Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-08 / 81. szám
HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 3 § Ára: 13,50 forint 1994. ÁPRILIS 8., PENTEK "?7 • • Otven évvel a Holocaust után Véget ért tegnap a Holocaust Magyarországon: 50 év után című háromnapos nemzetközi konferencia. Randolph L. Braham, a New York-i Rosenthal Intézet igazgatója elmondta: a hét országból érkezett 47 szakértő részvételével megrendezett tudományos tanácskozás nagy mértékben hozzájárulhat a magyarországi Holocaust teljes feltárásához. Reményei szerint esetleg a jövőben más kelet-európai országok is otthont adnak hasonló rendezvényeknek. Kijelentette: a tudósok legfontosabb feladata természetesen a történelem hű vissza- tükrözése, ám emlékezés nélkül történelem sincs. Kommunisták üldözöttéi A politikai átalakulás óta 218 ezer, a kommunista rendszer alatt igazságtalanul elítélt személyt rehabilitáltak a Cseh Köztársaságban. A prágai sáj- tó tegnapi beszámolói szerint immár lényegében lezárult a jogsérelmek orvoslásának 1990-ben elkezdődött folyamata. A jelentések szerint a cseh állam több mint 2,7 milliárd koronát bocsátott rendelkezésre anyagi kárpótlás számára, és ezt az összeget a kommunista rendszer 70 ezer, politikai okokból üldözött áldozatának fizették ki. A rádiónak mirideniféppen szólnia kell! Csúcs László nem hátrál Tegnap délután, még mielőtt Kondor Katalin a 17 órás híreket követően a Kossuth adón visszaélt volna azzal a helyzettel, amit a közszolgálati médium mikrofonjai lehetővé tettek a számára — sztrájra hivatkozva bejelentette, hogy az általa vezetett műsort a tervezetthez képest megváltoztatják —, beszélgetésre kértük Csúcs Lászlót, a Magyar Rádió alelnökét. Arról a sztrájkfelhívásról kérdeztük, amelyet az úgynevezett Független Rádiós Szakszervezet hirdetett meg, s amelyet a tegnapi lapok bő terjedelemben baharangoztak. — A meghirdetett sztrájknak eddig nem tapasztaltuk a hatását. Mi a helyzet odabenn a rádióban? — Az a felhívás, amit a rádión belül — és úgy tudom, a rádión kívül is — terjesztett a FRÁSZ, egyértelműen deklarálja, hogy figyelmeztető sztrájkról van szó 11 és 13 óra, illetve 17 és 19 óra között. Ez a felhívás a teljes munkabeszüntetés lehetőségét is említi, ami egyébként abszolút törvénytelen. E plakáttól függetlenül a sztrájkbizottság eljuttatott hozzám egy tájékoztatót, amely megismétli a figyelmeztető sztrájk időpontjait és egyik céljaként a gazdasági és szociális érdekek védelmét említi. — Ön szerint ezek valós célok? — Eddig politikai tisztogatásról beszéltek az elbocsátások kapcsán, ezért itt némi zavart látok. E pillanatban túl vagyunk az első etapon. Megítélésem szerint a 11 és 13 óra közötti időszakban a sztrájkfelhívás teljes kudarccal járt, mert azon túl, hogy néhány hírműsorban jelezték, hogy figyelmeztető sztrájkot szervezett a FRÁSZ, gyakorlatilag csorbítatlanul szóltak a műsorok minden adón, így a Kossuth adón is. Munka- beszüntetésre tehát eddig hála Istennek nem került sor. Azt, hogy mi lesz 17 és 19 óra között, még nem lehet tudni. (Lapzártáig e téren nem történt említésre méltó esemény — a szerk.) (Folytatás a 3. oldalon) Döntött a kormány Fizetésemelés a köztisztviselőknek A kormány meghatározta a köztisztviselők ez évi központi bérpolitikai keretének felosztási elveit. A központi államigazgatásban dolgozók béremelésére a költség- vetési törvényben 2 milliárd, az önkormányzati köz- tisztviselőkére pedig 1 milliárd forintot különített el az Országgyűlés. Ebből a keretből a kormánydöntés értelmében január elsejei visz- szamenőleges hatállyal, differenciáltan kaphatnak fizetésemelést a köztisztviselők — jelentette be Kónya Imre belügyminiszter a szóvivői tájékoztatón tegnap. Kónya Imre emlékeztetett arra, hogy a köztisztviselői törvényben rögzített bértáblázat 1995. január elsején lép hatályba, s annak alapján 18 ezer forint lesz az érintettek alapilletménye. Juhász Judit a kormány további döntéseit ismertetve elmondta, hogy a miniszterek elfogadták a Lakáshitel-garancia Intézet létrehozására vonatkozó koncepciót. (Folytatás a 3. oldalon) Zord időben meleg fogadtatás Gödöllőn tegnap délelőtt fogadták a tavaszi hadjárat útvonalátjáró lovasokat, a Történelmi Lovas Egyesületet, akik évenként megrendezik ezt a túrát. A városháza előtt az alpolgármester köszöntötte őket, majd a gödöllői és a bagi néptáncosok mutattak be magyar táncokat. Meleg baráti fogadtatásban részesültek a tápiószecsői tisztiiskolások is, akik futva tették meg ezt a távot Gödöllőig. Délben a lovasok a városi temetőben megkoszorúzták a ’48-as emlékművet Vimola Károly felvétele A KDNP ífjusagpoutikaja A gazdaság —, a társadalom- és az ifjúságpolitika szétbonthatatlan egységet alkot, így a KDNP az ifjúságpolitikát egységes egészként kezeli, nem hanyagolva el az általános gazdasági és a családi vonatkozásokat sem — kezdte a tegnapi sajtóbeszélgetést ifjabb Hölvé- nyi György, a KDNP szakértője. Lényeges — folytatta —, hogy a ifjúságpolitikát ne keverjük össze a szociálpolitikával és a gyermekvédelemmel, mert az utóbbi elsődleges célja a fiatalság felkészítése a társadalmi szerepvállalásra, s nem az akut kérdések megoldására. Európai tapasztalatokra építettük fel rendszerünket; az okokat kutatva tényeket tártunk fel, s kidolgoztuk azokat az elméleti megoldási javaslatokat is, melyeket egy négyéves kormányciklus alatt gyakorlattá változtathatunk — mondta. (Folytatás a 2. oldalon) Különös üzenet a T. Háznak Magam választottam a Hargitát — mondta fogai közt Tamási Abele, még a nagyvilág rengetegébe való kivetó'dése előtt egy durcás pillanatában, s duruzsolta tovább kiskutyájának a szöveget, amely akár egy kisközösség akaratmegnyilvánulásának a sum- mázata is lehet(ett), s amely, politikával terhes időnkben akár üzenet is lehet(ne). Tudvalévő, hogy a Nemere-fuvásos, saskeselyűk és a medvék szálláshelyeként elkönyvelt hegyvonulat nem épp paradicsomi táj, de azzá lett, mert azzá tette az ösztönünk, a megmaradásunkat előtérbe helyező tudatunk — amit mai szóval akár politizálásnak is nevezhetnénk. És, mint a példabeszédben, ezen a ponton találkozik a szöveg a valós élettel. Többgyermekes barátom (aki valahonnan a Hargita környékéről származik) magyarázgatta a minap, miszerint ő semmivel sem érzi magát nyugodtabban a válaszások előtti Magyar- országon, magyar állampolgárként, mint annak idején... mondjuk, Nemere-fuváskor a Hargitán, bár — Ábel szavaival élve — ezt a földet és országot aztán igazán ő választotta, s nem szóródott szét házané- pével szerte a nagyvilágban. Kérdésemre, hogy miért ingott meg biztonságérzete, valami olyasmit fejtegetett: azért, mert elegendő „belső erőtartalékok” vannak a magyarságban ahhoz, hogy önmagát elriasz- sza, hogy nyugalmát — szociális és pszichikai értelemben is — kikezdje. Barátom sorjázta a példákat: a marosvásárhelyi pogrom elől menekítette családját, új lakhelyén azonban euró-ellenzékiek épp azokat a cigányokat vonultatják fel ellenük, akik odaát megsegítésünkre siettek; aztán a Himnuszunk miatt a Duna-kanyarban is rászólnak, gatyás magyarnak titulálják, amíg ki nem nyitja a száját, akkor meg „tolvaj román”-nak becézik. Igaz, szomszédjában is megingott a bizalma, aki villát épített, nyugati kiskocsit vásárolt, miközben folyton arról szövegel, hogy maga alá szegényedett Magyarország... ' Nézd — fordult hozzám —, attól tartok, valakik azért szavazták le a Parlamentben, hogy a külföldön élő magyar beleszóljon a magyarországi politikába, mert akkor őnekik régen rossz lenne. Nem vitattam a nézetét, s most sem tenném. A példabeszéd hangulatából kilépve: tudom, új hazáját is maga választotta, új hazájában is maga szeretne választani... s dönteni ismét négy évre. Távoztakor annyit még hozzátett: ha mindezt megírom, azt is tegyem szóvá, hogy a Hargita aljából üzenik a T. Háznak, ha nem ők ülnek a székekben, ez a négy év szétszórta volna a többi tizet is, mármint milliót. Igen. Kis beszéd volt a Koponyahegyen — Abel módján — hátha a „koponyák”megértik. Bágyoni Szabó István Lezárult a vizsgálat Nem vétkesek a Rókus orvosai Lezárult az a többirányú vizsgálat, melyet a Népjóléti Minisztérium kezdeményezésére végzett több szakmai szervezet az 1994. január 10-én, a Szent Rókus Kórház előtt váratlanul elhunyt idős, szívbeteg ember ügyében. Az eljárás immár egyértelműen bizonyította, hogy nem vétkesek az intézmény orvosai. Az előzményekből érdemes felidézni, hogy az említett napon egy idős férfi lett rosz- szul a Szent Rókus Kórház épületének szomszédságában. Egy járókelő ment be az intézménybe, hogy segítséget kérjen a betegnek: a portás útbaigazításával az illető elindult a belgyógyászat felé. (Folytatás az 5. oldalon)
