Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-09 / 107. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 9., HÉTFŐ 500 éve született Lucas van Leyden Domonkos Béla városligeti kisplasztikái tárlatáról A reneszánsz kor üzenetei rézmetszetekben A Szépművészeti Múzeum újabb idősza­ki grafikai kiállítását Lucas van Leyden németalföldi festű és rézmetsző születésé­nek 500. évfordulója alkalmából rendez­ték meg. A megnyitót megelőző sajtótájé­koztatón Gerszi Teréz, a kiállítás szerve­zője a művész munkásságáról tartott elő­adást. Lucas van Leyden fametszete Lucas képeit (amelyekből a múzeum egyet sem birtokol, csupán festményei után készült másolatai vannak), a kor­szak németalföldi festészetének legjavá­hoz tartoznak ugyan, hírnevét a világban mégis inkább réz- és fametszeteinek kö­szönhette. A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében Lucas mester több mint 150 lapot magában foglaló réz­­metszet-oeuvre-jének jelentős része lát­ható. Ezekből 88 lap szerepel a kiállítá­son, négy fametszettel kiegészítve. A leg­korábbi, 1508 körül készült ifjúkori alko­tásoktól kezdve a metszeteken végigkí­sérhető Lucas van Leyden lényeges válto­zásokat jelző egész művészi pályafutása. Munkásságának első szakaszában külö­nösen szembetűnő az a törekvése, hogy a régi témákat és hagyományos művészi formulákat új tartalommal, újszerű inven­cióval alakítsa át. Alkotásait a kortársa­kénál nagyobb egyszerűség, közvetlen­ség és sok esetben zsánerszerű felfogás jellemzi. Metszeteit természetes, polgári­as szellem hatja át amellett, hogy művei­nek világos, morális üzenete van. Tisztán zsáner ábrázolásai is akadnak, ezeket az elsők között tartják számon az észak-európai művészetben. Újító, kísér­letező kedve a rézmetszettechnikában is megmutatkozik. Az 1520-as évek máso­dik felében, munkássága utolsó szakaszá­ban az aktábrázolás problémája foglal­koztatta. Ebben a stádiumban az olasz metszetek jelentették számára az alapve­tő tanulságot. Az olasz hatás a figurák kellemes arányában, a klasszikus formák­ban és a harmonikus mozdulatokban mu­tatkozik. Lucas van Leyden újszerűségét mutat­ja a Szent György a megszabadított her­cegnővel című képe is, „amely a kiállítá­son is látható”, s amelyen a hagyomá­nyoktól eltérően nem a sárkány legyőzé­se szerepel az előtérben, hanem az, amint Szent György nyugtatgatja a ve­szedelemtől megszabadított és az átélt félelemtől lelkileg összetört hercegnőt. A fiatal művészt a történtek érzelmi mo­tivációi ragadták meg, és a két szereplő lelki állapotának jellemzésére koncent­rálva idézte fel a jelenetet. A képein sze­replő alakok pszichológiai állapotának bemutatása az egész művészetét végig­kíséri. A kiállításon Lucas von Leyden réz­metszetei mellett németalföldi és német kortársainak kiváló alkotásai szerepel­nek. Itt vannak például Wellensz de Cock, Allaert Claesz és Dirk Vellert, Dürer, Cranach, Altdorfer, Burgkmair, Urs Graf metszetei is. Az ő lapjaik ins­pirációt jelentettek Lucas számára és egyben kihívást is saját alkotóereje meg­mérettetésére. (juhász) 1994 építészetkritikai pályázatának díjazottjai A Magyar Építészek Ka­marája és Szövetségének székházában nemrég átad­ták a Magyar Építőművé­szet című folyóirat 1994. évi építészetkritikai pálya­díjait. A pályázat eredmé­nye — 18 pályázó küldte be írását — a zsűri dönté­se alapján a következő: A Magyar Építőművé­szet 30 ezer forintos díját nyerte dr. Berta Erzsébet. írásának címe: Egy új épí­tészet felől (Feljegyzések Debrecen újabb lakóhá­zairól). A Fővárosi Ön­­kormányzat 30 ezer forin­tos díját nyerte Zöldi Pé­ter. írásának címe: A Déli pályaudvar. Dr. Berta Erzsébet pá­lyaműve az újabb debre­ceni lakóházak kapcsán egy általános negatív je­lenségre hívja fel a figyel­met, amelyet szellemes módon Le Corbusier elve­ivel konfrontálva fejt ki. Zöldi Péter sokoldalú és árnyalt szempontrendszer alapján végezte el a Déli pályaudvar épületének kritikai elemzését, és írá­sa olyan megállapításo­kat tartalmaz, melyek to­vábbgondolása támpontot adhat a térség napirenden álló továbbfejlesztéséhez is. További négy pálya­munkát a zsűri közlésre alkalmasnak talált a Ma­gyar Építőművészet vagy az Építés, Felújítás hasáb­jain. Ezek szerzői Borven­dég Béla, Ludwig Emil, dr. Kenéz Győzőné és dr. Horvát Béla. A zsűri úgy ítélte meg, hogy a pályázat elérte cél­ját: megállapítható, hogy közelebb jutottunk az épí­tészeti kritikákhoz, mint műfajhoz, mindenképpen törekedni kell hasonló pá­lyázat rendszeres, egy­­vagy kétévenkénti meg­rendezésére. (b) Társastánc Országos „A” osztályú társas­táncbajnokságot rendeztek szom­baton Békéscsabán. A nemzeti táncversenyen Szegedtől Szom­bathelyig az ország nyolc tánc­­körének tizenkilenc párosa in­dult. Az „A” osztályú párosok a hagyományos európai és a latin­­amerikai táncok előadásával ve­télkedtek a győzelemért A látvá­nyos nemzeti táncbajnokságon számos hazai társastánckor tag­jai formációs és akrobatikus táncbemutatókat tartottak. Rendkívüli öröm, hogy a Ma­gyar Rádió eMeRton-díjban részesít két olyan kiváló mű­vészt, mint Bayer Friderika és Jeney Szilveszter, akik a Dublini Eurovíziós Dalfeszti­válon Magyarországot képvi­selték — mondta a pénteki dí­játadáson Kiss Imre, a Ma­gyar Rádió zenei főszerkesz­tőségének vezetője. A rádió­ban két évvel ezelőtt indult az a sorozat, műhelymunka, amely fiatal művészek felfe­dezésével foglalkozik. Ebből a műhelyből került Bayer Fri­derika a magyar táncdalfeszti-Művészet a létezd szépségekért Domonkos Béla érdi szobrászművész, a plasztikai műfajok mindenese, több mint 250 szobor alkotója, harmincegye­dik egyéni kiállításához érkezett. A városligeti Mezőgazdasági Múzeumban — mint lapunkr ban erről már hírt adtunk — a hét végén megnyíló tárla­ton dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria nyug. főigazgatója méltatta a kiállító művészetét, hangsú­lyozva Domonkos Béla mű­vészetének műfaji változatos­ságát, hibátlanul mintázott, kiváló plasztikai érzékkel és nagy anyagismerettel formá­zott alkotásainak fontosságát. Érvényes ez akkor is, mon­dotta Pogány Ö. Gábor, ha a művész érmét, dombormű­vet, portrét, körplasztikát, kis figurát, vagy közterületen fel­állítandó emlékművet mintáz — mindannyiszor technikai, stiláris és anyagtani találé­konysággal teszi. Jelen kiállítás életképi ala­kokat (például gyümölcskosa­ras lány, falusi öreg pár, melynek címe: Jóban-rossz­­ban, vadász, ugróköteles lány, napba néző hölgy, ha­lász, karikázó fiú), alakzato­kat (Vörösmarty, Kun László király, Dózsa és mások), álla­tokat (Kincsem ló, magyar szürke, bika, kedves kutyák) vonultat fel. Megeleveníti az Alföldet, jellegzetes tájeleme­ivei, s mindezt tömörítő ér­vénnyel, a lényeg megragadá­sával. Domonkos Béla hitvallása, hogy tekintetünket visszafor­dítsa az észrevétlen is létező szépségekre, Tóth Árpád Kör­úti hajnal című versét juttatja eszünkbe — hogy csak egy példát említsünk a társművé­szetek köréből. Ahogy a fölke­lő nap „csókot dob a munkás­lány kezére”, olyan áhítattal te­kint körbe az állatokra, a ter­mészeti környezetre, társakra, nagy elődökre Domonkos Béla alkotói karaktere. A szobrászat nem a legnép­szerűbb képzőművészeti ága­zat, a festészet kétségkívül at­traktívabb megnyilatkozás. Domonkos Bélának éppen ezért legfőbb művészi erénye, hogy a szobor nyelvén szemé­lyes kapcsolatot tud teremteni közönségével. Számomra legmegragadóbb befogadói élményt Dózsa szob­rának felépítése, hibátlan „szilu­ettje”, életszerűsége, lendületes­sége jelentette. Dózsa alakja hí­vó, kiáltó szó, s a szobor mint­ha a ’48-as Petőfi-rigmust visszhangozná: ...„Nem hallot­tátok Dózsa György hírét!... szellemét a tűz nem égeté meg, mert az maga tűz...” Balázs Adina Kráter kiadó könyvújdonságai Valami új készülődik Kezdő és újrakezdő költők, lappangó irodalmi értékek felkutatására és kiadására vál­lalkozó Kráter Műhely Egye­sület három új kötetét mutat­ták be szokásos beszélgeté­­ses irodalmi estjükön a Rát­­kay Klubban. Valami nagyon előremuta­tó, értékorientáló készülődik a magyar irodalomban, ami akár a költészet megújításá­nak útjelzője is lehet — mondta a bemutatott két ver­seskötetről Turcsány Péter költő, a Kráter szerkesztője. Pálfí Agnes Már olyan fehér volt című (sajnos, még kéz­iratban lévő) kötete is ennek tanúbizonysága. A mitoló­gia, a szerelem, a modern vá­rosi élet és múlt ihlette élmé­nyeiből „Pálfi olyan mély pil­lanatokat nagyít ki, ami a sok posztmodern és izmus után az ízig-vérig költői, mégis modem világot ered­ményeznek. Korszerű ez a költészet abban az értelem­ben is, hogy „olyan érzelmi alagutakba vezet, ahol csak a csodálkozás marad és a miér­tek.” De éppen ezek miatt a verssé emelt megválaszolat­lan kérdések miatt érezzük annyira a magunkénak és igaznak Pálfi költészetét, amelyet oly szuggesztívvá tesznek a láthatólag nagy mű­gonddal megválogatott sza­vak, a váratlan és gyönyörű képek és metaforák. De míg e képek és metaforák áthidal­ják a költőnő szabad gondo­­láttársításai közötti űrt, Szon­di György Értem értem értem című kötete a puritán és a mindennapi beszéd szavaiból építkező verseket szaggatott­nak hagyják. „Elmondva nem, csak többszöri, elmé­lyült elolvasása után bonta­kozhat ki értelmük” —, mondta a saját vívódásait ver­sekbe öntő költő. Aki ismert bolgár műfordítóként, 40 éves korában kezdett a bol­gár hagyományoktól is ihle­tett verseket írni. Arany János két ismert mű­vét, illetve örökségének lly­­lyés, Mikszáth és Gorzsu Elek munkásságában való to­vábbélését, valamint két új, Aranyról írt könyvet elemez Csűrös Miklós ismert Arany­kutató ,Eesz idő, hogy vissza­térhet” című tanulmányköte­tében. Új problémafelveté­sek, a műveknek a költői ill. az epikus eszközök alkalma­zása szempontjából való meg­közelítése teszi izgalmassá a tanulmányokat, melyek az esz­­széizáló irodalomtörténet leg­jobb hagyományainak hatá­sát mutatják. A mívesen szép, választékos stílus teszi a kötetet lebilincselő olvas­mánnyá. (veszelszky) Bayer Friderika eMeRton-díjat kapott válra, ahol első helyzett lett. Ez volt a belépő az euróvízi­­ós dalfesztiválra. Bayer Fride­rika dublini szereplésével Ma­gyarország első alkalommal kapott lehetőséget arra, hogy részt vegyen ezen a rangos nemzetközi dalfesztiválon, ahol Friderika rendkívüli he­lyezést ért el: negyedik lett. Az euróvíziós dalfesztivá­lon minden évben óriási me­zőny indul, akik közül nagy sztárok kerülnek a világ könnyűzenei vérkeringésébe. „Épp ezért óriási dolognak tartom, hogy egyáltalán részt vehettünk ezen a fesztiválon. Ebben nagy szerepe van an­nak is, hogy a Magyar Rádió és Televízió immár két éve tagja az Európai Rádió-Tele­vízió Uniónak. És az, hogy negyedik helyre sikerült jutni egy ilyen rangos nemzetközi versenyen, mindenképp egye­dülálló a magyar tánczene tör­ténetében” — mondotta Kiss Imre. A díjátadáson ott volt Kör­mendi Vilmos zeneszerző is. Friderika elmondta, nem elé­gedetlen a negyedik hellyel, örül annak, hogy nemcsak a zsűrinek, hanem a közönség­nek is tetszett a dala. Külön öröm számára az EMI-vel kö­tött szerződés, és az, hogy a dalfesztiválon előadott dalból készítenek egy videoklippet. (-ász,-ra) Domonkos Béla: „Gyí, lovam, gyí betyár”

Next

/
Oldalképek
Tartalom