Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-28 / 98. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. ÁPRILIS 28-, CSÜTÖRTÖK Aggodalomra nincs ok A Matáv is csipkedi magát Privatizáció eló'tt a Dabasi Nyomda Többségi részvény a munkavállalóknak Pest megye délkeleti sarkának telefonfejlesztésére nem írt ki pályázatot a szakminiszter, ezért Cegléden és környékén a Matáv megőrizte pozícióit. A kistérségek lakói közül sokan azt gondolják, hogy emiatt hátrányba kerülhetnek, s hónapokkal később kapják meg a várva várt telefont. Nem kell aggódni, Abony, valamint Tápiószele térségében — jelentette ki a probléma felvetésekor lapunk érdeklődésére Dévényi István, a Matáv Budapest vidéki Igazgatóságának fejlesztési igazgatóhelyettese. Elmondta: most már a Matáv is „csipkedi magát”, siet. Cegléden, Nagykőrösön és Albertirsán az önkormányzatok közreműködésével az idén sikerült az igényléstől számított fél éven belül megteremteni a telefonhoz jutás feltételeit, azaz a kínálati piacot. Jelenleg kettőszáz igénylő bekapcsolása folyik Cegléden. A térség hat településén — Abonyról, Kőrőstetétlenróí, Jászkarajenőről, Törteiről, Kocsérről és Ceglédbercelről van szó: az úgynevezett ön- kormányzati modell keretében korábban kötött szerződést a Matáv. A konstrukcióra azért volt szükség, hogy a privatizáció előtt a távközlési vállalat tőkét tudjon bevonni. A privatizáció megtörtént, a távközlési vállalat külföldi tőkével erősödött, ezért az előbbi megoldásra az újonnan megkezdett beruházásoknál már nincs szükség. Az említett hat településen a Matáv az idei év közepére szeretne végezni a telefonfejlesztéssel. Építik a hálózatot, a Siemens szállítja, telepíti a központokat: rövid időn belül minden befizető megkapja a telefont — jelentette ki határozottan Dévényi István. A Cegléd és Nagykáta közötti másik kistérségben — Tápiószele, Tápiógyörgye, Tápiószőlős, Farmos, Újszilvás községekben hasonló megoldást terveztek a vállalat szakemberei és az önkormányzatok. Ezzel a területtel határos a monori primerkör- zet, ahol később az ugyancsak külföldi befektetővel és szolgáltatóval megerősített önkormányzati telefontársaság nyert koncessziót. Pedig sokáig az ás bizonytalan volt, hogy az említett községek melyik körzethez tartoznak. A Matáv ugyanis az akkor még létező önkormányzati modell keretében igen magas fajlagos költségekkel számolt ezen a területen, ami a megvalósítást lehetetlenné tette volna. A területi koncessziós pályázat megszüntette a bizonytalanságot, a Matáv számára is új helyzet alakult ki, amelyben lépést tud tartani a szomszédos önkormányzati telefontársasággal. Azt a tőkét, fejlesztési forrást ugyanis, amit eredetileg más vidékekre szántak — például Dunaújváros és Salgótarján környékének fejlesztésére — most például jórészt Tápiószele környékén használják fel. Ez azt is jelenti, hogy a Matáv most már önállóan önkormányzati és lakossági hitel nélkül, a korábbi konstrukciót elfeledve építi a telefonhálózatot. A cég március végén szerződést kötött egy olasz tulajdonú angol vállalattal, amelyik fővállalkozásban december 31-ig az öt községben kiépíti a körzethálózatot. Ez köti össze a településeket egymással és a ceglédi primer központtal: összesen 47 kilométeres optikai kábel kell a munkához. Ebben az évben itt és Dánszentmiklóson elkészül a végközpontnak helyet adó épület is. A beruházás befejezésének várható időpontja 1995 első fele, s végül öt községben mintegy, 4600 vonal lesz. A beállított központok rugalmasan bővíthetők. A telefonhoz jutás költségeit, a koncessziós szerződés alapján miniszteri rendelet szabályozza. A lakossági belépési díj ma még 12 ezer 600 forint, ami a szerelési költséggel egészül ki. Erre az önkormányzattal köt megállapodást a szolgáltató. A Matáv fejlesztési igazgatóhelyettese megjegyezte: az említett szabályok és díjak a közeljövőben várhatóan megváltoznak, több erre vonatkozó rendelet-tervezet már elkészült. Tóth Ferenc A kedden nagy sikerrel záruló ötnapos Nemzetközi Könyv- fesztiválon az 540 hazai, határon túli magyar és külföldi kiadó mellett a szolgáltató cégek is képviseltették magukat a Budapesti Kongresszusi Központban. Külön standon mutatkozott be például a Fűzfői Papírgyár és a Dabasi Nyomda. Ez adta az alkalmat, hogy a megyei részvénytársaság tevékenységéről, a szakma átalakulásával cégükbe begyűrűző változásokról és az új lehetőségekről, valamint küszöbön álló privatizációjukról beszélgessünk Gémes László kereskedelmi igazgatóval. Az eredetileg tankönyvkiadásra alapított nyomdáról a hetvenes évek közepére kiderült, hogy kapacitásuk kihasználása érdekében kisebb-na- gyobb mértékben más kiadók számára is dolgozniuk kell. Alapvető változást a nyolcvanas évek második felében megjelenő magánszektor hozott, amikor a könyvkiadók látványos szaporodásba kezdtek. — Ma a Dabasi Nyomda 120 kiadó számára dolgozik: itt készül a hazai könyvek nyolc százaléka, évi 8-10 millió példányban — tudtam meg Gémes Lászlótól, aki hozzáfűzte: a partnerek munkatársainak egy része a korábban működő tizenegy állami kiadó alkalmazottakén! került a nyomdával kapcsolatba. Megrendelőik körét természetesen folyamatos építkezéssel bővítik. Erre adnak mindig jó alkalmat az olyan nagyszerű rendezvények is, mint ez a könyvfesztivál. Könyvkészítés két hét alatt — Az átalakuló, bővülő könyvkiadással együtt a nyomdák száma is nő. Milyen előnyök nyújtásával tudják partnereiket megtartani, illetve számukat gyarapítani? — kérdeztem. — A Dabasi Nyomda kifejezetten könyvkiadásra szakosodott. Nagyrészt gépesített nagyüzemi technológiánk lehetővé teszi, hogy (minimális közreműködéssel) a szedéstől a könyv elkészítéséig komplex szolgáltatást tudjunk nyújtani, ami nagy előnyt jelent. Általában kis- és közepes példányszámban (5-6 ezertől fölfele) készítjük kiadványainkat, a kézirat típusától függően két héttől maximum három hónap időtartam alatt —, hallottam az én régi rendszerben szerzett ismereteimhez képest meglepő adatot. — Ennyi idő alatt korábban papírt nem lehetett szerezni —, erősített meg Gémes László, majd hozzáfűzte; nyomdájuk a mai igényeknek megfelelően már nem is napra, hanem órára szállít. Pontosságuk is nagyban hozzájárul a kiadókkal való jó kapcsolataikhoz — a hazaiakhoz éppúgy, mint a külföldiekhez. Hiszen 20 százalékban külföldi cégek vagy vegyesvállalatok számára dolgoznak. A polcokon sorakozó köteteken látom, hogy a nyomda a fentieken túl nagyon szépen is dolgozik, lett légyen szó bármilyen könyvtípusról. A kartonált képeskönyvek mellett, a gazdagon illusztrált mesekönyveken, díszes kiadású és puha fedelű klasz- szikus köteteken, lektűrökön, kortárs besztszellereken át a reprezentatív Leonardo-albumig és a cirill betűs ukrán imádságos könyv készítéséig sokrétű szolgáltatást nyújtanak. Megszánó' kiadók — rendezetlen számlák — De vajon van-e vásárlóközönség ezekre a kötetekre, s elég tőkeerősek-e a kiadók, hogy a munkák kifizetésével és folyamatos rendelésekkel biztosítsák a nyomda teljes körű kapacitáskihasználását? — Az utcai árusítás azt is eredményezte, hogy azok is vásárolnak könyvet, akik boltba nem mennének be érte. Vagyis a könyvkiadás növekedésével együtt gyarapodott a vásárlóközönség is, noha (sajnos) a növekvő árak miatt a korábbi hirtelen növekedés megállt —, hallottam az utóbbi két év tapasztalatairól. A jóslásokkal ellentétben azonban továbbra is 8-10 ezer példányban elfogynak a nagy klasszikusok verseskötetei. Várhatóan továbbra is nagy lesz az igény az Ikon Kiadó irodalmi és filozófiai alkotásokat megjelentető és magyarázó Matura-sorozatának köteteire. Az eddig kiadott 12 kötet 330 ezer példányban készült el, (az utánnyomásokkal együtt). Ilyen sikeres sorozatokra illetve kötetekre lenne szükség, hogy a kiadók életben maradjanak és fizetni is tudjanak munkáinkért. Mert a pluralizálódó könyvkiadással együtt jár az egyes kiadók megszűnése, amelyek — mondanom sem kell — nem rendezett nyomdai számlákkal szűnnek meg. E kiesések következtében komoly megrendelésektől esünk el, mert nem tudjuk az anyagokat és a munkát az utólag fizető kiadók számára megelőlegezni. Tőkeemelést várnak a privatizációtól — Küszöbönálló privatizációjuk megoldást kínál-e ezekre a gondokra? Mikor és hogyan tervezik a nyomda magánkézbe adását? — A Dabasi Nyomda 1992-ben alakult részvénytársasággá. Úgy érzem, az ezt követő privatizáció a kelleténél tovább húzódik. Dolgozóink a munkavállalói részvényvásárlási program keretében a részvények 51 százalékát megvásárolnák. A fennmaradó részre jelentkező német partnerünk azonban a recesszió miatt visszalépett. Az ÁV Rt. által kiírt pályázatot jelenleg bírálják el. Tudomásunk szerint erre több külföldi, illetve hazai egyéni kiadó, illetve kiadói csoport jelentkezett. A legideálisabb a tőkeemeléses privatizáció lenne egy külföldi kötészeti üzem vagy gépgyártó jóvoltából. Mert ez nemcsak gépparkunk' folyamatos korszerűsítését oldaná meg, hanem az eladásból származó pénzzel végre vége szakadna a tőke- szegénységből adódó állandó likviditási gondoknak, mert az egész szakmán végighúzódó probléma, fizetésképtelenség az, ami cégünket leginkább akadályozza. D. Veszelszky Sára Fejló'dó' tehenészet Kőrösön Westel-start Debrecenben T ávhívórendszer az autópályákon @ A tehéntejnek számottevően megnőtt a kereslete az utóbbi időben, a tehenészetek tartósan kedvező piacnak néznek elébe — hallani a gazdaságokban. Az állítás megalapozottságát bizonyítja, hogy Pest megyében is többfelé jelentős pénzeket áldoznak a tejtermelő-ágazatok rekonstrukciójára. Részben hitelből, valamint saját forrásokból fejleszti tejtermelését a nagykőrösi Toldi Szövetkezet. Az elavult, rossz műszaki állapotba jutott tankos fejést megszüntetik, helyette korszerű, úgynevezett halszálkás rendszerű fejőházat kapcsolnak a meglévő tejkezelő épülethez. Ezzel nemcsak a tehenészetben dolgozók munkakörülményei javulnak, de a kiváló minőségű tej termelésének is megalapozzák feltételét. A körülbelül 50 millió forintot érő beruházáshoz tartozik még 2, az állatok szabadtartására alkalmas istállóház építése is. A megnövelt férőhelyen nyár végére 300-ról 400-ra akarják gyarapítani a tejelő állományt, melynek takarmány- szükségletét bérelt földterületeken szándékozik megtermelni a gazdaság. Csaknem 25 millió forintjába került a Toldi Szövetkezetnek a kertészeti ágazat felújítása. Hatékony technológiával, félautomata csepegtető öntözőrendszerrel 50 nagy légterű fűtetlen fóliasátor alatt termelik a kiváló nemesí- tésű korai zöldségféléket. A mostani tavaszon közel 200 ezer fej salátát dobnak piacra. Igaz, a romániai olcsó, 10 forintos importsaláta majdnem szertefoszlatta a termesztéséhez fűzött reményeket, de a gyors és eredményes piackutatásnak köszönhetően végül is sikerült áthidalni a váratlan értékesítési nehézségeket. Mostanában a paradicsom ültetése van soron a fóliák alatt, majd az uborka palántázása következik a környék legnagyobb, hűtőházzal is kiegészített hajtatásos kertészetében. <m. j.) A Westel 900 GSM Mobil Távközlési Részvénytársaság Debrecenben is megkezdi a digitális rádiótelefonszolgáltatást. A csütörtöki starttal nem csupán a piaci igényekre válaszolnak, hanem meg kívánják törni azt a folyamatot, amelyben az új fejlesztések és beruházások elsőként mindig az ország nyugati megyéiben jelennek meg. A Westel már április 1-jei indulása óta biztosítja kereskedelmi szolgáltatását az ugyancsak alföldi Kecskeméten is. A társaság természetesen megtartja korábbi ígéreteit is, azaz júniusig az ország valamennyi megyeszékhelyén, majd a Balaton, illetve az Ml—M7 autópályák vonalán is kiépíti rendszerét. Hamarosan jelentősen bővül barangolási” lehetőséget biztosító országok köre is. Jelenleg Svájccal van aláírt megállapodás, de rövid időn belül a németországi, osztrák és dán szolgáltatókkal is létrejönnek a szolgáltatások kölcsönös igénybevételét biztosító szerződések. Forintos hírek A munkanélküliek száma az első félév végéig az előrejelzések szerint mintegy 40 ezerrel csökken, így év közepére valószínűleg körülbelül 590 ezer állástalant tartanak majd nyilván a munkaügyi központok. A munkaerőfelvétel mértéke meghaladja majd az elbocsátásokét. Tizenkétezer kárpótlásra jogosult jutott földhöz az elmúlt héten megtartott 319 kárpótlási földárverésen. A legtöbb jogosult Pest megyében vett részt a liciteken és ebben a megyében volt a legmagasabb a tulajdonhoz jutottak száma is: 6315. Elmaradt a bányasztrájk, melyet a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete tervezett péntekre, mivel a vitás kérdések tisztázására összehívott, s az ÁV Rt.-ben szerdán megtartott megbeszélés sikeres volt. Morvái Ferenc Meg- amorv elnevezésű kereskedelmi centrumát a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei Köztársasági Megbízotti Hivatal, a közlekedés veszélyeztetésére való tekintettel bezáratja. Legalábbis arra utasította Gyöngyös város jegyzőjét a hivatal, hogy a döntés kézhezvételétől számított nyolc napon belül intézkedjenek. A százhalombattai nagyberuházás körzetében, minősítéssel rendelkező vállalkozók, cégek sürgős ajánlatát várjuk nagy mennyiségű betonacél és beton gyártására, szállítására Jelentkezni lehet Papp Tibornál, a 169-3097-es és a 169-6999/173-as telefonon, illetve a 160-3287-es faxszámon. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
