Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-01 / 76. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. ÁPR1US /.. PÉNTEK 9 Krisztus-trilógia Munkácsy Mihály: Golgota A magyar festészet legismer­tebb mestere Munkácsy Mi­hály (1844—1900) születé­sének 150. évfordulójára em­lékezünk. A jubileum alkal­mából a festőfejedelem bibli­kus ihletettségű alkotásának a Krisztus-trilógiának histó­riájából idézünk... Homo című alkotását 1896-ban mutatták be. Maga az ötlet az valójá­ban Munkácsy műkereskedő­jétől, Sedelmeyertől szárma­zott, aki emlékirataiban eképpen szólt a mű születé­séről: „Ekkor hirtelen eszem­be ötlött: miért ne válasszuk Munkácsy első Krisztus- képe a Krisztus Pilátus előtt című festménye 1881-ben készült el, ezt követően fes­tette meg a Golgota című vásznát 1884-ben, míg a tri­lógia befejező képét az Ecce minden idők legnagyobb vértanúját, Krisztust, az Iste­nembert, aki az egész embe­riségért halt meg? Egy jele­netet szenvedéseinek történe­téből!” (bozó) s Ábrányi Emil Munkácsy Mihálynak (1879) Mint a madár, ki fészket rakva nálunk, Más ég alá száll, hogyha jő a tél, De bárhová, bármily tündén tájra Röpüljön is, tavaszszal visszatér: Te bárhová menj, szíved visszafordul S felénk dobog minden határon át; Mert végzeted mindenre megtanított, Csak egyre nem: feledni a hazát! Hír és dicsőség sas szárnyán röpülsz te, S a nagy világ gyönyört, babért kinál, Hiven mosolyg rád hűtelen szerencsénk, Elméd hévül Páris csodáinál; De bár a föld legelső népe csábit Hogy légy fia s hizelgve ontja rád Dús kincseit, — te mélyen érzed úgy-e, Hogy nem lehet szeretni több hazát! Mint a hajós, ki hullámokra szállva Világba kél a háborgó vizen, Bármerre jár a roppant oczeánon, Leikébe zárva egy otthont viszen, S úgy őrzi azt, mint oltárát a templom. Mely a fohászra szent Viszhangot ád: Nagy nemzetek közt vándorútad járva Szivedbe zárva hordtad a hazát! Ha fényes körben, csengő vigalom közt El-el sötétül méla homlokod, S borongó bánat elborítja képed Mint vándor felhő a magas fokot: Kíváncsian néz bámulóid serge S nem érti lelked néma panaszát; Te csöndesen sóvárgod a —■ hazát! Ki adja vissza napsütött mezőid, A vad rónát s száguldó ménesét, A bús pásztort, a játszó délibábot S a zizegő sás elhangzó neszét! Kezed megáll, karod tétlen lelankad Szemed merőn néz és semmit se lát Pompából, fényből... Hagyjátok magára Ne szóljatok... Hadd nézze a hazát! Anyád szegény, de nincsen nála édesb; Te átölelted s nem bocsátód el; Napod, keltében, rámosolygott; szálltán Rajt’ fog pihenni búcsú fényivel... E nagy szerelmet súgja majd szünetlen Hamvad fölött a nyíló myrtusz-ág, S késő kezek, dicsőséged díszéül, Följegyzik ezt: Szerette a hazát! 150 éves az üllői református templom Nem csak az egyháztagokat segítik 150 éves idén az üllői református templom. Ebből az al­kalomból kerestem fel az egyházközség lelkésznójét, Kun Máriát. A templom létrejöttének kö­rülményeiről elmondta, hogy 27 üllői család adta össze a pénzt az építkezéshez. Saj­nos az erről szóló dokumen­tumok éppen feldolgozás alatt vannak, ezért azokba nem tudtunk belenézni. A lelkésznő mindössze tíz hónapja dolgozik itt, és Tnint meséli, igen nehezen fogadta el őt a lakosság nemcsak azért, mert új volt, hanem azért is, mert egy fiatal lelki- pásztomő szokatlan volt a fa­luban. A gyülekezeti tagok — a bemutatkozó istentiszte­let után — kilenc hónapig gondolkodtak, míg végül úgy döntöttek, hogy Kun Má­ria maradhat. Tavaly április óta viszont dolgozik, bizo­nyít. Elmondta, hogy éppen nagy építkezés folyik, paróki­át építenek, s a templomra is ráférne a helyreállítás, leg­alább a 150. évfordulója al­kalmából. Az orgonát szinte egyáltalán nem tudják már használni, olyan rossz álla­potban van, ha felújítanák, koncerteket is rendezhetné­nek. Arra viszont egyelőre nincs pénz. A templom és pa­rókia költségeit is a hívek ad­ják össze oly módon, hogy a Megújulás Alapítványba be­folyt összegeket erre használ­ják fel. Ezt az alapítványt ta­valy nyáron hozták létre. Céljaik között szerepel a magyar református ifjúság nevelésének támogatása. Se­gítik a gyülekezet gyermek- és ifjúsági programjait, amely főként a tanításban, a gyülekezeti és mozgalmi élet­ben nyilvánul meg. A szelle­mileg gyengébb képességű gyermekek számára speciális hitoktatást szerveznek, támo­gatják őket és a családjukat. Fontos feladatuknak tekintik, hogy a Magyarországi Refor­mátus Egyház egységét mun­kálják, fejlődését elősegítsék és hagyományait ápolják. Tá­mogatnak minden keresz­tyén erkölcsre nevelő kulturá­lis programot. Vállalkozása­ik és gazdálkodásuk során se­gíteni kívánják nemcsak az egyház keretein belül lévő­ket, hanem a helyi lakosság minden rétegét. Lehetősége­ikhez képest segítik a foglal­koztatás, munkahelyteremtés helyi ■ gondjainak megoldá­sát. Az alapítvány az említett célokkal összefüggésben a meglévő létesítményeit az egyházközséghez méltóan működteti és fejleszti. Ennek tükrében kezdtek hozzá a most folyó építkezéshez is. Sajnos az önkormányzat eh­hez semmiféle anyagi támo­gatást nem nyújt, csak a hol­land püspöki segítségre és a hívek adakozására számíthat­nak. Ehhez fűzte hozzá a lel­Kun Mária lelkésznőt az elmúlt évben választották meg az üllői gyülekezet élére Talum Attila felvétele késznő az idevágó 127. zsol­tárt, mely szerint: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába dol­goznak annak építői.” Az egyházközség élete szé­pen zajlik. A vasárnapi isten­tiszteleteken néha több mint százan jelennek meg, s eköz­ben folyik a gyermek-isten­tisztelet egy másik teremben. A húsvétot kis műsorral fog­ják megünnepelni, az Úrva­csorákon (mely vasárnap és hétfőn délelőtt is lesz) verse­ket is előadnak majd. Hétköznapokon házi isten­tiszteleteket szoktak tartani, ami azt jelenti, hogy a lel­késznő kocsijával elviszi az idős híveket egy-egy olyan családhoz, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak el­menni a templomba. Minden héten más-más családot ke­resnek fel. Ezeket a családias hangulatú összejöveteleket ál­talában délelőttönként szerve­zik, hiszen délutánonként a bibliaórák vannak. Amikor terveiről kérdez­tem, Kun Mária elmondta, hogy egyelőre azt szeretné, ha a parókia elkészülne, ha a templomot rendbehoznák és talán még azt. ha egy kicsit jobb lenne a kapcsolat a he­lyi önkormányzattal. Simon Andrea Éljünk méltóan Krisztus evangéliumához Véget ért a fóégyházmegyei szinódus előkészítése Tegnapi számunkban már beszámoltunk az Eszter- gom-Budapest Főegyházmegye szinódusának előkészü­leteiről. A téma fontosságára való tekintettel most újabb részleteket tárunk az olvasó elér A II. Vatikáni Zsinat után új formát és lendületet kaptak a katolikus egyházon belül az egyházmegyei zsinatok. A zsi­nat másik neve a szinódus, melynek jelentése azt fejezi ki: közös utat találni, egy úton haladni. Az egyházme­gyei szinódusok megtartását II. János Pál pápa már 1991. évi lelkipásztori látogatása­kor szorgalmazta, figyelmez­tetve arra, hogy ez lehetőség a papoknak, szerzeteseknek és világi híveknek az együt­tes gondolkodásra és cselek­vésre. i A rákövetkező évben nagy­csütörtökön indult el a cím­ben szereplő szentírási mon­dat jegyében, az Esztergom— Budapest Főegyházmegye zsi­nata megrendezésének előké­szítése. Létrehozását az utób­bi évek társadalmi változásai tették lehetővé, ám ennek elle­nére többször elhalasztották — mondta Paskai László bí­boros, főpásztor az előkészüle­ti munkálatokról tartott sajtó- tájékoztatóján. Először azért, mert az egyház meg kívánta várni a politikai változások végkifejletét. A tavalyra kitű­zött zsinat az egyházmegyei határok megváltoztatása miatt maradt el — indokolta a bíbo­ros az egyházi változások megindulásának késlekedé­sét. A zsinat célja a feladatok számbavétele öt évre előre. A lelki élet megújítására van szükségünk, a II. Vatiká­ni Zsinat tanítását eddig nem tudtuk kellően átváltani, a hí­vőkhöz közel hozni. Egyhá­zunk irányt adó részeit, a pa­pok, a szerzetesek és a világi­ak szerepét újragondolnunk szükséges — körvonalazták a rendezők a zsinat célját. A szervezés kezdetén kér­dőíveket kaptak a hívek kéz­hez, amelyben igényeiket igyekeztek felmérni. A kérdé­sek szinte mindenre kiterjedő­en firtatják a hívek és az egy­ház kapcsolatát. Tizenhét té­mában folyik az előkészítő bi­zottságok munkája. A tegnap elkészült munkadokumentum­ról elképzeléseiket már elő­zőleg közzéteszik a zsinat résztvevői, akik egyébként egyházi közösségek képvise­lőiként jelennek majd meg a tanácskozáson. Az egyházmegye közös utat leginkább a következő kérdésben igyekszik találni: fontosnak tartják a szertartáso­kon való részvétel rendezését, a hívek sokoldalú bevonását az egyházi feladatokba. A té­mák között szerepel az újra- evangelizálás erősítése, a fel­nőtthittan létrehozása, általá­nosan fölismerhető a hívek igénye az egyháztársadalom­ban való aktívabb részvételé­re, szerepvállalására. A hívek bevonása egyben segítségkérés is: lelkipászto­rok hiánya miatt a plébánosok erejükön felül vállalnak. Nánási Tamás A fogarasi református templomot 1712 és 1715 között építették. Bethlen Kata halálának 230. évfordulójára újították löl a gyülekezet adakozásából Vecserka Zsolt metszete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom