Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-17 / 114. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁJUS 17., KEDD Koszovó Az autonómia nem lehet vita tárgya A boszniai helyzet kedvezőtlen) alakulásával ellenté­tes irányban mozdul el a Szerbiához tartozó Koszovón a politikai hangulat. Az egyik albán nyelvű lap ugyan­is arról tudósű, hogy a szerb rezsim és az albán kisebb­ség között bizonyos titkos tárgyalások kezdődhetnek. Mi több, a Koha újság szerint a rezsim már össze is ál­lította az őt képviselő csoportot, amelyben többek kö­zött a Kis-Jugoszlávia kormányfő-helyettese is megta­lálható. Zselko Szímity részese volt ugyanis a szerb— horvát tárgyalássorozatnak is. A felröppent hírt kommentárszerű közleményben cáfolja az illegális Koszovó Köztársaság legerősebb pártja, a Koszovói Demokratikus Szövetség. A tájékoz­tatási eszközökhöz eljutatott közleményében a szerve­zet vezetősége hangsúlyozza, hogy a Szlobodán Milose­vics szerb elnök és Douglas Hogg angol államtitkár közötti megbeszéléseken Szerbia erős embere felvetet­te annak lehetőségét, hogy a köztársaság déli részén élő kisebbség kulturális és politikai autonómiát kap­jon. Ezzel szemben az albánok most már hallani sem akarnak az önrendelkezés eme részleges formájáról, mivel — meggyőződésünk szerint — egyre inkább megérnek a feltételek Koszovónak, mint szabad és semleges önálló államnak a megalakulására. — A koszovói albánokat nem éri meglepetésként az aktuális szerb politikai eme megnyilvánulása, hiszen az elmúlt időszakban csupán az erőszakra támaszkod­va volt jelen ezen a térségen. Az sem megelepetés, hogy éppen most és pont Milosevics veti fel, nyilván nem véletlenül, az albánok önrendelkezésének ötletét — áll többek között a közleményben. Értékelésük szerint ugyanis Szerbül attól tart, hogy az egyre égetőbb koszovói kérdés a kelleténél is gyor­sabban a nemzetközi fórumok elé kerül, s akkor a szerb rezsimnek jelentősen leszűkül a manőverezési le­hetősége. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a szer­­bek Horvátországban és Boszniában is az általuk el­lenőrzött területeken államalkotóként akarnak jelen lenni. Nos, a koszovói albán politkusok egyre gyakrab­ban hangsúlyozzák, hogy önmaguk számára mini­mumnak tekintik a szerbek által megszállt, egyáltalán birtokolt területeken kifejezésre juttatott követeléseiket. Az albán kisebbség vezetői nyilván nem minden alap nélkül hangoztatják, hogy a szerbiai rezsim enge­dékenysége mögött az a szándék húzódik meg, hogy valamiféle szakadást idézzen elő a jogaikért (egyelőre) ghandista módszerrel harcoló albánok között. Vezető­jük, Ibrahim Rugóvá erre már többször is felhívta nemzettársai figyelmét, s ismerve a koszovói ortodox patriarchális viszonyokat, biztosra vehető, hogy szavai nem maradnak eredménytelenek. Both Mihály Még mielőtt bármit is megtud­hattunk volna a Horn Gyulát ért autóbaleset körülményei­ről, sokan máris kételkedni kezdtek, s nem hitték, hogy ez a véletlen műve volt. Nem hitték, hiszen szinte a nullával volt egyenlő annak a valószínűsége, hogy a közvéle­mény-kutatások alapján a vá­lasztások legfőbb esélyesének számító MSZP első emberével a legdöntőbb lélektani pillanatban ilyesmi történhet. Ha belegondolunk, hogy a milliószámra közlekedő hazai gépjármű közül miért éppen az a SAAB járt szerencsétlenül, amelyben az elnök utazott, s ame­lyet nem egy kezdő sofőr vezetett, akkor jogosnak tűnnek a kételyek. Tudjuk, hogy a választások előtti hetekben, napokban Horn Gyulára és az MSZP-re ha­talmas árnyékot vetettek azok a tévében közreadott dokumentumok és interjúk, amelyek fellebbentették a fátylat a magyar félmúlt sötét oldaláról. E