Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-20 / 91. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 20., SZERDA 3 Boross Péter Hannoverben Fellendülés előtt Hazánk a partnerország (Folytatás az 1■ oldalról) A magyar kormányfő abból az alkalomból vesz részt a hannoveri ipari vásár megnyitóján, hogy 1994-ben — volt szocialista országok közül elsőként —- Magyarország a vásár úgynevezett partnerországa, azaz az idén a magyar gazdaság és ipar teljesítményére irányul megkülönböztetett figyelem. Tavaly az Európai Unió, azt megelőzően Franciaország volt a hannoveri vásár partnerországa, illetve partnerrégiója. Az egy hétig tartó bemutatóra hatvan ország közel hétezer vállalata jelentkezett, Magyarországról 118 cég és intézmény. Magyarország a hannoveri díszvendégi státusra a legfontosabb, a recesszión túljutni látszó gazdasági-kereskedelmi partnernél tett szert: a német tőkebefektetés Magyarországon másfél milliárd dollárra rúg, az elmúlt évi magyar export 26 százaléka került Németországba. A magyar ipari teljesítmény megméretését Szakmai előadások és kulturális rendezvények körítik. Rendeznek magyar filmnapokat, amelyre ide várják Szabó István Oscar-díjas rede- zőt, fellépnek magyarországi együttesek, kiállítás nyílik a magyar popart négy évtizedéről. Für Lajos Veszprémben Távol a konfliktusoktól Meggyőződésem, hogy a súlyosbodó boszniai helyzetnek nem lehet hatása Magyarország biztonságára — hangoztatta Für Lajos honvédelmi miniszter tegnap Veszprémben tartott sajtótájékoztatóján. — Mi továbbra is azt a katonapolitikát és külpolitikát folytatjuk, amit elkezdtünk, igyekszünk távoltartani magunkat a konfliktustól — jelentette ki. Elmondta, hogy a magyar és szerb légiirányítás között érvényben van az a megállapodás, amelyet 1992-ben kötöttek, és amelynek lényege, hogy 10-20 kilométeres határmenti sávba nem szabad berepülni. Für Lajos szerint, ez a megállapodás és a magyar politikai magatartás elegendő ahhoz, hogy bármennyire is súlyosbodna a helyzet, sikerüljön megőrizni eddigi pozícióinkat. A honvédelmi miniszter tárgyalt Veszprémben a Légvédelmi Parancsnokság vezetőivel is, és tájékozódott helyzetükről. Ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy a honvédségen belül a légvédelemnek sikerült a legtöbbet juttatni az elmúlt négy évben: az adósságok fejében összesen 28 MÍG— 29-es került a hadrendjébe — ami nagy dolog egy ilyen kis országban —, s a szovjet adósság törlesztése révén újabb technikához juthatnak. Ugyanakkor rámutatott: a meglévő eszközök többsége már elavult, elhasználódott, és nem megfelelő a katonák bérezése sem. Ez utóbbi változhatott volna, ha a parlament elfogadja a katonák jogállására vonatkozó törvényt, erre azonban már nem kerülhetett sor ebben a ciklusban. Hírős hét Fesztivál Kecskeméten Hatvan évi kihagyás után az idén ismét megrendezik Kecskeméten a hírős hét fesztivált, amelyről tegnap a Tó Szállóban tartott sajtó- tájékoztatót Merász József, a megyei jogú város polgármestere. Elmondta, hogy a húszas, harmincas években rendszeresen megszervezett, a megye gazdasági, kereskedelmi és kulturális életét demonstráló nagyszabású programsorozat félbeszakadt, s legfeljebb más néven és kissé más tartalommal bukkant fel időnként újra meg újra. A kecskeméti képviselő- testület úgy döntött egyik tavalyi közgyűlésén, hogy folytatni kell a fesztivál megrendezésének hagyományát. Az újjáélesztett fesztiválra idén augusztus 29. és szeptember 4. között kerül sor. Célja változatlan: a tájkörzet termékeinek, termelési kultúrájának, lehetőségeinek bemutatása, a térségi kis- és középvállalkozók, cégek, üzleti kapcsolatainak bővítése, kedvcsinálás a tőkebefektetőknek, valamint az idegenforgalom élénkítése. A szervezést ezúttal az önkormányzat a Csaba Expo rendezvénnyel már nevet szerzett külföldi és belföldi kapcsolatokkal rendelkező szegedi székhelyű vállalkozásra, a Mac Line Stúdió Kft.-re bízza. A kivitelezésben máris szép számmal jelentkeztek a helyismerettel rendelkező megyei gazdasági, társadalmi szervezetek, helyi vállalkozások, mint például a kereskedelmi és ipari, illetve az agrárkamara, g Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a kertészeti főiskola, a TIT, a Piac Marketing Üzletközpont. Közreműködésükkel verbuválják a fesztiválra azt a 200-250 magángazdálkodót, illetve vállalkozót, akik a kiállításon termékeikkel részt vesznek. Lapvélemény a gazdaságról Az elmúlt néhány évben — a külföldi tőke vonzása terén elért sikereknek, a széles körő privatizációnak, a politikai stabilitásnak és a magyar lakosság vállalkozói hajlamának köszönhetően — figyelemre méltóan simán zajlott Magyarország átalakítása szabadpiaci gazdasággá. S ma már a legfontosabb adatok azt jelzik, hogy a gazdaság készen áll a fellendülésre — ezzel a kommentárral vezeti be Magyarországra vonatkozó többoldalas hirdetési mellékletét kedden a Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Herald Tribune. Az összeállításban szereplő cikkeket — mint a lap külön is hangsúlyozza — az újság saját hirdetési részlegének munkatársai készítették. Az International Herald Tribune összességében igen pozitív képet ad a magyar gazdaság helyzetéről. Az ösz- szeállítást bevezető cikk ki-. emeli, hogy 1990 és 1992 között a Közép-Európába menő teljes nyugati beruházások több mint fele Magyarországra került, s. a tavalyi év is' — a csökkenésre vonatkozó jóslatokat megcáfolva — újabb rekordot hozott. Ráadásul — mint a szerző, Terry Swartzberg felidézi •— miközben a budapesti kormány azt remélte, hogy 1994 végére a GDP 50 százalékát a magánszektor állítja majd elő, Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere már március közepén a cél eléréséről számolt be. , — De Magyarország még a problémás területeken is jobban tartja magát a vártnál — olvasható a cikkben. — Habár a munkanélküliség aránya még mindig magas, a hivatalos adatok szerint februárban már csökkent 10 ezerrel. Március elején pedig bejelentették, hogy a krónikus költségvetési deficit visszaszorult a GDP 6,2 százalékára: ez megfelel a céloknak, s alatta marad a tavalyi 7 százaléknak. A szerző elismeri, hogy a magyar gazdasági sikerek a munkaerő alacsony költségeinek is köszönhetőek. — A magyar bérek csak alig valamivel magasabbak a környező országok hasonló adatánál, miközben a magyarok termelékenysége jóval nagyobb — és nő. Ráadásul az egy egységnyi termékre jutó költségeket nézve Magyar- ország megállja a próbát az olyan alacsony bérű államokkal szemben is, mint Mexikó — szögezi le az írás. Az összeállítás a bevezető cikk mellett részletesen is foglalkozik a külföldi befektetések helyzetével, a bankszektor szerepével, a külkereskedelem alakulásával, a turizmus helyzetével és az 1996-os expó előkészületeivel. Pártok és a privatizáció (Folytatás az 1. oldalról) Tardos Márton a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontját mondta el. Pártja szerint, a privatizáció vezérlését csakis szakemberekre, technokratákra kell bízni, a politikai eszmék meghirdetése kevésnek bizonyult. Gondnak ítélte, hogy még napjainkban is a termelőkapacitások jelentős része állami tulajdonban van, e tőkerésznek a menedzselése nagy körültekintést igényel. A tulajdoncsere kapcsán érdekek ütköznek, igen nehéz meghatározni az eladandó állami tulajdon árát, ezért a privatizáció során az átláthatóság feltételeit meg kell teremteni. Ha a korrupció gyanúja felmerül, a privatizációt lebonyolító apparátusnak be kell számolnia a tényleges helyzetről a nyilvánosságnak. Pál László az MSZP álláspontját összegezve elmondta: a szocialistáknak nincsenek ideológiai korlátái a cégek tulajdoni formájával kapcsolatban, az állami, a szövetkezeti és a magántulajdon működésénél is csak az eredményesség, a gazdaságos tevékenység lehet a mérce. A privatizációs célokat olyan prioritásokkal összhangban kell megfogalmazni, mint az államháztartás reformja, a mezőgazdaság távlati céljainak megfogalmazása. Az MSZP úgy ítéli meg, hogy az eddig elfogadott privatizációs törvényeket alapvetően meg kell változtatni. Urban László, a Fidesz képviselője úgy vélte: a privatizációban csak az lehet a vezérlő elv, hogy mennyire lesz életképes az eladott állami cég. Eddig leginkább a politikai szempontok kerültek előtérbe, a jövőben a szakmaiakat kell érvényesíteni. Véleménye szerint az eddigi privatizáció során kevésbé érvényesült az, hogy a leendő tulajdonosok kockázatot is vállaltak volna. ' Rabár Ferenc, a KDNP részéről elmondta: a privatizáció ütemét a gazdasági fejlődés természetes üteméhez kell igazítani, s nem érdemes arról vitatkozni, lassú-e vagy gyors-e a folyamat. A párt álláspontja szerint a privatizáció általános koncepcióját újra kell fogalmazni, mivel az eddigi gyakorlatban nemegyszer egymásnak ellentmondó célokat írtak elő. Szükséges, hogy az átláthatóság, a folyamat nyilvánossága az eddigiekhez képest nagyobb szerepet kapjon. Pohankovics István, az Egyesült Kisgazdapárt részéről kifejtette: pártja szerint különösen az olaj- és a gáziparban, illetve a villamos- energia-szektorban látnak nagy befektetési lehetőségeket, mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben. A további tulajdonváltással a válságkezelés is megoldódik az ipar még nehéz helyzetben lévő területein. Erőteljesen tovább kell folytatni az adóskonszolidációt, így többek között a vegyipari cégek reorganizációját. Suzuki-közgyulés Új vezetés, növekvő A többi között személyi változásokról is döntött az esztergomi székhelyű Magyar Suzuki Rt. aZ elmúlt héten megrendezett harmadik évi rendes közgyűlésén. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a részvénytársaság 1993. évi mérlegét, megszavazta az idei tervet, és megválasztotta az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság tagjait. A Magyar Suzuki Rt. vezérigazgatója Lepsényi István helyett Shinohara Akira, az addigi vezérigazgatóhelyettes lett. A nyolctagú igazgatótanács akkor válik teljessé, ha a már kinevezett öt fő kiegészül a magyar részvényes, az Autó- konszern Rt. által delegált három személlyel. A magyar jelöltek véglegesítése a hivatalos ügyrend szerinti eljárás alapján történik meg. Shinohara Akira, a vállalat új vezetője elmondta: a részvényesek minden bizonnyal azért döntöttek a menedzsment átalakítása mellett, mert a cég egy fejlődési szakasz végére jutott, s az új feladatok — az export növelése és a minőség javítása — új emberekkel könnyebben hajthatók végre. A vezérigazgató nem tervez jelentősebb átalakításokat a vállalat belső szerfeladatok vezetőben, amelyek kialakításában egyébként ő maga is részt vett. Lepsényi István emlékeztetett arra, hogy a vállalkozás első három évében lét- fontosságú volt a magyar környezet ismerete. A gyárat fel kellett építeni, be kellett üzemelni, a magyar piacon megfelelő részesedést kellett szerezni. Ezeket a feladatokat a Magyar Suzuki Rt. sikeresen elvégezte, s mára gyakorlatilag jól működő Suzuki-leányválla- lattá vált, annak ellenére, hogy — alapvetően a hitelátértékelés miatt — az elmúlt évet veszteséggel zárta. Hazugság született A hazugság születésének lehetünk szemtanúi, ha figyelemmel kísérjük az 168 Óra című nyomtatványt. Történt, hogy az abonyi gimnázium igazgatója — picit tán már unalmas is az ügy — szennylapnak nevezte a Pest Megyei Hírlapot. Szennyiapozó levelét kérése ellenére nyilvánosságra hoztuk, mint a sajtószabadság egy szál virágát. Sajtószabadságét, hiszen annak idején amikor Kónya Imre országgyűlési képviselő asztaláról ellopott dokumentumot hozott nyilvánosságra némely liberális lap, akkor ők ezt sajtószabadságnak nevezték. Sietve hozzáteszem, mi a levelet nem loptuk, postán kaptuk. Nos, a 168 Óra utóbbi számai egy, a Pest Megyei Hírlaptól ’92 őszén eltávolított munkatárs (újságírónak direkt nem nevezem) az abonyi szennyiapozó védelmére kelt, s eljutnak egészen odáig, hogy nekem tulajdonítják az alábbi kijelentést: „Egy ilyen gimnáziumi igazgatót el kell távolítani, mert óriási veszélyt jelent a fiatalokra nézve. Nem is szólva az abonyi polgárokról, akiknek szégyentől lesütött szemmel kell járniuk.” Csupán a pontosság kedvéért, amely pontosságra a 168 Óra szerkesztőinek osztályharcuk miatt nyilván nincs idejük, említem meg, hogy ezeket a dolgokat olvasónk, Máté János írta, a 168 Órában megjelent levelekkel szemben bizonyíthatóan intelligens módon, hiszen levele végén ez áll: „Az elmúlt 45 év alatt soha egy példányát sem vásároltam meg a Népszabadságnak. De azért soha nem neveztem szennylapnak.” Ehhez képest Fodor László igazgató ordenáré módon tette föl a kérdést: „Mi köze egy ilyen szemét újságnak ahhoz, hogy kit hívok meg történelemórára?” Máté János levele március 30-ai számunkban olvasható. A 168 Órából még megtudhatjuk, hogy: „Vödrös Attila szavaival általában nem érdemes foglalkozni.” Ennek ellenére a 168 Órában, lám csak, olyan „szavaimmal” foglalkoznak, amelyeket nem én írtam le. Ennél a nyomtatványnál a jelek szerint a szerkesztésnél fontosabb a mocskolódás. Nos, ebben nem áll messze egymástól a 168 óra s az abonyi gimnázium igazgatója. Es mert szavaimmal nem érdemes foglalkozni, nyugodtan leírom: remélem, a sorsuk is közös! (Vödrös)
