Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-10 / 108. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. MÁJUS 10., KEDD 7 Nemzetközi elismerés építőiparunknak A BETON Kft. kitüntetése Az 1994. évi Nemzetközi Építészeti Díjjal tüntették ki hétfőn Madridban a pécsi székhelyű BETON Kft.-t. A spanyol EDITORIAL OFI­­CE kiadó és az 1979-ben 110 ország részvételével ala­kult TRADE OF LE­ADERS’ CLUB által alapí­tott díjjal az építőipar és a kapcsolódó ágazatok kiemel­kedő teljesítményeit ismerik el évente. A térburkolóelem gyártás­ban az idei díjat egyedül a BETON Kft. kapta termékei­­nek kiváló minőségéért és for­magazdagságáért. Magyaror­szági cégnek első alkalom­mal adományozták ezt a ki­tüntetést, melyet az építőipari szervezetek madridi konferen­ciáján hétfőn Kerner Lőrinc ügyvezető vett át. Az osztrák-magyar BE­TON Kft. 1992-ben Székesfe­hérváron felépítette az ország legnagyobb teljesen automati­zált térkőgyárát, Siófokon pe­dig egy modem betonkeve­rőt. A társaság legújabb beru­házásaként Pécsett elkészült hazánk második legnagyobb térburkolóelem gyára, melyet május 16-án dr. Kádár Béla miniszter avat fel. Ezen az ün­nepségen mutatják be a példa­mutató beruházási gyorsasá­gért, valamint a formaterver zett és kiemelkedő minőségű termékekért kapott nemzetkö­zi díjat is. A pénzvilág nyugodtan reagált Bankmérleg osztalékkal A CIB-csoport, azaz a Kö­zép-Európai . Nemzetközi Bank Rt. pénzintézeti csoport­ja összesen 20 százalékos osz­talékot fizet a tulajdonosok­nak. Ebből 15 százalékot osz­talékként, további 3 százalé­kot pedig osztalékprémium­ként. A CIB-csoport tavalyi, konszolidált mérlegfőösszege — melyet a nemzetközi szám­viteli elvek szerint készítettek el — több mint egymilliárd 90 millió dollár (azaz mint­egy 110 milliárd 230 millió forint) volt. Minderről a pénzintézeti csoport két vezetője Zde­­borsky György, a CIB elnök­vezérigazgatója, és Surányi György, a bank vezérigazga­tója tájékoztatta az újságírókat Budapesten. A CIB-csoport konszolidált mérlege alapján az adózás előtti eredmény 39,8 millió dollár volt tavaly, az mintegy 10 millió dolláros növek­ményt jelent 1992-höz képest. A pénzintézeti csoport adózás utáni nyeresége meghaladta a 27,1 millió dollárt tavaly, azaz forintra átszámítva több mint 2,7 milliárd forint volt. Surányi György vezérigazga­tó kérdésre válaszolva elmond­ta: a nemzetközi pénzvilág nyu­godtan reagált a magyarorszá­gi választások első fordulójá­nak eredményére. A külföldi pénzvilág érdeke, hogy stabil kormány jöjjön létre. Új üzlet nyílt Tahiban Május elején^ nyílt meg Ta­hiban a SZÉ-EP Kereske­delmi és Szolgáltató Bt. Purákné Fogarasi Dianna vezetésével a Mátyás ki­rály utca 31. szám alatt. Az utóbbi években a kör­nyéken többek között fel­épült és megkezdte műkö­dését egy új tejbolt, egy pékség, és egy ZOZO disz­kont is, ahol különböző üdítőitalok, sörök, gyü­mölcslevek mellett dohány­áru és édesség is kapható. A festői környezetben elhelyezkedő Duna menti faluban ez a kis üzlet égy beépített, zöldekkel körül­ölelt teraszon tevékenyke­dik. Egy kávé elfogyasztá­sa mellett az üzletvezető fiatalasszony elmondta, hogy a gyermekgondozási segély (gyes) időszaka alatt érlelődött meg benne a gondolat, hogy valamit tenni kell. A tervet idén megvalósítás követte, szin­te másfél hónap leforgása alatt megkapták a műkö­déshez szükséges engedé­lyeket, majd elérkezett a megnyitás ünnepélyes pil­lanata. A SZ-ÉP Bt., amit férjével közösen működtet­nek, kettős funkciót lát el, egyrészt szépészeti, más­részt építőipari, kivitelezé­si tevékenységet. Az üzlet­­helyiséget családi összefo­gással és egyéni elképze­lés alapján alakították ki. Viszonylag elfogadható és kedvező áron a legjobb ha­zai és külföldi gyógynö­vény-kozmetikumokat, il­latszereket és még néhány — a háztartásban fontos­nak tartott — terméket árusítanak. Kaphatók itt rúzsok, krémek, hajápoló szerek, liposzómaszéru­­mok, tisztítószerek, a koz­metikusok által használt, bőrgyógyászatilag is tesz­telt termékek, különösen az Ombrin márkanévvel jelzett (ami kevés helyen található meg) készítmé­nyek