Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-29 / 99. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 29.. PENTEK A tánc világnapján Ma megkülönböztetett szeretettel és figyelemmel köszöntőm a táncművészeket, alkotókat, a tánc szerelmeseit. Nem utolsósorban azokat, akik szívükön viselik a magyar táncművészet ügyét, értő közönségként figyelik táncéletünket, és ma velünk ünnepük a tánc világnapját. A tánc: a gyarló és a fenséges találkozása, a test és a lélek harmóniája, a mozdulat művészete. A táncos pedig: önnön korlátáit legyőző ember, aki képes naponta megújulni. Ezen eszményi törekvések szenvedélyes találkozása hozza létre a táncművészetet, mely a legmagasz- tosabb gondolatokat, érzelmeket tudja tolmácsolni határoktól és nyelvi korlátoktól függetlenül. A természeti népek művészetében a harci tánc, a vadásztánc és a termékenységi ünnepek táncai nem csupán az ember érzelmeit fejezték ki, de a táncokkal befolyásolni kívánták sorsukat, vagy a sorsukat eldöntő „szellemeket”. A varázslat el is érte célját, mert a szertartásban részt vett embereket megváltoztatta: hitet, erőt és bizalmat adott nekik. Ma, amikor oly nagy szükségünk van a szív és a lélek harmóniájára, legyen e művészet az eszményi törekvések találkozása, segítsen meghatározni helyünket a világban, és ha elveszítettük volna, megtalálni hitünket, erőnket. Szenvedélyesen kell hinnünk varázsában, hiszen a sorsunkat befolyásoló megújulásra képes szellemek bennünk vannak! A tánc ősidők óta az emberi kultúra fontos Pésze. A civilizált világ racionális embere ma kétféle módon él a tánccal. Egyrészt szórakozik általa, szavak nélkül „beszél” a másik emberrel, másrészt színházi műfajként műveli, s a tánc segítségével a legbensőségesebb érzelmeket, gondolatokat közvetíti'nézőközönsége felé. A tánc nyelve rendkívül gazdag: népek és korok szerint, színpadi értelmezése és irányzatai szerint is. Bízom benne, hogy a mai ünnep is hozzájárul a tánc értékeinek teljes felismeréséhez, hogy végre egyszer társadalmi megbecsülés is övezze a táncosokat, akik teljes szellemi és fizikai képességüket latba vetve, gyermekkoruktól kezdve, nap mint nap szolgálnak bennünket, olykor arcpirítóan szerény anyagi elismerés mellett. Hiszem azt, hogy a jövő évezred küszöbén átlépő ember nem mond le olyan ősi segítőjéről, mint a tánckultúra. Bennem e hit megléte teszi meghitt ünneppé a tánc világnapját, s kívánom, hogy hasonló érzéseket támasszon mindenkiben. Kiss János (a Győri Balett igazgatója) A Sátán bálja Apokaliptikus látvány színház A Közép-Európa Táncszínház tegnap mutatta be a Petőfi Csarnokban A Sátán bálja című produkcióját, amely Bulgakov A mester és Margarita című regénye alapján készült. A Sátán bálja nem lehet -— és nem is akar — a Bulgakov regény adaptációja lenni, már csak a műfajú különbözőségük folytán sem. Ugyanakkor a darab kísérletet tesz a mű elkészülésétől számítottan, mintegy fél évszázadnyi távolságból régiónk fájdalmainak, tehetetlen önhibájának és a megváltásért való segélykiáltásunknak egyfajta megmen- tőt állítani. A mű első ízben kerül táncszínházi feldolgozásra, jobban mondva átdolgozásra. A táncszínházi megjelölés sem pontos, hiszen nem a hagyományos értelemben vett dramaturgiai rendszert illetve formanyelvet követi. A rendhagyó előadást —amelyet Köllő Miklós rendezett és Szögi Csaba koreografált 7— inkább a képzőművészeti úgynevezett „látványszínház” jellemzi, melyben számtalan mozgásstílus, szürrealisztikus kép, meghökkentő vízió hat az érzékeinkre. Nem mindennapi látványt nyújt Dávid Attila díszlete és jelmezei, amelyek kiválóan illeszkednek a darab misztikus és ironikus hangulatához. Rendkívül ötletes az egyszerű óriás fekete lepel, amely ha kell a padlóra terítve és papírfecnikkel telészórva a bürokráciát jellemzi, de kifejezhető vele a vágy hullámzása, vagy akár a mindent elnyelő pokol és a békés halál is. Említést érdemel Kiss Ferenc és Lázár Zsigmond kitűnő zenéje, amely szinte viszi magával az előadást, minden egyes hangulatváltáshoz remekül illeszkedik, ha kell hátborzongatóan kísérteties, vagy maróan gúnyos, vagy gyönyörű lírai. Bulgakov regényében végtelen fantáziadús képek kavarognak egy fejtetőre állított világ, a bolsevista diktatúra kétségbeesett jajszavaként. Az abszurd, az őrület, a mindennapi élet realitása, s lassan úgy érezzük, hogy ebben a világban már csak a Sátán az egyetlen olyan pozitív erő, melyben megkapaszkodhatunk, aki segítségünkre lehet és ítéletet szolgáltathat. Ezt az apokaliptikus világot mutatja be a rendkívül érdekes, ötletgazdag előadás. Juhász Klára Minősítő versenyre készül a Forrás Szinte természetesnek vesz- szük a néptáncegyüttesek előadásait figyelve a táncosok könnyedségét, a tökéletes összmunkát, a jó koreográfiát, és nem is gondolunk arra, hogy mennyi munka, küszködés, gyakorlás bújik meg a látvány mögött. Minderről a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes éjszakába nyúló próbáján győződhettünk meg igazán. Lassan tizedeik születésnapját ünnepli a társaság, és az elmúlt évek alatt elért versenyeredmények és műsoraik színvonala híven tükrözi, itt mindenki komolyan veszi, amit csinál, legyen hatéves kisdiák, egyetemista, vagy családapa, az együttes gyermekcsoportjában négyszázan táncolnak, saját repertoárral rendelkeznek, s korosztályukban az élvonalhoz tartoznak. A csoportot a felnőtt együttes tagjai oktatják, akik szintén itt kezdtek táncolni annak idején. A táncegyüttes a százhaA próbán is pergő' ritmusban ropjak a táncot a szazhalombattaiak lombattai Művészeti Iskola része, Szigetvári József vezeti őket. A táncosoknak tizenkét évfolyamot kell végigjárniuk, s keményen meg kell dolgozniuk a bizonyítványért, amelylyel felsőbb osztályba léphetnek. így aztán, ha nem éppen versenyre, turnéra, vagy valamilyen előadásra készülnek, akkor a vizsgaanyagot gyakorolják. A felnőtt csoport most jelentős (Vimola Károly felvétele) feladat előtt áll, a minősítő versenyre készül. A magyar táncegyüttesek legmagasabb elismerését, az „Arany I.” díjat szeretnék, elnyerni. Varga Csilla Oscar-várományos hongkongi film bemutatója Isten veled, ágyasom Új bekezdés Fiatal írók fesztiválja Chen Kaige három órás filmeposzában, amely több nagydíj után most az Oscar várományosa, egy tragikus románc kapcsolódik össze egy ország sorfával. Kína viszontagságos történetének öt évtizede elevenedik meg a képeken egy szerelmi háromszög hátterében. 1925 és 1977 között, a hadurak uralmától a Japán invázión át. a kulturális forradalomig ível Kína társadalmának megrázó korrajza. De a film rendezője nem áll meg a korabeli történelmi, politikai eseményekbe ágyazott melo- dramatikus mesénél, lebilincselő művészi érvénnyel mutatja fel az élet és a művészet örök konfliktusát, a két férfi főszereplő Chengés Duan jellemének különbözőségében. A pekingi operák egzotikus világában járunk, művészi közegben tehát, amely művészi közeg védelmet, biztonságot nyújt ugyan biznyos értelemben, de kilépve az életbe, jelmezek és maszk nélkül a művész kiszolgáltatottá, sebezhetővé, magányossá válik. Cheng és Duan csak a színpadon tartozik össze. A fiúk kapcsolatát a szép prostituált lány Juxian megjelenéssé zavarja meg, amit hamarosan házasság követ a Duan Xiolou néven ismertté vált operasztárral. Cheng Dieyi magára marad és feltartóztathatatlanul sodródik előbb az ópium rabságába, majd a végzet karmai közé. Az ember társadalmi történelmi, eredendő kiszolgáltatottságának tragikus képei peregnek a szemünk előtt, annak fájdalmas tudása, hogy az ember hatalmas erőfeszítései hogyan roppannak össze lehetőségeinek szűkre szabott mozgástérben. A mese legdrámaibb csúcspontja a befejező akkord. Az Isten veled, ágyasom című operában Cheng a hűséges ágyast alakítja, aki meghal imádott királyáért. Cheng számára végképp eltűnik a határvonal valóság és művészet között. Alakja paradox mó- dob ebben a végső tragédiában teljesedik ki. Érzelmi fanatizmusa, kétségbeesett féltékenysége, így emelkedik a szépség domíniumába. Kilátástalan démoniája ellenére a rajongás megejtő természetét fedve fel számunkra. Bár a film rendezője óva inti közönségét attól, hogy a műben ideológiai sugalma- kat véljen felfedezni, érzékeny ujjúnkat óhatatlanul rajta tartjuk a cselekmény pulzáló, főverőerén. Azon a háttérvilágon, amely állandóan átformálja a háromszög tagjainak egymáshoz való viszonyát és sorsukat. Egy Kelet-Európábán letűnni látszó rendszer orvtámadásairól van szó. Mily szorongató, hogy emberek ezrei még mindig foglyai e gyilkos ideológiának. Látnunk kellett, hogyan darálta le legjobbjait, a társadalmi éllovasait, hogyan tette árulóvá őket, s száműzött mindent ami érték és tálentum kérdése, a kommunista kurzus. Szétzüllesztette, és nihilbe taszította a legfőbb értékeit: a szerelmet, a családot, a barátságot és a kultúrát. Száomra ezek voltak a film megrázóbb, legtragikusabb fejezetei. Az Isten veled ágyasom c. film jövő héten kerül bemutatásra a Vörösmarty moziban. Balázs Adina Az Új Bekezdés Művészeti Egyesület 1994. július 20—25. között Miskol- 9on rendezi meg a Fiatal írók III. Országos Fesztiválját. A fesztivál részvételi díja 5000 Ft/fő, mely magában foglalja a szállást, a teljes ellátást és a programokon való ingyenes részvételt. A rendezvényen szakmai konferenciák, kötetbemutatók, ismeretterjesztő előadások, képzőművészeti kiállítás, színjátszó csoportok, koncertek várják Az esszé a kötetlen írás műfaja. Amit állít, nem támasztja alá tudós lábjegyzetekkel, mindössze arra készteti olvasóját, hogy tovább gondolkodjon. A magyar esszéirodalom kiemelkedő alakja volt a két világháború között Szerb Antal. Budapesten született 1901. május 1-jén, egyetemi évei után magyar—német—angol szakos tanár lett. Legismertebb művei a magyar és a világirodalom történetei, ám ezek sem iskolás szakkönyvek, hanem mindenekelőtt személyes és szenvedélyes hangvételű szépírói munkák. Szerb Antal a tudományt a szépirodalom, a regényt pedig az esszé felé közelítette. Miközben a „Pendragon-le- genda” ifjú kutatója a rózsakeresztes szekta történetét nyomozza, a regénybe ékeken brilliáns kultúrtörtéa résztvevőket és az érdeklődőket. A fesztivál szakmai és szabadidős programjait szervezők 1994. május 15-ig várják — elsősorban — a pályakezdő fiatal írónemzedék képviselőinek jelentkezését, és a bármilyen művészeti ágban bemutatkozni kívánó egyének vagy közösségek bemutatkozó sorait, az alábbi címen: (46)-370-733. A jelentkezéshez egy saját névre megcímzett és fel- bélyegzett válaszborítékot mellékelni kell. neti esszék olvashatók az angol misztikusok világáról az elmúlt századokban. Szerb Antal regényeiben is tanít, de játszva, ahogyan az esszétől megszoktuk. Nem fellengzős, akadémiai (a)lapossággal, hanem felnőttnek feltételei az olvasót. Ha valami iránt érdeklődni kezd az olvasó, úgyis ránéz, ha kételyei támadnak, úgyis utánajár. Irodalomtörténetei és regényei mellett rengeteget fordított, főleg angolból. Utolsó kötete 1944-ből a „Száz vers” című antológia. Előszavában így írt: „Kedves olvasó, légy régimódi, szerezd be a kapcsos albumot és írd bele a legszebb verseket... Ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekbe n_ a szörnyű időkben...” Ő maga nem menekülhetett. Munkaszolgálatosként halt meg 1945 januárjában. K. Gy. Szerb Antal születésnapján
