Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-18 / 115. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1994. MÁJUS 18., SZERDA Publicistánk, Sándor András A történetekfet lapo/ám. s végére jutottam című írása a második oldalon olvasható Kisebbségi vezetők Borossnál Boross ' Péter miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, Duray Miklóst, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom elnökét, Bugár Bélát, a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét és Markó Bélát, • a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének elnökét. A miniszterelnöki sajtóirodától kapott tájékoztatás szerint a megbeszélés tárgya — amelyen részt vett Für Lajos honvédelmi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jeszenszky Géza külügyminiszter, Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Szabó János földművelésügyi miniszter, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke — az Európai Stabilitási Egyez-, ménnyel összefüggő álláspont kialakítása volt. Kitüntetések náciellenes harcokért Szabad honért szolgáltak A kitüntetéseket Kelemen József nyugállományú altábornagy, a HM helyettes államtitkára adta át (MTl-felvétel) Tegnap délelőtt, a magyar honvédelem napja alakalmából rendezett ünnepségen 129-en kapták meg a Független Demokratikus Magyarországért emlékérmet Budapesten a Honvédelmi Minisztérium Hűvösvölgyi úti létesítményében. E rangos elismerésben összesen minteg négyezer főt részesítettek, akik 1994 decembere és 1945 májusa között jelentkeztek a Magyar Demokratikus Honvédség kötelékébe, és akik a nácizmus elleni harcokban részt vettek, érdemeket szereztek. A kitüntetéseket 1992 óta különböző évfordulók, ünnepek kapcsán folyamatosan osztották ki az erre érdemesek között. A tegnapi negyedik és egyben utolsó ilyen rendezvényen az okleveleket és a kitüntetéseket Kelemen József, a katonai ügyeket felügyelő helyettes államtitkár adta át. Jelen volt többek között Zimányi Tibor, a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség elnöke és Balogh György, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke is. „ (szűcs) Körvonalazódik a nemzeti összefogás Egymást segítve van remény Megyénk 15 egyéni országgyűlési választókerületében versenyben van még, egyegy keresztény-nemzeti szemléletű párt (MDF, FKGP, KDNP) színeiben indult jelölt. Sikeres szereplésük feltétele, hogy a kiesett, de velük közel azonos nézeteket valló jelöltek szavazóbázisa támogassa őket a második, május 29-i választási fordulóban. Történtek-e ezt célzó egyeztetések megyei szinten? — kérdeztük tegnap az MDF és az FKGP megyei kampányfőnökét, illetve a KDNP megyei elnökét. Mészáros Gyula, a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöke: —Tekintve, hogy 15 megyei körzetben egyy-egy MDF, KDNP, avagy FKGP jelölt szerzett jogot a második fordulóban való indulásra, s így visszaléptetésekre — sajnálatos módon — nem volt szükség, megyei szintű, felülről irányított egyeztetésre nem került és nem is kerül sor. Az rendkívül fontosnak tartom, hogy felszólítsuk a pártunkkal szimpatizálókat a helyes szavazásra. (Folytatás a 4. oldalon) Félmillió forint a családévi programra A megyei önkormányzat megtoldja az összeget Amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete 1994-et a családok nemzetközi évének nyilvánította, arra kér- I te az egyes tagországokat, hogy a kevésbé eredményesnek tetsző' világrendezvények helyett tartalmas nemzeti programokkal, ötletekkel igyekezzenek elősegíteni a jelszó: „a családra mindenkinek szüksége van, a család mindenkire számít” kiteljesedését. A hazai szervezők ezt az ajánlást megyei, regionális, területi, sőt kis helyi közösségek felé továbbították. A sokféle ötletet aztán első fokon a megyei központok, főként az önkormányzatok, illetve másodfokon a nemzetközi családév titkársága fogja, illetve hangolja össze. Utóbbi intézkedett arról is, hogy megyénként, az önkormányzat által meghirdetett s kiértékelt pályamunkák között 500 ezer forintot osszanak szét. Ennek az összegnek azonban csak egy része, pontosan belőle 400 ezer forint az, mely készpénzben jut el — a „zsűri” döntése alapján — az ötletgazdákhoz, míg a fennmaradó 100 ezer forintból a családév reklámhordozóira kell költeni, s azokat ajándékként kell majd kiosztani az egyes rendezvényeken. (Folytatás a 4. oldalon) Eddig is fizettek A felsőoktatási törvénynek megfelelően szeptembertől a felsőoktatási intézmények hallgatóinak tandíjat kell fizetniük, de a jelenlegi helyzethez képest nem lényegi a változás — tájékoztatta Nagy Tibor Gyula, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője az MTI-t. Egy 1987-es rendelet értelmében most is fizetnek tandíjat az intézmények által meghatározott tanulmányi eredmény átlag alatt teljesítő diákok. Azt még a minisztériumban sem tudják, milyen feltételek szerint és mennyit fizetnek a hallgatók a jövőben, mert az erről szóló rendeletet még nem készítette el a tárca. Helytállás A régebbi korokra sokkal inkább jellemző' volt az emberi helytállás megbecsülése. A civilizáció áldásai dicséretes módon megkönnyítették életünket. S ez jó! Ugyanakkor nemcsak haszna van a civilizációnak. Az autó, a lift, a különböző' háztartási gépek és gazdasági masinák elkényelmesítik, gyengítik az embert. Csökkentik az erőnlétet, ellenállóképességét. S ez nem jó! Nem jó pedig — főleg azért, mert — ez az „elsatnyulás”nemcsak a fizikumban érvényesül, hanem a lélekben is. Ezért örvendeztünk a hírnek, hogy a szlovákiai magyarság fontosnak tartja az emberi helytállás elismerését és megjutalmazását. A szlovák parlament magyar képviselői — saját pénzükből — létesítettek egy alapítványt, mely minden évben kitünteti azt a szlovákiai magyar személyiséget, aki áldozatos munkájával, helytállásával leginkább megközelíti — miként azt nekünk mondta — a mindenkori szlovákiai képviselők példaképét, gróf Esterházy Jánost. A kitüntetés — Nagy János hetényi (Chotin) szobrászművész nagyszerű alkotását minden évben május 15-én, a szlovákiai magyarság emléknapján adják át. Azért ezen a napon, mert 1942-ben ekkor utasította el egyedül Esterházy János, a szlovák országgyűlés egyetlen magyar tagja, a hírhedt 68. sz. törvényt, mely parlamenti döntéssel indította meg a zsidók deportálását. Esterházy politikai elveivel teljes összhangban volt ez a bátor kiállás, hiszen nemes nézetei szerint minden nép egyenrangú, ezért különösen fontos az üldözöttek segítése. Ő ezt meg is tette. Természetesen ezt nem honorálta sem a náci Németországgal együttműködő' akkori Szlovákia, sem az 1945 utáni soviniszta Csehzszlovák Köztársaság. Ezért kellett ártatlanul, börtönben elpusztulnia, s ezért késik mindmáig rehabilitálása Szlovákiában. Harminchét évvel halála után Esterházy Jánosnak ítélték oda először „A helytállásért” kitüntetést, melyet Esterházy Aliz vett át. A szobor méltó kezekbe került, mert a nagy magyar politikus leánya fáradhatatlanul küzd édesapja és a felvidéki magyarság rehabilitásáért. Jó lenne, ha — az emberi helytállás megbecsülésében — mi is követnénk a szlovákiai magyar képviselők példáját! Török Bálint Második forduló előtt A személyi igazolvány is elég lesz Lezárult a választások első fordulójával kapcsolatos jogorvoslati kérelmek határideje — tájékoztatta tegnap az MTI-t Pálffy Ilona, BM Választási Irodájának helyettes vezetője. Mint elmondta: mindössze két olyan ügy van (Tiszákécske, Szeghalom), amelyekkel kapcsolatban az érintettek a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért, de ha ezek határideje is lejár, akkor az Országos Választási Bizottság már kihirdetheti a választások első fordulójának hivatalos végeredményét. (Folytatás a 3. oldalon) A megyeháza hírei Formálódik a kulturális tervezet Várhatóan a hónap végi, közvetkező összejövetelén fogadja el — némi kiegészítést követően —, és terjeszti a közgyűlés elő a megye kulturális tervezetét a közművelődési és oktatási bizottság — ez a döntés született tegnapi ülésükön. Emellett megvitatták a bizottság tagjai a megyei önkormányzati hivatal ügyrendjét, s elbírálták az idei alapokra beérkezett pályázatokat. A kulturális koncepcióval kapcsolatban elhangzott, az elkészült anyag vázlatnak tekinthető, ám szükség van néhány részlet pontosítására: markánsabban kellene megjeleníteni a művészeti életet, a civil szerveződéseknek, a megyei külkapcsolati rendszer kulturális fejezetének is nagyobb hangsúlyt illenék kapnia. (Folytatás a 4. oldalon)
