Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-20 / 91. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 20., SZERDA 3 Boross Péter Hannoverben Fellendülés előtt Hazánk a partnerország (Folytatás az 1■ oldalról) A magyar kormányfő ab­ból az alkalomból vesz részt a hannoveri ipari vá­sár megnyitóján, hogy 1994-ben — volt szocialis­ta országok közül elsőként —- Magyarország a vásár úgynevezett partnerorszá­ga, azaz az idén a magyar gazdaság és ipar teljesítmé­nyére irányul megkülönböz­tetett figyelem. Tavaly az Európai Unió, azt megelőzően Franciaor­szág volt a hannoveri vásár partnerországa, illetve part­nerrégiója. Az egy hétig tar­tó bemutatóra hatvan or­szág közel hétezer vállalata jelentkezett, Magyarország­ról 118 cég és intézmény. Magyarország a hannoveri díszvendégi státusra a leg­fontosabb, a recesszión túl­jutni látszó gazdasági-keres­kedelmi partnernél tett szert: a német tőkebefekte­tés Magyarországon másfél milliárd dollárra rúg, az el­múlt évi magyar export 26 százaléka került Németor­szágba. A magyar ipari teljesít­mény megméretését Szak­mai előadások és kulturális rendezvények körítik. Ren­deznek magyar filmnapo­kat, amelyre ide várják Sza­bó István Oscar-díjas rede- zőt, fellépnek magyarorszá­gi együttesek, kiállítás nyí­lik a magyar popart négy év­tizedéről. Für Lajos Veszprémben Távol a konfliktusoktól Meggyőződésem, hogy a sú­lyosbodó boszniai helyzet­nek nem lehet hatása Ma­gyarország biztonságára — hangoztatta Für Lajos hon­védelmi miniszter tegnap Veszprémben tartott sajtótá­jékoztatóján. — Mi tovább­ra is azt a katonapolitikát és külpolitikát folytatjuk, amit elkezdtünk, igyekszünk tá­voltartani magunkat a konf­liktustól — jelentette ki. El­mondta, hogy a magyar és szerb légiirányítás között ér­vényben van az a megálla­podás, amelyet 1992-ben kö­töttek, és amelynek lénye­ge, hogy 10-20 kilométeres határmenti sávba nem sza­bad berepülni. Für Lajos szerint, ez a megállapodás és a magyar politikai maga­tartás elegendő ahhoz, hogy bármennyire is súlyosbodna a helyzet, sikerüljön meg­őrizni eddigi pozícióinkat. A honvédelmi miniszter tárgyalt Veszprémben a Légvédelmi Parancsnokság vezetőivel is, és tájékozó­dott helyzetükről. Ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy a honvédségen belül a légvédelemnek sikerült a legtöbbet juttatni az elmúlt négy évben: az adósságok fejében összesen 28 MÍG— 29-es került a hadrendjébe — ami nagy dolog egy ilyen kis országban —, s a szovjet adósság törlesztése révén újabb technikához jut­hatnak. Ugyanakkor rámuta­tott: a meglévő eszközök többsége már elavult, el­használódott, és nem megfe­lelő a katonák bérezése sem. Ez utóbbi változhatott volna, ha a parlament elfo­gadja a katonák jogállására vonatkozó törvényt, erre azonban már nem kerülhe­tett sor ebben a ciklusban. Hírős hét Fesztivál Kecskeméten Hatvan évi kihagyás után az idén ismét megrendezik Kecskeméten a hírős hét fesztivált, amelyről tegnap a Tó Szállóban tartott sajtó- tájékoztatót Merász József, a megyei jogú város pol­gármestere. Elmondta, hogy a húszas, harmincas években rendszeresen meg­szervezett, a megye gazda­sági, kereskedelmi és kul­turális életét demonstráló nagyszabású programsoro­zat félbeszakadt, s legfel­jebb más néven és kissé más tartalommal bukkant fel időnként újra meg újra. A kecskeméti képviselő- testület úgy döntött egyik tavalyi közgyűlésén, hogy folytatni kell a fesztivál megrendezésének hagyo­mányát. Az újjáélesztett fesztiválra idén augusztus 29. és szeptember 4. kö­zött kerül sor. Célja válto­zatlan: a tájkörzet terméke­inek, termelési kultúrájá­nak, lehetőségeinek bemu­tatása, a térségi kis- és kö­zépvállalkozók, cégek, üz­leti kapcsolatainak bővíté­se, kedvcsinálás a tőkebe­fektetőknek, valamint az idegenforgalom élénkíté­se. A szervezést ezúttal az önkormányzat a Csaba Expo rendezvénnyel már nevet szerzett külföldi és belföldi kapcsolatokkal rendelkező szegedi székhe­lyű vállalkozásra, a Mac Line Stúdió Kft.-re bízza. A kivitelezésben máris szép számmal jelentkeztek a helyismerettel rendelke­ző megyei gazdasági, társa­dalmi szervezetek, helyi vállalkozások, mint példá­ul a kereskedelmi és ipari, illetve az agrárkamara, g Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány, a kertészeti főisko­la, a TIT, a Piac Marketing Üzletközpont. Közreműkö­désükkel verbuválják a fesztiválra azt a 200-250 magángazdálkodót, illetve vállalkozót, akik a kiállítá­son termékeikkel részt vesznek. Lapvélemény a gazdaságról Az elmúlt néhány évben — a külföldi tőke vonzása te­rén elért sikereknek, a szé­les körő privatizációnak, a politikai stabilitásnak és a magyar lakosság vállalko­zói hajlamának köszönhető­en — figyelemre méltóan si­mán zajlott Magyarország átalakítása szabadpiaci gaz­dasággá. S ma már a legfon­tosabb adatok azt jelzik, hogy a gazdaság készen áll a fellendülésre — ezzel a kommentárral vezeti be Ma­gyarországra vonatkozó több­oldalas hirdetési mellékletét kedden a Párizsban megjele­nő angol nyelvű napilap, az International Herald Tribu­ne. Az összeállításban sze­replő cikkeket — mint a lap külön is hangsúlyozza — az újság saját hirdetési rész­legének munkatársai készí­tették. Az International Herald Tribune összességében igen pozitív képet ad a magyar gazdaság helyzetéről. Az ösz- szeállítást bevezető cikk ki-. emeli, hogy 1990 és 1992 között a Közép-Európába menő teljes nyugati beruhá­zások több mint fele Ma­gyarországra került, s. a ta­valyi év is' — a csökkenésre vonatkozó jóslatokat megcá­folva — újabb rekordot ho­zott. Ráadásul — mint a szerző, Terry Swartzberg felidézi •— miközben a bu­dapesti kormány azt remél­te, hogy 1994 végére a GDP 50 százalékát a ma­gánszektor állítja majd elő, Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi­nisztere már március köze­pén a cél eléréséről számolt be. , — De Magyarország még a problémás területe­ken is jobban tartja magát a vártnál — olvasható a cikk­ben. — Habár a munkanél­küliség aránya még mindig magas, a hivatalos adatok szerint februárban már csök­kent 10 ezerrel. Március ele­jén pedig bejelentették, hogy a krónikus költségve­tési deficit visszaszorult a GDP 6,2 százalékára: ez megfelel a céloknak, s alat­ta marad a tavalyi 7 száza­léknak. A szerző elismeri, hogy a magyar gazdasági sike­rek a munkaerő alacsony költségeinek is köszönhető­ek. — A magyar bérek csak alig valamivel maga­sabbak a környező orszá­gok hasonló adatánál, mi­közben a magyarok terme­lékenysége jóval nagyobb — és nő. Ráadásul az egy egységnyi termékre jutó költségeket nézve Magyar- ország megállja a próbát az olyan alacsony bérű ál­lamokkal szemben is, mint Mexikó — szögezi le az írás. Az összeállítás a beve­zető cikk mellett részlete­sen is foglalkozik a külföl­di befektetések helyzeté­vel, a bankszektor szerepé­vel, a külkereskedelem ala­kulásával, a turizmus hely­zetével és az 1996-os expó előkészületeivel. Pártok és a privatizáció (Folytatás az 1. oldalról) Tardos Márton a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontját mondta el. Pártja szerint, a privatizáció vezérlé­sét csakis szakemberekre, technokratákra kell bízni, a politikai eszmék meghirdeté­se kevésnek bizonyult. Gond­nak ítélte, hogy még napjaink­ban is a termelőkapacitások jelentős része állami tulajdon­ban van, e tőkerésznek a me­nedzselése nagy körültekin­tést igényel. A tulajdoncsere kapcsán érdekek ütköznek, igen nehéz meghatározni az eladandó állami tulajdon árát, ezért a privatizáció során az átláthatóság feltételeit meg kell teremteni. Ha a korrupció gyanúja felmerül, a privatizá­ciót lebonyolító apparátusnak be kell számolnia a tényleges helyzetről a nyilvánosságnak. Pál László az MSZP állás­pontját összegezve elmondta: a szocialistáknak nincsenek ideológiai korlátái a cégek tu­lajdoni formájával kapcsolat­ban, az állami, a szövetkezeti és a magántulajdon működé­sénél is csak az eredményes­ség, a gazdaságos tevékeny­ség lehet a mérce. A privatizá­ciós célokat olyan prioritások­kal összhangban kell megfo­galmazni, mint az államház­tartás reformja, a mezőgazda­ság távlati céljainak megfogal­mazása. Az MSZP úgy ítéli meg, hogy az eddig elfoga­dott privatizációs törvényeket alapvetően meg kell változtat­ni. Urban László, a Fidesz képviselője úgy vélte: a priva­tizációban csak az lehet a ve­zérlő elv, hogy mennyire lesz életképes az eladott állami cég. Eddig leginkább a politi­kai szempontok kerültek elő­térbe, a jövőben a szakmaia­kat kell érvényesíteni. Véle­ménye szerint az eddigi priva­tizáció során kevésbé érvénye­sült az, hogy a leendő tulajdo­nosok kockázatot is vállaltak volna. ' Rabár Ferenc, a KDNP ré­széről elmondta: a privatizá­ció ütemét a gazdasági fejlő­dés természetes üteméhez kell igazítani, s nem érde­mes arról vitatkozni, lassú-e vagy gyors-e a folyamat. A párt álláspontja szerint a pri­vatizáció általános koncepci­óját újra kell fogalmazni, mi­vel az eddigi gyakorlatban nemegyszer egymásnak el­lentmondó célokat írtak elő. Szükséges, hogy az átlátható­ság, a folyamat nyilvánossá­ga az eddigiekhez képest na­gyobb szerepet kapjon. Pohankovics István, az Egyesült Kisgazdapárt részé­ről kifejtette: pártja szerint különösen az olaj- és a gázi­parban, illetve a villamos- energia-szektorban látnak nagy befektetési lehetősége­ket, mintegy 100 milliárd fo­rintos nagyságrendben. A to­vábbi tulajdonváltással a vál­ságkezelés is megoldódik az ipar még nehéz helyzetben lévő területein. Erőteljesen tovább kell folytatni az adós­konszolidációt, így többek között a vegyipari cégek re­organizációját. Suzuki-közgyulés Új vezetés, növekvő A többi között személyi vál­tozásokról is döntött az esz­tergomi székhelyű Magyar Suzuki Rt. aZ elmúlt héten megrendezett harmadik évi rendes közgyűlésén. A közgyűlés egyhangú­lag elfogadta a részvénytár­saság 1993. évi mérlegét, megszavazta az idei tervet, és megválasztotta az igazga­tóság, valamint a felügyelő­bizottság tagjait. A Magyar Suzuki Rt. ve­zérigazgatója Lepsényi Ist­ván helyett Shinohara Aki­ra, az addigi vezérigazgató­helyettes lett. A nyolctagú igazgatótanács akkor válik teljessé, ha a már kineve­zett öt fő kiegészül a ma­gyar részvényes, az Autó- konszern Rt. által delegált három személlyel. A ma­gyar jelöltek véglegesítése a hivatalos ügyrend szerinti eljárás alapján történik meg. Shinohara Akira, a vállalat új vezetője elmondta: a rész­vényesek minden bizonnyal azért döntöttek a menedzs­ment átalakítása mellett, mert a cég egy fejlődési sza­kasz végére jutott, s az új fel­adatok — az export növelése és a minőség javítása — új emberekkel könnyebben hajt­hatók végre. A vezérigazgató nem tervez jelentősebb átala­kításokat a vállalat belső szer­feladatok vezetőben, amelyek kialakítá­sában egyébként ő maga is részt vett. Lepsényi István emlékez­tetett arra, hogy a vállalko­zás első három évében lét- fontosságú volt a magyar környezet ismerete. A gyá­rat fel kellett építeni, be kel­lett üzemelni, a magyar piacon megfelelő részese­dést kellett szerezni. Ezeket a feladatokat a Magyar Su­zuki Rt. sikeresen elvégez­te, s mára gyakorlatilag jól működő Suzuki-leányválla- lattá vált, annak ellenére, hogy — alapvetően a hitel­átértékelés miatt — az el­múlt évet veszteséggel zárta. Hazugság született A hazugság születésének lehetünk szemtanúi, ha figyelemmel kísérjük az 168 Óra című nyomtat­ványt. Történt, hogy az abonyi gimnázium igaz­gatója — picit tán már unalmas is az ügy — szennylapnak nevezte a Pest Megyei Hírlapot. Szennyiapozó levelét ké­rése ellenére nyilvános­ságra hoztuk, mint a saj­tószabadság egy szál vi­rágát. Sajtószabadságét, hiszen annak idején ami­kor Kónya Imre ország­gyűlési képviselő asztalá­ról ellopott dokumentu­mot hozott nyilvánosság­ra némely liberális lap, akkor ők ezt sajtósza­badságnak nevezték. Si­etve hozzáteszem, mi a levelet nem loptuk, pos­tán kaptuk. Nos, a 168 Óra utóbbi számai egy, a Pest Megyei Hírlaptól ’92 őszén eltávolított munkatárs (újságírónak direkt nem nevezem) az abonyi szennyiapozó vé­delmére kelt, s eljutnak egészen odáig, hogy ne­kem tulajdonítják az alábbi kijelentést: „Egy ilyen gimnáziumi igazga­tót el kell távolítani, mert óriási veszélyt je­lent a fiatalokra nézve. Nem is szólva az abonyi polgárokról, akiknek szégyentől lesütött szem­mel kell járniuk.” Csu­pán a pontosság kedvé­ért, amely pontosságra a 168 Óra szerkesztőinek osztályharcuk miatt nyil­ván nincs idejük, emlí­tem meg, hogy ezeket a dolgokat olvasónk, Máté János írta, a 168 Órá­ban megjelent levelek­kel szemben bizonyítha­tóan intelligens módon, hiszen levele végén ez áll: „Az elmúlt 45 év alatt soha egy példányát sem vásároltam meg a Népszabadságnak. De azért soha nem nevez­tem szennylapnak.” Eh­hez képest Fodor László igazgató ordenáré mó­don tette föl a kérdést: „Mi köze egy ilyen sze­mét újságnak ahhoz, hogy kit hívok meg törté­nelemórára?” Máté Já­nos levele március 30-ai számunkban olvasható. A 168 Órából még meg­tudhatjuk, hogy: „Vöd­rös Attila szavaival álta­lában nem érdemes fog­lalkozni.” Ennek ellené­re a 168 Órában, lám csak, olyan „szavaim­mal” foglalkoznak, ame­lyeket nem én írtam le. Ennél a nyomtatványnál a jelek szerint a szer­kesztésnél fontosabb a mocskolódás. Nos, eb­ben nem áll messze egy­mástól a 168 óra s az abonyi gimnázium igaz­gatója. Es mert szavaim­mal nem érdemes foglal­kozni, nyugodtan le­írom: remélem, a sorsuk is közös! (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom