Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-06 / 79. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. ÁPRILIS 6., SZERDA Megkérdeztük Miért zárják le a Városligetet a forgalom elől? A Föld napján, április 22-én reggel hattol este hat óráig lezárják a személygépkocsik elől a Városliget egész területét, s környezetvédelmi hatástanulmányt készítenek arról, hogy ez milyen mértékű légszennye­ződést és zajterhelést okoz a forgalmat felvevő uta­kon. Mi indokolta ezt a lépést? — kérdeztük Pásti Imrétől, a fővárosi polgármesteri hivatal közlekedési ügyosztálya forgalomtechnikai alosztályának cso­portvezetőjétől. — A fél napig tartó ese­mény tulajdonképpen főpró­bának tekinthető — hangsú­lyozta —, mivel társadalmi szervezetek kezdeményezé­sére Zugló önkormányzata idén februárban azt kérte a fővárosi közgyűléstől, vizs­gálják meg, miként lehetne elzárni a forgalomtól az M3-as autópálya gépkocsi­áradatát a belváros felé ve­zető Kós Károly sétányt. A kérés meghallgatásra talált, s a Városligetet pusztító ki­pufogógázok, az erős zaj jövő év január 1-jétől vélhe­tően megszűnik majd, ha a közgyűlés úgy dönt, hogy forgalommentes övezetté nyilvánítja a Ligetet. Ápri­lis 22-én, mint mondottam próbaként, tilos lesz a behaj­tás a Városligetbe, s ennek betartása érdekében rendőr­ségi segítséget is igénybe veszünk. Csupán néhány in­tézményt, így az Állatker­tet, a Nagycirkuszt, a Vi­dámparkot ellátó áruszállító tehergépkocsit engedünk be. Környezetvédelmi tanul­mányunk célja elsődlegesen az, hogy felmérjük a kör­nyező útvonalak terhelhető­ségét, a levegő minőségét, a zajhatást. A fővárosi köz­gyűlés ennek tapasztalatai után várhatóan az ősszel dönt majd a Városliget sor­sáról. K. M. Halló 04, halló 05, halló 07! / Égett a ruhásszekrény Az eltelt 24 óra alatt a tűzol­tók Vácdukára, Halásztelek­re, Dabasra, Százhalombattá­ra és Törökbálintra vonultak ki, ahol égő avart oltottak. Az avartüzek keletkezésének vélhető oka a felelőtlen embe­ri magatartás: sokan égve dobják el cigarettájukat. * Ruhásszekrény fogott lángot tegnap Pomázon egy kétszin­tes családi ház emeleti szobá­jában. Személyi sérülés nem történt, és az anyagi kár sem jelentős. * ■ Személygépkocsi gázolta el azt a kerékpárost Hévízgyör- kön, az Ady Endre úti ke­reszteződésben, aki az el­sőbbségadásra figyelmezte­tő tábla ellenére az útra haj­tott. A szerencsétlenül járt embert súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Környezetvédelem Ahol nincs határ (Folytatás az I. oldalról) — Két éve állapodtunk meg ab­ban francia partnereinkkel, hogy a környezet témakörében tartunk egy tanfolyamot — fűz­te az eddigiekhez Kőtörő Mik­lós. — Felmerültek más elkép­zelések is — például a művé­szetek ügye —, de a környezeti kérdések megoldása az a terü­let, ahol egymás helyzetén is ja­víthatunk, hiszen a gondok, s a feladatok nem állnak meg az ál­lamhatároknál. A Megyei Ön- kormányzatok Országos Szö­vetsége részéről azt vallottuk, nem kérünk olyan segítséget, amit ne tudnánk viszonozni. A tanfolyamon — amelyen ma­gyar részről huszonötén vesz­nek részt, a rhegyei önkormány­zatok képviselői, s környezeti szakemberei — elsődleges cél az ismeretszerzés, oly módon, hogy a későbbiekben továbbad­hatók, hasznosíthatók legye­nek, s a szakemberek hatéko­nyabban dolgozhassanak, Összegezve, konkrét ismere­tek konkrét hasznosítása a cé­lunk, bízva abban, hogy a me­gyei önkormányzatok nagyobb feladatokat kapnak a területfej­lesztés terén. (j. sz. i.) Kempingnyitás előtt # Már javában készü­lődnek a szentendrei Papszigeti kemping­ben a közeledő nyár­ra a turisták fogadására. Nádai István ügyvezető adott rövid tájékoztatást az 1994. évi elő­készületi munkákról. Eszerint a sétányon lacserélték a mur­vát és túl vannak a festésen és nagytakarításon is. A körülbe­lül öt millió forintos költség­gel járó beruházásban szerepel még egy új játszótér valamint egy röplabdapálya építése. A parkrendezés, a virágültetés, a gyepesítés mellett kifestik, fel­újítják és kitakarítják az üdülő- területen elhelyezkedő üzlete­ket és vizesblokkokat. A 11-es főútról könnyen megközelíthe­tő kemping idén is színes érde­kes programokkal, színvona­las szolgáltatásokkal várja a ki­kapcsolódni vágyókat. D. Cs. Kihelyezett ülés Vácott Elmarasztalták lapunkat (Folytatás az 1. oldalról) A benne foglaltak szerint a Pest Megyei Hírlap részre- hajlóan, az eredményeket el­hallgatva, a hibákat, visszás­ságokat felnagyítva tájékoz­tatja az olvasókat a közgyű­lés munkájáról. (Az állás- foglalás vitája során még az is felvetődött, hogy ameny- nyiben nem változik a hely­zet, a bizottság javasolni fogja a közgyűlésnek: von­ja meg lapunktól azt a jo­got, hogy fejlécén a megye címerét feltüntesse.) A három középiskola ter­vezett profilbővítésével kap­csolatban — az intézmé­nyek érettségi vizsgára fel­készítő kétéves nappali kép­zést szeretnének indítani szakmunkás fiatalok számá­ra — a bizottság úgy határo­zott, hogy támogatja az el­képzeléseket. A Cházár András általá­nos Iskola és Óvoda — hal­láskárosult gyermekeket ok­tat és nevel az 1802-ben ala­pított intézmény — munká­járól Tölgyes lászlóné igaz­gató tájékoztatta a bizottsá­got. Elmondta: a képzés tan­menete két plusz tantárgy- gyal bővebb az úgymond normális általános iskoláké­nál. Az intézmény diákjai (túlnyomó részük bentlakó) egyéni anyanyelvi, illetve ritmushallást fejlesztő fog­lalkozáson is részt vesznek. — A munka tárgyi, sze­mélyi és anyagi feltételei szűkösen bár, de adottak — mondta az igazgatónő. Hoz­zátette, az intézményben speciális, háztartási ismere­teket nyújtó képzés is van, s az általános iskolát elvég­zettek számára lehetőség nyílik a könyvkötő szakma elsajátítására is. Fiam János, a Nevelési Tanácsadó vezetője elmond­ta: az intézmény elhelyezé­si gondok elé néz, mostani helyét ugyanis más intéz­ménynek kívánja átadni a város önkormányzata. Meg­említette: lévén, hogy ő és munkatársai pszichológiai jellegű, a társadalom szemé­ben kényes problémák meg­oldásában hivatottak segít­séget nyújtani, nyugodt kö­rülményeket biztosító helyi­ségre, helyiségekre lenne szükségük. Asztalos István ígéretet tett arra, hogy a bizottság segít megtalálni az intéz­mény minden igényt kielégí­tő új helyét. R. Z. * A megyei önkormányzat kulturális bizottsága elma­rasztalta lapunkat, s odáig mentek, hogy hibáink mi­att a legfőbb testületnek esetleg javasolni fogják, Pest megye önkormányza­ta ne engedélyezze lapunk­ban megjelentetni a megye címerét. Ha ez bekövetkez­ne, természetesen nem cso­dálkoznék, hiszen jól isme­rem lapunk, és Pest Megye Önkormányzatának telje­sen esetleges, szinte sem- . mire nem épülő kapcsola­tát. Mint főszerkesztő, leg­első vezércikkemnek ezt a címet adtam: Önökkel együtt. Ebben kértem a me­gye értelmiségi és nem ér­telmiségi toliforgatóit, hogy használják lapunkat, s azon túl, hogy olvassák, gondolataik közvetítésére követeljenek helyet. Sajná­latos módon, s ez az elmúlt diktatúra számlájára írha­tó, nem hallották meg óha­junkat a megyei önkor­mányzat tagjai. Az együtt­működés tehát nem alakult ki, bár a szerkesztőség nem egy kísérletet tett ar­ra, hogy a megye önkor­mányzatának tevékenysé­gét nyomon kísérje, ám be kell vallanunk, ez újsá­gunk egyik leggyöngébb pontja, de nem egyértelmű­en a mi hibánkból. Lapunk nem kapott, s nem kap rendszeres tájékoztatást a megyeházán, s azok meg­szerzése esetén szinte ter­mészetes, hogy az informá­tor a saját pártállásának, szájízének megfelelően adja azokat, amibe egy többpárti önkormányzat esetében a többi félnek már van ellenvéleménye, s követeli: hallgattassák meg az ő véleményük is. Ily mó­don olyan mókusketrecbe kerülnénkr ami sem olvasó­ink, sem a mi számunkra nemkívánatos, vagyis olyan vitákba bonyolód­nánk, amelyek méltatlanok lennének az önkormányzat­hoz ugyanúgy, mint la­punkhoz. Ilyen vita ered­ménye mostani elmaraszta­lásunk is, hiszen Asztalos Iván a kulturális bizottság elnöke olyan szerkesztői el­képzelésekkel lépett fel la­punknál, amelyekre csak nemmel tudtam válaszolni. A bizottság elnöke eddig egy alkalommal, s teljesen más hangvételben fogalma­zott írást küldött lapunk­hoz, amelyet annak rendje szerint meg is jelentettünk. Legutóbbi beszélgetésünk­kor is kértem, véleményét írja le, ám úgy tűnik, sok­kal egyszerűbb egy testüle­ti ülésen fenyegető kijelen­téseket tenni. Természete­sen a fenyegetésektől nem ijedünk meg, s bízunk az önkormányzat bölcs dönté­sében, amely remélhetőleg árnyaltabban fog fogalmaz­ni, mint a kulturális bizott­ság elnöke tette. Vödrös Attila A megyei bíróság elnöke az igazsagszolgaltatasrol A büntetések arányosak (Folytatás az 1. oldalról) Ami a kérdés másik részét, a perek időtartamát illeti, az a törekvésünk, hogy a társa­dalmi igénynek megfelelő­en minél gyorsabban szüles­senek meg az ítéletek. Bün­tetőügyeknél különösen, hi­szen a nevelő cél így való­sulhat meg igazán. Azt is fi­gyelembe kell azonban ven­ni, hogy a megalapozott íté­letekhez széles körű bizo­nyítási eljárás szükséges, szakértői véleményekkel és a tanúk meghallgatásával. A tanúk azonban nem min­dig jelennek meg az idézés­re, és emiatt el kell naponi a tárgyalást. Megesik az is, hogy valaki azért nem akar tanúskodni, mert fenyeget­ve - érzi magát, az esetek többségében azonban kö­zömbösségről van szó. Az állampolgároknak jobban együtt kellene működni a bí­róságokkal. . Az említett problémák el­lenére sem hosszabb a pe­rek időtartama az európai át­lagnál, és a nálunk fejlet­tebb országokkal összeha­sonlítva sem kell szégyen­keznünk. Mindezek mellett megemlítem, hogy egyes városi bíróságokon létszám­gondok vagy más problé­mák miatt rosszabb a hely­zet az átlagosnál. Tény az is, hogy növekszik a bírósá­gok terheltsége. Itt nem ta­pasztalható a bűnözés növe­kedési ütemének csökkené­Gatter László: Néhányan összekeverik a jogálla­mot a szabadossággal A szerző felvétele se, ami a rendőrségi statisz­tikákban szerepel. Igaz, hogy a bíróságokon ez csak időben eltolódva jelentkez­het. — Sokat emlegetett téma­kör a bírák függetlensége és tekintélye. Hogyan fest ez a gyakorlatban? ■— A bírói függetlenséget törvény biztosítja, és kétség sem férhet hozzá, hogy tel­jes mértékben érvényesül. Legfeljebb elvesztett perek kritikájaként hangozhat el az ellenkezője, de ennek nincs alapja. A bíróság te­kintélyét illetően én úgy lá­tom, hogy Budapesten vala­mivel kedvezőtlenebb a helyzet, mint vidéken. A fő­városban inkább előfordul, hogy az emberek összekeve­rik a jogállamot a szabados­sággal. Ebben az épületben szoktam látni például, hogy vannak, akik szabadidőruhá­ban jelennek meg a tárgya­láson. Vidéken ezzel szem­ben az a jellemző, hogy ün­neplőben érkeznek, a férfi­ak nyakkendőt kötnek. Ezek a külsőségek is kifeje­zik a stílust. Fél esztendeje rendészek állnak a kapuban, akik min­den belépőt szigorúan ellen­őriznek. Erre szükség van, és az intézkedés hozzájárul, hogy fegyelmezzék magu­kat azok is, akik egyébként erre nem lennének hajlamo­sak. Más megyében már elő­fordult, hogy a bírónak sze­mélyes védelmet kellett kér­nie, mert fenyegetettségre utaló jeleket tapasztalt. Ná­lunk ilyen szerencsére nem volt. — Vonzó-e mostanában a bírói pálya? — A korábbiakhoz ké­pest nőtt a pálya vonzereje. Jelenleg megvan a munka végzéséhez szükséges lét­számunk, bár ez kissé csaló­ka dolog. A nők 70 százalé­kos arányával és a fiatalítás­sal együtt jár, hogy sokan vannak gyermekgondozási szabadságon. Európa más országaiban is sok nő dolgo­zik ezen a pályán, de azért nem ennyire. Hosszú évek­be telhet, míg a mostani ará­nyokon sikerül változtatni. Kétségtelen viszont, hogy érezzük a bérintézkedések kedvező hatását. Más jogte­rületekről is jönnek hoz­zánk szakemberek és meg­kezdődött az eltávozottak visszaáramlása. Természetesen mindent megteszünk azért, hogy lé­pést tartsunk a fejlődéssel, a jogszabályok változásá­val. A megyei bíróságok kö­zül egyetlenként mi együtt­működési megállapodást kö­töttünk külföldi bírósággal, nevezetesen a bordeaux- ival. így munkatársainknak külföldi tapasztalatcserére is lehetőségük nyílik a jövő­ben. — Végül egy személyes kérdés, ha megengedi. Két évvel ezelőtt az Ön kinevezé­se meglehetősen nagy vi­hart kavart a bíróságon. Most mi a helyzet? «. — Ma is az a vélemé­nyem, mint akkor, hogy nem a személyemet illető­en voltak fenntartások. A miniszteri döntést kérdője­lezték meg, amely nem a többségi szavazatok alap­ján intézte a kinevezést. Munkatársaim, úgy érzem, elfogadtak és kifogástala­nul tudunk együtt dolgozni azokkal, akik annak idején tiltakoztak. A jövőt illető­en az Alkotmánybíróság döntése egyértelművé tette a bírósági elnökök kineve­zését. Gál Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom