­kább — tudtuk meg Erdélyi Gyula ügyvezető igazgató­tól —, mert a tsz-ker-nél ha­sonló ágazatot vezetett éve­ken át. Ezért egyértelmű volt az, hogy a káefté állat­forgalmazással — elsősor­ban sertéssel — foglalkoz­zék. Ezt sugallta a győri és a komáromi húsipari válla­lattal létrejött harmonikus kapcsolat is. Mindez persze megkönnyítette az indulást. Az első két esztendőben, mintegy négy-ötszáz állat­tartó — nemcsak ceglédiek, hanem a környékbeliek is — körülbelül húsz-harminc­­ezer sertést adott le a kft­­nek évente. A későbbiek­ben fordult a kocka. Ugyan­is a takarmányok egyre drá­gábbak, míg a felvásárlási árak szerényebbek lettek. A gazdák többsége akként vé­lekedett, hogy munkájuk egyáltalán nem gazdaságos. Sokan felszámolták az állo­mányt. Erre sarkallta őket az a sajnálatos tény is, hogy a húsipari cégek nemigen akarják az állatforgalmazók­tól átvenni a hízókat. Ezért napjainkban a kft. lényege­sen kevesebb példányt vásá­­rol(hat) fel. Az ügyvezető igazgatónak rá kellett ébred­ni arra, hogy ez a vállakó­zás így aligha lehet nyeresé­ges. A kft. a múlt év márciusá­ban sok küszködés után úgy próbálta enyhíteni az el­lehetetlenülés szorítását, hogy benyújtotta pályázatát a Búzakalász Tsz. szarvas­marhatelepére. A Budapest Bank Rt. reorganizációs hi­tele nélkül az elképzelésből vajmi kevés valósulhatott volna meg. Nemcsak az egyik telepet vásárolták meg, hanem a vállalkozás­hoz nélkülözhetetlen termő­földet, valamint néhány új gépet is. Ezzel azt kívánták elérni, hogy a gazdálkodó szerv ne legyen kiszolgáltat­va senki szeszélyének, ké­­nye-kedvének. Már az első esztendő is biztatóan ala­kult; a kft. némi nyereség­gel zárta az évet. Néhány ész­szerű gazdasági intézkedés, valamint a saját termeszté­sű takarmány értékesítése kecsegtető — bár egyelőre szerény — eredményt ho­zott. Egyébként a szarvas­marha-állományt négyszáz­ról hétszázra gyarapították. Úgy látszik — legalábbis a jelek ezt sejtetik —, hogy a szarvasmarhatelep és az ezer hektár termőföld eb­ben az évben is megélhetést nyújt a kft. harmincnégy munkatársának. Erdélyi Gyula nem titkol­ta — egyéni állattartóként is ezt tapasztalja —, cse­kély. az esély arra, hogy egy-két éven belül fellendül a sertéspiac. Nemcsak a drá­ga takarmány és az ala­csony felvásárlási ár az oka ennek. Hanem az is, hogy elkerülhetetlen a minőség javítása, ami a jelenlegi ser­tésfajta teljes cseréjével old­ható meg. Ezt az ideális esetben is legalább öt év alatt lehetne megvalósítani. Mivel az állattartók elked­vetlenedtek, alighanem en­nél is hosszabb időre lesz szükség. F. F. — A Lottó Unió KFt. társasá­gi szerződését 1989 novem­berében írták alá az akkori magyar és osztrák pénzügy­­miniszter jelenlétében — kezdte bevezetőjét Erich Pif­­fer, a Lottó Unió Kft. ügyve­zető igazgatója a tegnapi saj­tótájékoztatón. A Lottó Unió Kft. mint­egy négyéves történetének is­mertetőjéből megtudhattuk, hogy a két állam közötti meg­egyezés egyik feltétele az volt, hogy a bevételek meg­adóztatása kizárólag abban az országban történjen, ahol a bevételek keletkeznek. A Lottó Unió Kft. tevékenységi körébe az Ausztria Lottó és Joker-pótjáték lebonyolítása tartozik. A játék megtartásá­hoz szükséges koncessziót a magyar Pénzügyminisztéri-Mint ismeretes, a Magyaror­szágon három éve működő társaság kizárólag az életbiz­tosítás területén fejti ki tevé­kenységét. Élet- és nyugdíj­­biztosításaik a társadalombiz­tosítás súlyos helyzetéből, il­letőleg a köz- és felsőoktatás tandíjkötelessé válásából fa­kadó biztonsági űrt töltik ki. A társaság elsősorban a kö­zépső és a felső középosz­tály tagjaira számít, őket cé­lozza meg a több mint 44 ezer forintos évi átlagbiztosí­tási díjjal. — Természetesen az ügy­feleink is olyan biztosítási ösz­­szeget várnak el tőlünk, um 2000. december 31-éig adta ki. A Lottó Unió Kft. törzstő­kéje 5,6 millió schillinget tesz ki, melyből az Országos Takarékpénztár, a Kereske­delmi Bank Rt. és az Osztrák Lottériák Társaság ötven-öt­­ven százalékban részesül. A nyereség hatvan-negyven szá­zalékban oszlik el az OTP és a Kereskedelmi Bank Rt. ja­vára. Elhangzott, hogy az Oszt­rák Lottériák Társaság össz­forgalma a ’93-as üzleti év­ben 11,4 milliárd schilling volt. A hat a negyvenötből lottó­ra, a totóra, a gólfogadásra, a Jokerre, valamint számos lot­tóra összesen több mint 119,8 millió szelvényt adtak el. A legtöbb szelvény — amely a válságos helyzetben megoldja a család anyagi problémáit — hangsúlyozta Bordás György: A társaság elsődleges célpiaca mintegy négyszázezer családot ölel fel, s ügyfélkörük máig már a százötvenezer főt is megha­ladta. A társaság vesztesége egyébként az elmúlt évben megközelítőleg százhatvan­­négymillió forint volt, ám ez az összeg jóval kevesebb, mint az azt megelőző évben. — Nem arról van szó, hogy az N-N karitatív okokból ala­pított életbiztosítást Magyar­­országon — magyarázta az több mint 107 millió — a hat a negyvenötből lottóra jutott. Megtudhattuk, hogy a Lot­tó Unió Kft. sikeres munkájá­ból a magyar állam is profi­tált, hiszen a ’93-as évben kö­zel 215 millió forint gazdagí­totta az államkasszát. A szerencsejáték-piacon csúcstechnológiaként szere­pel az úgynevezett on line rendszer, melyet ’94-ben ve­zettek be Magyarországon. Ez a rendszer számos előny­nyel jár a játékban részt ve­vők számára. Hosszabb szel­vényleadási időt tesz lehető­vé, és az on line terminál azonnal tájékoztatja a foga­dót, ha a szelvénye rosszul van kitöltve. Budapesten 24 on line felvevőhely működik. elnök — hanem arról, hogy az üzletág egyik jellemző vo­nása: az életbiztosító társasá­gok általában nem érhetnek el nyereséget működésük első öt—nyolc évében. Az életbiztosítás formájában megvalósított befektetés ugyanis hosszú távú, a kötvé­nyek átlagtartalma tizenöt év. A sajtótájékoztatón azt is megtudtuk, hogy a Főnix fan­tázianevet viselő vadonatúj biztosítási forma leglényege­sebb vonása, hogy a társaság már a kockázatba vett beteg­ségek — például a szívinfark­tus, az agyi érkatasztrófa, a veseelégtelenség és a dagana­tos betegségek —- diagnoszti­zálásakor kifizeti a biztosítá­si összeget, ám a biztosító társaság fenntartja magának a jogot, hogy „saját” orvoso­kat is alkalmazzon. (tibay) (varga) A Főnix a diagnózisra fizet A súlyos betegségben szenvedők felgyógyulásához szüksé­ges anyagi támasz létrehozására a Nationale-Nederlande Magyarországi Biztosító Rt. egy újfajta, nálunk eddig még teljesen ismeretlen biztosítási formát kínál — jelen­tette be a tegnapi tájékoztatón Bordás György, az N-N ha­zai elnök-vezérigazgatója. Forintos hírek Az Antenna Hungária Rt. kárpótlási jegyért megsze­rezhető részvényeinek jegyzésén az első napon befektetők mintegy 180 millió forint össznévérté­­kű részvényt igényeltek — közölte tegnap Tamás Tibor, a Postabank Érték­papír Rt. igazgatója. El­mondta: túljegyzés esetén az alanyi jogú kárpótoltak élveznek előnyt. A Nationale Nederlanden Hungary, 100 százalékos holland tulajdonban lévő biztosító intézet Magyar­­országon az életbiztosítá­si piacnak immár 36 szá­zalékát birtokolja. A cég az elmúlt évben 4,3 milliárd forint bevé­telt könyvelhetett el, s ez­zel szemben mindössze 136 millió forintot fize­tett ki. Befektetésének ösz­­szege 3,4 milliárd forintot tett ki. A kis- és középvállalko­zói szektor sok szempont­ból már megfelel a piac­­gazdaság követelményei­nek, innovációs és ver­senyképessége azonban még törékeny — jellemez­te a helyzetet Gulácsi Gá­bor, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium köz­­gazdasági helyettes állam­titkára tegnap sajtótájé­koztatón. Elmondta: a szektorban zajló dinami­kus folyamatok ellenére nagy igény van egy átlát­ható, koordinált kisvállal­kozásokat támogató rend­szerre. Szeptember 28. és októ­ber 2-a között rendezik meg Automobil (háttér­ipar) ’94 címmel a VII. nemzetközi járműipari szakkiállítást Budapesten a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont területén. Az Európai Kereskedelmi Bank Rt. a múlt évet 8,4 milliárd forintos mérlegfő­összeggel zárta. A bank nemzetközi szabványok szerinti, adózás előtti eredménye 368 millió fo­rint volt. A nemzetközi szabályok szerinti, adózás utáni nyereség 330 millió forintot tett ki, míg a ma­gyar számviteli törvények szerinti adózott nyereség 218 millió forint volt. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom