Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-11 / 109. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1994. MÁJUS II., SZERDA Forintos hírek Kiegyensúlyozott a bank­közi devizapiac, leértékelé­si várakozások nem tapasz­talhatók. A parlamenti vá­lasztások első fordulóján kialakult eredményekre sem reagáltak a bankok je­lentősebb devizavásárlá­sokkal. Öt év óta a legmagasabb szintre emelkedett tegnap a kávé ára a londoni piacon. Immár 1920 ameri­kai dollár fölött van a kávé tonnánkénti ára júliusi szál­lításra. Piaci szakértők sze­rint az árat a félelem tor­nássza feljebb, a piac attól tart, hogy a nagy latin-ame­rikai és ázsiai kávétermesz­tő országokban hiány van a terményből. A Mahartnak 160 millió forint veszteséget okozott a bősi zsilipkamrák meghi­básodása miatt bekövetke­zett több mint 5 hetes hajó­zási zárlat — mondta Ja­kab György —, a Mahart vezérigazgató-helyettese. A károk megtérítése érde­kében a hajózási társaság a közlekedési tárcához for­dult. Demonstrációt tartott teg­nap délben a Ganz Danubi­us Hajó- és Gépgyár Rt. 350 dolgozója a helyi Va­sas Szakszervezet szerve­zésében. A dolgozók petí­ciót nyújtottak át a cég többségi tulajdonosának, a Budapest Banknak. Azt kö­vetelik, hogy a bank telje­sítse tulajdonosi kötelezett­ségeit. Eddig háromszáz hazai és külföldi cég, illetve vállal­kozó jelentkezett a IV. Ke­let—Nyugat nemzetközi kiállításra és vásárra. A be­mutatót június 5. között Nyíregyházán rendezi a magyar—német érdekelt­ségi FIMEX Fair Betéti Társaság. Tegnap már csak néhány szabad hely volt. A világ legértékesebb óráit előállító, 1775-ben alapított svájci Breguet cég techni­ka- és kultúrtörténeti jelen­tőségű remekműveiből nyílt bemutató Budapesten, a La Boutique Suisse Vö­rösmarty téri boltjában. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Engedély vany béke nincs Miért nyugtalan Kerepestarcsa lakossága? Gerencsér József, Kere­pestarcsa alpolgármeste­re azzal kereste meg la­punkat, hogy — hivatkoz­va a helyi kórházban fo­lyó, a veszélyes hulladé­kok ártalmatlanítását szol­gáló berendezés rekonst­rukciójáról szóló cikkünk­re — elégedetlen azzal a válasszal, melyet az ügy­ben az érintett intézmény­től kapott. Nem személy szerint <5 várja a fenti le­vél kiegészítését, hanem a helyi lakosság meg­nyugtatása érdekében tar­taná fontosnak, hogy a le­endő égetőművet üzemel­tető kft. is nyilatkozzon arrói, hogy a településen nem fognak más megyei létesítményből származó kórházi hulladékot eléget­ni — mondta az alpolgár­mester. Az eló'zményekbó'l csu­pán annyit érdemes fel­idézni, hogy a Flór Fe­renc Kórház már évek óta maga égeti el az intéz­ményben keletkező veszé­lyes kórházi hulladékot. Ugyanakkor már jó ideje tudott dolog az intéz­ménynél, hogy az emlí­tett technológiai folya­mat környezetet károsít, levegőt szennyez, a mos­tani kazán nem korszerű. Kazáncsere A megoldás a meglévő, s a füstkibocsátás szempontjá­ból kárt okozó kazán mi­előbbi cseréje lenne — szö­gezték le a szakemberek. Az azonban már a tervezés legelején kiderült, hogy az ehhez szükséges 10 milliók­kal sem a helyi kórház, sem pedig a felettes me­gyei önkormányzat nem rendelkezik. Keresni kellett tehát egy olyan vállalkozót, aki egy­részről maga telepít a kór­házba egy korszerű, s a szakmai előírásoknak meg­felelően üzemeltethető eli­­mináló (azaz a veszélyes kórházi hulladékokat ártal­matlanító) berendezést, majd másrészről, bérben el is égeti ott a kórház hulla­dékát. A füst még nem, de a hír — s miként ez lenni szokott, utóbbi kellőkép­pen „feltupírozva, kiszínez­ve” — már el is szállt a községig. Akképpen, hogy a Flór Ferenc Kórház egy a mainál jóval nagyobb tel­jesítményre képes kazánt telepített az intézménybe, ahol aztán a működtető az­zal bérégetést végez majd. — Hiába záratta be két év­vel ezelőtt az önkormány­zat a település szégyene­ként megbélyegzett szemét­bányát (melybe a főváros hulladékát is kiszállítot­ták), ha ismét más szeme­tét hozzák majd Kerepes­­tarcsára — így a falubeli­ek, aki rögtön tudni vélték azt is, hogy az üzemeltető­nek csak a máshonnan is származó hulladék bérége­tésével fog megtérülni ez a beruházás. Az már szinte —- a fenti­ek ismeretében — magától adódik, hogy néhány, egy­mással is hadban álló tele­pülési képviselő, magára vállalva az ügyet, hol druk­kerként, hol pedig ellen­szurkolóként szólt bele a megyei tulajdonú kórház belügyének is tekinthető re­konstrukcióba. S történt mindez azok után, hogy — többek között — a helyi hi­vatal illetékes osztálya már ki is adta az új kazán telepítésére vonatkozó épí­tési engedélyt... Garancialevél A dolgok rendje és módja szerint az alpolgármester ellátogatott a kórházba, ahol a vezetőséggel megál­lapodtak abban, hogy előbbi igyekszik megnyug­tatni a lakosságot a leendő égető környezetet nem ká­rosító hatásáról, míg utób­biak írásban is vállalták, hogy ők csak a saját hulla­dékuk elégetésére szerződ­nek a beruházóval. A már említett építési engedély mellett a kórház­nak a megyei tisztiorvosi szolgálattól, a Közép-Du­­na-völgyi Környezetvédel­mi Felügyelőségtől, a Kere­pestarcsa Nagyközség Víz- és Csatornaszolgálta­tó Üzemétől, az Állami Energetikai és Energia-biz­tonságtechnikai Felügyelet­től, a megyei önkormány­zat szakmai osztályától és annak bizottságától van bir­tokában szakmai véle­mény, igazolás, sőt enge­dély is az új kazán telepíté­sére. Mi több, a fenti felso­rolásban is szereplő érintet­tek közül többen írásban is felhívták a beruházó figyel­mét arra, hogy a kórház­ban csak a helyi hulladék égetését engedélyezik szá­mára. A kórház, úgy tetszik, felkészült a cserére: nem­csak szakmailag alapozta meg ezt a döntését (a gaz­dasági és az orvos-igazga­tót épp a napokban válasz­tották be abba a bizottság­ba, mely az ENSZ egész­ségügyi szervezete által ki­dolgozott, a kórházi veszé­lyes hulladékok elégetésé­re vonatkozó szabályok honosítását végzi), de igyekszik a lakosságot is megfelelő csatornákon ke­resztül tájékoztatni a tör­téntekről. Szabadfalvi And­rás igazgató például a mi­nap írt egy cikket a helyi lapba — a májusi számban jelenik majd meg —, mely a kórháznak a környezetvé­delem terén az elmúlt más­fél évtizedben megtett lépé­seit foglalja össze. Mindemellett, vagy mindezek ellenére még ma is meglehetősen nagy a bi­zonytalanság Kerepestar­­csán. A lakosságot — vél­hetően ehhez a helyi politi­kai tárgyú, illetve szemé­lyeskedő vitáknak is köze van — elfelejtették a tele­pülés vezetői, a szakembe­rek bevonásával időben tá­jékoztatni. így az egyszerű helyi állampolgár talán még azt sem tudja, hogy lé­tezik egy hivatalos építési engedély, kézben vannak a legszigorúbb hazai előírá­soknak is megfelelő szak­mai vélemények. S nem utolsósorban léteznek olyan jogszabályok, rende­letek, törvények, amelyek mind a leendő égető beüze­melését, mind pedig annak folyamatos, s az eredeti en­gedélyekhez, illetve a felté­telekhez igazodó működé­sét fogják ellenőrizni. Ennyi papír Gerencsér József bízik ab­ban, hogy végleg elmarad a lakosság felháborodása, s tájékozatlansága miatt az ügy kirobbanásakor meg­hirdetett aláírás-gyűjtési kampány, sőt egy mihama­rabb összehívandó falugyű­lésen választ is kaphatnak a helybéliek az aggódó kér­déseikre. Addig pedig még azt (is) el szeretnék érni, hogy a vállalkozó adjon írásbeli garanciát arra: Ke­­repestarcsán csak a kórház­ban keletkező, esetleg a falu más egészségügyi in­tézményeiből származó ve­szélyes hulladékokat ége­tik majd csak el. Ennyi papír: engedély, szakvélemény, garanciale­vél birtokában talán meg­nyugszanak a kedélyek. Bár lehet, hogy egy időben megtartott, korrekt tájékoz­tatással hamarabb el lehe­tett volna érni ugyanezt...? Mailár Éva Erdőkertesen bevált Mérhető energiamegtakarítás Mi kerül a süteménybe? A tisztaságra jobban ügyelhetnének Szerkesztőségünk levelet kapott minap a Duplo Kft.­­től, melynek fő profilja az energiafogyasztás korszerű­sítése. A személyes találko­zás során Kvassay-Sajó András mérnök elmondta, hogy a piacgazdaság az energiaköltségeket világpia­ci szintre emeli. Erre az or­szág nincs felkészülve sem technikailag, sem szellemi­leg. Az elmúlt tervgazdasá­gi időszakban az energia ol­csó és korlátlan volt. A ré­gi, meglévő anyagfaló rend­szereket felül kell vizsgálni és át kel! alakítani takaré­kos üzemelésre. Ez igaz gé­pek, berendezések esetében éppen úgy, mint épületek gazdálkodására vonatko­zóan. Építmények területén a fűtési energiamegtakarítást két lényeges területen lehet elérni: az energia gazdasá­gos előállítása és az így megtermelt fűtési energia gazdaságos felhasználása, a hőveszteségek csökkentése során. Természetesen a komplex, mindenre kiterje­dő gazdaságos szemlélet tudja csak az igazán jelen­tős és így a leggazdaságo­sabb ésszerűsítést elérni. Ehhez a célszerű és a hatá­sos módszerek a követke­zők: magasabb hatásfokú kazánok beállítása, a fűtő­csövek és -szerelvények szi­getelése, a fűtésüzemelés­nek az igényekhez rugalma­san igazodó szabályozása, automatizálása. Mindezek technikája az utóbbi évek­ben ugrásszerűen javult, és összességében 20—25 szá­zalékos energiamegtakarí­tást is eredményezhet. Az ablakok nagy hővesz­teségét hatásosan csökkenti a német szabadalmú és gyártmányú Duplo hő- és hangszigetelési rendszer, mely minden meglévő ab­lakra utólag átalakítás nél­kül felszerelhető. Az abla­kok hőveszteségét ezzel a módszerrel 40—50 száza­lékkal csökkenthetjük. A rendszer hangszigetelé­se is kiváló, mely azt jelen­ti, hogy külső dübörgő hang erejét a lakásban sutto­gás szintjére mérsékeli. Ezért szereltetett fel a fővá­ros az átalakított, nagy for­galmú utakon (3-as és 5-ös autópályák városi kivezető szakaszain) mintegy 7 ezer négyzetméter ablakfelületet e rendszerrel. Erdőkertes község öt léte­sítményét komplex módon korszerűsítette, azaz a meg­levő új gázkazánjaihoz szi­getelte a csővezetékeket, ki­alakította az automatikus fű­tésszabályozást és megvaló­sította az ablakok Duplo rendszerű szigetelését. Ha­sonló energiaköltség-megta­karítást célzó korszerűsítési feladatok ügyében folyik az előkészítés Pomázon is. Kell tehát a befektetés energiagazdaságunk korsze­rűsítésére, de az rövid időn belül megtérül. Szerencsére e célra pénz is rendelkezés­re áll, ugyanis a kormány hi­telei igen kedvező feltéte­lekkel vehetők igénybe: hét­éves futamidő mellett ma 14 százalékos a kamatláb. Ez azt jelenti, hogy már az első évben is nagyobb a megtakarítás, mint az esedé­kes évi bankköltség, tehát a hitel futamideje alatt is ol­csóbb a fűtés, mintha nem tettünk volna semmit. De ne felejtsük el, átütő sikert valamennyi ésszerűsítést biztosító tényező együttes megléte teremthet. Nem ele­gendő tehát csupán az egyes elemeket kiragadni. (simon) Hazánkban — így megyénk­ben is — a cukrászat életké­pessége megerősödött. Egészséges versenyhelyzet alakult ki az üzletek között. A sokféle és ízletes áru elle­nére sajnos több hiányosság csorbítja a cukrászatok egy részének jó hírét. A Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség Pest Megyei Felügyelősége szakemberei által végzett vizsgálatokból kitűnik, hogy sok helyen a tisztaság nem felelt meg az elvárásoknak. A nagy területű üzemek zömében a berendezések igénytelensége, az épületek rossz állaga, festetlensége volt tapasztalható. A helyte­len árutárolás a kisüzemek egy részére is jellemző. Többször előfordult, hogy tejeshűtőkben zöldségeket, gyümölcsöt tároltak. A leg­rosszabb benyomást a ter­mékek előállítására hasz­nált eszközök, elöregedett alumíniumedények keltet­ték. A szakemberek több al­kalommal jártak olyan üzemben, ahol a padló csú­szós, a gépek ételmaradéko­­sak voltak. Emiatt számos helyen kellett intézkedni. A sütemények készítése közben gyakran dohányoz­tak, s a hiányos munkaruha (a fejfedő használatának el­mulasztása) sem volt ritka­ság. A főnököknek na­gyobb figyelmet kellene szentelni dolgozóik egész­ségügyi könyveinek érvé­nyességére. A vizsgált egy­ségek túlnyomó részében e könyvecske hiányzott vagy érvénytelen volt. A sütexuények előállítása során gyakorta használnak minőségvizsgálat nélküli nyersanyagot, állományjaví­tót. A bevizsgálás nélkül fel­használt anyagok közvetle­nül veszélyeztetik a vevők egészségét. A hitelesítés nélkül használt mérlegek és a lejárt szavatosságú hozzá­valók miatt többször került sor bírságolásra, az anyag megsemmisítésére. A fenti hiányosságok elle­nére a készítmények minő­sége jó. A szakképesítési előírásokat betartják, és az ellenőrzött üzemek mind­egyikében volt szakképzett, néhol mestervizsgával ren­delkező cukrász is. (szűcs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom