Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-09 / 107. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁJUS 9., HÉTFŐ 5 Környezetvédelem és vízkészlet Ocsai beruházások Szinte elemi erővel törtek fel a környezetvédelmi gondok Ocsa nagyközség­ben az 1990-es önkormány­zati választásokat követő­en, mivel az előző rend­szerben nem sokat tettek azért, hogy a településen teljeskörűen kiépüljenek a lakossági alapszolgáltatá­sok. Éppen ezért döntött úgy annak idején a képvi­selőtestület, hogy a hiá­nyosságokat minél előbb meg kell szüntetni. Első lépésként több tíz­millió forintos ráfordítás­sal megvalósították a Bio­modul- 1000 szennyvíztisz­tító és környezetvédelmi beruházást, amely 1992 au­gusztusában kezdte meg próbaüzemét, s azóta is fennakadás nélkül műkö­dik. A közmű — ennek üzemeltetője egy szolgálta­tó kft., az ócsai önkor­mányzat 51 százalékkal rendelkező tulajdonos — naponta 1000 köbméter szennyvizet képes fogadni, azonban csak 800 köbmé­tert szállítanak be Ócsárol és két környező helység­ből, Alsónémedibő\ és Fel­­sőpakonyból. Mivel kapaci­tása nem 100 százalékig ki­használt, a képviselők azt tervezik, hogy további tele­pülések szennyvízelhelye­zését is vállalják. Mint Búza Attila polgár­­mester elmondotta: elsősor­ban kemény gazdasági megfontolások vezetik őket, persze előnyt jelent számukra — s ezt nem is hallgatta el —, hogy ez az egyetlen ilyen jellegű léte­sítmény a környéken. A szennyvíztisztító fenntartá­sára sok pénzt fordítanak, így nem csoda, hogy sze­retnének belőle valami­lyen hasznot is látni. Ha ki­használtsága növekszik, több pénzt hívhatnak majd le negyedévenként az ál­lamkasszából, mert az ál­lam minden megtisztított szennyvíz köbméterje után 95 forintos támogatást ad. — Szükségünk van a pénzre, hiszen az elmúlt három és fél év alatt nagy­­beruházások kezdődtek el, fejeződtek be Ócsán — mutatott rá a polgármester. — Korábban, amikor még nem rendelkeztünk a Bio­modul-1000 típusú szenny­víztisztítóval, illegális le­ürítőhelyre került a szenny­víz. Az ellenőrizetlen lera­kás eredménye pedig az lett, hogy a talajvizek el­szennyeződtek, a lakossági kutakban vegyi anyagok je­lentek meg, amelyek okkal töltik el a polgárokat aggo­dalommal. Nagyközsé­günknek így nem volt más választása, csak az, hogy céltámogatás igénybevéte­lével megépítse a vezeté­kes ivóvízhálózatot. A munkálatok igen jelentős pénzösszegek megmozgatá­sával 1992-ben, a vízbázis megteremtésével kezdőd­tek el. Jelenleg a hálózat kialakításánál tart a kivite­lezést végző vállalkozó, aki rohamtempóban dolgo­zik. A szerződés szerint 1996. december 31-ig kell befejeznie a hálózat kiépí­tését. Azonban úgy néz ki, hogy ez év június végén, július első heteiben már ki­nyithatják a csapokat a há­zakban azokon a részeken, ahol a leginkább elszennye­ződtek a rétegvizek, s vég­re egészséges ivóvízhez juthat a lakosság. Búza Attilától megtud­tuk azt is, hogy 1990—1992 folyamán in­dították útjára gázprogram­jukat, melynek eredménye­képpen Ócsa 95 százaléka bekapcsolódott a vezeté­kes gázhálózatba. A nyá­ron pótprogramot hirdet­nek meg, így aki valami­lyen okból korábban kima­radt, most majd igényelhe­ti a gáz bevezetését, ked­vező pénzügyi feltételek­kel. — Sajnos mind a mai na­pig égető problémát jelent, hogy a nagyközségben rendkívül kevés telefonvo­nal működik — folytatta a polgármester. — Három és fél évet kellett várni arra, hogy koncessziót írjanak ki a területre. Ennek ered­ménye, hogy ismerjük már a tervező és a kivitelező személyét, akik vállalták: az év végére felszámolják azt az áldatlan állapotot, hogy csak nagy nehézsé­gek árán lehet szabad vo­nalhoz jutni, a külvilággal kapcsolatot teremteni Ócsárol. A polgármester mindeh­hez még annyit tett hozzá: az Országgyűlés egyik utolsó ülésnapján hagyta jóvá 134 millió forintos címzett támogatási kérel­müket. Ezt az összeget a gimnázium épületének megmentésére, egy új épü­letszárny felépítésére köl­tik, amely tetőtér-beépíté­­ses lesz, s tornaterem is lé­tesül. A bővítés időszerű volt, mert a gimnáziumi képzés mellett a közelmúlt­ban kereskedelmi szakirá­nyú középiskolai oktatást is indítottak. (klug) Néptáncest Százhalombattán Arany oklevelet kapott a Forrás Felejthetetlen estével aján­dékozta meg közönségét szombaton a százhalombat­tai Forrás Néptáncegyüttes. A megalakulásának a tize­dik évfordulóját ünneplő együttes kétórás fergeteges, színpompás műsorában átte­kintést adott a páratlanul gazdag magyar folklórból, másrészt pedig bebizonyí­totta, hogy napjainkban is lehet színvonalas, öntevé­keny művészeti közösséget teremteni. Mindenekelőtt szükségeltetik hozzá olyan szakember aki megszállott­ja hivatásának, ez Százha­lombattán Szigetvári Jó­zsef; szükségeltetik azután pénz, illetve sok-sok támo­gató. Jelen esetben ez utób­biak sem hiányoznak. A Forrás támogatói között megtalálható mindenekelőtt a százhalombattai városi ön­­kormányzat, a Duna Menti Hőerőmű Rt., a Mól Rt., a Buda-vidék Rt. és a Benta- Völgye Tsz. A nép művé­szetéhez értő sok-sok fiatal pedig fellelhető, csak meg kell találni őket. Mindez megtörtént, mindez együtt van — több száz táncos — Százhalombattán immár év­tizede, s a végeredmény egy olyan együttes, amely­ből csak néhány található az országban. így véleke­dett az ismert táncszakem­ber, Vásárhelyi László veze­tésével az az országos bírá­lóbizottság, amely a szom­bati bemutató alapján a leg­magasabb szakmai elisme­résre, az úgynevezett Arany 1. fokozat viselésére érdemesítette az együttest. Az ünnepi esten jelen volt Inczédy János, a Pest Me­gyei Közgyűlés elnöke, s megtekintették a műsort az USA, Mexikó és Ecuador bu­dapesti nagykövetségének képviselői is, ugyanis a For­rás a nyáron hosszabb tenge­rentúli vendégszereplésre utazik. A nagy sikerű együt­test Mózes Mihály polgár­­mester is köszöntötte. (deregán) Emberi méltóságot A Vöröskereszt világnapja az idén egybeesett a választás­sal, ezért az ünnepségeket csak a jövő héten tartják. A vi­lág legnagyobb humanitárius szervezete minden év május 8-án ünnepel, ugyanis ezen a napon született Henry Du­­nant, a Vöröskereszt alapító­ja, aki 1859-ben, a solferinói csatamezőn határozta el, hogy a szenvedők számára lét­rehoz egy segítő szervezetet. Ma már 161 Vöröskereszt és Vörös Félhold társaság mű­ködik a világban 124 millió egyéni taggal és 25 ezer alkal­mazottal. A nemzeti progra­mokra több mint 20 milliárd svájci frankot költenek éven­te — legtöbbet a volt Jugo­szláviából menekültek megse­gítésre, valamint a volt Szov­jetunió függetlenné vált álla­maiban élők egészségügyi és szociális segítésére. Az idei vöröskeresztes világnap jel­szava ugyanaz, mint tavaly: Emberi méltóságot mindenki­nek! A jelszó azonban egy új gondolattal bővült: a gyereke­ket érő sok szenvedés miatt az ő védelmük kerül közép­pontba. (t. á.) Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkor­mányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rend­kívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. részt. A helyszín Zebegény volt. Egyéniben Trieb Mari­ann nagymarosi tanuló, csa­patban a nagybörzsönyi álta­lános iskola csapata lett az első, és szép német kiejté­sért hat versenyző kapott kü­­löndíjat. JELLASICS 1849. már­ciusi ceglédi tartózkodásáról ad közre érdekes írást, Híd­végi Lajos tollából, az MDF ceglédi szervezEtének lapja. Ebből megtudható, hogy a horvát bán hadjárata végez­tével négyszázezer forintot kapott I. Ferenc József csá­szártól, halála után pedig lo­vas bronzszobrot állítottak neki Zágrábban. A pénzt még életében elköltötte, szobrát pedig maguk a hor­­vátok távolították el. BATTAI HOI.VAP SZÁZHALOMBATTÁ­ÉRT, a nemzeti felemelke­désért elnevezéssel emlékér­met alapított az MDF száz­halombattai szervezete. Az emlékérmet olyan szemé­lyeknek vagy közösségek­nek adományozzák, akik te­vékenységükkel hatékonyan segítik a város, illetve a nem­zet felemelkedését. Az elis­merést eddig Gyurkó János környezetvédelmi miniszter, dr. Szűcs István ipari helyet­tes államtitkár és Jeszenszky Géza külügyminiszter kap­ta. Az érmeket Domonkos Béla érdi szobrászművész készítette el. nagymarosi Dinek \'f*. :n:íjm >, tj.J.J ÄX M-S> ft P VÖD AI BEIRATKO­ZÁSRA hívja fel a figyel­met a havonta megjelenő „olvasnivaló”. Eszerint a be­iratkozásra május 16—20-ig kerül sor, s azokat a gyereke­ket érinti, akik 1995. május 31-ig betöltik a 3. életévüket. PÜNKÖSDI BÁL lesz május 22-én este a művelő­dési házban, másnap pedig Pünkösdi királyság címmel a gyermekek vehetnek részt különböző programokon. Megválasztják a pünkösdi királynét is. rilHtlM M •‘•««jr'ujMint UlVBÍhl Váci Na.i,lH Budakeszi SOK PANASZ, bejelen­tés érkezett az önkormány­zathoz a Nagymaroson kó­borló ebek miatt, ezért a kép­viselő-testület altatófegyver beszerzését tervezi. így be­fognák a kutyákat és Duna­keszire szállítanák, ha az ér­dekeltek nem vigyáznak há­ziállatukra. FÖLDÁRVERÉS lesz csütörtökön Nagymaroson, a művelődési házban, az Alagi Állami Tangazdaság által kijelölt termőföldterüle­tekre. AZ ELSŐ VETÉLKE­DŐT a közelmúltban ren­dezte meg a Börzsöny Hegy­ség Községei Német Egyesü­let, s azon nyolc csapat vett ■MlJÚlO-LMk MJMJO JUCUUKN f-S PENTEKBK KIRÁLY MÁRIA Svájc­ból értesítette a Váci Város­védők és Városszépítők Egyesületét, valamint a Te­mető utcai szakmunkáskép­ző intézetet, hogy a család is képviselteti magát a május 12-re tervezett névadó ün­nepségen. Az egykori öntő­ipari iskola ekkor veszi fel Király Endre mérnöktanár nevét. A VÁCI helytörténeti ki­adványok hosszú sora újabb, gondosan szerkesz­tett kis kötettel gazdagodott. Dobai János többéves kut­atómunkájának eredménye­ként a Váci Nyomda Kft. megjelentette Földváry Ká­roly honvéd ezredesről szó­ló tanulmányát. A mű címe: A legvitézebb honvéd. ÉVFORDULÓ. Mostaná­ban ünnepli megalakulásá­nak 45. évfordulóját a Hon­védség Központi Művésze­gyüttesének férfikara, amely­nek az induláskor három váci tagja is volt. Napjaink­ban Gurszky János operaéne­kes képviseli a várost a kó­rusban. A RENDŐRJÁRŐRT szólította meg egy férfi gép­kocsijából; a ránézésre is erősen illuminált sofőr Rét­­ság felöl érkezett. A kinyíló első ajtó után a vezető is a já­rőrök,elé esett. Bár hivatko­zása szerint nem volt részeg. Az első ajtó térképzsebéből még egy csőre töltött pisz­toly is előkerült... vidéke ELSŐ KÉZBŐL értesül­hetnek a budakesziek a leg­fontosabb helyi események­ről, az önkormányzat közéle­ti folyóiratában ugyanis Sze­­mereki Zoltán polgármester ad interjút. Ebből megtudhat­juk, hogy nemrégiben Csík­szereda polgármestere tett lá­togatást Budakeszin, s en­nek nyomán már a nyáron szorosabbra fűződik a két te­lepülés kapcsolata. A keszi­­ek a júliusi Csíkszeredái ün­nepségeken vesznek részt, s a székelyek augusztus 20-án viszonozzák a látogatást. NAGY AZ ÖRÖM Bu­­dajenőn, ugyanis németor­szági testvérközségük, Gail­dorf Budajenőnek ajándé­kozta a már nem új, de kitű­nő állapotban lévő, mindösz­­sze 22 ezer kilométert futott Mercedes tűzoltóautóját. A tűzpiros színű igen szép jár­mű nagyszerűen felszerelt. KÖZMEGHALLGA­TÁS lesz vasárnap délután 4 órakor a galgahévízi Ko­dály Zoltán Művelődési Ház­ban. Mint a helyi lap írja, a hangsúly nem a polgármes­ter tájékoztatóján lesz, ha­nem a lakosság kérdésein. MEGKEZDŐDÖTT a tornacsarnok és művelődési ház alapozása Kókán. A vál­lalkozói szerződésben fog­laltak szerint az épületegyüt­test november 30-ig elkészí­tik, átadják. * Kérjük kedves kollégá­inkat, a helyi lapok szer­kesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából jutta­­sanak egy-egy példányt ro­vatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor Ilyen lesz a kókai tornacsarnok és művelődési ház főhomlokzata a Kossuth utca felől nézve ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom