Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-07 / 80. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Negyvenöt éves a Honvéd Együttes Ápolni és továbbadni az értékeset A Honvéd Együttes fennállásának 45 éves jubileuma al­kalmából sajtótájékoztatót tartottak a Magyar Honvéd­ség Művelődési Házában. Novák Ferenc, az együttes művészeti vezetője elmondta: ezt a jubileumot olyan ün­neppé szeretnék tenni, mely alkalmat ad a visszatekin­tésre, ugyanakkor pedig arra is, hogy megmutathassák mai önmagukat. Előadás közben az Asszonyok Könyve (Kádár Kata felvétele) A Honvéd Együttes 1948-ban alakult. Az alapí­tó tagok között ott volt Bé­res Ferenc, Szabó Iván, akik a sajtótájékoztatón is megjelentek. Amíg más ha­sonló együttesek elsősor­ban a „hatásvadászatra” tö­rekedtek — jegyezte meg Novák Ferenc —, addig a Honvéd Együttes az igazi művészet ápolását, és az ér­tékek továbbvitelét tűzte ki célul. A próbatermekben nagyszerű karvezetők, ba­lettmesterek irányításával csodákra készültek. Olyan, ma már nagy hírű művé­szek indultak ebből az együttesből, mint Horváth Adóm, Seregi László, Ilos- falvy Róbert. Fontos felada­tuknak tartották — és tart­ják ma is —, hogy előadása­ikat a határon túli (szlováki­ai, erdélyi) magyarság is lát­hassa. Ma is örömmel jár­nak ezekre a helyekre ven­dégszerepelni. Nagy gondot fordítanak a művészet terjesztésére a fiatalok körében. Évente 500 előadást tartanak. Eb­ből 260-270-et laktanyák­ban. Ma a Honvéd Együttes -szinte minden előadóművé­szeti ágat felölel. Több mint 300 tagja van. A tánc­színház, a szimfonikus zene­kar, a folkegyüttes, a férfi­kar, a népzenekar, a kamara- színház itthon és világszer­te nagy népszerűségnek ör­vend. Áprilisban az együttes ka­rai Jubileumi Hét keretében lépnek közönség elé, leg­újabb produkcióikat vonul­tatva fel. A rendkívül szí­nes programsorozat idén március 15-én kezdődött a jubileumi kiállítással és az Ilyenek voltunk című elő­adással, amely az együttes múltját mutatta be. Lesz egy sokszínű koncertsoro­zat, ebben fellép a Weiner Leó Szimfonikus Zenekar, a Honvéd Férfikar, a Szalai Antal Népizenekar többek közt Máté Ottilia közremű­ködésével, szerepel a Hege­dős Együttes is. A zeneka­rok műsorán Magyarorszá­gon egyáltalán nem, vagy csak ritkán játszott zenemű­vek szerepelnek. Látható lesz az Ani Máni című me­se-musical a tavaly újjáala­kult Honvéd Kamaraszín­ház előadásában. A néptánc hagyományait a modern tánc elemeivel ötvöző Hon­véd Táncszínház bemutatja a Helység kalapácsa, vala­mint a József és testvérei és az Asszonyok Könyve című előadásait. Selmeczi Györgytől, a szimfonikus zenekar veze­tőjétől a sajtófogadáson megtudtuk, hogy az együt­tes érettnek érzi magát a látványosabban megmutat­kozásra. Szeretnének nyá­ron egy olyan fesztivált rendezni, amely színházi, zenés színházi, zenei és táncprogramokat kínálna, ezt a Hadtörténeti Múze­um támogatásával valósíta­nák meg, ahol a Honvéd Együttes teljes repertoár­ját bemutatná, felpezsdít­ve ezzel a nyári kulturális életet. (juhász) ✓ Érmek és majdnem-érmek Szentendréről A plasztikai tömörítés műfaja, > ihletettséggel teli pillanat Mi is az érem? A ma nyíló tárlat azt igyekszik feltárni, hogy Szentendrén a hagyomá­nyos természetben milyen al­kotások születtek, amelyek következtében a szentendrei érmészek nélkül ma elképzel­hetetlen magyar éremművé­szetről szólni, s ezeken túl az alkotók hogyan járultak hoz­zá az érem műfaji határainak kiszélesítéséhez. Az éremben éppúgy meg­mutatkozhat a művész egyé­nisége, mint bármely más képzőművészeti műfajban, bár határozottan vannak spe­cialitásai ennek a műformá­nak. Először is, hogy az alkal­mazott éremnél a megrendelő igénye az elsődleges. De a legkötöttebb helyzetben is megmutatkozik a mesterség birtoklása (Páljános Ervin: Széchenyi). Ha pedig az alkotótól igényli a megrendelő a téma szimbolizációját, akkor már a művész képalkotó készségé­nek is szerepe lesz a műben. Természetesen igazán akkor szabad az érmész is, ha a maga kedvére kezd alkotás­ba, azért, mivel egy művészi gondolat kifejezést keres. Holdas György teljes érmé- szeti tevékenységét ez az ala­pállás jellemzi. Matyó(falvi) Az Érmék és majdnem ér­mék kiállítás délután 5 óra­kor nyílik a Ferenczv Múze­umban: megtekinthető ápri­lis 24-ig. Gábor pénzsorozata azt mu­tatja, hogy a ma már termé­szetesen éremmé vált pénz milyen változatos formátumú volt az emberiség történelme során. És kérdés, vajon érem­nek tekinthető-e még Szentir­mai Zoltán ’56-os pályázatra készített kis vázlata, aminek makett változatából már reli­ef és murália válhatott volna. Farkas Ádám éremsoroza­tainál a plasztikai kérdés a ki­indulópont, amelyet adott esetben éremben talál a leg­megfelelőbben elemezhető- nek. A geometrikus és organi­kus formák találkozása a völgyben meghúzódó emberi építmények látványában (Al­pok TV.) csak egyetlen megva­lósulása a szinte minden mű­vében megjelenő problémá­nak. S a művészt a tenyérnyi éremtől a majdnem öles dom­borműig (s tovább, a fal mére­tű muráliáig) kíséri végig ugyanaz a plasztikai kérdés. Szentendre három vérbeli érmésze közül az utóbb tíz év­ben Csíkszentmihályi Ró­bert már csak megbízásos ér­mékkel foglalkozik. Pedig ko­rábban szabadon vállalt soro­zatai között olyan megrendí- tően fontos műveket hozott létre, mint például a Futás! c. sorozat (1982.), amelyben a figyelmet az emberi élet ki­szolgáltatottságára (a célke­resztet az emberre) irányítot­ta. Ligeti Erika viszont min­den ihletettséggel teli pillana­tában érmet kezd mintázni. Olyankor azonban nem na­gyon foglalkozik a kötöttsé­gekkel: hol talpat csinál az ér­meknek, hol négyzetes for­mát ad nekik. Úgy tűnik, Asz- szonyi Tamás levélírás he­lyett is inkább érmet, éremsze­rű művet formáz: alkalmi mű­vei a karácsonyi megemléke­zéstől a kiállításmegnyitókig kísérték végig életét. Termé­szetesen lép el a kisplasztikái irányba ő is. A szépség a XX. század so­rán a grand artnál megszűnt iránykategóriaként létezni. Az ember szépségigénye azonban tovább él, s az alkal­mazott műformák nem élhet­nek meg nélküle. Ezért az érem, mely minden áutonómi- ája mellett alkalmazott műfor­ma is, gyakran elégíti ki a mű­vész és a néző (használó) szépség iránti igényét. Az éremművészet laza határai se­gítik abban, hogy még véletle­nül se váljon a könnyű műfaj terepévé. A valódi érem egy- szólamúsága alkotójától a gondolati és plasztikai tömörí­tés magasszintű képességét igényli. Az érem a szobrászat afo­rizmája. Chikán Bálint Ligeti Erika: Berzsenyi Dániel (előlap, 1976) Katona Zombori Mária kiállítása a Várban Virágok és emberek Erős kontúrok, erős színek — gyöngéd témák. Ma ta­lán ekként jellemezhet­nénk Katona Zombori Má­ria festőművész világát. Nem mindig volt ez így. Előző korszakából ismer­tek pasztell tájképei, me­lyeken élete helyszíneit, szülőföldjét — Kolozsvár környékét, a rá nagy ha­tást tevő Velencét, mosta­ni lakóhelyét, a Pest me­gyei Ocsát ábrázolta lágy, egymásba mosódó színek­kel, gyöngéd szeretettel. Témáit ma nem annyira a körülötte látható valóság­ból, inkább fantáziája vilá­gából meríti —■. csupán a szeretete, mely nem válto­zott és nem fogyatkozott. Áradó érzései határoz­zák meg a budai Várban, a Dísz tér 4—5. szám alatti kiállítóteremben most, s még április 17-ig látható olajfestményeit. Érzékeny­sége az emberi élet külön­böző helyzeteire, állomása­ira, rokonszenve és részvé­te, együtt örülni tudása és annak a bemutatása, hogy noha lelkes lényként, de a természet részei vagyunk. Emberei virágemberek, együtt élnek a fákkal, a madarakkal, ágak és gyö­kerek fonják körül őket. Fehér, rózsaszín szirmok ragyognak, ibolyacsokor bomlik szét, vörösen és na­rancsszínűén izzik az ég a barna, okker, sárga vagy éppen hófehér arcok, ala­kok, sziluettek mögött. A kékek olyanok, akár a jég, a fenyegető hideg megjele­PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria M. Orbán Edit: Motívumok II. (textilterv) M. Orbán Edit a „Dél-Pest Megyei Nagy István Képző- és Iparművészeti Csoport” tagja. Szigetváron született — 1943-ban —, a pécsi egyetemen szerzett magyar— orosz—rajz szakos tanári oklevelet. Jelenleg Albertir- sán él és alkot. Férje Miklosovits László grafikus. Egyé­ni tárlatai mellett a megye majd minden nagyobb kép­zőművészeti seregszemléjén, reprezentatív kiállításán szerepeltek alkotásai — Dabason, Abonyban, Nagyká- tán, Cegléden, Nagykőrösön —, de volt önálló kiállítása külföldön is. nítésére alkalmasak. A Ma­dártánc című képen szür­ke, csapkodó szárnyú, szin­te egymást kergető mada­rak kavarják fel a hideg kékségét. Éppen e mellett, mintegy ellentétként a Tánc című kép. Három le­ány táncol rajta, mindhá­Katona Zombori Mária: Ebredezés (olaj) rom fehérblúzos, piros­szoknyás, copfos. Repül­nek a hosszú copfok, repül­nek a piros szoknyák virá­gokat sodorva maguk kö­rül. Ugyanakkor mintha egyetlen nagy virág pom­pázna. Mert a lányokat fe­lülről láthatjuk. Egymásba érő szoknyáik akár a pi­pacs, vagy akár a tágra nyílt tulipán szirmai. Kü­lönleges élményt jelent ez a festmény — akár az egész kiállítás is. Nádudvari Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom