Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-27 / 97. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. ÁPRILIS 27.. SZERDA Jeszenszky Géza a Standardban Az ENSZ tiltakozott a szerbeknél Az EU az egyetlen jövőnk Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel — más külföldi újságírók társaságában — folytatott beszélgetéséről számol be a Der Standard tegnapi számában Gerfried Sped. A kormány külpolitikájának mérlegét megvonva Jeszenszky kijelentette: A négy év kiemelt célja a stabilitás és a határon túli magyarok védelme volt. Ebből következik Magyarország szerepe az Európai Unióban a 2000. év körül várható belépés után: közvetítő-mérséklő szerepet kívánunk betölteni — hangsúlyozta a miniszter. Az osztrák újságíró ösz- szefoglalja Jeszenszky szavait arról, hogy Magyarország és Ausztria között a határ nyugati módon működik, míg a keleti határszélen napok kellenek az átjutáshoz. A stabilitáshoz a külügyminiszter véleménye szerint nemcsak működő demokrácia kell, hanem az is, hogy Magyarország a legfontosabb helyeken, a NATO-ban és az EU-ban horgonyt vessen. E két szervezetben elnyert tagsággal Magyarország befolyásolni tudja Oroszországot és Ukrajnát, a biztos nyugati határ stabilizáló hatással lenne a két országra — hangzik az idézet. A lap kitér Jeszenszky- nek arra a kijelentésére — s erről kapta az írás a címét is —, hogy Magyarország szeretné, ha „igennel” végződne az EU-csatlakozásról rendezendő ausztriai népszavazás. A „nem” visszalépés lenne, nemcsak gazdasági, hanem külpolitikai is, tekintettel az oroszországi nacionalista áramlatokra — írja a lap, és idézi Je- szenszkyt: „Az EU-egyet- len jövőnk”. E jövőben a magyarokat saját határaikon belül szeretné tudni. „Garanciákat akarunk e téren, s azt, hogy a magyaroknak legyen szavuk a helyi kormányokban” — idézi a cikk a külügyminisztert, megjegyezve, hogy mindez Szlovákiának, Romániának és Jugoszláviának szól. Boszniával kapcsolatban Jeszenszky „Ciprus- modelljét” említi és a külügyminiszter által vázolt „Libanon”-veszélyt. Idézi a külügyminiszter azon szavait, hogy nem lenne jó, ha a NATO és az ENSZ Bosznia miatt elját- szaná egész tekintélyét. Kismartoni csúcs A jövő osztrák határvédelmét minden szempontból az Európai Unió követelményeihez kell igazítani — mondotta Franz Löschnak osztrák belügyminiszter a burgenlandi Kismartonban. A határközeli tartományi székhelyen hétfőn Kari Stix tartományi főnök kezdeményezésére biztonsági fórumot tartottak. Elsősorban a mostani vámőrségre és a határ- csendőrségre épülne az új határrendőrség, amelynek mind vámtechnikai, mind határőrizeti szempontból igen magas követelményeknek kell majd megfelelnie, hiszen Ausztria az Európai Unió déli határvonala lesz. Az új erőt fokozatosan hoznák létre, s párhuzamosan meg lehet kezdeni a hadsereg határőrizetre kirendelt különlegesen kiképzett egységeinek felmentését a feladat alól. A felperzselt föld taktikája Az ENSZ tegnap tiltakozott amiatt, hogy a boszniai szerbek a Gorazde térségéből való visszavonulásuk közben mindent felperzselnek maguk mögött. Emellett fosztogatnak és lerombolják a vízműveket. A ka sí Jaszusi, az ENSZ különmegbízottja megdöbbentőnek és rendkívül sajnálatosnak nevezte a történteket, majd telefonon kifejezte felháborodását Radovan Kara- dzi? boszniai szerb vezetőnek — közölte Michael Williams, az UNPRO- FOR szóvivője. A szóvivő szerint Aka- si a szerb vezetőnek azt is szemére vetette, hogy csapatai nem adnak szabad utat a Vöröskereszt segélyszállítmányainak. A NATO figyelmeztette a szerbeket, hogy abban az esetben is légicsapást mérnek rájuk, ha akadályozzák a humanitárius segélyszervezetek munkáját. A szerbek visszavonulása óta már több száz muzulmán menekült merészkedett vissza otthonába Gorazde három kilométeres körzetében, ám még további négyezer várja, hogy visszatérhessen lakóhelyére — jelentette a Reuter. Jó egynéhány éles, váratlan és ellentmondásos nyilatkozat után Moszkva végül is beleegyezett abba — amit eddig határozottan ellenzett —, hogy katonai erőt vessenek be Bosznia-Hercegovinában — írja moszkvai keltezésű elemzésében Djordje Milosevi?, a Tan- jug munkatársa. A fordulat, amelyet sokan meglehetősen váratlannak tartottak, Andrej Kozirev orosz külügyminiszter szombati nyilatkozatában vált nyilvánvalóvá, amikor Kozirev a boszniai szerbek elleni NATO-légicsapásokat az ENSZ-kérésre adott helyénvaló válasznak nevezte, Kozirev elítélte a szerbeket, mégpedig ugyanolyan szavakkal, mint amelyeket Washington, Bonn és némely arab ország fővárosai, illetve olyan emberek használnak, akik nyíltan neheztelnek a szerbekre. A bankelnök Washingtonban Növekedéssel számolnak Csernobili kilencvenezer Azonnali pénzügyi támogatást kért a külföldi államoktól tegnap Leonyid Krav- csuk ukrán elnök a csernobili katasztrófa nyolcadik évfordulóján rendezett hivatalos állami gyászmegemlékezésen. Kijev központjában ezzel egyidejűleg a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet ukrán tagozata tiltakozó gyűlést tartott, amelyen ismét követelték az objektum végleges bezárását. Hivatalos kijevi adatok szerint a 4. számú rektor felrobbantása, majd a kiszabaduló sugárzás, illetve a mentéskor elszenvedett sérülések következtében több mint 90 ezren haltak meg. A hatóságok 480 ezer főt tartanak nyilván a lakosság közül, ezen személyek egészsége kisebb-nagyobb mértékben károsodott. A világgazdaság bővítését illetően derűlátás jellemzi a Nemzetközi Valutalap Világbank csoport tavaszi washingtoni ülésszakát, és a GATT-tárgyalások sikeres lezárása külön javított a légkörön — mondta hétfőn Bőd Péter Ákos, aki a Magyar Nemzeti Bank elnökeként részt vesz a tanácskozáson. Közlése szerint bizakodó hangulatban zajlott le a Belgium vezette országcsoport ülése is, hiszen mind Csehország, Magyar- ország és Szlovénia növekedéssel számol ebben az évben. Újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy találkozott a magyar ügyekért felelős stáb vezetőivel, akikkel röviden áttekintették a dolgok állását. Mivel a tavaly szeptemberben jóváhagyott készenléti hitelkeret első részének lehívása óta újabbakra a kielégítő tartalékszint miatt Magyarország nem tartott igényt, formális értékelés most nem volt. A bankelnök mindazonáltal megemlítette, hogy ha mégis sor került volna beszámolóra, a formailag megszabott öt kritériumból Magyarország négynek eleget tudott volna tenni, egyedül a bruttó külső adósságállományt tekintve lépte túl a felső határt, ezzel szemben viszont a tartalékok jelentősen nőttek. — Hivatalos egyeztetés, értékelés azonban nem zajlott le — fűzte hozzá. (Megemlítette, hogy az IMF számítása szerint a magyar külső adósságállomány 21,1 milliárd dollár volt tavaly év végén, ugyanis az állami garancia- vállalás alá nem eső vállalati hiteleket a pénzintézet nem veszi tekintetbe.) A nagyvilág hírei ■A Romániában nyilvántartott AIDS-betegek 91 százaléka gyermek — adta hírül a Rompres. Többségük kórházakban vagy árvaházakban fertőződött meg HIV-vírussal vérátömlesztések során. Az ismertetett adatok szerint az európai országok közül Romániában van a legtöbb AIDS-beteg gyermek. ■A német alkotmánybíróság tegnapi döntése értelmében a szólásszabadság nem ad menlevelet az úgynevezett Auschwitz-hazug- ság terjesztésére, a zsidók náci idők beli tömeges üldözésének és megsemmisítésének tagadására. ■Tegnap megkezdődtek a parlamenti választások a Dél-Afrikai köztársaságban. A három napon át tartó szavazáson először élhetnek szavazati jogukkal a majd negyven milliós lakosság háromnegyedét kitevő feketék. ULech Walesa lengyel államfő tegnap kétnapos hivatalos látogatásra a litván fővárosba, Vilniusba érkezett. Utjának célja a két ország közötti kapcsolatok normalizálása. ■A Japán Szociáldemokrata Párt (JSZDP) megerősítette, hogy kiválik a kormánykialícióból. A koalíció öt pártja úgy alakított önálló parlamenti csoportot közvetlen Hata Cutumu kormányfővé választása után, hogy arról nem konzultált a JSZDP-vel. UAz izraeli kormányfő hajlandó a PFSZ-szel gyorsan megállapodást kötni az autonómiáról, és elhalaszthatónak tartja több vitapont rendezését, kivéve mindazt, ami a biztonsággal függ össze, mondta a moszkvai látogatáson járó Jichak Rabin. Ki kicsoda Boszniában? Közvetítés testvérnépek között A mikor Valkóvár (Vu- kovár) körül dúltak nagyban a harcok, a békéltetőtárgyaláson az egyik ausztrál diplomata megkérdezte a helyzet ismerőit: — Nincsen tolmács, aki a szerbek és a horvátok közvetlen tárgyalását segítené? — Nincs rá szükség, hiszen a szerb és a horvát nyelv között mindössze hat százalék az eltérés! — De hát ha már ez így van, akkor miért nem ülnek le ők nélkülünk megbeszélni a dolgokat? — csodálkozott a délszláv térség eseményeiben nyilvánvalóan teljesen tájékozatlan diplomata. Azóta is jószerivel állandóan visszatérő kérdés az avatatlanok között, hogy a balkáni vérontásban érintettek esetében nemzeti, vallási és nyelvi szempontból ki kicsoda. Mivel az elmúlt két évben elsősorban a szerbek és a bosnyákok töltenek be dicstelen szerepet a válságban, az ő hovátartozásukról szólnánk. Nemzeti és vallási szempontból mindenekelőtt a világban (is) bosnyákokként ismertek érdemelnek említést. Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy bosnyák nemzet nem létezik. Ilyen vonatkozásban nevüket a ti- tói puha diktatúra idején területi (boszniai) hovátarto- zásuk alapján kapták. Ebből eredően az ott élő szer- bek és horvátok (valamint a több, igen kisszámú más nemzetiségű) is bosnyákoknak nevezhetők, hiszen mindannyian Boszniában élnek! Más kérdés a vallási hovatartozás. Az ott (és máshol) élő szerbek az ortodox pravoszláv egyház tagjai, a hdfvátok római katolikusok, míg az egyébként bosnyákoknak nevezettek az iszlám vallás hagyományait ápolják. Míg a horvátok és a szerbek családnév szempontjából eléggé hasonlóak (Márkovics, Karadzsics, stb.), addig a muzulmán vallásúak tagadhatatlanul az ötszázéves török megszállás és az ennek nyomán erőltetett isz- lamizálódás következményeként török (Cseriszpáhisz, Szmailagics és hasonló) nevet vettek fel. A személyi nevük (Mujaga, Oszmán, Hasszán) is egyértelműen erről a tőről fakad. Gyakorlatilag tehát a „bosnyákok” sok száz évvel ezelőtt eltörökösödött szerbek és horvátok, s mint ilyenek, most valóban testvérháborút vívnak. Azt is tudni kell, hogy a Boszniában élők gyakorlatilag egyazon nyelvet beszélnek. Léteznek ugyan tájszavak, amelyek ugyancsak a török hódoltság idején „vándoroltak át”, de azt minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a három jelenleg hadban álló nemzet hivatalos nyelve teljesen azonos. A fentiek ismeretében valóban joggal merül fel a kérdés: miért nem ülnek asztalhoz a szerbek, a horvátok és a muzulmánok vezetői és közvetlen dialógusban tisztáznák az őket érintő létkérdéseket? Nos, ennek okai látszólag rendkívül összetettek, de mind olyanok, egyszersmind egyszerűek is. A Nagy-Szerbia létrehozását életcélul kitűző milosevi- csi politika köré tömörülök még a kezdet kezdetén csupán a kirobbantó okot keresték (és meg is találták) a területrabló hadjárat megindítására. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Szlobodán Milosevics- nek a rigómezei csata 600. évfordulóján elmondott beszéde, amikor is többek között kijelentette: „Minden szerbnek egy államban kell élnie...” lehet, hogy nem tudunk gazdálkodni és dolgozni, de verekedni, azt tudunk és verekedni is fogunk!” M indezek tudatában elképzelhető-e, hogy a szerbek a muzulmánok és a horvátok közvetítés nélkül tárgyaljanak? Aligha, hiszen a mindenki a maga igazát erőltetné, ez csak a süketek párbeszédéhez lenne hasonlítható. Both Mihály
