Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-03 / 102. szám
i PEST MEGYE! HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁJUS 3., KEDD 3 Honfitársak! Választópolgárok! Történelmi pillanathoz érkeztünk, évtizedekre dől el az ország sorsa: gyarmat legyünk, vagy független állam; szolgák legyünk, alattvalók, cselédek vagy a magunk gazdái. Két erő áll szemben egymással — akárhány pártra oszlik el —, s két erő közül kell választanunk. Vakulj magyar! — kiáltják a szemünk közé a szónokok, plakátok, röplapok, újságcikkek, mindent túlharsogó hazug fogadkozások — dől a pénz a kampányra számolatlanul, hogy mézesmadzaggal kötözze gúzsba a választópolgár józan ítéletét. Ne az egymást túllicitáló ígérgetésekre figyeljünk, hanem csakis arra: ki hogyan vizsgázott tetteivel az elmúlt években, évtizedekben. Radikális rendszerváltást, a nemzeti érdek feltétlen szolgálatát ígérte minden párt a legutóbbi választások előtt is — tapsztalhattuk, hányszor szembe fordultak a tettek a szavakkal. Két tábor alakult ki azóta a politika két pólusán. Az egyikben szinte kivétel nélkül sorakoznak fel azok, akik évtizedek óta szívósan pusztítják, irtják ezt a népet családzüllesztő, családnyomorító politikájukkal. Akik nyíltan tervezgetik idegenek tömeges betelepítését az országba a kipusztított magyarok helyett. A megfizethetetlen dollárkölcsönök elherdálói, a rendszerváltás vámszedői, akik milliárdos magánvagyont harácsoltak össze a Csáki szalmája közvagyonból. Akik sajtószabadságnak hazudják a sajtódiktatúrát, mely a pártállam terhes öröksége, s a sajtót birtokolva, zuhatagban áradó hazugságaiké, mindennapos félretájékoztatásukkal saját, jól felfogott érdekei ellen hangolták balek-magyarok százezreit. Kivétel nélkül ebbe a táborba tartoznak népünk fáradhatatlan becsmérlői, akik világgá kiáltozzák a magyarságot gyalázó, aljas rágalmaikat. Akik évtizedek óta utálozva leszólják, gúnyolják, irtják néphagyományaink, népművészetünk, kultúránk örök értékeit. Akik megfosztották a hazából kiüldözötteket attól a lehetőségtől, hogy szavazatukkal is erősíthessék hozzánk tartozásukat, miközben kiüldözőik teljes joggal szavazhatnak majd a nekik kedves jelöltekre és pártlistákra: az egypárt rendelkezési állományba vonult őrgrófjai, vörös- és zöldbárói, pufajkás verőlegényei, vérbírái, a sortüzeket vezénylő tömeggyilkosai mind, mind ebben a táborban, ebben a liberálbolsevik pártszövetségben keresik — és meg is találják — képviselőjelöltjeiket. A másik táborba gyülekeznek — sajnos, nem a kívánatos egységben — a nemzeti megmaradás, függetlenség, az építő demokrácia, a jövő iránt érzett felelősség hívei. Ez a két erő áll szemben egymással; soha ilyen egyszerű nem volt még választás, ennyire az állampolgári hűségre, a nemzeti lelkiismeretre bízva. Aki most él választói jogával, két szavazatot ad le ezzel a haza ellen: az egyikkel a demokráciát tagadja meg, a másikkal a nemzeti jövőt. A kíméletlen pártharcok a hatalomért szétválasztanak, szembefordítják a temészetes szövetségeseket, az összetartozókat is. A szolgálat — összeköt. Mi, aláírók nem pártban, mi nemzetben gondolkozunk, minket a magyarság, a hazai népközösség ügyének szolgálata fog össze. Nyomatékosan felhívjuk a magukat nemzetinek, keresztyénnek valló pártok figyelmét is ebben a sorsfordító történelmi pillanatban történelmi felelősségünkre: Honfitársak! Választópolgárok! Szavazzon mindenki hite, meggyőződése szerint, de csak olyan jelöltre, aki tettekkel bizonyította már hűségét a néphez. És csakis olyan pártok listájára, melyek a magyarság, a hazai népközösség érdekeit a legbátrabban, legkövetkezetesebben képviselik. Társadalmi és kulturális egyesületek nemzeti együttműködési bizottsága Elkerülhető lenne az eladósodás Hogyan gazdálkodik a főváros? A főváros SZDSZ-es vezetése 1992 óta mintegy 21 milliárd forintos hitelfelvételre kényszerítette a várost. Emiatt a következő önkormányzatnak (ha nem lesz újabb hitelfelvétel) 1995—98 között 30 milliárd forintot kell visszafizetnie — állította Demeter Ervin, a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakciójának vezetője tegnap, a városvezetés vagyonhasznosítási, privatizációs ténykedésével foglalkozó sajtótájékoztatón. A frakcióvezető szerint az eladósodást meg lehetne állítani az önkormányzat 1000 milliárd forintra becsült vagyonának ésszerű hasznosításával, amely rövid időn belül 10 milliárd forinthoz juttatná a várost. Mindehhez azonban hiányzik az átfogó privatizációs stratégia. Manninger Jenő frakcióvezető-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a privatizációban leginkább érintett — ám még mindig a rendszerváltás előtti kézi vezérléses módszerrel irányított — közüzemi vállalatok átalakítása túl lassan megy. Emiatt szükségképpen csúszik a tőkebevonás, pedig a főváros csatornázási, illetve a hulladékártalmatlanítási gondjai mindenképpen igényelnék a mielőbbi privatizációt. Több cég, így például a Vidám Park, a Budapest Film és a Fővárosi Kertészeti Vállalat esetében érthetetlen a frakció számára, hogy miért áll még mindig a privatizáció, amikor mindenki egyetért azzal. Nehezményezik azt is, hogy a Fimüvnél jogtalanul vállalkozásokba vitték az önkormányzati vagyont, ám eddig még senkit nem vontak ezért felelősségre. A napokban ismét újult erővel fellángolt nagyvásárcsamoki problémákról elhangzott, hogy a frakció egyértelműen támogatja a régi bérlők kedvezményes visszaköltözését. Szó esett arról is, hogy rosszul áll a város költségvetése, amelynek bevételi oldala alig teljesül. Jelentősen — 85 százalékkal — növekedett viszont az utóbbi két évben a Városháza igazgatási apparátusra fordított összeg. Mindez azt jelzi, hogy az olcsó állam frázisa csak országosan fontos az SZDSZ-politikusok számára. Növekedjen a telepítések száma Erdőkincsünk védelmében (Folytatás az 1. oldalról) Lényeges azonban — húzta alá Boross Péter —, hogy minden birtokon elsősorban a szakma szerezzen tekintélyt, elengedhetetlen továbbá az állam ellenőrzési, felügyeleti jogosítványainak a megerősítése. Végezetül hozzátette: hazánkban ma a kelleténél nagyobb a mezőgazdasági művelésű terület. Személy szerint is fontosnak érzem az erdőkincs gyarapítását, ez ma elsődleges, ezért jövőben a duplájára kell emelni az erdőtelepítések támogatását. A kormányfői expozét követően, Király László egyetemi tanár, Raskó György és Medgyaszay László, az FM államtitkárai foglalták össze vitaindítóként az erdészeti ágazat átalakulásának, fejlesztésének időszerű kérdéseit. A fórumon elfogadott állásfoglalást kialakító hozzászólásokból kitűnt, a tárca és a kormányzat, valamint a szakma képviselőinek véleménye a jövő erdőgazdálkodásáról összecseng. Elhangzott többek között, hogy a hazai erdőket egységes egészként kell kezelni. Úgynevezett tartamos gazdálkodás mellett, szigorú erdészeti felügyelet szükséges. Az állami erdők legyenek összefüggők, magánerdőket pedig csak közös gazdálkodás formájában lehessen művelni. Olyan erdőtörvény szükséges, amely automatikussá teszi az erdőfenntartás finanszírozását. Mihamarabb meg kell hozni a kapcsolódó alaptörvényeket, így például a vadgazdálkodásról, a kömyezetvédelmről. Az állásfoglalások részletesen kidolgozva rövidesen a kormányzat elé kerülnek. M. J. Letartóztatás A Pesti Központi Kerületi Bíróság a Fővárosi Főügyészség indítványára rendelte el tegnap Szabó Albert és Györkös István előzetes letartóztatását. A bíróság végzése szerint alaposan lehet attól tartani, hogy a gyanúsítottak, akiket a rendőrség április 29-én vett őrizetbe, szabadlábra kerülésük esetén újabb hasonló bűncselekményt követnének el. A letartóztatás ellen a gyanúsítottak és védőjük fellebbezett, azonban ennek halasztó hatálya nincs. Tovább épül az autópálya (Folytatás az L oldalról) Az M5-ÖS egyik új szakasza a Kecskemét-Észak csomóponttól indulva dél felé haladva párhuzamosan épül az 5. számú úttal és az országhatárnál csatlakozni fog egy nemzetközi szerződésben rögzített, újonnan kiépítendő határátkelőhellyel. Az autópálya végleges kiépítése során 11 új csomóponttal bővül az M5-ös. Az 1992 óta tartó pályáztatások, versenytárgyalások és a beérkezett ajánlatok mérlegelését követően az év februárjában az értékelőbizottság egyhangúlag a Bouygues vezette francia—osztrák—magyar konzorciumot javasolta. A mai, ünnepélyes aláírást követően kötik meg a szükséges hitelszerződéseket. Az építéshez szükséges földeket az Autópálya Igazgatóság már megvásárolta. A miniszter végezetül kijelentette, hogy folyamatban vannak az M3-as autópálya előkészületei is, a hozzá csatlakozó utakkal, csomópontokkal együtt. B. Bosson francia miniszter beszédében örömét fejezte ki, hogy Magyarországon ilyen gyors ütemben haladnak az út- és strukturális fejlesztések. Mint mondotta, ezek a modem állam ismérvei. (szűcs) Pályázat szociális segélyre Családsegítő' forintmilliók A rendkívül nagy érdeklődésre való tekintettel a tervezett 312 millió helyett 383,5 millió forintot osztott ki a Népjóléti Minisztérium azon a pályázaton, amelyet a szociális alapellátás fejlesztésére írt ki a tárca — tájékoztatta az újságírókat tegnap Lakner Zoltán helyettes államtitkár. A pályázók egyébként összesen több mint 2,2 milliárd forintnyi támogatást igényeltek. A települési önkormányzatoknak 1997 végéig — a szociális törvényben foglalt kötelezettségük szerint •— ki kell építeniük az alapvetően fontos szociális intézményeket és ellátási formáikat. Ilyen a szociális étkeztetés valamilyen formája — például a népkonyha, a szociális konyha és a diszkontok —, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekek napközbeni ellátása, a válságkezelést végző szociális intézmények kialakítása és a falugondnoki rendszer kiépítése. A támogatás odaítélésénél elsősorban azokat a pályázókat részesítették előnyben, akik többféle szociális ellátást végző, úgynevezett komplex programok megszervezésére vállalkoztak —, hangsúlyozta a tárca képviselője. A mintegy 900 pályázat felét önkormányzatok küldték be, de pályáztak egyházak, alapítványok és egyesületek is. A legnagyobb érdeklődés az étkeztetés és a házi segítségnyújtás megszervezése iránt mutatkozott. A többféle ellátás együttes megszervezésére vállalkozók többségének programja is e két ellátás együttes megszervezését tartalmazta. A beküldött pályázatoknak csaknem 60 százaléka községekből, s ezek közül is 12 százalék kétezer lélekszámon aluli településről érkezett. A bíráló-bizottság a hátrányos helyzetű térségekből pályázókat előnyben részesítette, ezért a borsodabaúj-zempléni, a szabolcsszatmár-beregi, a hajdú-bihari és a Békés megyei pályázók viszonylag nagyobb összegű támogatáshoz jutottak. Pest megyéből összesen 44 pályázatot nyújtottak be, s ezek közül 17 nyert kisebb vagy nagyobb összegű támogatást. T. Á. Félelem nélkül A nemzet és az ország iránt jóindulattal viseltető' személyiségek is ki-kiejtik a szájukon, hogy a magyar közéletben kitapintható a félelem. Az a félelem, amely abból a félmúltból táplálkozik, amelyre a mai ötven—hatvan évesek még nagyon jól emlékeznek. Haliunk mostanában sósavas kádakról, embereket megsemmisítű húsdarálókról, város alatt húzódó pincebörtön-rendszerekről, fogsorkirugdosásokról, s mindez tán indokolná is, hogy az emúlt rendszer diktátoraitól féljünk. Ez a félelem indokolt azoknak az esetében, akik a bőrükön tapasztalták kommunista internálótáborok keretlegényeinek átnevelő módszereit, de ugyanakkor a nemzet egészét nézve — hisz bennünket a Habsburgok is rebelLs nációinak tartottak — teljes mértékben indokoltatlan. Megerősíti ezt az elmúlt négy esztendő', amelyben politikai megggyőződése miatt senkit semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem ért, kivéve most, a két hungarista vezetőt, akik valóban megszegték a demokratikus, európai szabályokat. Persze, rájuk sem azok az elborzasztó kazamaták várnak, amelyeket a televízióban a minap láthattunk, hanem bírósági tárgyalás, s ott a Magyar Köztársaság joggyakorlatának megfelelő elbírálásban fognak részesülni. De nem üldöztek az elmúlt négy évben senkit, aki más nézeteket vallott, mint a kormány, mert ha az elbocsátott 168 órásokra gondolok, tevékenységük alapján véleményem szerint nyugodtan a hungaristák sorsára juthattak voia. A szélsőbal és a szélsőjobb ugyanis általában egybe szokott esni, néha nagyon nehéz a kettő közti határt fölfedezni. De mindez nem ok arra, hogy bárki is féljen május 8-án a szavazóhelyiségben. Nincs okunk hát félelemre, jogállamban élünk, s ezt a jogállamot már sem ávósok, sem szovjet tankok nem veszélyeztethetik. Ahogy törökinvázió már csak a közúti forgalomban képzelhető el, ugyanúgy a retteget sztálinizmus is csak egy-egy dokumentumfilmben ütheti föl a fejét Magyarországon. A baloldai veszély nem azért veszély hát, mert újból börtönbe kerülhetünk olyanok, akik a nemzeti politika fontosságát hirdetjük, hanem mert, mint láthatjuk ILengyelországban is, a baloldal politikai programja demagógiára épül. A demagógia pedig egyetlen gazdaságot sem tud föilendíteni. A baloldai győzelme esetén tehát nem személyes szabadságuk kerül veszélybe, hanem fejlődésünk zökkenhet vissza abba a gödörbe, amelyből, mint látjuk, nagyon nehéz kikecmeregni. (Vödrös)