megrá­zó, sokkoló hatású műsorok és felvételek rendkívül kellemetlen helyzetbe hozták az MSZP-t. Nem elkép­zelhetetlen, hogy ebben a helyzetben egyesek kitöré­si pontokat, s olyan megoldást kerestek, amely gyö-Mielőtt felébrednek a démonok Sikerül egyesíteni Európát Varsóban tegnap megnyílt az Európa Tanács Parlamen­ti Közgyűlésének kibővített állandó bizottsági ülése, amelyen részt vesz a ma­gyar Országgyűlés küldött­sége is. A tanácskozás résztvevő­it üdvözölve Józef Oleksy, a szejm marsallja úgy értékel­te az Európa Tanácsot, mint az európai nemzetek közös lelkiismeretét. Hangsúlyoz­ta, hogy a kontinens ezen ré­sze abban reménykedik, a tanács túl fog lépni tevé­kenysége eddigi keretein. Mint mondotta, a kilencve­nes évek kihívását a Kelet jelenti, s a szervezet törté-Szigorú román szabályok A Romániai Magyar Szó hétvégi értesülése szerint a román külügyminisztérium és a helyi közigazgatással foglalkozó államtitkárság új szabályozást adott ki a polgármesterek, tanácso­sok, megyei önkormányza­tok külkapcsolatait illetően. A szabályozás, amelyet a háromszéki polgármesterek értekezletén ismertettek, szi­gorúan megszabja, miként léphetnek a helyi választot­tak kapcsolatba külföldi te­lepülésekkel, fővárosi enge­délyezéshez, bonyolult jóvá­hagyásokhoz köti a csere­­kapcsolatokat ápoló külföl­di utazásokat és a vendég­meghívásokat. Tartalmazzák az előírá­sok a külföldi partnerekkel aláírandó megállapodások előzetes bemutatásának kö­telezettségét is, és ehhez kö­tődik a találkozókról készí­tendő utólagos beszámoló igénye is. nelmi értékelését az határoz­za majd meg, mennyiben tud megfelelni e kihívás­nak. A lengyel parlament al­sóházának elnöke javasolta, hogy az Európa Tanács álít­­son fel állandó irodát Varsó­ban, amely elsősorban e tér­ség problémáival foglalkoz­na. Miguel Angel Martinez, a közgyűlés elnöke beszédé­ben méltatta Lengyelország mind jelentősebb szerepét a kontinens ügyeiben. A politikust fogadta Wal­demar Pawlak miniszterel­nök, majd Lech Walesa ál­lamfő. „Mélyen hiszek ab­ban, hogy sikerül egyesíte-A ruandában állomásozó ENSZ-erők (UNAMIR) til­takozást juttattak el a ruan­­dai Hazafias Fronthoz, mert feltehetően a szerve­zet fegyveresei vették tűz alá vasárnap Kigalinál Ko­­uchnert szállító konvojt — jelentette be Moctar Gueye UNAMIR-szóvivő. A humanitárius ügye­kért egykor felelős volt francia miniszter, aki egyik alapító tagja volt az „Orvosok határok nélkül” humanitárius szervezet­nek is, a Kigalitól 40 kilo­méterre lévő Gitaramából tért vissza, ahol a ruandai átmeneti kormányzat kép­viselőivel találkozott, hogy megoldást találjon a mintegy túszként fogva tartott menekültek ügyére. Az AFP beszámolója sze­rint fegyveresek tűz alá vették a menetoszlopot, arra kényszerítve az utaso­kat, hogy elhagyják a gép­nünk Európát, mielőtt feléb­rednének a démonok” — mondotta Walesa, példa­ként a délszláv helyzetre utalva. Martinez kifejztette, hogy a Szovjetunió szétesé­se és a kommunizmus buká­sa új távlatot nyitott meg Európa szembenállásoktól mentes együttműködése előtt. Annak a véleményé­nek adott hangot, hogy ha Európa nem egyesül, akkor nem lesz képes fenntartani fejlődésének eddigi ütemét. Martinezt a lengyel el­nök a Lengyelország Szol­gálatáért érdemrend csilla­gokkal ékesített parancsno­ki keresztjével tüntette ki. kocsikat és fedezéket ke­ressenek. Az incidens a ru­andai fővárostól mindösz­­sze három kilométerre tör­tént. Egy személy sebe­sült meg könyebben az ar­cán. Az UNAMIR tiltako­zást juttatott el a kormá­nyerőkhöz is, aki a menet­oszlop biztonságáért vol­tak felelősek. Moctar Gueye helyzetér­tékelése szerint a Ruandai Hazafias Front lázadói ke­léről nyugatra törnek előre a ruandai fővárostól délre fekvő Gitarama irányába, ahova az ideiglenes ruan­dai kormányzat menekült. A mandai főváros körül egyre szorosabbra zárul az ostromgyűrű. A vasárnapi harcok miatt Kigali repülő­terén egy kanadai C—130-as szállítógép ki­vételével nem tudtak le­­szállni az ENSZ humanité­­rius segéllyel érkező repü­lőgépei. A nagyvilág hírei Je A brit trónörökös, Károly herceg tegnap Szentpétervárra uta­zott, Anatolij Szob­­csak polgármester meghívásának eleget téve. Ottani megjelené­sét brit politikai kö­rökben II. Erzsébet ki­rálynő őszre tervezett oroszországi látogatá­sa előkészítésének te­kintik. Je Az orosz—kínai gaz­dasági, kereskedelmi kapcsolatok bővítését szorgalmazta az orosz duma (alsóház) elnöke, aki Pekingben tegnap több kínai politikussal is tárgyalt. Ivan Ribkin azt mondta, hogy Kíná­nak számos olyan ta­pasztalata van, amiből Moszkva csak tanulhat. A parlamenti vezető sze­rint prioritást élveznek Moszkva külpolitikai és külgazdasági elképzelé­seiben az orosz—kínai kapcsolatok. Je Busteni kárpáti üdü­lőhelyen tanácskozott a hétvégén a Szabad Románok Világszövet­sége (UMRL) nevű szervezet Doru Nova­­covici vezette szárnya. A busteni tanácskozá­son leszögezték, hogy az UMRL pártoktól független szervezet, amely a romániai plu­ralista demokrácia megszilárdításáért, va­lamint Romániának az 1939. szeptember 3. előtti határok közötti területi egységért küzd (ami magában foglalná a jelenlegi Moldvai Köztársaság nagy részét). Kouchner tűz alatt Kigali ostromgyűrűben VÉLEMÉNY A véletlen műve volt? kérésén megváltoztatja a pártról kialakuló, mindjob­ban felerősödő képet, s bebiztosítja az áhított válasz­tási győzelmet. Természetesen szeretnénk hinni a vé­letlenben, amely gyakran rácáfol minden elképzelhe­tő és elképzelhetetlen szituációra, de éppen Horn Gytfla vélekedett úgy nemrég, hogy balesete tán még­sem a véletlennek köszönhető. „Többekben felvetődött..., hogy Horn Gyula párt­beli ellenfelei állhatnak az ügy mögött, annál is in­kább, mivel a balesetből az MSZP-nek származha­tott előnye a választásokon.” — hangzik a belügymi­niszter nyilatkozata, válaszul az MSZP elnökének felvetéseire. Tény, hogy a sajtóból elgondolkodtató értesülések röppentek fel a kivilágítatlan pótkocsis te­herautóról, az állítólagos kerékcserét cáfoló tanúk­ról, a pártelnök testőrének vallomásáról — állítólag egy gyalogost, illetve felvillanó fényt látott —, to­vábbá a biztonsági emberek véleményéről, akik sze­rint Horn Gyula nem véletlenül ült át a BMW-jéből a biztonságosabb SAAB-ba. Kétségtelen, hogy amennyiben mindez megfelel a valóságnak, úgy felrajzolható egy megtervezett me­rénylet hátborzongató képe. A kérdésre, hogy ki hú­zott — húzhatott — hasznot belőle, Kónya Imre megadta a választ, de tovább is ment ennél, amikor a pártelnök esetleges belső információit feltételezve felszólította Horn Gyuláékat a rendelkezésükre álló bizonyítékok átadására. E felszólítás mögött semmi­képp sem a belügyminiszter politikai nézeteit kelle­ne észrevenni, hanem azt a körülményt, hogy efféle politikai merénylet kiagyalására és szakszerű végre­hajtására nem lehet szándék, akarat és végrehajtó erő azokban a pártokban, amelyeknek gyökerei nem a baloldali diktatúrából eredeznek. A tiszta demokráciában gondolkodó nemzeti, ke­resztény szellemiségű pártoktól teljesen idegen az al­világi módszereket alkalmazó politikai stílus, s őszin­tén reméljük, hogy ami Horn Gyulával történt, az mégiscsak a véletlen műve volt. Reméljük, s feltehe­tően ezt reméli minden jóérzésű honfitársunk, politi­kai és világnézeti hovatartozástól függetlenül. (Bánó Attila)

Next

/
Oldalképek
Tartalom