Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-25 / 95. szám

á PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRIUS 25., HÉTFŐ Zsuzsa Dawson képei Szentendrén V Gyermekek a környezet védelméért Festmények fotók nyomán A hét végén nyílt meg a magyar szár­mazású amerikai fes­tőművész, Zsuzsa Dawson Szilágyi kiállítása Szentendrén, az Aktív Art Galériában. A tárlatot Chikán Bálint művészettörténész nyi­totta meg. A külföldön rég­óta ismert művészről elmond­ta: tanulmányait a Képzőmű­vészeti Főiskolán az 1956-os forradalom miatt félbeszakí­totta, ekkor hagyta el az or­szágot is. Először Kanadá­ban, később az Egyesült Álla­mokban folytatta tanulmánya­it, ahol csendéletei révén vált ismertté. Képeit több galéria, műgyűjtemény, áruházlánc és művészeti társaság mutatta már be az Egyesült Államok­ban, Kanadában és a világ számos országában. Tíz évig saját galériát veze­tett Miamiban, ahol tanított is. Az utóbbi években egy or­szágos felnőttoktatási prog­ram résztvevőjeként mint mű­vészetoktató jelentős szak­mai sikereket ért el. Zsuzsa Szilágyi, aki Ameri­kában a Zsu-Zsa művészne­vet használja, műveivel arra törekszik, hogy az emberek érezzék, élvezzék és értsék vásznai üzenetét. Chikán Bálint felhívta a fi­gyelmet a festő megnyilvánu­ló egyéniségére és másságá­ra, s elmondta, hogy Magyar- országon idegen az a gondo­lat, hogy egy fotóról képet fessünk. Zsuzsa kedvenc ké­pei pedig így készültek. Igen közel áll szívéhez az a fest­mény, melyen a hurrikán súj­totta terület áldozatait örökíti meg egy fénykép nyomán. Nagyon életszerűek portréi és csendéletei is. A festményekkel egy idő­ben, szintén a galériában lát­ható F. Gedeon Péter fotómű­vész kiállítása, aki Szilágyi Zsuzsa jó barátja, és szintén Miamiban ék Á fotóművész fantáziáját leginkább a termé­szet és a nő szépsége ihlette meg. Sok fotóról a jellegze­tes magyar táj, az alföldi gé- meskút, a ménes, a puszta kö­szön vissza. (simon) Zsu-Zsa: Vad lovak A zebegényieké a pálma A zebegényi Szó'nyi István nevét viselő' általános iskola diákjai — és oktatóik, akik a szom­bati ünnepségen elvitték a pálmát. Balról jobbra: Mikes Zoltánná pedagógus. Vágási Kristóf, Várda Zsófia, Sándor Róbert, Pálos Rita Anna, Zoller Ágnes és Jungné Hraba- nek Ágnes pedagógus Talum Attila felvétele Gyermekek az épített és ter­mészeti környezet védelméért címmel hirdetett immár har­madszor ifjúsági pályázatot a Város- és Faluvédők Szövet­sége. A beérkezett pályáza­tok elbírálása után szomba­ton a Budai Várban a leg­ügyesebbek munkáiból kiállí­tás nyílt, a pályázati anyag legszebb darabjait díjakkal ju­talmazták. A tavalyihoz ha­sonlóan most is két kategóriá­ban: írásos és képzőművésze­ti munkák, két korosztály­ban: általános és középisko­lás diákok, öt témakörben volt meghirdetve a pályázat, melyre összesen 533 alkotás­sal neveztek be az ország kü­lönböző tájairól. Ezek a fiata­lok — bizonyítottan — érdek­lődnek lakóhelyük, szülőföld­jük értékei, nevezetességei iránt. Azt csak remélhetjük — fogalmazott Pinczésríé Kiss Klára, hogy kritikus látá­sukat, építő ötleteiket felnőtt korukban is megőrzik. Vá­ros- és faluvédő egyesülete­ink számára ők jelenthetik a jövőt, azt a magot amely köré idővel a többi fiatal is csatlakozhat. Külön kell szólnunk a ze­begényi Szó'nyi István Általá­nos Iskola tanulóiról, tanárai­ról, akik a szombati ünnepsé­gen elvitték a pálmát. Ha valahol honos és be­cses a művészet, Zebegény- ben kétségkívül az. Ez az ezeregyszáz lelkes település az értékmentés és értékterem­tés szigete lett a „nagy sod­rás” közepette. Szó'nyi István a híres nagy­bányai festőiskola mesteré­nek szellemújja? Talán ez is meghatározója Zebegény mű­vészetcentrikus beállítódásá­nak. A nagy művész 1928-tól haláláig ide visszahúzódva élt és alkotott. Ezért is kihí­vás egy ilyen jellegű megmé­rettetésen zebegényiként je­leskedni. És ők bizonyítot­tak, tanáruk, Jungné Hraba- nek Agnes irányítása alatt és Mikes Zoltánné segédletével a nevezettek közül valameny- nyien dobogóra kerültek: Vár­da Zsófia, Sándor Róbert, Zoller Agnes, Pálos Rita An­na, Vágási Kristóf, és persze a többi kitüntetett gyerek is oklevelet, értékes könyveket, pénzjutalmat, és sok-sok tap­sot, gratulációt kaptak. A képzőművész hajlamú if­jak tehetségének felkarolója Jungné Hrabanek Ágnes, alsó tagozatos tanítónő érde­me az is, hogy a kötelezően előírt tananyag begyakorolta- tása mellett szakkörök, nyári diáktáborok, pályázati rendez­vények keretében sokolda­lúvá fejlesztette az ifjak köré­ben a vizuális és manuális kultúrát, a tárgyi néprajz ha­gyományainak visszaperlése mellett. A nyári Szőnyi Szabadis­kola ifjúsági táborában, mely­re július és augusztus hóna­pokban kerül évente sor, a kü­lönféle technikák elsajátításá­ra ösztönzi a most felcsepere- dőket a kézművesség és a népművészet köréből: batiko­lás, monotípia (üvegnyo­más), kartonnyomás, szövés, csuhéjbábkészítés, gyöngyfű­zés, korongozás stb. A min­den évben sorra kerülő orszá­gos rajzpályázat megszerve­zésének is ő a motorja. Az idei, melyre május 21-én ke­rül sor, emlékünnep is, Sző­nyi István születésének 100. évfordulója, melyre — mint a tanító elmondta — nagy lel­kesedéssel, rengeteg munká­val, színvonalas rendez­vénnyel készülnek. Azt már nem volt alkalmunk megkér­dezni, honnan ez a rengeteg energia, ez a fáradhatatlan csillogás a „nemzet eme nap­számosának” szemében, aki mindemellett a helybeli új­ság, a Zebegényi Tanú gyer­mekoldalának is szerkesztője. A Várban a sok taps — őt igazolta. Balázs Adina Megyei tanulmányi verseny Budaörsön \ A tehetséget korán kell felfedezni (Folytatás az L oldalról) Negyedik évbén adott helyet a Kesjár Csaba Általános Is­kola és Gimnázium a nagy­szabású tanulmányi verseny­nek. Az előcsarnokban Wit- tinghoff Tamás, Budaörs pol­gármestere üdvözölte a meg­jelenteket, majd az iskola ta­nulója, Ináncsi Mariann mondta el Faludy György Óda a magyar nyelvhez című versét. A rövid műsort a bu­daörsi zeneiskolások zongora- játéka zárta. Simon Mária, a Kesjár Csa- ba-iskola igazgatója és Ha- ness Lászlóné ismertette a gyakorlati tudnivalókat: elhe­lyezkedésről, eredményhirde­tésről. A tantárgyankénti zsű­rielnökök vezették a megmé­rettetés színhelyeire a csopor­tokat. Eztán: telve volt az is­kola, mégis ünnepélyes csend honolt benne. A tanter­mekben éppen tudásukról szá­mot adó, a még folyosón vá­rakozó ünneplőruhás gyere­kekből felelősségtudat ko­molyság áradt. S persze egy kis szorongás. Pedig szorongásra talán semmi okuk nem volt, hiszen ide már a legjobbak kerültek. Mint Wittinghoff Tamás, Ha­ness Lászlóné is megfogal­mazta: itt mindenki győztes. Már túljutottak a területi válo­gató versenyeken, melyeket tizennégy településen bonyo­lítottak le, s mintegy hatezer gyerek vett részt rajtuk. * Megyei döntők voltak már korábban is: angol nyelvből Gödön, a Huzella Péter Álta­lános Iskolában — itt volt a legnépesebb a mezőny: négy évfolyam, ötödik—nyolcadik osztályok négyszáznegyven tanulója vonult fel —, német nyelvből Aszódon, kémiából Budakeszin, földrajzból Al- bertirsán, a Tessedik Sámuel Általános Iskolában. Hátra­van még az alsó tagozatosok komplex tantárgyi vetélkedő­je: április 29-én lesz Vecsé- sen, a Martinovics Ignác Álta­lános Iskolában. 30-án Üllőn, az Árpád Fejedelem Általá­nos Iskolában kerül sor a he­tedik osztályosok Hermann Ottó országos biológiaverse­nyének megyei elődöntőjére, május 6-án pedig Cegléden, a Losonczy István Általános Iskolában a hatodik—hetedik osztályos, enyhén értelmi fo­gyatékos tanulók komplex tantárgyi vetélkedőjére. — Az iskolák segítsége nélkül lehetetlen lenne meg­rendezni a versenyeket — tar­totta fontosnak megemlíteni Haness Lászlóné. — Renge­teg ráadásmunkát jelentenek a színhelyül szolgáló iskolák pedagógusainak, esetleg még anyagi áldozatokkal is jár­nak. Megvendégelik a gyere­keket, ajándékokkal egészítik ki a díjainkat. Legtöbb he­lyen a település vezetői, a pol­gármesterek is szívügyüknek tekintik az iskolai versenye­ket. Köszönjük mindezt! A díjazottak mindannyian oklevelet kaptak, s minden tantárgyból az első három még könyvjutalmat. Az orszá- gös fizikaversenyen mind az öt helyezett, az országos „Nyelvünkben élünk” verse­nyen pedig az első helyezet­tek vesznek majd részt. Nádudvari Anna A szombati versenyen a következők érték el a legjobb helyezé­seket: Fizika I. Pogány Ádám (Nagykáta), II. P. Tóth András (Szentend­re), III. Acs Attila (Farmos), IV. Major Csaba (Kiskunlachá- za), V. Zikkert Zoltán (Budakeszi) Biológia I. Gröschl Ildikó (Dunakeszi), II. Fejős Rita (Nagykáta), III. Szilágyi Melinda (Budaörs), IV. Mészáros Andrea (Százhalom­batta), V. Kacsuk Zoltán (Budaörs) Nemzetiségi német nyelv I. Szegvári Lívia (Taksony), II. Janka Máté (Pomáz), III. Hö- römpő András (Szentendre), IV. Batta Zsuzsanna (Budakeszi), V. Mong Nikoletta (Budakeszi) „Nyelvünkben élünk” — magyar nyelv és irodalom, 7. osztályosok I. Magyar Viktória (Százhalombatta), II. Vajai Márta (Duna­keszi), III. Saiga Imre (Kiskunlacháza), IV. Lovas Ágnes (Ceg­léd), V. Mitták Péter (Százhalombatta) 8. osztályosok I. Kertész Tímea (Vecsés), II. Baka Áron (Túra), Fekete Zsu­zsa (Nagykőrös), III. Vincze Orsolya (Vác), IV. Manhercz Or- 'solya (Fót), V. Komjáti Péter (Cegléd) Egressy Béni-emlékmű Emlékművet kapott a Szózat zeneszerzője, Egressv Béni szom­baton a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Az emlékműavatáson Czine Mihály irodalomtörténész, Katona Tamás történész és államtitkár, valamint Simándi József operaénekes méltatta a fiatalon elhunyt — és eleddig méltatlanul mellőzött Egressy Béni nagyságát. (Az emlékműavatásról lapunk holnapi számá­ban számolunk be.) J. Szabó Irén felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom