Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-10 / 108. szám

_É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁJUS 10., KEDD 3 Hatályba lépett a törvénymódosítás Folytatódhat a szövetkezeti rendszerváltozás A választás előzetes eredménye Pártvélemények a folytatásról A hat parlamenti párt egyéni választókerületekben elért eredményei Hatályba lépett a szövetke­zeti törvény módosítása, amelyet az Országgyűlés utolsó munkanapján foga­dott el. Minderről a Földmű­velésügyi Minisztérium saj­tóosztálya közleményben tá­jékoztatott tegnap. A távirati irodához eljut­tatott közlemény a törvény módosítását a gyakorlati igényekkel indokolja. Példa­ként említi a kívülálló üzlet­rész-tulajdonosok korláto­zott tulajdonosi jogainak bő­vítését, valamint a szétválás megkönnyítését. A legégetőbb kérdések megoldására a szövetkezeti törvényben minden szövet­kezetre kiterjedő szabályo­záson túl, önálló fejezet­ként speciális jogszabályo­kat alkottak a mezőgazdasá­gi szövetkezetekre. A tör­vénymódosítás valamennyi szövetkezeti típusra nézve előírja a kívül álló üzletrész­tulajdonosok közgyűlésre való kötelező meghívását. Megakadályozza továbbá, hogy a megismételt közgyű-Magyarországot február 1-je óta fűzi társulási szer­ződés az Európai Unióhoz, ám a brüsszeli Európai Bi­zottság képviselete már több éve működik Budapes­ten. Tevékenységük elsősor­ban arra irányul, hogy az EU és annak tagságára tö­rekvő Magyarország között egyre szorosabbá váljon a kötődés. A kapcsolatépítés újabb állomásaként, a Schuman napként is ismert Európai napon, azaz ma jelentettük meg első ízben az Európa című folyóiratot, amely a kétoldalú információ- és vé­leménycserét kívánja szol­gálni. A lap első száma be­mutatkozás és lényegretörő lést az eredetivel azonos na­pon tarthassák meg. A mó­dosítás a tagok munkajog jellegű jogviszonyát egyér­telműen a Munka Törvény­­könyvének hatálya alá he­lyezi. Megszünteti a fel nem osztható alap, a tarta­lékalap képzésének kötele­zettségét. Egyszerűsíti a szétválás intézményét, azaz a korábbi szigorú döntésho­zatali szabályozást azzal enyhíti, hogy az összes tag kétharmados szótöbbsége helyett a határozatképes közgyűlésen jelenlévő ta­gok kétharmadának szava­zatához köti a szétválás ki­mondását. A közlemény utal arra, hogy a törvénymódosítás szerint a mezőgazdasági szövetkezetek esetében: ér­vényesül a több településre kiterjedő szövetkezet telepü­lésenkénti szétválásának megkönnyítése; valamint le­hetővé válik a személyes közreműködéshez kötődő eredményfelosztás szabálya­itól való eltérés. tájékoztatás is egyben — mondotta Hans Beck nagy­követ, az Európai Bizottság magyarországi képviseleté­nek vezetője azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet abból az alkalomból rendez­tek meg, hogy a lapkiadás történetében először látott napvilágot egyidejűleg négy országban, hazánk­ban, Szlovákiában, Csehor­szágban és Lengyelország­ban egy új magazin. Az Európa kéthavonta, 35 ezer példányban, 32 ol­dal terjedelemben kerül az utcára s 150 forintos áron kapható. Célja, hogy kiegé­szítse az EU-ból érkező in­formációkat. K. M. (Folytatás az 1. oldalról) A Fidesz elnöke sajtótájé­koztatóján kijelentette, fél­reértésen alapulnak azok a tudósítások, amelyek le­mondásáról szóltak. Mint mondta, nem lát okot a visz­­szavonulásra. A második fordulóban Orbán Viktor szerint tart­ható lesz a liberális együtt­működés, ám ennek átütő eredményei nem lesznek, részben a Fidesz rosszabb szereplése miatt. A pártelnök nem érzi magát illetékesnek arra, hogy latolgassa, vajon a szabaddemokraták koalíci­óra lépnek-e az MSZP- vel, de ma vagy szerdán a Fidesz és az SZDSZ veze­tői tárgyalóasztalhoz ül­nek. Orbán kizártnak tart­ja, hogy a szocialisták egyedül kétharmados tör­vényeket hozzanak. A Fi­desz a jövőben is a polgá­ri Magyarország alternatí­váját akarja képviselni, mert demokratikus párt nem adhatja fel azokat az értékeket, amelyek men­tén szerveződött. A szabaddemokraták is sajtótájékoztatón értékel­ték a választás első fordu­lójának eredményét. Kun­­cze Gábor szerint az SZDSZ elérte kitűzött cél­ját és reméli, hogy összes­ségében is megismételi négy évvel ezelőtti ered­ményeit. A miniszterel­nök-jelölt szerint az SZDSZ-listákra leadott egymilliónál több szava­zat nem csak azt bizonyít­ja, hogy a pártnak stabil a szavazóbázisa, hanem azt is, hogy Magyarországon három pólusú a politikai élet: a jobboldal megosz­tott, de vezető erejének az MDF számít. A balol­dalon állnak a szocialis­ták, középen pedig az SZDSZ. A második fordu­ló tétje az, hogy a szocia­listák megszerzik-e az ab­szolút többséget a követke­ző parlamentben — mond­ta a listavezető, hozzáté­ve, hogy ezt az SZDSZ nem tartaná kívánatosnak, ezért kéri: a választópolgá­rok szavazzanak a máso­dik fordulóban az SZDSZ jelöltjeire. A liberális pártok meg­állapodása érvényben van továbbra is — tudhatták meg az újságírók —, tehát 13 körzetben visszalépé­sek várhatók. Pető' Iván pártelnök kérdésre vála­szolva kizárta annak lehe­tőségét, hogy az MDF-fel is tárgyaljanak kölcsönös visszaléptetésekről. A KDNP vezető politi­kusai úgy vélik: csak a má­sodik forduló eredményei­nek ismeretében lehet egyértelműen értékelni a választások kimenetelét. A KDNP központjában va­sárnap késő este egybe­­gyült pártvezetők, képvise­lőjelöltek és újságírók kö­rében Surján László pártel­nök is úgy fogalmazott: még korai „eredményt hir­detni” hiszen sok függ at­tól, hogy milyen választá­si együttműködési megál­lapodások köttetnek a má­sodik fordulóra, s hogy azt miként fogadják a sza­vazópolgárok. Azt azon­ban jelezte, hogy veszé­lyesnek találná az MSZP túlzott előretörését, illetve azt, ha egyetlen párt kezé­ben túlzott hatalom össz­pontosulna. Gáspár Miklós, a KDNP parlamenti frakciójának he­lyettes vezetője elismerte, hogy a választási részered­mények arról tanúskod­nak: a kormánykoalíció pártjai visszaszorultak az 1990-es arányhoz képest. A KDNP ugyanakkor meg­őrizte, sőt — úgy tűnik — némileg erősítette a négy évvel ezelőtti eredményét — állapította meg a keresz­ténydemokrata politikus. A KDNP politikai veze­tő köreiben egyértelműen cáfolták, hogy a reméltnél gyengébb választási sze­replés, esetleg személyi konzekvenciákkal járna. A Magyar Igazság és Elet Pártja a következő vá­lasztási fordulót üres for­malitásnak tartja, a továb­bi kérdéseket az élen álló három párt egymás közötti megállapodásokkal már meg tudja oldani — nyilat­kozta a MIÉP tegnapi el­­'nökségi ülése után Csurka István. A párt társelnöke hozzátette, hogy a MIÉP elnöksége nem szólítja fel híveit más pártok támoga­tására a következő forduló­ban; a tagság saját lelkiis­merete alapján dönt arról, hogy elmegy-e szavazni vagy sem. Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF Hajdú- Bihar megyei listavezető­jeként már bejutott a parla­mentbe, miután a párt he­lyi listájára a választók 10,49 százaléka szavazott. A megyei választmányi ülésen köszönetét mon­dott a jelölteknek, s kérte, hogy továbbra is támogas­sák a még versenyben lé­vőket. Egy lap négy országban Bemutatták az Európát Tanácsadó testület A kamarák szervezését segíti A gazdasági kamarai rendszer megszervezésének előse­gítése érdekében április végén negyvenkét országos gaz­dasági érdekképviseleti szervezet Országos Tanácsadó Testületet hozott létre. Az OTT vezetői tegnap sajtótájé­koztatón tárták nyilvánosság elé ajánlásaikat. Köszönet és elismerés EBEÉ-megfigyelők Mint ismeretes, a gazdasági kamarákról szóló törvény értelmében a területi gazda­sági kamarák megalakításá­nak előkészítésére minden megyében és a fővárosban kamarafajtánként tizenegy tagú ideiglenes szervezőbi­zottságot kell alakítani. En­nek határideje május 21-e, s országosan hatvanhárom szervezőbizottság megalakí­tásáról van szó. A testüle­tek tagjait és elnökét a fő­jegyző által összehívott ala­kuló ülésen választják meg. Ennek lefolyására, az ülé­sek eljárási, illetve választá­si szabályainak kialakításá­ra vonatkozóan első lépés­ben az OTT ajánlásokat fo­galmazott meg. A gazdasá­gi kamarákról szóló tör­vény felhatalmazása alap­ján a szakértői szervezet a továbbiakban is hasonló mó­don kívánja támogatni a ka­marai szervezőbizottságok tevékenységét. Révész Péter titkár beje­lentette: a testület alapítói­hoz időközben többen csat­lakoztak, így jelenleg ötven­öt szerevezet képviselteti benne magát, további hat pedig rendszeresen részt vesz az üléseken. Az OTT az idei év végéig hivatott működni: addig felállnak az ipari és kereskedelmi, a kéz­műves és az agrár kamarák. Az illetékesek elmondták: a tanácsadó testület működé­sének pénzügyi feltételeit az államnak kellene biztosí­tania, ám ennek híján egye­lőre a tagok előlegezik meg a felmerülő költségeket. A tájékoztatón az is elhang­zott, hogy a-szakértői testü­letre azért is szükség van, mert a kamarákat szervező, e hónapban megalakítandó tizenegy tagú bizottságok túlzottan leterheltek lesznek. (tóth) Csend a tőzsdén Az elmúlt hetek abszolút csendes forgalma folytató­dott tegnap is a Budapesti Értéktőzsdén — mondta Kovács Erika, a BÉT osz­tályvezetője az MTI érdek­lődésére, hogy miként ha­tott az országgyűlési vá­lasztások első fordulója a tőzsdére. A pénzügyi szakember közölte: habár enyhe válto­zások megfigyelhetőek vol­tak a papírok árfolyamának mozgásában, ez nem ma­gyarázható egyértelműen a választásokkal. így például a kárpótlási jegyek hétfői záróára 5 forinttal haladta meg a pénteki záróárat. Az állampapírok piacán sem le­hetett semmiféle változást tapasztalni az előző napok­hoz képest. A Demokratikus Intézmé­nyek és Emberi Jogok Iro­dája köszönetét és elismeré­sét fejezi ki a Magyar Köz­társaság külügyminisztériu­mának, hogy az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet (EBEÉ) 32 tagállamából megfigyelőket hívott meg a magyarországi választásokra. Ugyancsak elismerésüket fejezik ki a magyar Belügyminisztéri­umnak a választások haté­kony megszervezéséért — olvasható abban a közle­ményben, amelyet a szerve­zet tegnap juttatott el az MTI-hez. Az EBEÉ-tagállamok kö­zül tizenkettő képviseltette magát nemzetközi választá­si megfigyelővel. Ezenkí­vül a megfigyelő státussal rendelkező Macedónia is küldött egy képviselőt. Há­rom nem kormányzati szer­vezet is részt vett a választá­sok nemzetközi megfigyelé­sében. A külföldi vendégek azt a következtetést vonták le, hogy a parlamenti válasz­tások első fordulója rend­ben és professzionális mó­don zajlott le. A szavazás és az összesítés megfelelt egy demokratikus társada­lom legmagasabb követel­ményének és példaként szol­gált más, új demokráciák­ból érkezett megfigyelők számára. Közvetlenül a má­sodik forduló befejezése után az iroda átfogó jelen­tést ad ki, amely tartalmaz­za a választások előtti tö­megtájékoztatás elemzését is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom