Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-09 / 107. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 9., HÉTFŐ 500 éve született Lucas van Leyden Domonkos Béla városligeti kisplasztikái tárlatáról A reneszánsz kor üzenetei rézmetszetekben A Szépművészeti Múzeum újabb időszaki grafikai kiállítását Lucas van Leyden németalföldi festű és rézmetsző születésének 500. évfordulója alkalmából rendezték meg. A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Gerszi Teréz, a kiállítás szervezője a művész munkásságáról tartott előadást. Lucas van Leyden fametszete Lucas képeit (amelyekből a múzeum egyet sem birtokol, csupán festményei után készült másolatai vannak), a korszak németalföldi festészetének legjavához tartoznak ugyan, hírnevét a világban mégis inkább réz- és fametszeteinek köszönhette. A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében Lucas mester több mint 150 lapot magában foglaló rézmetszet-oeuvre-jének jelentős része látható. Ezekből 88 lap szerepel a kiállításon, négy fametszettel kiegészítve. A legkorábbi, 1508 körül készült ifjúkori alkotásoktól kezdve a metszeteken végigkísérhető Lucas van Leyden lényeges változásokat jelző egész művészi pályafutása. Munkásságának első szakaszában különösen szembetűnő az a törekvése, hogy a régi témákat és hagyományos művészi formulákat új tartalommal, újszerű invencióval alakítsa át. Alkotásait a kortársakénál nagyobb egyszerűség, közvetlenség és sok esetben zsánerszerű felfogás jellemzi. Metszeteit természetes, polgárias szellem hatja át amellett, hogy műveinek világos, morális üzenete van. Tisztán zsáner ábrázolásai is akadnak, ezeket az elsők között tartják számon az észak-európai művészetben. Újító, kísérletező kedve a rézmetszettechnikában is megmutatkozik. Az 1520-as évek második felében, munkássága utolsó szakaszában az aktábrázolás problémája foglalkoztatta. Ebben a stádiumban az olasz metszetek jelentették számára az alapvető tanulságot. Az olasz hatás a figurák kellemes arányában, a klasszikus formákban és a harmonikus mozdulatokban mutatkozik. Lucas van Leyden újszerűségét mutatja a Szent György a megszabadított hercegnővel című képe is, „amely a kiállításon is látható”, s amelyen a hagyományoktól eltérően nem a sárkány legyőzése szerepel az előtérben, hanem az, amint Szent György nyugtatgatja a veszedelemtől megszabadított és az átélt félelemtől lelkileg összetört hercegnőt. A fiatal művészt a történtek érzelmi motivációi ragadták meg, és a két szereplő lelki állapotának jellemzésére koncentrálva idézte fel a jelenetet. A képein szereplő alakok pszichológiai állapotának bemutatása az egész művészetét végigkíséri. A kiállításon Lucas von Leyden rézmetszetei mellett németalföldi és német kortársainak kiváló alkotásai szerepelnek. Itt vannak például Wellensz de Cock, Allaert Claesz és Dirk Vellert, Dürer, Cranach, Altdorfer, Burgkmair, Urs Graf metszetei is. Az ő lapjaik inspirációt jelentettek Lucas számára és egyben kihívást is saját alkotóereje megmérettetésére. (juhász) 1994 építészetkritikai pályázatának díjazottjai A Magyar Építészek Kamarája és Szövetségének székházában nemrég átadták a Magyar Építőművészet című folyóirat 1994. évi építészetkritikai pályadíjait. A pályázat eredménye — 18 pályázó küldte be írását — a zsűri döntése alapján a következő: A Magyar Építőművészet 30 ezer forintos díját nyerte dr. Berta Erzsébet. írásának címe: Egy új építészet felől (Feljegyzések Debrecen újabb lakóházairól). A Fővárosi Önkormányzat 30 ezer forintos díját nyerte Zöldi Péter. írásának címe: A Déli pályaudvar. Dr. Berta Erzsébet pályaműve az újabb debreceni lakóházak kapcsán egy általános negatív jelenségre hívja fel a figyelmet, amelyet szellemes módon Le Corbusier elveivel konfrontálva fejt ki. Zöldi Péter sokoldalú és árnyalt szempontrendszer alapján végezte el a Déli pályaudvar épületének kritikai elemzését, és írása olyan megállapításokat tartalmaz, melyek továbbgondolása támpontot adhat a térség napirenden álló továbbfejlesztéséhez is. További négy pályamunkát a zsűri közlésre alkalmasnak talált a Magyar Építőművészet vagy az Építés, Felújítás hasábjain. Ezek szerzői Borvendég Béla, Ludwig Emil, dr. Kenéz Győzőné és dr. Horvát Béla. A zsűri úgy ítélte meg, hogy a pályázat elérte célját: megállapítható, hogy közelebb jutottunk az építészeti kritikákhoz, mint műfajhoz, mindenképpen törekedni kell hasonló pályázat rendszeres, egyvagy kétévenkénti megrendezésére. (b) Társastánc Országos „A” osztályú társastáncbajnokságot rendeztek szombaton Békéscsabán. A nemzeti táncversenyen Szegedtől Szombathelyig az ország nyolc tánckörének tizenkilenc párosa indult. Az „A” osztályú párosok a hagyományos európai és a latinamerikai táncok előadásával vetélkedtek a győzelemért A látványos nemzeti táncbajnokságon számos hazai társastánckor tagjai formációs és akrobatikus táncbemutatókat tartottak. Rendkívüli öröm, hogy a Magyar Rádió eMeRton-díjban részesít két olyan kiváló művészt, mint Bayer Friderika és Jeney Szilveszter, akik a Dublini Eurovíziós Dalfesztiválon Magyarországot képviselték — mondta a pénteki díjátadáson Kiss Imre, a Magyar Rádió zenei főszerkesztőségének vezetője. A rádióban két évvel ezelőtt indult az a sorozat, műhelymunka, amely fiatal művészek felfedezésével foglalkozik. Ebből a műhelyből került Bayer Friderika a magyar táncdalfeszti-Művészet a létezd szépségekért Domonkos Béla érdi szobrászművész, a plasztikai műfajok mindenese, több mint 250 szobor alkotója, harmincegyedik egyéni kiállításához érkezett. A városligeti Mezőgazdasági Múzeumban — mint lapunkr ban erről már hírt adtunk — a hét végén megnyíló tárlaton dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria nyug. főigazgatója méltatta a kiállító művészetét, hangsúlyozva Domonkos Béla művészetének műfaji változatosságát, hibátlanul mintázott, kiváló plasztikai érzékkel és nagy anyagismerettel formázott alkotásainak fontosságát. Érvényes ez akkor is, mondotta Pogány Ö. Gábor, ha a művész érmét, domborművet, portrét, körplasztikát, kis figurát, vagy közterületen felállítandó emlékművet mintáz — mindannyiszor technikai, stiláris és anyagtani találékonysággal teszi. Jelen kiállítás életképi alakokat (például gyümölcskosaras lány, falusi öreg pár, melynek címe: Jóban-rosszban, vadász, ugróköteles lány, napba néző hölgy, halász, karikázó fiú), alakzatokat (Vörösmarty, Kun László király, Dózsa és mások), állatokat (Kincsem ló, magyar szürke, bika, kedves kutyák) vonultat fel. Megeleveníti az Alföldet, jellegzetes tájelemeivei, s mindezt tömörítő érvénnyel, a lényeg megragadásával. Domonkos Béla hitvallása, hogy tekintetünket visszafordítsa az észrevétlen is létező szépségekre, Tóth Árpád Körúti hajnal című versét juttatja eszünkbe — hogy csak egy példát említsünk a társművészetek köréből. Ahogy a fölkelő nap „csókot dob a munkáslány kezére”, olyan áhítattal tekint körbe az állatokra, a természeti környezetre, társakra, nagy elődökre Domonkos Béla alkotói karaktere. A szobrászat nem a legnépszerűbb képzőművészeti ágazat, a festészet kétségkívül attraktívabb megnyilatkozás. Domonkos Bélának éppen ezért legfőbb művészi erénye, hogy a szobor nyelvén személyes kapcsolatot tud teremteni közönségével. Számomra legmegragadóbb befogadói élményt Dózsa szobrának felépítése, hibátlan „sziluettje”, életszerűsége, lendületessége jelentette. Dózsa alakja hívó, kiáltó szó, s a szobor mintha a ’48-as Petőfi-rigmust visszhangozná: ...„Nem hallottátok Dózsa György hírét!... szellemét a tűz nem égeté meg, mert az maga tűz...” Balázs Adina Kráter kiadó könyvújdonságai Valami új készülődik Kezdő és újrakezdő költők, lappangó irodalmi értékek felkutatására és kiadására vállalkozó Kráter Műhely Egyesület három új kötetét mutatták be szokásos beszélgetéses irodalmi estjükön a Rátkay Klubban. Valami nagyon előremutató, értékorientáló készülődik a magyar irodalomban, ami akár a költészet megújításának útjelzője is lehet — mondta a bemutatott két verseskötetről Turcsány Péter költő, a Kráter szerkesztője. Pálfí Agnes Már olyan fehér volt című (sajnos, még kéziratban lévő) kötete is ennek tanúbizonysága. A mitológia, a szerelem, a modern városi élet és múlt ihlette élményeiből „Pálfi olyan mély pillanatokat nagyít ki, ami a sok posztmodern és izmus után az ízig-vérig költői, mégis modem világot eredményeznek. Korszerű ez a költészet abban az értelemben is, hogy „olyan érzelmi alagutakba vezet, ahol csak a csodálkozás marad és a miértek.” De éppen ezek miatt a verssé emelt megválaszolatlan kérdések miatt érezzük annyira a magunkénak és igaznak Pálfi költészetét, amelyet oly szuggesztívvá tesznek a láthatólag nagy műgonddal megválogatott szavak, a váratlan és gyönyörű képek és metaforák. De míg e képek és metaforák áthidalják a költőnő szabad gondoláttársításai közötti űrt, Szondi György Értem értem értem című kötete a puritán és a mindennapi beszéd szavaiból építkező verseket szaggatottnak hagyják. „Elmondva nem, csak többszöri, elmélyült elolvasása után bontakozhat ki értelmük” —, mondta a saját vívódásait versekbe öntő költő. Aki ismert bolgár műfordítóként, 40 éves korában kezdett a bolgár hagyományoktól is ihletett verseket írni. Arany János két ismert művét, illetve örökségének llylyés, Mikszáth és Gorzsu Elek munkásságában való továbbélését, valamint két új, Aranyról írt könyvet elemez Csűrös Miklós ismert Aranykutató ,Eesz idő, hogy visszatérhet” című tanulmánykötetében. Új problémafelvetések, a műveknek a költői ill. az epikus eszközök alkalmazása szempontjából való megközelítése teszi izgalmassá a tanulmányokat, melyek az eszszéizáló irodalomtörténet legjobb hagyományainak hatását mutatják. A mívesen szép, választékos stílus teszi a kötetet lebilincselő olvasmánnyá. (veszelszky) Bayer Friderika eMeRton-díjat kapott válra, ahol első helyzett lett. Ez volt a belépő az euróvíziós dalfesztiválra. Bayer Friderika dublini szereplésével Magyarország első alkalommal kapott lehetőséget arra, hogy részt vegyen ezen a rangos nemzetközi dalfesztiválon, ahol Friderika rendkívüli helyezést ért el: negyedik lett. Az euróvíziós dalfesztiválon minden évben óriási mezőny indul, akik közül nagy sztárok kerülnek a világ könnyűzenei vérkeringésébe. „Épp ezért óriási dolognak tartom, hogy egyáltalán részt vehettünk ezen a fesztiválon. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy a Magyar Rádió és Televízió immár két éve tagja az Európai Rádió-Televízió Uniónak. És az, hogy negyedik helyre sikerült jutni egy ilyen rangos nemzetközi versenyen, mindenképp egyedülálló a magyar tánczene történetében” — mondotta Kiss Imre. A díjátadáson ott volt Körmendi Vilmos zeneszerző is. Friderika elmondta, nem elégedetlen a negyedik hellyel, örül annak, hogy nemcsak a zsűrinek, hanem a közönségnek is tetszett a dala. Külön öröm számára az EMI-vel kötött szerződés, és az, hogy a dalfesztiválon előadott dalból készítenek egy videoklippet. (-ász,-ra) Domonkos Béla: „Gyí, lovam, gyí betyár”