keresettek. Az áruk nagy részét budapesti im­portőröktől és gyártóktól szerzik be. E hónapban a megnyitás alkalmából ked­vezményes árusítás lesz, s a vásárló vendégeket, az érdeklődőket a kozmetikai tanácsadás mellett a nap bármely időszakában egy csésze gyógyteára is szíve­sen várják. Egyéni igény szerint még személyszállí­tást (taxi) is elvállalnak, tehát a legfontosabb szem­pont, mindent a vendé­gért, a vásárlóért. D. Cs. Patikák magánkézben Az első lépcsőben tíz pati­kát privatizálnak Fejér me­gyében. A megyei gyógy­szertári központ javaslatá­ra az AVÜ a tulajdonában lévő soponyai, az ercsi, a baracsi, az alapi, a mező­komáromi, a csákberényi, a dégi, az alcsúti, a fehér­vár-csurgói és a szabad­­egyházi gyógyszertárat és a hozzátartozó szolgálati lakást hirdette meg megvé­telre, átlagosan 2,5—3 millió forintért. A legki­sebb összegért, valamivel több mint 1,3 millió forin­tért a baracsi patika vásá­rolható meg, a legtöbbet, 3,88 millió forintnál maga­sabb összeget a dégi gyógyszertárért kell fizet­nie a jövendő tulajdonos­nak. Az első privatizációs ütemben meghirdetett pati­kák megvásárlására a, pá­lyázatokat július 7-én ad­ják majd le közjegyző je­lenlétében a pályázók. A hírek szerint a következő privatizációs csomagot jú­liusban hirdetik meg, s rö­videsen sor kerül a gyógy­szertári központ részvény­­társasággá alakítására is. Bállá Lajos, a megyei gyógyszertári központ igazgatója, vállalati biztos elmondta: Fejér megyé­ben 65 patika vár magáno­sításra. A vagyonértéke­lést már márciusban elké­szítették, s az AVÜ rendel­kezésére bocsátották a pri­vatizáláshoz, illetve a tu­lajdonosváltáshoz szüksé­ges dokumentumokat is. Az elképzelések szerint el­sőként a kisebb, rossz gaz­dasági helyzetben lévő pa­tikákat adják magánkéz­be, hogy azok minél előbb megerősödjenek. Egy vidéki pékség gondjai Nem ízlik az aszódi kenyér? Egyik napról a másikra, a kívülállók számára váratlanul megszűnt az Aszódi Sütő Kft. Az ilyen eset nem újdonság, mégis mindig felkavarja az embereket. Mi­ért kellett megtörténnie? Hány ember lesz munkanélküli? Adjanak magyaráza­tot! Vannak, akik sejtették, hogy közeleg az „utolsó óra”, mások csodálkozva kér­dezik, mi lesz a várossal kenyérgyár nélkül. A két vezető, Kreidlmayer János és Dani Ferenc készségesen válaszolta meg a kérdéseket. 1991. szeptember 2-án ala­kult meg. Az üzemet az Észak-Pest Megyei Sütőipa­ri Vállalattól (ESV) bérel­ték; a vállalat 20 százalék részesedéssel bírt a kft.-ben. A kft. 1 millió forint törzstőkével indult, amely­ből 500 ezer forintot a fenn­álló rendelkezések értelmé­ben egy számlán kellett be­fizetni. A maradék 500 ezer forintot nem lehetett fel­használni addig, amíg a cég­bíróság be nem jegyezte a kft.-t, ami 1992. májusában megtörtént. Az aszódi járást is kiszolgálta Az alapvető probléma az alacsony törzstőkével való induláson kívül az volt, hogy összesen egy heti indí­tó árukészletet kaptak, ez nagyjából 1 millió 200 ezer forint. Ezzel együtt hatszor kellett felvenni ezeket a szállítóktól, így mikor elő­ször pénzhez jutottak, már 8 millió 400 ezer forint rész­lettartozásuk volt. Az első „pénzmegfordulási” alka­lommal elkezdték a törlesz­tést az ÉSV felé. A jelenle­gi tartozás 6 millió, s ez az egész idő alatt végigkísérte a kft.-t. Az épület és a gépek mé­rete, teljesítménye azt tükrö­zi, hogy valamikor az aszó­di járást is kiszolgálta az üzem. Azóta a környező te­lepüléseken sok magánpék­ség nyílt, a kft. ennek elle­nére nem panaszkodhatott, hogy kevés lenne a rende­lése. Megemelkedtek vi­szont az alapanyagárak — liszt, élesztő, margarin —- és a fűtőolaj ára is. A helyi­ségeket ki kellett fűteni ak­kor is, ha nagy, illetve kis mennyiségű megrendelés volt. Ahhoz, hogy a kenyér megsüljön, 230 fokos ke­mencére van szükség. A gazdálkodási körülmények 1991 óta igencsak megvál­toztak. A kft. megalakulása előtti egy-két évben még monopolhelyzetben volt a sütőipar, mára ez megszűnt. Sok üzem van. Igaz, kenyér­re mindig szükség volt, van, lesz. Az ÉSV-től átvett munka­eszközök leromlott, elavult állapotban voltak — van­nak. A megkötött szerződés értelmében az ÉSV nem biz­tosít működőképes gépeket. Az átalakítás, a karbantar­tás oroszlánrészét a kft.-nek kellett vállalnia. Magasban tárolják a lisztet Ez évi 1 millió 500 ezer fo­rintos kiadás, s ez még csak a legnélkülözhetetle­nebb kiadások összege. A lisztet furcsa technológia alapján dolgozzák fel: a földszintről 22 méter ma­gasba felszivattyúzzák egy silóba, felhasználásig a ma­gasban tárolják. De fentről heti 2-3 mázsa liszt elszáll a levegőbe a lyukas siló kö­vetkeztében... A dagasztás az emeleten történt, ahon­nan csészebillentővel öntöt­ték le a tésztát 2-3 méterrel lejjebb, s ez rontotta a tész­ta minőségét, így a kenyé­rét is. A tésztát 4-5 részlet­ben szaggatták ki, mert el­romlott a csészebillenő. A javíttatás a kft,-nek mint­egy 300 ezer forintjába ke­rült, mégis elengedhetetlen volt a termelés további folytatásához. Ötszáz négyzetméternyi üzemterület jelentős részét egyebek közt használhatat­lan kemence foglalta el, amit az ÉSV-nek el kellett volna szállíttatni, de állítá­suk szerint ehhez a va­gyonügynökség nem járult hozzá. így maradt a he­lyén — helyet foglalva — a 15 méter hosszú és 3 mé­ter széles kemence is... Megépülésekor 10 millió forint volt az üzem értéke, a kft. megalakulásakor már csak 5 milliót ért. A mindennap használatban lévő kocsik karbantartása, felújítása évi 2-300 ezer fo­rint, így tudtak Gödöllőről Váckisújfaluig, Kartalig is szállítani. Franciaországból lízin­geltek egy nagyon jó, gaz­daságos, kevesebbet fo­gyasztó kemencét, ennek értéke öt és fél millió. A három lízingelt gépkocsi és az üzem bérleti díja havi 240 ezer forintot tett ki. Egy felszólítás és a vele járó fegyelmi” Az egyetlen nyereség a pék­ség mellett üzemelő szakbolt. Ezek után nyilvánvaló, hogy a kft. nem azért szűnik meg, mert nem ízlik az aszó­di kenyér! A kft. a saját tulajdonában lévő kemencét értékesíteni szeretné, hogy a dolgozók­nak kifizethessék, ami megil­leti őket. Sokfelé nem tudták teljesíteni szerződésbeli köte­lezettségüket — 30 napos felmondási idő —, így azok­nak új szállítókat kellett ke­resni. Odler Ferencné, a Váci Kereskedelmi Rt. 109. boltjának vezetője elmondta, megérti a kft. helyzetét, az új szállítókkal viszont nehéz lesz olyan kapcsolatot kiala­kítani, hogy telefonon oda­szólnak kenyér-utánrendelés vagy -lemondás miatt. Ezt pedig meg kell oldani. • Április 19-én közölték a kft. vezetőivel, hogy nyolc napon belül készpénzben kell kifizetni tartozásukat, 1 millió 700 ezer forintot. A 22 dolgozót összehívó tag­sági ülésen bejelentették, ezt nem tudják teljesíteni. A huszonkét dolgozó pedig a legsúlyosabb „fegyelmit” kapta: az elbocsájtást. Varga Mária Forintos hírek A KSH első negyedév végén összesített ada­tai szerint tovább csök­kent az ország állatál­lománya. A vállala­tok, gazdasági társasá­gok és szövetkezetek jelenleg már egymilli­ónál is kevesebb szar­vasmarhát és csak va­lamivel több mint öt­millió sertést tartanak. Az egyéni gazdálko­dók 17 százalékkal ke­vesebb sertést, 15 szá­zalékkal kevesebb ju­hot, 8 százalékkal ke­vesebb baromfit és 5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát tarta­nak, mint egy évvel korábban. Nem kevesebb, mint 76 százalékkal növelte kelet-európai eladásait a legna­gyobb német autó­gyár, a Volkswagen az idei év első harma­dában az előző eszten­dő hasonló időszaká­hoz képest; a növeke­dés egyik hajtóereje magyar piac 100 szá­zalékos bővülése volt. A vállalat bejelentése szerint áprilisig 7880, V W-érdekeltségben gyártott jármű talált gazdára a térségben. Az eredeti elképze­léstől eltérően nem csupán egy helyre, Du­­nasziget térségbe, ha­nem azon kívül még két helyszínre: Duna­­remete és Dunakiliti környezetébe telepítik azokat a dízelszivaty­­tyúkat, amelyek a par­lament döntése értel­mében a Szigetköz vízpótlásáról gondos­kodnak majd. Villamos hajtódob, szállítószalaghoz í!i.....-­Átmérő: 165 mm-től 800 mm-ig. 1,1 kW-tól 55 kW-ig. Gyártja és forgalmazza: a Gépsystem Kft. Zalaegerszeg, Bánya út 2.8900 Telefon: (92)-313-350 Fax: (92)-316-626 J TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom